A többség már most az év legjobb játékaként, egyesek pedig a jelenlegi konzolgeneráció csúcspontjaként hivatkoznak a nemrég megjelent God of Warra. Pedig papíron ez sem több, mint az eddigi részek, vagyis csak egy nagyon morcos, nagyon maszkulin fickóval rendezünk vérfürdőt, hogy aztán konkrétan isteneket küldjünk újabb másvilágokba. Azonban a 13 éves játéksorozat legújabb része bőven túlmutat a szórakoztató, de kissé agyatlan mészárláson, és a fejlesztők olyan mesterművet tettek le az asztalra, ami évekig hivatkozási alap lehet az iparágnak.
Egy év börtönbüntetésre ítélték a román hekkert, aki túlterheléses támadást indított a népszerű online szerepjáték, a World of Warcraft kaliforniai szerverei ellen – írja a Phys.org.
A 38 éves bukaresti Calin Mateias azért indította a támadást még 2010-ben, mert egy rivális gémert akart játék közben ellehetetleníteni. Ezzel azonban egyúttal további sok ezer másik játékos szórakozását is sikerült elrontania.
A cselekedetét az ifjúi vágy motiválta, hogy megnyerje a játékot, mások pedig elvesszék
– foglalta össze a történteket lakonikus egyszerűséggel a vádirat.
Mateias februárban már bűnösnek vallotta magát egy védett számítógép megrongálásában, áprilisban pedig 30 ezer dollár (közel 8 millió forint) kártérítést fizetett a játékot fejlesztő Blizzardnak. Cserébe az amerikai hatóságok ejtették ellen a vádat egy másik hekkelési ügyben.
Megjelent a következő Tomb Raider-játék, a Shadow of the Tomb Raider előzetese, amiben ugyan játékmenetet még nem mutatnak, de azt már egész jól meg lehet állapítani róla, hogy hangulatban vagy környezetben mire lehet majd számítani a játéktól.
Hat évvel ezelőtt a Quantic Dream videojáték-fejlesztő stúdió publikált egy techdemót készülő új játékmotorjából. A demóban egy Kara nevű android összeszerelését lehetett megcsodálni, és a párperces animáció azt volt hivatott bemutatni, hogy a grafikus motor milyen bámulatosan részletes arcmimikát tesz lehetővé. A cég állítólag csak egy erődemonstrációnak szánta a videót, és nem voltak vele további tervei, de a megjelenése után tömegek érdeklődtek Kara sorsa felől, illetve követeltek egy játékot, amiben ő szerepel. A stúdió végül 2013 végén engedett a nyomásnak, és elkezdte fejleszteni a kért játékot, ami most lett kész: május 25-én jelenik majd meg Detroit: Become Human néven, csak PlayStation 4-re. Legalábbis ez a hivatalos eredettörténet, és Gregorie Diaconu rendezőasszisztens is ezt a verziót mondta el, amikor bő egy hete találkoztam vele a Detroit zárt körű bemutatóján Prágában, de én azért azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a demóval már eleve azt tesztelték, hogy mit szólna a közönség egy ilyen androidos témához.
A Quantic Dream játékait lehet imádni és gyűlölni, középút általában nincs. A francia stúdió műveiben a narratíva olyan erősen elnyomja a játékelemeket, hogy a játékból igazából egy interaktív film lesz, amiben a játékos pár pöccintéssel hoz meg döntéseket – egy ponton maga Diaconu is interaktív drámának nevezte a Detroitot. Aki játszott a 2005-ös Fahrenheittel vagy a 2010-es Heavy Rainnel, azt persze nem lepi ez meg: mindkét játék nagyon erős történettel bírt és egészen jelzésértékű játékmenettel, amitől többen falnak mentek, de még többen (például én) az állukat keresték a padlón, hogy jé, ilyet is lehet. Aztán a 2013-as Beyond: Two Souls arra volt példa, hogy ha a dramaturgia nem szenzációsan jó, hanem csak úgy elmegy-elmegyeget, akkor már dől is az egész koncepció.
