A Nintendo már rengeteg üzletágban kipróbálta magát az 1889-es fennállása óta, de amióta beléptek a játékiparba, azóta inkább diktálják, mint követik a trendeket. Vannak mellényúlásaik, persze – a Wii U lett a cég történetének egyik legkevésbé sikeres játékkonzolja –, de mindig mertek újítani, improvizálni, és letérni a kitaposott ösvényről.
Most azt találták ki, hogy hajtogatható kartonból készítenek kiegészítőket és filléres szoftvereket a Nintendo Switch konzolhoz. Kimishima Tacumi, a Nintendo vezérigazgatója bejelentette, hogy rövidesen piacra dobják a Nintendo Labo termékeket, amivel egészen újszerű módon használhatjuk a Switch tablet- és kontroller-egységeit.
Nemrég jelentette be a Sony, hogy már több mint kétmillió PlayStation VR fogyott el. Ebből mennyi ment el Magyarországon?
Sajnos nem mondhatok számokat. Kezdetben világszerte nagyon nagy volt a lelkesedés, ezért Magyarországon csak kis késéssel tudtuk forgalomba hozni a VR-t. Ekkor nálunk is beindult, aztán a nyári szünidő miatt természetesen visszaestek az eladások. Szeptember elején bejelentettünk egy új csomagot – összecsomagoljuk a VR-headsetet a kamerával és egy játékkal, melyet ugyanolyan áron adtuk így, min korábban csak a headsetet – és ettől érezhetően megugrottak az eladások. A Black Friday akciónk is nagyon sikeres volt. Mostanra régiós átlagban ott vagyunk a többi ország között, nagyjából ugyanolyan arányban fogy nálunk is a PlayStation VR.
A tavaly bemutatott GPD Win egy ormótlan, de egész tisztességes teljesítményű játékos laptop volt – és nagyjából olyan apró, mint egy Nintendo 3DS. A sencseni gyártó most bejelentette, hogy piacra dobják a platform utódját, GPD Win 2 néven. Ennek jóval lesz nagyobb a teljesítménye, mint a korábbi modellnek, de az ára már nem lesz olyan barátságos.
Hat év után most először fordult elő, hogy a számítógépes piac – köszönhetően a karácsonyi vásárlási rohamnak – nemhogy nem csökkent, hanem valamelyest növekedett is.
Az IDC piackutató cég most közzétett jelentése szerint a teljes pc-s piac – ami magába foglalja az asztali számítógépeket, laptopokat és munkaállomásokat – 0,7 százalékkal nőtt karácsonykor az előző évi értékhez viszonyítva. (Az IDC korábban 1,7 százalékos csökkenéssel számolt.)
A játékipar egyik jelentős szegmensét uraló retrohullámot szeretné meglovagolni a Hyperkin gamer hardvergyártó cég. Az épp zajló CES-en bemutatták ugyanis az átmenetileg Ultra Game Boy névre hallgató kézi játékgépük prototípusát, ami az 1989-ben bemutatott, legendás Nintendo Game Boy surranópályás újraélesztésének tűnik, akárhogy is nézzük. A Nintendo elég jó bevételeket könyvelhetett el a NES és a SNES konzolok feltámasztásával, de arról még pletykák se nagyon érkeztek eddig, hogy a Game Boy-jal is ezt terveznék. A Hyperkin a jelek szerint jó ritmusban előzött most.
Utoljára 2006-ban volt olyan jó éve a japán játékkonzolgyártóknak mint tavaly, írja a Famitsu adataira hivatkozva a Kotaku. Az utóbbi években a konzolos piac – úgy a hardver-, mint a szoftvereladások – szenvedtek, nem tudtak kiemelkedő teljesítményt mutatni. Ez a jelek szerint alaposan megváltozott 2017-ben: az előző évhez képest kiugró számokat produkáltak a konzoleladások.
A kormány 2017 őszén egy vicces elírással megjelenő határozatban döntött a visegrádi országok közötti e-sport bajnokság és konferencia támogatásáról. A Magyar Közlönyben először kétmillió forint jelent meg a program támogatásaként (hibásan), aztán rájöttek, hogy lemaradt három nulla, és a következő számban 2 milliárdra javították az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesületnek kiutalt összeget.
A Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia esportolóinak szervezett rendezvényre szerdától lehet nevezni, négy játékban. Két csapatsportágban (League of Legends, Counter-Strike Global Offensive) és két egyéniben (Clash Royale, FIFA18), a pénzdíjas versenyek területi selejtezővel kezdődnek, a döntőket pedig a fesztiválon rendezik.
A regisztráció megkezdésének alkalmából tartott sajtótájékoztatón Deutsch Tamás, a kormány Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztosaként, és egyben a rendezvény egyik szervezőjeként beszélt a médiának a fesztivál horderejéről, és egyben felvázolta a magyar e-sport jövőképét.
Hamarosan érkezik a Civilization VI Rise and Fall nevű kiegészítője, amely több új választható történelmi személyiséget is bevezet a népszerű körökre osztott 4X stratégiai játék világába. A fejlesztő 2K Games fokozatosan mutatja be ezeket az új karaktereket, a héten például a krí indiánok egy 19. vezetőjét, Pîhtokahanapiwiyint. Ennek a játék kedvelői feltehetően örülnek is, de maguk a krí indiánok kevésbé – írja a Polygon.
Empátia. Ha kitömött vele a sors, biztos azon gondolkodsz, másoknak miért nincs, ha viszont neked sincs, imádni fogod a PlayerUnknown's Battlegroundsot, ami 2017 semmiből jött sikerjátéka, és a korai hozzáférés sikere után december végén jelent meg az első (1.0) verziója pc-re. Az egész év a játék rekordeladásairól (30 millió, csak pc-n) és népszerűségi statisztikáiról szólt, sok újdonságot talán nincs is értelme leírni róla. Beszélgessünk inkább az empátiáról, ami az egész játék lényege.
Van egy amerikai kutatás, amiben arra próbáltak rájönni, miért nehéz nekünk (embereknek) empátiával viseltetni ismeretlenek iránt. A tesztalanyokat bezárták egy szobába idegenekkel, aztán ismerősökkel is, majd arra kérték a résztvevőket, hogy dugják a kezüket jéghideg vízbe. Arra voltak kíváncsiak a kutatók, milyennek érezzük a fájdalmat, ha vannak körülöttünk, akikkel megoszthatjuk. Az eredmény meglepő volt.
Az Evil Within 2 annyira magába tud szippantani, hogy tizenvalahány óra is eltelhet, mire észrevesszük, mennyire rossz.
Pedig a fejlesztőcsapat még mindig a Tango Gameworks. A sztori csavaros és túlírt horror-kollázs, akár az előző részben. A dizájn is rendben van: jó ízléssel kombinálták a modern kisvárosi környezetet az absztrakt vizuális hallucinációkkal és a japán formatervezés minden elmebajával. Viszlát, szűk terek, hello, open world; helló, fegyvertuning, helló, karakterfejlesztés. Hé, mi ez a Last of Us-os fazon? És ki ez a kiégett alkoholista nyomozó Nathan Drake tavalyi ruhájában? Ne már, ez tényleg Sebastian Castellianos az első részből! És itt van Kidman is! (Rá még homályosan emlékszem az első részből – másra nem nagyon.)
De sebaj, egyik virtuális pszichohorror olyan, mint a másik. Csak most kicsit nagyobb lesz a mozgástér: néhány négyzetkilométernyi kertvárosi terület, temérdek gyűjtögetnivalóval, bejárható épületekkel, és egy rakás vérszomjas szörnyeteggel. Meg a főszereplő kiszabadításra váró kislányával, Lilyvel – őt túszul ejtette egy időmanipulációra képes nárcisztikus pszichopata, aki a meggyilkolásuk pillanatában belemerevíti az áldozatait az időbe, és ezt művészetnek tartja.
Eltart egy darabig, mire leülepszik, hogy az egész micsoda fércmunka.
