Az olimpián a korábban használt klasszikus, nyakba akasztós belépő- és azonosító kártyákat és igazolványokat a japán NEC Global és az Intel közös fejlesztésében készült arcfelismerő rendszer váltja fel.
A nagyjából háromszázezer regisztrált között ott vannak a játékosok, az edzők, a csapattagok, újságírók, fotósok és a kiszolgálószemélyzet tagjai is. Számukra kötelező lesz használni az arcfelismerő rendszert, amelyben virtuális személyi igazolványt regisztráltak nekik. Az azonosítási folyamat során az előzetesen regisztrált, adatbázisban tárolt arcot vetik össze a kamerák képével.
A tervek szerint az arcfelismerővel kétszer gyorsabb lesz az azonosítás a tradicionális beléptetésnél, illetve nagyobb biztonságot is nyújt, mert nem tudják ellopni más személyazonosságát azzal, hogy elemelik belépőkártyáját.
Az arcfelismeréssel lehet ugyanis csak bejutni az olimpiára érkezőknek az általuk használható helyszínekre. Emellett a rendszer segíthet a kontaktkutatás során is, amennyiben újabb koronavírusos eseteket regisztrálnak a játékok során.
Kifejlesztésekor a tervek között szerepelt, hogy a rendszert bevetik a tömegek ellenőrzése és megfigyelése céljából, hogy gyorsabban kiszűrjék az esetleges támadásokat vagy egyéb törvénysértéseket. Nézők híján azonban erre nem valószínű, hogy szükség lesz.
Japánban a tokiói Haneda repülőtéren már közel öt éve, hogy használatban van egy, az elektronikus személyi igazolvánnyal összekapcsolt arcfelismerő rendszer, amely sikerrel működik.
A szokásoknak híven, lásd kicsit lejjebbi posztunkat. Őket a menekült sportolók csapata követte, majd Izland. Jöttek az írek, ezután pedig az országok ABC rendben jönnek. Már a japán szerint.
Ahogy 1964-ben tették a Sinkanszen gyorsvasúttal, 2021-ben robotszemélyzettel szeretnék lenyűgözni az olimpiára érkezőket a japánok.
Az olimpiai faluban, a kiszolgálóegységekben, a sportesemények helyszínein, illetve még bizonyos pályákon is feltűnnek majd a Toyota és a Panasonic által fejlesztett robotok. Az ipari robottechnológiából származó megoldásokkal kifejlesztett robotok között lesz, ami felszolgál, más szállítmányoz, pakolni segít, vagy éppen üdvözli a játékokra érkezőket.
A robotok az olimpiai játékok után a paralimpián is maradnak, ahol a sportolókat és a csapatokat segítik majd. A videón a kiszolgáló robotok működése látható:
A japán himnusz után Morijama Mirai egyszemélyes performansza következett, ami leginkább egyfajta haláltáncra és rituális gyászszertartásra emlékeztetett. A produkció arra volt hivatott, hogy mindenki, aki itt van, vagy akár a televízióban nézi a megnyitót, szenteljen egy percet a szeretteinek, akiket elveszített. Ezt gyászszünet követte, amire már – a japán himnusszal ellentétben – nem állt fel minden jelenlévő.
Pasztellszínű, szivárványos estélyiben lépett a színpadra MISIA. A 43 éves énekesnő 14 évesen költözött el szülővárosából, hogy énekesnő váljon belőle. MISIA ruhája telitalálat volt: máris rajong érte a közösségi média.
Érdekesség, hogy az olimpia megnyitó ünnepségére a bevonulás sorrendje minden alkalommal változik. De ki dönti el, hogy kit követ ki?
Elsőként mindig Görögország lép a stadionba, hiszen a neves sportesemény történelmi gyökerei oda nyúlnak vissza – az első ókori olimpiát Kr.e. 776-ban rendezték. Idén a görögöket egy menekültekből álló csapat követi, őket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állította össze. A csapat neve ennek megfelelően az I.O.C. nevet kapta, márpedig japán fordítása a nemzeti névsorban mindenki mást megelőz.