Ha azt gondolták, hogy csak Budapesten, esetleg a nagyobb vidéki városokban lehet jóféle gémer-eseményeken részt venni, akkor nem is tévedhettek nagyobbat. Itt van például a Bacsis Retro Számítógép Kiállítás, amit május 12-13-án rendeznek meg, immár negyedjére, a fülei művelődési házban (Füle Polgárdi és Balatonfőkajár közt található, az M7-es autópályáról e két kijáraton érdemes letérni, ha a fejér megyei községbe szeretnénk eljutni).
Kétnapos gémerbulinak ad otthont a hétvégén a rákospalotai Csokonai Művelődési Ház: a "Csokiban" tartják ugyanis a 10. ReGamEx retró videójáték és kvarcjáték kiállítást és a 2. ZX Spektrum és Enterprise találkozót.
Az amerikai Montana állam egyik eldugott megyéjében megerősödött egy militáns szekta, amelynek vezetőjét neked és két kollégádnak kell lecsukni. Az akció félresikerül, a társaidat elfogják, a szekta az egész környéket ellenőrzése alá vonja, te pedig az amerikai vadonban próbálod kitalálni, mégis mi a francot kéne csinálni. Segítséget hívni? Elbújni? Elmenekülni minél messzebb? Természetesen nem, helyette
egyszemélyes hadseregként próbálod meg felszámolni az egész szektát egy idomított pumával, egy Sajtburger nevű cukorbeteg medvével és más fura figurákkal.
Ez a Far Cry 5, amiről sokáig úgy tűnt, hogy görbe tükröt tart majd az amerikai társadalom fegyverimádó része elé, de helyette csak egy újabb – egyébként állati szórakoztató – játékot kaptunk.
Szögezzük le gyorsan, hogy a Far Cry 5 úgy „csak” állati szórakoztató, hogy ha most először játszanánk a sorozattal, lehet, már most 2018 legjobbjai között emlegetnénk. Azonban maga a Far Cry-széria lassan tizenöt éves múltra tekint vissza, és ezalatt nemcsak az Ubisoft egyik zászlóshajója lett (az Assassin's Creed mellett), hanem az egyik legnépszerűbb franchise a nem kifejezetten online-ra kitalált lövöldözős játékok között.
Nem is véletlenül, hiszen a fejlesztő az elmúlt években fekete öves nagymestere lett az open world játékoknak, és egészen odáig fejlesztette a formulát, hogy a Far Cry-sorozat a maga műfaján belül simán a legjobbak egyike. Ettől még az ötödik rész sajnos legalább akkora csalódás, mint amennyire jó játszani. De ne rohanjunk ennyire előre.
A hatalmas bejárható terület és a rengeteg látványos küldetés mellett a Far Cry egyik erőssége, hogy a történet mindig lenyűgöző helyeken játszódik. Voltunk már Afrikában harcolni zsoldosokkal, trópusi szigeten vált belőlünk Rambo, vagy éppen a Himaláján igyekeztük lemészárolni mindent, ami mozog. Azt viszont nagyon hamar le kell szögezni, hogy
A FAR CRY TÖRTÉNETÉBEN A FIKTÍV HOPE MEGYE A LEGESLEGJOBB KÖRNYEZET, AHOL KEDVÜNKRE ROBBANTGATHATUNK.
Szó se róla, a havas hegyek (Far Cry 4) és a trópusi sziget (Far Cry 3) is lenyűgöző volt a maga nemében, de a fenyőfás, hegyes-völgyes montanai táj, az erdőben elbújt faházakkal, hatalmas farmokkal és teljesen hétköznapi helyszínekkel a sorozat eddigi legvalóságosabb pályája, amivel még egy kelet-európai ember is könnyen azonosul, nemhogy egy amerikai.