Kemény 60 dollárba, azaz közel 16 ezer forintba kerül az iPadre kiadott Civilization VI, és ettől most vagy hangosan felröhögött, vagy a szívéhez kapott, hogy miért kell karácsony előtt pár nappal ekkora bombát dobni a rajongókra.
Akárhogyan is számoljuk, ez rettentően sok pénz. Viszont ezért cserébe kapunk egy teljes értékű játékot, és nem kapunk átbaszós mikrotranzakciós hülyítést, amilyenekkel mostanában telepakolják a jóval olcsóbb mobilos és tabletes játékokat.
A videojátékipar legnagyobb idei botrányai a mikrotranzakciós nyereményjátékok miatt robbant ki. A játékosok pénzért vesznek virtuális dobozokat vagy csomagokat, és ezekben véletlenszerűen találnak hasznos segédeszközöket, amelyekkel nagy előnyre tehetnek szert a játékban. Mindez nagyon hasonlít a szerencsejátékra, ezért több országban vizsgálják a hatóságok, hogy mihez kezdjenek ezzel az üzleti modellel.
A Football Manager 2018-as kódjelű kiadásával elértünk arra a szintre, hogy lényegében ez a legtökéletesebb szimulátorjáték a piacon bármilyen sportágat vagy játéktípust nézve, ez van ugyanis közelítő értékben legközelebb a valósághoz. Sajnos, ez egyben azt is jelenti, hogy már egyre kevésbé játék, sokkal inkább munka – egyszerre osztályfőnöki, statisztikai adatelemzői, és nyelvtanári –, de hogy ez jó-e vagy rossz, arról picit később.
Március 23. és 25. között Budapesten rendezik meg a V4 Future Sports nevű rendezvényt, amelyen Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország legjobbjai versenyeznek olyan videojátékokban, amik közül sok már e-sportnak minősül. Az esemény a jövőben a V4-országok első számú e-sport rendezvénye szeretne lenni.
A Nintendo talán legfontosabb videojáték-hőse, Mario és én tragikusan elkerültük egymást. Amikor gyerek voltam, a konzolkultúra még csírájában is alig létezett Magyarországon, ellenben Commodore 64-en bejött a The Great Giana Sisters. A szaksajtó ezt a legpofátlanabb Mario-nyúlásként tartja számon (a Nintendo perelt miatta, a spectrumos verzió megjelenését meg is akadályozta), de akkor, 1987-ben nekem mégis Giana lett Mario, és kifogta a szelet a Nintendo klasszikus platformjátékának vitorlájából. Így amikor később láttam a Super Mario Brost, legyintettem, hogy micsoda Giana-lopás, és hát az sem segített, hogy a tévében találkoztam először a játékkal, Dévényi Tibor tekikatonázós körítésével.
Később aztán már nem voltam gyerek, rákattantam a Doomra és a stratégiai játékokra, a komolytalan ugrabugrák hidegen hagytak. Amikor pedig visszataláltam hozzájuk, mindig akadt egy Rayman vagy egy Ori, aki izgalmasabbnak tűnt a Nintendo agyonhasznált vízvezeték-szerelőjénél. Ez is bosszantott: hogy a cég nem bír új brandeket kitalálni, hanem ugyanazt a hármat-négyet koptatja, ami az ötlettelenség benyomását keltette (pedig könnyű belátni, hogy egy jó játékmechanika összerakásához kellenek igazán ötletek, nem ahhoz, hogy néz ki a fő karakter). Végül az is taszított, hogy a Nintendo-játékok körül szép számmal akadnak kritikátlan fanatikusok, akik olyan vehemenciával és korlátoltsággal képesek nyilatkozni bármilyen új Marióról, mint a legkeményebb Apple-őrültek a legújabb iPhone-ról.
Amikor nyáron Jim Ryannel, a Sony értékesítési igazgatójával beszélgettem, megkérdeztem, hogy mik a hosszú távú terveik a virtuális valósággal (VR). Az addigi játékbemutatók és bejelentések alapján sejthettem volna a választ: ők sem tudják.
