Szórakoztató belegondolni, hogy a Mafia olyan a cseheknek, mint a Witcher a lengyeleknek. A különbség annyi, hogy ameddig például a Witcher 3-at a modern játéktörténelem csúcsteljesítményei között emlegetik, addig a Mafia 3 legfeljebb egy tisztességes GTA-klón, ami tele van baromi jó ötletekkel, de annyi sebből vérzik, mint főhősünk ellenfelei egy-egy küldetés végén.
Eleve fura persze, hogy miért pont az első világháború az, amin megakadnak az emberek. Merthogy megakadtak, volt is komoly tiltakozás, hogy hát de az a háború tényleg nem szólt semmi másról, csak az értelmetlen pusztulásról, és micsoda tiszteletlenség szórakoztató terméket csinálni belőle, pláne komoly mennyiségű pénzt keresni a dolgon.
Rögtön az elején szögezzük le: a világháborúkat (vagy ha már, úgy általában a háborúkat) értelmük szerint sorrendbe állítani lehetetlen. Ha az első világháborúból nem lehet játékot csinálni, akkor Napóleon hadjárataiból se. De akkor Gárdonyi Egri csillagokát is vegyük le a polcról, a Ryan közlegény megmentését meg pláne. Ez van, el kell fogadni, hogy a háborúk borzalmas valóságával mindig csak akkor foglalkoztak az emberek, ha épp benne éltek, amúgy meg kalandnak és bátorságpróbának tűnik az egész. Szóval a Battlefield 1-gyel nem ez a gond.
Mert nem az, sőt, kifejezetten jó játék. Szokás szerint két részre osztható: van benne egyjátékos küldetésből pár órányi, meg játszhatunk évekig a haverokkal a neten keresztül.
A Nintendo, ígéretéhez híven csütörtök délután négykor bemutatta az új konzolját. A sokáig csak Nintendo NX fantázianéven emlegetett konzol végleges neve Nintendo Switch lesz. A konzol jövő márciustól lesz kapható.
Nincs vége a Samsung legszörnyűbb rémálmának. Nem elég, hogy hosszú hetek óta tart a Not3 7 visszahívási balhéja, egyre több helyen figurázzák ki a mobil gyúlékonyságát. Pár napja a Grand Theft Auto V egy rajongói kiegészítője halálos fegyverré változtatta a Note 7-et.
Több jel is arra utal, hogy a Rockstar Games új részt készül bejelenteni a nagy sikerű 2010-es játéka, a Red Dead Redemption folytatásaként.
Bár a Sony nem olyan régen, 2015 márciusában szántotta be a telefonos játékokért felelős Playstation Mobile nevű részlegét, úgy tűnik, mégis inkább visszatérnének a mobilos platformokra is. A japán Nikkei hírügynökség úgy tudja, a cég öt vagy több játékát is ki fogja adni mobilra 2018 márciusától kezdődően.
Hányingerem van, szédülök, de baromira meggyőzött az egész – nagyjából így lehet összefoglalni a Playstation VR-t kipróbáló munkatársaink véleményét. Itthon a Sony jelent meg először olyan virtuális valóság szemüveggel, amely egyrészt nem annyira iszonyatosan drága, mint a versenytársak (a Microsoft a héten 900 ezer forintnak megfelelő dollárért dobta piacra kiterjesztettvalóság-megoldását, a Hololenst az USA-ban), másrészt már nem fejlesztői változat vagy valami fura félkész hibrid, esetleg azóta már többszörösen meghaladott cucc, hanem használatra alkalmas, kész termék. (Az USA-ban és Nyugat-Európában már elérhető az Oculus Rift és a HTC Vive végfelhasználóknak szánt változata is, de egyelőre kétséges, hogy ezek hivatalosan mikor kerülnek forgalomba itthon is.)