Az A Way Out újabb remek példája annak, hogy akármennyire is megfeszülnek a mainstream játékkészítők és írók, sosem lesznek képesek egy B-filmnél jobb sztorit összehozni. Ezerszer hallott mondatok, elcsépelt helyzetek, közhelyes konfliktusok, tényleg, nincsen benne olyan, ami ne lenne ismerős valahonnan. Ezzel párhuzamosan viszont az A Way Out a tökéletes példája annak, hogy ez mind nem számít, ha egyszer kitalálják annak a módját, hogyan lehet ebből a közhelytésztából kenyeret sütni, akkor tök mindegy, hány klisét puffogtatnak el, ha egyszer élvezet játszani. És élvezet. Az A Way Out elől úgy álltam fel a végén, hogy a sztorival nem voltam elégedett, de a játékkal igen.
Elég sokat elmond arról, hogy mekkora élvezet játszani a Sea Of Thievest, hogy a legviccesebb dolog benne berúgni és harmonikázni. Ilyenkor a karakterünk összevissza nyomkodja a hangszert, és olyan hangok jönnek ki belőle, mintha macskát nyúznának, közben szétcsúszik és hullámzik a rajzfilmes látvány. Aztán kijózanodik és kezdődhet megint az az izé, amit játéknak csúfolnak, de valójában csak példája annak, hogy egy remek ötletből hogyan lesz a modern játékkészítés borzasztó állatorvosi lova.
Megelőző lépést tesz a Steam, hogy a felhasználók adatai nagyobb biztonságban legyenek: mindegyik fióknál a privát mód lesz alapértelmezett, és sokkal részletesebben szabályozni tudjuk az adatvédelmi beállításokat.
A játékforgalmazó tulajdonosa, a Valve nyilván azért is döntött így, mert áll a bál a Facebooknál a személyes információk kezelésével kapcsolatban, és jobbnak látta előre biztosítani az adatok védelmét, és elkerülni egy esetleges jövőbeni vizsgálatot.
Idén tavasszal is megrendezik Budapesten a negyedévente tartott MondoCon fesztivált és a PC Guru Show-t. A japán popkulturális eseményre idén húszezer látogatóra számítanak. A kétnapos rendezvényt április 7-8-án tartják a Hungexpo területén.
Ki az persze, aki igazán mélyenszántó történetet várna egy fps játéktól? Gondolom ugyanaz, aki pornóban is a legjobb eredeti forgatókönyvet keresi. A Far Cry rogyásig van helikopterekkel, wingsuittal, vérszomjas farkasokkal, soha nem látott fegyverarzenállal és ízes montanai kiejtéssel sercintő helyiekkel – aki ezen felül még nagy narratívát is akar, nézzen inkább szépségversenyt, ott csak úgy röpködnek a globális meglátások, mint csepeli kampányfórumon a civilizációelméleti megfejtések.
Ha Ön a világ azon részébe tartozik, akik elájultak a Skyrimtől és akiket magával rántott a Witcher 3 is, akkor jó eséllyel a Kingdom Come: Deliverance (KCD) kovácsinasaként is szívesen szétveri majd a magyarok fejét. Az értő füleknek röviden összefoglalva
a játék nagyjából a Witcher 3 és a Mount & Blade szerelemgyereke, ami igyekszik történelmileg is pontos lenni.
Óriási bejárható területen fogunk mindenféle eszközökkel izgalmasan verekedni, miközben színvonalasak a beszélgetések és a háttérsztorik is. Fontos, hogy néha ésszel vagy lopakodással oldjuk meg a helyzetet, ráadásul nem nagyon vannak benne unalmas vagy monoton körök, pedig oda kell figyelnünk olyasmikre is, hogy mit eszünk, mikor mosakodtunk utoljára, vagy épp van-e nyílt, vérző sebünk, amitől szolidan elvéreznénk.
A hátrányainál viszont be kell vallani, hogy iszonyú bugos, aminek a jelentőségét négyzetre emeli a pocsék mentési rendszer. Emellett nem is különösen szép játék 2018-ban. De a KCD érdemeit az mutatja a legjobban, hogy mindezek ellenére, szignifikáns anyázásokkal is tarkítva, de az ember akar vele játszani, és szereti is. Még úgy is, hogy a középkori falusi hétköznapok azért alapjáraton nehezebben kínálnak videojátékos kalandokat, mint bármelyik fantasyvilág szörnyekkel, kísértetekkel és hasonló érintettekkel.