Annak ellenére, hogy a Sonynak van saját VR eszköze, még Ryan sem volt meggyőződve arról, hogy a VR valódi potenciálját a játékok fogják megmutatni. Ahogy mondta, ez csak kísérletezés, tanulóidőszak: megvárják, ki mit tud kihozni a technológiából, és az ígéretes fejlemények fogják megszabni a majdani csapásirányt.
A legjobb partik köztudomásúlag a föld alatt vannak, de ahhoz, hogy megpillantsd még egyszer az életet jelentő Napot, bele kell húznod: a pokolban magát a sátánt kell asztal alá innia annak, aki vissza akar térni az élők világába. A Night School Studio most bejelentett új játékában egy infernális tivornyán kell diadalt aratni: ez az Afterparty, ahol Belzebub, a kecskeszarvas tökfej az ellenfél.
Bár az évek óta várt Star Citizen hivatalos megjelenéséről most már hivatalos dátum sincs, a várakozás közben perre ment a játékkészítő Cloud Imperium Games-szel a grafikus motort fejlesztő Crytek. A menet közben az Amazon Lumberyardjára cserélt motor és egyéb szerződésszegések miatt kártérítést akarnak, de nagy anyagi megroppanástól azért nem kell tartania minden idők legkomolyabb közösségi finanszírozós játékprojektjének.
2014 egyik nagy meglepetése volt a South Park: The Stick of Truth, aminek sikerült a szinte lehetetlen. Vagyis az, hogy csináljanak egy tévésorozaton alapuló videojátékot, ami száz százalékig olyan, mintha mi magunk is éppen egy epizódban lennénk. Nyilván elkerülhetetlen volt a folytatás, a Magyarországon is szép kis reklámkampányt kapó South Park: Fractured But Whole. Mint játék, köröket ver az elődjére, de mint South Park, sajnos pont annyira kezd ellaposodni, mint a nemrég véget ért 21. évad.
Alighanem a NES Classic váratlan (és óriási) sikere miatt döntött úgy az Atari, hogy ők is piacra dobnak egy retro játékokkal tömött mikrokonzolt. Az Ataribox – az érdeklődő vevőknek küldött email szerint – csütörtöktől lesz előrendelhető.
A Capcom bejelentette, hogy hamarosan gyűjteményes kiadás jelenik meg a Street Fighterből. Jó eséllyel ez lesz a sorozat történetének legnagyobb antológiája, sőt, az sem zárható ki, hogy nemcsak a sorozat, hanem a kiadó életében is rekorder.
Négy évvel a PlayStation 4 piacra dobása után rengetegen veszik a Sony játékkonzolját, és december elején már több mint 70,6 millió talált gazdára. Január elején még csak 53,4 millió PS4-et adott el a japán társaság.
Jelenleg a globális konzolpiacon az Xbox One jelentős lemaradásban van a PlayStation 4-hez képest – miben látja ennek okát?
A globális trendek nem minden esetben érvényesülnek itthon, így arról mélységeiben nem tudok nyilatkozni, de Magyarországon erősek vagyunk.
Mennyire?
A GfK adatai alapján a piacnak több mint a fele a miénk, tehát piacvezetők vagyunk. Ennek egyrészt történelmi oka van: kollégáim 2001-ben nagyon jól vezették be a legelső Xboxot, aztán az Xbox 360-nal és Kinecttel is nagyon jól alakultak a dolgaink. Azt én is látom, hogy a világpiacon néhol máshogy alakulnak a számok, de nálunk a befektetett munka jobban megtérült. Most pedig az Xbox One-nal sikerül megtartani az előnyünket a karácsony előtti – számunkra legfontosabb – hónapokban.