A The New York Times szerint a harmadik az orosz csapat lesz, akik doppingbotrány miatt nem vonulhatnak az orosz nemzeti zászló alatt. Így aztán ők R.O.C. rövidítéssel lépnek a stadionba, ami a japán fordításban a harmadik helyre sorolja a csapatot.
Ahogyan tehát az eddigiekből is kiderült, a japán „ABC” sorrendjének megfelelően vonulnak a csapatok, Magyarország pedig – Mohamed Aida és Cseh László vezetésével – a 142-ik helyen lép majd a stadionba.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint eddig közel ötödével emelkedett az olimpiarendezés költsége egyetlen év alatt: Japán hivatalosan 15,4 milliárd dollárt költött eddig az olimpiára, tavaly ez az összeg még 12,6 milliárdnál járt. A „hivatalos” adatok szerint
A nyári játékok közül a Kínában rendezett volt eddig a legdrágább, de ha a téli olimpiákat is idevesszük, akkor a 2014-es oroszországi játékoké a rekord: Szocsiban a rendezés költsége 51 milliárd dollárt tett ki.
Ezzel emlékeznek az áldozatokra.
A japán zászló érkezett először a stadion közepére, majd felhúzták az árbóc tetejére a himnusz meghallgatása közben.
Ahogy az egész olimpia, úgy a megnyitó is nézők nélkül, zárt kapuk mögött zajlik, a jelen lévő sajtómunkatársak azonban minden kis rész, vagy éppen a tűzijáték után tapsolnak és próbálnak egy kis hangulatot teremteni. Na meg elnyomni a tüntetés hangját, ami még mindig beszűrődik.
Ennek a fontosságát hirdetik a művészek a performanszukkal. Az összefogás amúgy is központi szerepet tölt be a tokiói játékokon.
Az olimpiai mottó Thomas Bach NOB-elnök javaslatára a jövőben nem „gyorsabban, magasabbra, erősebben”, hanem „gyorsabban, magasabbra, erősebben – együtt”.
Erősíteni kell a szolidaritás eszméjét, mert a modern világ kihívásait már senki sem tudja egyedül kezelni
– jelentette ki nemrégiben a 67 éves német sportdiplomata.
Az olimpiai és paralimpiai játékok kabalafigurái legalább annyira a házigazda országot képviselik, mint magát a sporteseményt. A tokiói olimpia és paralimpia kabalaterveire évekkel ezelőtt versenyt írtak ki, és több mint 2000 pályamű érkezett be. 2018-ban általános iskolások szavazták meg a nyertes dizájnt, így esett a választás a két robotszerű lényre.
A kék robotot Miraitowának keresztelték: ez japánul a jövő és az örökkévalóság szavakból áll össze, és az örök reményt jelképezi. Az indigókék mintázat az Edo-korban divatos kimonómintázat volt – a japán eleganciára és kifinomultságra utal. A rózsaszín paralimpiai kabala Someity: nemcsak a színe, hanem az antennái is a cseresznyevirágokat jelképezik, sőt még a neve is a fára utal.
A megnyitóünnepség nem automatikusan része az olimpiáknak, az első, 1896-os athéni, az 1900-as párizsi és az 1904-es St. Louis-i játékokon nem vonultak fel a sportolók a nyitányon. 1906-ban, a negyedik olimpiai kongresszuson, Párizsban vetődött fel a nyitóparádé gondolata, és két évre rá, 1908-ban, Londonban már masíroztak a megnyitón a nagy találkozó szereplői.
Az első megnyitó mindjárt botrányosra sikerült. Miután VII. Eduárd angol király elmondta beszédét, és a csapatok elkezdték a felvonulást, a finnek megtagadták a masírozást, mivel az orosz cári zászló alatt kellett volna bevonulniuk. (Finnország akkor még az orosz igát nyögte.)
Az amerikaiakra is rájárt a rúd, mert a rendezők egyedüliként a résztvevő nemzetek közül az ő lobogójukat elfelejtették (?) felhúzni az olimpiai stadionban. Erre bosszúból, amikor az amerikai csapat elvonult a királyi páholy előtt, ők meg „elfelejtették” meghajtani tiszteletük jeléül a csillagos-sávos lobogót...