Volt valami költői abban, hogy Deutsch Tamás volt sportminiszter éppen aznap reggel nyitotta meg a BOK Sportcsarnokban a háromnapos V4 Future Sports fesztivált, amikor este a fociválogatott az andorrai és luxemburgi zakókra is rákontrázva itthon kapott ki a kazah válogatottól. Az esport és azzal a jövő megérkezett Magyarországra, jelentette ki a kormány első számú internetügyi megmondóembere, ami azért így nem teljesen igaz, elvégre már húsz éve is rendeztek itthon nagy sikerű videojáték-bajnokságokat, amikor az esportot nem is hívták esportnak. (Quakefény? Earthquake? Emlékszik még valaki ezekre?)
Ahogy az a sokszor elhangzott szólam is erős túlzás, hogy a mostanihoz fogható esportrendezvény nem hogy Magyarországon, de az egész régióban sem volt még. Valójában Prága és Bukarest is évek óta rendszeresen ad otthont jelentős esporteseményeknek, Katowice pedig európai szinten is kiemelkedő esportközpontnak számít, százezres (!) látogatottságú versenyekkel. Épp ideje volt hát feltenni Budapestet is az esporttérképre.
A San Franciscó-i Game Developers Conference-en mutatták be a Siren nevű demót, amivel élethű emberi karakterek jeleníthetők meg digitális környezetben. A valós időben futtatott demót az Epic Games grafikus motorjával, az Unreal Engine 4-gyel demózták.
Lélekölő munka lehet most a Konaminál dolgozni. A legendás japán játékkiadónak egy csomó híres játéksorozatot köszönhetünk: a Castlevaniát, a Contrát, a Silent Hillt, az ISS-t, a Suikodent... és természetesen a Metal Gear Solidot. A nyolcvanas-kilencvenes évek és a PlayStation-korszak szupersztárjait a Konami mára kifacsarta, lenullázta, outsource-olta, vagy csak Japánban forgalmazott pénzbedobós (pachinko) automatákká aljasította a márkanevet.
Mindenkit meghökkentett, amikor kiderült, hogy a Konami és a hozzájuk ezer szálon kötődő Kojima Productions (a Metal Gear Solid-széria fejlesztői) összerúgták a port, és a csapat három évtized után távozott a Konamitól – köztük Kodzsima Hideóval, az MGS vezető fejlesztőjével.
A Metal Gear márkanév a Konaminál maradt; ők a jogtulajdonosok, azt csinálnak vele, amit akarnak. És ők egy olyan Metal Gear játékot akartak, ami csak nyomokban tartalmaz Metal Geart, a korábban megismert játékmenetből szinte csak a lopakodást tartották meg, a sztori meg az ötödik rész előzménytörténetének a mellékszála, és ezen kívül szinte semmi köze sincs a Metal Gear Solid-játékokhoz. Evidens, mondhatjuk, hiszen Metal Gear Solid = Kojima Productions. Nem mintha nem maradt volna a Konaminál rengeteg tehetséges fejlesztő, akik már az első, playstationös Metal Gear Solid fejlesztésénél is ott voltak, az új rész inkább arra utal, hogy a játéksorozat mögül kihátrált a szellemi hátország.
A Ludia játékfejlesztő cég bejelentette, hogy Jurassic World Alive címmel kiadnak egy kiterjesztett valóságos mobiljátékot – írja az io9.
Találó címet kapott a Civilization 6 nemrég megjelent kiegészítője, az ebben bevezetett újdonságok valóban a birodalmunk felemelkedését vagy bukását okozhatják. A Rise and Fall című nagy bővítőcsomag nemcsak új csodákat, épületeket, egységeket és vezetőket hoz, hanem az alattvalói hűséggel, az erős kezű kormányzókkal és a korszakváltások átalakításával alapjaiban változtatja meg a játékmenetet, pótolva az eredeti változat hiányosságait.