Az első meglepetés akkor ért, amikor nekiálltam összeszerelni a szerkezetet. Valahogy szerintem mindenkinek az él a fejében a VR-szemüvegekről, hogy van valami, amit a fejünkre teszünk, és azt mondjuk egy-két kábellel összekötjük a géppel. Ehhez képest a Sony nyolclépéses összeállítási képregényt mellékelt a készlethez, amelyben számtalan drót, csatlakozó, kis doboz és egyéb izé kapott helyet.
Az ezt-húzza-ki-ezt-dugja-át-ide-azt-meg-amoda jellegű munka leginkább egy karaoke-masina összeszerelésére emlékeztet, és ha végzünk, minimum megkétszerezzük a tévé környéki drótok számát. De a legjobb, és ezt talán csak azok értékelik majd, akik a 80-as és 90-es években ismerkedtek meg a pécék világával, szóval a legjobb, hogy a kilencedik oldalon a Sony
javasol a szerkezethez. Először a tévét, aztán a Playstationt, aztán a VR-szemüveget.
A Microsoft az amerikai konzoleladások terén kezd felzárkózni a Sonyhoz. Az NPD Group adatai szerint az elmúlt három hónapban a vásárlók több Xbox One-t vettek, mint Playstation 4-et.
Jókora sajtócsomag formájában megérkezett hozzánk a Sony virtuálisvalóság-készüléke, a csütörtökön debütáló Sony PlayStation VR. A kötelező kicsomagolós videót egy teljesen fogalom nélküli júzerrel próbáltuk feldobni. Sanyit elvarázsolták a szivacsok.
A kütyüről természetesen hamarosan közlünk egy tesztet, addig is nézzük, mi van a PlayStation VR dobozában:
Philip Klemenov profi videojátékos volt, a Call of Duty sorozattal játszott a H2K profi csapatával. A 24 éves játékosnak hatmillió követője volt a Twitch-csatornáján. Klemenov október 2-án autóbalesetben meghalt, a temetését a játékosok élőben követhették a Twitchen.
A Wasteland-szériát fejlesztő inXile Entertainment néhány napja kampányt indított; arra kérték a játékosokat, hogy dobják össze a Wasteland 3 fejlesztési költségeit. A sorozat történetében ez nem szokatlan: már a második rész fejlesztését is a játékosok adományaiból finanszírozták.
A technológia falat emelt az emberek közé, ahelyett, hogy összehozta volna őket egy kis szórakozásra.
– mondta a 39 éves Francesco Ferrazzino, a Father.io nevű videojáték tervezője. A szoftver közös nevezőre hozza a kiterjesztett valóságot (augmented reality), az online szerepjátékot és a területfoglalós akciójátékokat a lasertaggel, és az egészhez csak egy okostelefonra lesz szükség.
Évtizedes tény, hogy ha sport és videojátékok, akkor Electronic Arts. A világ talán leggyűlöltebb játékstúdiója szinte minden fontosabb sportjátékban dominál. Fociban a FIFA-sorozat (bár a PES máig kitart), hokiban az NHL, amerikai fociban a Madden NFL, nemrég beszálltak a ketrecharcos versenybe is a UFC-vel, de korábban vezették a piacot még baseballban, Forma-1-ben, NASCAR-ban és kosárlabdában is. Mindössze egy ellenfelük van, a 2K, akik viszont évek óta úgy megverik őket kosárlabdában, hogy a palánk adja a másikat.
Inkább playboyszimulátornak hívtam a majd két éve megjelent Forza Horizon 2-t annak idején, és igazából főleg arra voltam kíváncsi, mikor leültem a harmadik rész elé, hogy ezen sikerült-e változtatni, vagy még mindig egy gyönyörű, de idegesítően COOL játék maradt a sorozat.
A második részben ugyanis minden klappolt, egy dolgot kivéve: a kerettörténet szerint nagyvilági suttyókkal csapattuk, azzal a fajtával, aki minden szó végét elharapja és tesónak hívja minden ismerősét a Facebookon. Egészen addig nem volt baj, amíg az autóban ültünk, de amint valami történt a dél-európai suttyókat tömörítő autóverseny-bulisorozaton, máris irtózva tartottuk el magunkat attól, amit láttunk.