Két héttel ezelőtt, amikor a Magyar Közlönyben megjelent a hazai esport, pontosabban az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesület (Esportmilla) által szervezett verseny és konferencia 2 millió forinttal való megtámogatásáról szóló határozat, azt gondoltam, szegény Esportmilla, kijártak maguknak annyi pénzt, amivel pont semmit nem lehet kezdeni. Aztán másnap kiderült, lemaradt egy pár nulla az első verzióban:
A Magyar Közlöny 2017. november 10-i számának 29739. oldalán közzétett 1839/2017 (XI. 10.) Korm. határozat 4. pontjában megjelölt összeg helyesen: "legfeljebb 1 999 500 000 forint”
(Ha esetleg nem tudja, mi az esport, képzeljen el versenyszerűen űzött videojátékokat, amiket szervezett csapatok profi játékosai játszanak sok néző előtt, és ezeknek a játékosoknak ugyanúgy vannak edzőik, menedzsereik – esetenként horribilis fizetésük vagy akár bundabotrányuk is –, mint az igazi sportolóknak. Bővebben korábbi gyorstalpalónkban olvashat.)
Tíz éve jelent meg az első Assassin's Creed, ami később a 21. század egyik legismertebb márkájává vált a videojátékok világában. Egy évtized alatt kilenc játék, egy rakás kiegészítő, spinoff és még egy borzalmas egész estés film is kijött, szóval nem véletlenül érezte úgy a Ubisoft, hogy kicsit vissza kéne venni a tempóból, és tavaly kihagytak egy évet az aktuális rész megjelenéséig. Ez lett az Assassin's Creed: Origins, ami elvileg újradefiniálja a franchise-t, és ismét menővé, szexivé teszi, de igazából csak megint megcsinálták ugyanazt, az átlagosnál jóval szebb grafikával.
A videojátékokban egyre inkább elharapódzó gyakorlat, hogy a játékon belül lehet olyan csomagokat venni, amelyeknek a tartalma véletlenszerű, de valamilyen formában felturbózza a játékélményt, így sokakat csábít fizetésre. A belga játékfelügyelet még vizsgálja, hogy szerencsejátéknak minősül-e ez a mikrotranzakciós modell, de Koen Geens igazságügyi miniszter jelezte, hogy ha rajta múlik, betiltaná – írja a VentureBeat.
Ez a véletlenszerű jutalmakkal kecsegtető játékon belüli vásárlás az utóbbi időben nagy figyelmet kapott, egyre több játékos akad ki rajta, a tiltakozás hatására volt már játék, amelyben fel is függesztették ezt a lehetőséget. Arról, hogyan jutottunk idáig, és mi is a baj ezzel a gyakorlattal, ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
A játékfejlesztők azért szeretik a mikrotranzakciókat, mert amíg a játék megvásárlásáért csak egyszeri díj szedhető be, a kis kiegészítések megvásárlása folyamatosan csordogáló bevételforrást jelent. Önmagában ezzel még nem is feltétlenül lenne baj, hiszen ez még csak azt jelenti, hogy mint oly sok minden az utóbbi években, a játékok is elkezdtek a termékből a szolgáltatás irányába tolódni. Így lehet például ingyenes a Hearthstone nevű online harci kártyajáték, amelyben a kártyacsomagok jelentik az egyetlen bevételt a fejlesztőnek. Hasonló elvre építve virágzik a mobiljátékok piaca is.
Ha viszont valaki megvásárol egy játékot, joggal várhatja el, hogy ne kelljen az alapvető játékélményért újra és újra fizetnie. A szerencsejáték pedig azzal jön be expliciten a képbe, hogy a játékoson úgy fizetnek, hogy nem tudják, mit kapnak, csak reménykednek, hogy valami jót. Ha nem, fizethetnek újra, ha meg igen, a pozitív visszacsatolás megerősíti őket – vagyis könnyen fizethetnek újra.
Helló Játékos!
Ez volt filmszerű bevezető, kerülj beljebb! Előkészíteni bankkártya érdemes. Nagyon örülünk, hogy te megvásároltad terméket, és készülődni epikus történeted végigjátszásra. Mi tudjuk, te vagy nekünk célcsoport. Star Wars rajongó, biztos kereső. Neked is, nekünk is.
Ez itt főmenü. Vásárolj.
Üdvözlünk a játékban. Ezek itt kezdő karakterek. Itt minden szürke még. Vásárolj.
Ezek fegyverek, de nem tied. Vásárolni kell.