Vitatható, hogy ez mennyire vált előnyére a játéknak. Aki a világ erőszakos leigázását élvezi, és csak arra hajt, hogy a végén atomháborúban verje szét az ellent, annak mindez nem nyújt majd sok újdonságot és örömet, de aki a körönkénti diplomáciai szöszmötölést, a városok állandó finomhangolását kedveli, annak élmény lesz a Rise and Fall.
A francia Ubisoft játékfejlesztő cég bemutatott egy mesterséges intelligenciát (MI) használó asszisztenst, amely a játékfejlesztőknek fog segíteni abban, hogy még azelőtt megtalálják a hibákat, hogy azok egyáltalán bekerülnének a játék kódjába – írja a Wired.
A Commit Assistant nevű rendszer a cég La Forge nevű montreali kutatás-fejlesztési részlegén készült, amely több helyi egyetemmel, például a McGillel és a Concordiával is együttműködik az MI-kutatásban. A La Forge fejlesztői a Ubisoft tíz évnyi kódját etették meg az algoritmussal, hogy abból megtanulhassa, jellemzően hol és milyen hibákat követnek el a játékfejlesztők, illetve hogyan javítják aztán ki ezeket. Ez alapján próbálja a rendszer előrejelezni, ha a jövőben egy bug éppen bekerülne egy játék kódjába.
2018 első igazi videojátékos szenzációja egy olyan termékhez köthető, amiről a legtöbb nyugati gémer talán még nem is hallott. Ez a Monster Hunter: World, a Capcom keleten elképesztően sikeres játéksorozatának első olyan kiadása, amellyel már a nyugati piac és az otthoni konzolok meghódítását vették célba.
Az biztos, hogy a MH:W sok szempontból kuriózum és igazi mestermunka, azonban arról csak keveset beszélnek, hogy egyáltalán nem való azoknak, akik nem tartják magukat hardcore játékosoknak. Mint például én.
Friss kódot adott ki a Blizzard a tizenöt éves Warcraft 3-hoz, és február végén egy kétnapos bajnoksággal ünnepli meg a játék visszatérését. A bajnokságon híres játékosok vesznek részt, és a Twitchen közvetítik az egészet.
Bár eddig is érkeztek kisebb-nagyobb foltok a játékhoz, a most kiadott 1.29-es patch több rég várt funkciót megvalósít.
Aki szereti a Linuxot, az mindenhol szeretne Linuxot látni, vagy inkább futtatni, és ez alól a játékkonzolok sem kivételek. Most a Nintendo Switch kapott nyílt forráskódú kezelést a fail0verflow nevű csoporttól, így a japánok játékkonzolja sokkal többre képes, mint amire eredetileg tervezték.
A Sony diszkontáron kínálja a Playstation 4-kompatibilis VR szemüvegét, a PSVR-t. Bár a magyar piacon a PSVR-ért 90-120 ezer forintot is elkérhetnek, a mostani, az amerikai piacra koncentráló akcióban mindössze 200 dollárért megvásárolhatjuk a headsetet, és egy játékot is kapunk hozzá.
A 2017-es rendezvény sikerére való tekintettel idén is megrendezik a SaveGame Független Videojáték-kiállítást. Az eseményt ismét a Lurdy Házba szervezik, de idén már kétszer akkora helyszínen várnak minden érdeklődőt március 17-én.
Pénteken hivatalosan is megkezdődött a 2018-as pjongcsangi téli olimpia, két nappal előtte azonban már történelmet írtak Dél-Koreában, Sasha "Scarlett" Hostyn lett ugyanis a bajnoka az első, hivatalosan is egy olimpiához köthető esporteseménynek – írja a Wired.