A most megjelent harmadik részben ez szerencsére szinte teljesen megszűnt. Most már nem egy résztvevője vagyunk a hipergazdag, vagy magukat annak kiadó autóőrültek versenyének, hanem maga a szervező. Mivel két éve pont a főszervező volt a leginkább tenyérbemászó alak, óriási könnyebbség, hogy a menőnek, trendinek, fiatalosnak gondolt seggfejek száma nagyrészt nullára csökken a játékban (egész addig, amíg el nem kezdünk a véletlenszerűen elénk sodort, valódi játékosokkal is játszani).
Két hét múlva lesz kapható a Playstation VR, de már most felkészülhetünk a kicsomagolásra, a Sony ugyanis közzétett erről egy videót.
A négyszáz dolláros alapcsomagban benne lesz a VR-sisak, a számítási egység, a fülhallgató és egy demólemez, de a Move kontrollert és a hozzá tartozó kamerát külön kell beszerezni.
Az elmúlt évek legizgalmasabb magyar videojátékos rendezvényét nem valamelyik nagy konzolgyártó vagy kiadó rendezte, hanem alulról szerveződött. A PixelCon egy házibulisorozatból indult, és bár nyilván nem vetélkedhetett a bérelt arénákba vitt show-kkal, éppen azért tudott érdekesebb lenni, mert tartalmilag kicsit mást tudott nyújtani. A PixelCon gyakorlatilag a magyar videojátékos kultúra találkozója lett, amin részt vesznek önszerveződő gémer közösségek, videojátékos témában alkotó művészek és független hazai videojáték-fejlesztők is. Az egykori házibuli mostanra kétségtelenül Magyarország legnagyobb civil videojátékos eseményévé nőtte ki magát, amit a szervező Insert Coin Egyesület idén is megrendez, ezúttal a Corvin Clubban, november 5-én.
A PixelCon 4 egyik újdonsága idén a LowRezJam nevű játékfejlesztő verseny, amire kizárólag 64×64 pixelben előadott alkotásokat várnak (lásd a fenti videót). Emellett szokás szerint megrendezik a Grand Pix nevű videojáték-fejlesztő versenyt is – erre október 9-ig várják a nevezéseket, a LowRezJamre még akár a helyszínen is lehet jelentkezni. A pályaműveket a PixelConon lehet majd megcsodálni, ahol szokás szerint előadások és vetélkedő is lesz, valamint bemutatkoznak a hazai videojátékos közösségei (egyebek között például a verekedős játékosok fanatikusai és a Nintendo community), illetve a cosplay.hu beöltözött képviselői. És ahogy lenni szokott, kapunyitástól (ami ezúttal délelőtt 10 óra) hajnalig lehet nyüstölni a a videojáték-történelem legnépszerűbb régi gépeit; Commodore-gépek, régi konzolok, kézikonzolok, arcade gépek és pc-k várják a látogatókat több száz játékkal. Az egyesület rendezvényein hagyomány, hogy a látogatók is hozhatnak gépet, amire büszkék, és szívesen megmutatnák másoknak. Erre a célra crt tévéket biztosítanak a szervezők.
Aztán este 6-tól a buli fokozatot vált, és hagyomány szerint fellépnek a gémer/geek zenei szubkultúra prominensei. Közülük a legnagyobb név a Machinae Supremacyé – róluk már írtunk, mert a szervezők közösségi projektfinanszírozás révén szedték össze a pénzt a fellépésükre. A svéd metálzenekar egyik fő ihletforrása a Commodore 64-es játékok zenei világa (avagy a SID zeneformátum klasszikusai), műfajában a leghíresebb bandának számít. A svédek előzenekara a magyar SIDrip Alliance lesz, akik a SID-alapú rockzene magyar helytartói, és elég ritkán adnak koncertet, itt írtunk róluk korábban.