Szeretnél különleges képességeket? Jedi erő, hatalom birtoklás? Vásárolj, kérlek. 3 doboz, olcsó.
Régen rossz, ha így érzi magát az ember egy videojátékban, és a Star Wars Battlefront 2 pont ilyen hangulattal indult. Durván túltolták a mikrotranzakciós biciklit, és már premier utáni első napokban olyan népharagot húztak vele magukra, hogy rögtön a megjelenés után ki is kapcsolták az egész virtuális vásárlás funkciót a játékban.
A Call of Duty a világ egyik legsikeresebb videójáték-sorozata, 2003 óta minden áldott évben megjelenik belőle egy új epizód karácsony előtt, és rendszeresen irdatlan mennyiségeket adnak el belőle. A tavalyi rész Infinite Warfare-ről a kiadó nem közölt hivatalos adatokat, de a becslések 10-12 millióra teszik az eladást.
Ez gyakorlatilag bármilyen videójáték fejlesztőcsapatánál azt jelentené, hogy patakokban folyik a Dom Perignon, és a gyakornokok is gyanúsan sokat lapozgatják a jachtkatalógust. A Call of Dutynál viszont 10 millió eladott játék (értsd: kb. 600 millió dolláros bevétel) egyenesen katasztrófa, itt 25 millió a sztenderd, és 30 számít jó évjáratnak.
Össze is ült a válságstáb, és kiadták az ukázt: vissza a gyökerekhez! Ez praktikusan azt jelenti, hogy a második világháborús lövöldözős akciójátékként indult, aztán a hidegháborút, a jelenkort és a közeljövőt is megjárt széria térjen vissza a normandiai partraszálláshoz, azzal olyan nagyon nem lehet mellélőni.
Az Insert Coin Egyesület, egy videojáték-kultúrával foglalkozó nonprofit szervezet tavaly játékkiállítást szervezett a Dürer Kertben. A rendezvény célja az volt, hogy minden korosztálynak bemutassák a különböző típusú játékkonzolokat, régi számítógépeket és játéktermi gépeket. A problémát az utóbbi okozta: a NAV alá tartozó Szerencsejáték Felügyelet százezer forintra büntette meg az egyesületet, mert a kiállított játéktermi gépnek nem volt érvényes típusengedélye.
A Shadow of Wart már rengetegen várták: aki akarta, már bőven kijátszotta magát az előző játékkal, amit mi is imádtunk, viszont az elmúlt években hiány volt a viszonylag egyszerűen kezelhető, látványos, sok sikerélményt adó, kardozós-mászkálós játékból. És az új játék hozza is, amit vártak tőle: még nagyobb csatákba viszi a főhőst, Taliont, írt köré pár új, fontos mellékszereplőt, sokféle helyszínen járunk, még nagyobb hadsereget építünk. A célunk pedig az, hogy megvédjük az embereket, és legyőzzük Szauront meg az ő összes mocskos szolgáját. De mielőtt belemélyedünk, vegyük át, hogy hol is tartunk, sőt, akik semmit sem tudnak, azok kedvéért fussuk át gyorsan az egész sztorit.
Ahogy a második részben, úgy az elsőben, a Shadow of Mordorban is a Hobbit és a Gyűrűk Ura történései közt járunk. A főhős Talionnak, a gondori harcosnak a családját megöli Szauron egyik nagy hatalmú embere, de amikor vele is végeznének, megszállja őt egy halott tünde szelleme, és a segítségével visszatér a halálból. Majd újra és újra és újra, ahányszor csak meghal, merthogy a tündelidérc szupererőket ad neki, meg sokat beszélgetnek is. Talion elmegy Mordorba és elkezd orkokat mészárolni, hogy bosszút álljon a családján – és ha az egyik orkvezér és a magánhadserege legyőzi, akkor elmegy vadkant ölni az erdőbe, és ha erősebb lett, visszamegy az orkvárba, és megöl mindenkit. Aztán keres egy újabb küldetést, még erősebb lesz és jönnek a még kegyetlenebb orkvezérek.