Látványos bemutatóval indították el a műsort, amiben videobejátszással emlékeztek meg arra a pillanatra, amikor Tokió elnyerte a 2020-as játékok rendezési jogát.
Noha a médiaközpontból a stadionig vezető buszút közben szinte minden járókelő kedvesen integetett nekünk, majd a beléptetésnél is fantasztikus fogadtatásban részesültünk, mintegy fél órával a megnyitó előtt tüntetés vette kezdetét a stadion mellett, legalábbis a vehemenciából erre lehetett következtetni.
Megkérdeztem egy biztonsági őrt, aki megerősítette, hogy körülbelül 2-300 ember demonstrál az olimpia ellen, de nem fajult és nem is fajul tettlegességig a megmozdulás. Sőt, az úriember azt is hozzátette, még csak káromkodás sem hangzott el megafonból.
Elnézve az Olimpiai Falu szállásait, azok sem nem hívogatók, sem nem barátságosak és édeskeveset villantanak fel abból, amiért a japán lakáskultúra szerethető lenne. Odáig rendben van, hogy a stílust a letisztult formák, hagyományosan praktikus bútorok, a finom, tompított árnyalatok, a matt felületek és a kevés dísztárgy jellemzi. Az otthonokban szembetűnő a szellősség, de ez itt már túl sok.
Az ágy kartonból készült, egyemberes, hogy a szex lehetőségét kivonják a képletből. A fogadtatás sem túl szívélyes, azt kérik a rendezők a sportolóktól, hogy a lehető legkésőbb csekkoljanak be a faluba, és, ha letudták a versenyüket, azonnal utazzanak haza. Láblógatásra, pihenésre nincs idő, a szervezők részéről mondjuk akarat sem.
Közismert, hogy a japán stílus meghatározói a zen tanok. A zen útmutatásai szerint a teret meg kell szabadítani minden olyan felesleges tárgytól, dologtól, amely elvonná a figyelmet önmagunkról. Saját magunk megtalálása ugyanis csak a bennünket körülvevő rend, nyugalom és harmónia mentén történhet. Itt ezt a lakberendezők annyira kimaxolták, hogy a szobákban egyetlen dísztárgy sem kapott helyet, az ágytakarót ne nevezzük annak.
Szóval nincs itt semmi látnivaló. Egy szerencsehozó bambuszt azért berakhattak volna!
Alábbi cikkünkben részletesen összeszedtük a tokiói olimpiával kapcsolatos legfontosabb dolgokat, érdemes átolvasni:
A sportolókat a járványon kívül az extrém hőség is komolyan veszélyezteti, az előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet 30 fok felett lesz Tokióban.
A forróság mellett a sportolóknak az extrém páratartalommal is meg kell küzdeniük, ami nehezíti az izzadást, így a test nehezebben tudja lehűteni magát. A test túlhevülésének következtében
még a legedzettebb sportolók is hőgutát kaphatnak, rosszul lehetnek.
Az atléták készültek a körülményekre. Az amerikai csapat például a hadsereg segítségével a katonák sivatagi harcra felkészítő kiképzéséhez hasonló módon edzett, a kanadai evezősök pedig 35 fokra fűtött beltéri komplexumban tréningeztek.
Bár néhány eseményt Tokióból a kissé hűvösebb Szapporóba, az első Ázsiában tartott téli olimpia színhelyére költöztettek, az olimpikonoknak így is védekezniük kell a hőguta, a kiszáradás és a túlfeszültség ellen.
Japánban a klímaváltozás következtében növekvő hőmérséklet miatt az elmúlt tizenhárom évben több mint ötszörösére nőtt a hőguta miatt kórházba kerülő emberek száma. A Reuters adatai szerint 2008-ban mindössze 905 esetet regisztráltak, amikor extrém forróság miatt riasztották a mentőket valakihez Japánban, ezzel szemben a tavalyi évben már 4759 ilyen hívás volt.
Hosszú ideje vártunk már a pillanatra, ma pedig eljött a várva várt nap! Hamarosan elkezdődik a tokiói olimpia megnyitóünnepsége a Japán fővárosban. Az Index percről percre tudósít az eseményről, kollégáink már a helyszínen tartózkodnak. Tartsanak velünk!