A PixelCon 4 videojátékos-kütyüs részére 1000 forint a belépő (12 évesnél fiatalabb gyereknek szülői kísérettel ingyenes), a koncertekre 3500 forint, az este 11-től kezdődő afterpartira mindkét jeggyel be lehet menni. További részletek a rendezvény Facebook-oldalán.
És mivel a karácsony előtti időszak a videojátékos rendezvények szezonja, a legnagyobb hazai játékrendezvény, a budapesti PlayIt is novemberre időzített: november 26-án lesz a Hungexpón, itt tájékozódhat róla. És szintén a Hungexpón lesz a családiasabb PC Guru Show, október 8-án.
Egészen váratlant húzott az Ubisoft, amikor bejelentette, hogy egy olyan online játékot készül a piacra dobni, amihez hasonlót még nem igazán csinált senki. Ráadásul a For Honor egy teljesen új franchise, és pont egy olyan aspektusát emeli ki a hack and slash játékoknak, amivel mindig is szenvedtek a fejlesztők. Egy hétvégére mi is kipróbáltuk az egyelőre csak alpha állapotú játékot, és ugyan nem estünk hanyatt tőle, de már kezd világos lenni, hogy kiket foghat majd meg a For Honor 2017-ben.
Régen láttam így játékot feldobni a karjait és kijelenteni, hogy ne haragudj, de teljesen kifogytam az ötletekből. A ReCore viszonylag elején, még a bevezető szakaszban ki kell nyitni három ajtót. Az egyik ajtóhoz pedig össze kell szedni három energiacellát. Oké, a hármas szabály a videojátékok legnagyobb közhelye a „menj el a világ végére, és hozd el nekem a szobanövényt”, illetve a „kísérd el ezt a túlélésre alkalmatlan embert a túlélhetetlen helyszín másik oldalára” mellett, de legalább annyival kompenzált a játék, hogy a cellák cuki kis élőlények voltak. Aztán húsz perc múlva megint megkaptam ezt a feladatot. És megint. Itt elgondolkodtam, hogy végig kell-e játszani a ReCore-t, hogy megértsem, mennyire elbaltázott az egész, és abbamaradtam, hogy nem. Nem kell.
Amikor a World of Warcraft megjelent, Magyarország éppen frissen lépett be az EU-ba, a legmenőbb mobiltelefon a kihajthatós Motorola Razr volt, legnagyobb mozis sláger a Shrek 2, a tévében pont véget ért a Jóbarátok és elkezdődött a Lost. A YouTube alapítói még a Paypalnél húzták az igát, és gondolkodtak azon, hogy egyszer majd videómegosztót kéne csinálni, a Facebook egy kollégiumi szobában üzemelt, a Snapchat pedig annyira nem létezett, hogy az alapító Evan Spiegel nyolcadikos volt egy Santa Monica-i általános iskolában. Nem ragozom tovább: irtózatosan régen volt, pláne a játékiparban, ahol manapság a legnagyobb slágerek is nagyjából egy hónap alatt jutnak el a hisztérikus rajongástól a kukáig (khm, No Man's Sky). És akkor itt ez a matuzsálemi korú játék, amihez kiadják az új kiegészítőt, az első nap adnak el belőle 3,3 milliót, és azóta is úgy roskadoznak a játékosoktól a két-három hónapja még kihalt szerverek, mintha újra 2004 lenne.