Azt hiszem, nem a legszerencsésebb ezzel kezdeni egy Dragon Ball-játékról szóló cikket, de jobb előbb túlesni a nehezén: néhány véletlenül elkapott epizódon kívül soha nem néztem Dragon Ballt. Ez eddig nem is nagyon zavart, de úgy éreztem, hogy nem lenne hiteles a cikk, ha nem néznék legalább egy kicsit utána, úgyhogy megkértem egy, a témában jártas ismerősömet, hogy foglalja össze röviden, hogy miről szól ez az egész.
Két és fél óra után még a történet felénél sem tartott, ennek fényében pedig kicsit féltem attól, hogy az égvilágon semmit nem fogok érteni a játék sztorijából és karaktereiből, de mint később kiderült, aggodalomra semmi ok, ugyanis a Dragon Ball atyja, Torijama Akira érdekes és jól követhető történetet rakott össze a játékhoz, amihez nem is feltétlenül szükséges az univerzum ismerete. Persze mindez kevés lenne, ha maga a játék nem lenne jó, de szerencsére ezzel sincs gond, sőt.
Azt már a tavalyi Tokyo Game Show alatt is megírtuk, hogy a Dragon Ball Fighter Z
így kíváncsian vártam, hogy végül mit tudott belőle kihozni a BlazBlue és a Guilty Gear játékokról ismert Arc System Works, több mint 40 óra játék után pedig magabiztosan állíthatom, hogy lényegében mindent. Az persze borítékolható volt, hogy egy ilyen múlttal rendelkező stúdió kezei közül nem fog rossz játék kikerülni, de
A DRAGON BALL FIGHTER Z TÉNYLEG MINDEN VÁRAKOZÁST FELÜLMÚLT.
Őrizetbe vette a seattle-i rendőrség Jess Cliffe játékfejlesztőt, a Counter-Strike egyik alkotóját – írja az Ars Technica. Cliffe a gyanú szerint szexuálisan kizsákmányolt egy gyereket.
A KIRO-7 helyi tévécsatorna szerzett tudomást arról, hogy Cliffe a King megyei börtönbe került. A helyi rendőrség az Ars Technicának megerősítette, hogy Cliffe-et magánál a börtönnél vették őrizetbe, de egyelőre nem emeltek vádat ellene.
A fejlesztő Rockstar Games bejelentette a Red Dead Redemption 2 debütálásának dátumát: a kultikus westernkalandjáték folytatása október 26-án érkezik Xbox One-ra és PlayStation 4-re – írja a GameSpot.
A vadnyugati GTA-ként is emlegetett, nagy sikerű 2010-es videojáték folytatását már másodszor tolták későbbre. A Rockstar Games először még 2016 őszén lengette be, hogy jön a második rész, és eredetileg 2017 őszére ígérték a kiadását. Ezt később 2018 tavaszára módosították. Ez a dátum tolódott most kicsit még hátrébb a naptárban, remélhetőleg a végső helyére.
„Ez sportegyesület, itt tilos a dohányzás” – pirít ránk kedvesen az egyik szervező a Honvéd konferenciatermének bejárata előtt. A kézenfekvő válasz – ha ez egy esportos rendezvény, e-cigit lehet szívni? – szerencsére csak később jut eszünkbe; inkább pironkodva elnyomjuk a csikkeket, mint egy doppingoláson kapott súlyemelő.
Szinte még sosem volt olyan nagy a kereslet a csúcsminőségű pécés videókártyák iránt, mint manapság. Ezeket a kártyákat többnyire a játékosok vásárolják. Bár a számítási teljesítményük alapján másra is használhatók, a kilencvenes évek vége (és az első 3d gyorsítókártyák megjelenése) óta a 3d kártya minden játékos kedvenc hardvere.
Aztán jött a kriptovaluta, és mindent megváltoztatott. Több amerikai hírportál, napilap és dühös fórumbejegyzés tanúsága szerint a legnagyobb elektronikai üzletekben teljesen letakarították a videokártyák polcait. Bár az eladatlan példányok többnyire leárazva várják, hogy gazdára találjanak, ma ezek a kártyák a bolti árnál drágábban cserélnek gazdát az eBayen és a Craigslisten.