Mármint nem úgy, ahogy a súlyosan valláskárosultak szokták érteni – a Legion háttérsztorija indul azzal, hogy Gul'dan, a boszorkánymester (aki a legutóbbi, időutazós kaland, és a Warcraft-film után most harmadszor is eljátssza a főgonoszt) sosem látott démoni inváziót idéz Azeroth világára. Aztán úgy folytatódik, és ér majd véget, hogy mi meg jól visszapofozzuk őket a pokolba; hát ezt nem spilázták túl különösebben így első blikkre. Úgy fél óra játék után aztán kiderül, hogy ilyen alapon a Gyűrűk urát is összefoglalhatnánk úgy, hogy “pár mélynövésű fickó egy csomót gyalogol, miközben a haverjaik kardoznak”. Az inváziós sztori ezer szálra bomlik, lesz dráma dögivel, és úgy hullanak a tíz éve ismert és megszeretett szereplők, mintha egy sűrűbb Trónok harca-évadot néznénk. Ez megalapozza a hangulatot is: itt nem rutinos istengyilkos héroszok vagyunk, hanem egy vert sereg maradéka, ami próbálja összekapni magát, hogy egy végső nekiveselkedéssel visszaverje a végeláthatatlanul özönlő démoni hordát. Az egri vár védői, amikor elfogyott a forró leves, Zrínyi a kirohanás előtt, Jon Snow a fattyak csatájában a hullahegy alatt fuldokolva, és Leonidász utolsó katonái a thermopülai szorosban.
Amikor a Gyakuten Saiban 2001-ben megjelent (Game Boy Advance kézikonzolra), még senki sem hitte, hogy a játék valaha eljuthat nyugatra. A vizuális novellákban fuldokló japán játékosokat nem érdekelték a nyugati játékok, de a japán játékokért rajongó nyugati játékosok többsége azt sem tudta, hogy a Gyakuten Saiban létezik. Aztán négy év késéssel, immár Nintendo DS-en megjelent Európában és Amerikában is, Phoenix Wright: Ace Attorney címen. A nyugati sajtó levetett kalappal, szívre szorított kézzel üdvözölte a kalandjáték-reneszánszt.
Emlékszem még az Another Worldre. Amikor a platformjátékok a PC-n még a Commander Keent vagy a Dangerous Dave-et jelentették, megjelent egy francia játék, ami hirtelen úgy nézett ki, mint egy film, nem adott semmi segítséget, hogyan kell játszani, nem rágta a szánkba a történetet, és főleg: minden egyes képernyőjén legalább egyféleképpen meg lehetett halni. Az Another World még ma is olyan, mint egy elfelejtett francia elektropop-album, lehet másolni (Flashback), továbbfejleszteni (Heart Of Darkness), vagy kicsit megbuherálni (Oddworld), de soha nem lesz egyik sem olyan, mint az volt. Ha ma adnák ki Éric Chahi játékát, ugyanannyira imádná mindenki.
És valószínűleg olyan lenne, mint az Inside, a Limbo készítőinek gyakorlatilag semmiből feltűnt, de rögtön az év egyik legjobbjának kikiáltott játéka. Abban nem vagyok biztos, hogy az utóbbi teljesen igaz, de abban igen, hogy annyira furcsa érzés játszani vele, annyira gyakran kelt miafasz-érzést, és annyira nagy hatással tud lenni egy képpel, vagy egy hanggal, hogy a top 10-be belefér.
A Bound első jelenetében egy terhes nőt kell irányítani egy naplementés tengerparton, ami nem egészen az a nyitány, amit az előzetes alapján vártam. Lassan sétál, pár lépést lehet vele megtenni, aztán leül a homokba, és kinyitja a jegyzetfüzetét, ami tele van gyerekrajzokkal. A rajzokból aztán megelevenedik az a világ, amire vártam a gameplay videókból, de a Bound egy percig sem hagyja el azt a pillanatot: hogy felnőtt nőként emlékezünk vissza arra, ami gyerekként történt velünk.
A Nintendo elérte, hogy eltávolítsanak az internetről 526, független fejlesztők által készített játékot. A Digital Millenium Copyright Act (DMCA) eltávolítási kérelmek elsősorban a Nintendo-rajongók által készített, de nem hivatalos Nintendo-játékokat célozták. A játékok közül 341 Mario karakterére épült, 133 Pokémon-remake volt, és a Zeldából is 42 féle nemhivatalos kiadás készült.
Sikeres előd, négy évig fejlesztett folytatás, új konzolgeneráció – látszólag minden együtt van ahhoz, hogy a Deus Ex: Mankind Divided mellé ki lehessen rakni a nagy római kettest, ami a számozott folytatásoknak jár. A Mankind Divided ugyan már a negyedik Deus Ex játék, de nem csak ezért nehéz teljes értékű folytatásként tekinteni rá. Hanem azért sem, mert olyan, mintha az előző rész remake-je lenne, új grafikus technológiával és új sztorival.
Jól bevált recepteken ritkán szoktak változtatni, és a 2011-es Deus Ex: Human Revolution nagyon jól dolgozott az alapanyagokkal. Fokozatosan kibontakozó sztori, karakterfejlesztés, többféleképpen megoldható feladványok, számtalan mellékküldetés, lopakodás, tűzharc és fegyvertuning – dióhéjban ennyi. Láthattunk már átgondoltabb fejlesztési rendszert, szebb grafikát, izgalmasabb harcrendszert, karakteresebb szereplőket, de az egész most kivételesen több volt, mint a részek összessége.
Az Acer mindig is előszeretettel gyártott olyan laptopokat, amelyeket kifejezetten játékra terveztek, ez a Predator sorozat. A berlini IFA kiállításon be is mutatták ennek a szériának a legújabb darabját, a Predator 21X-et.
A Japán nyugati részén található Tokusima városának rendőrsége bejelentette, hogy kedden éjszaka egy súlyos közlekedési baleset történt náluk: egy teherautó elütött két, az úttesten átkelő nőt (60, illetve 72 éveseket), az egyiküknek eltört a nyaka és a helyszínen meghalt, a másiknak a csípője tört el, súlyos sérülésekkel szállították kórháza – írja az ITCafé. A 39 éves sofőr maga mondta el a rendőröknek, hogy nem vette észre a gyalogosokat, mivel vezetés közben a telefonján a Pokémon Go játékot játszotta.
A Sony többet fog kérni a legnépszerűbb szolgáltatásáért, a PlayStation Plusért, az ára az évi ötven dollárról hatvan dollárra ugrik. A háromhavi ár 20 dollár lesz az eddigi 18 helyett.
A Sony bejelentette, hogy Playstation Now nevű szolgáltatásával PS3-játékokat lehet felhőbe streamelni, onnan pedig PS4-re, nemsokára pedig windowsos pécékre is. A Nowban most több mint 400 játék érhető el, így olyanokat lehet majd pécén játszani, mint az Uncharted, a God of War és a Ratchet & Clank egyes részei vagy a The Last of Us.
A Pokémon Go hatalmasat ment korábban: ennyire gyorsan ilyen sok aktív játékosa még sosem volt mobilos játéknak. Augusztusra viszont erősen túl van a csúcson: csökkentek a letöltések, az aktív felhasználók és a játékkal töltött idő is. Az Axiom Capital Management kutatása szerint a múlt hónapban 15 millió játékosuk tűnt el.
A legtöbben július 18-án voltak, akkor egyetlen nap 45 millióan játszottak vele, augusztus végén a napi játékosok száma nagyjából 30 millió. A játékkal töltött idő is csökken, bár ez még augusztus végén tetőzött, amikor a fejlesztő Nantic újra bevezette a sokat hiányolt Pokémon-követőt, ami korábban egyszer csak elromlott a játékban.
A csökkenés persze természetes, minden játéknak van csúcspontja, ráadásul még így is sokan játszanak a játékkal. Viszont a Gónál voltak problémák is, amik eltaszították a játékosokat: sokszor nem működtek a szerverek, problémák voltak a játékon beüli vásárlással is, és elég hamar rengeteg csaló is megjelent (őket mostanra kitiltották).
808 ezer felhasználó adatai szivárogtak ki az Epic Games által fejlesztett Unreal Engine és az Unreal Tournament fórumairól. A támadók emailcímekhez, születési dátumokhoz, privát üzenetekhez fértek hozzá. Az Epic Games szerint jelszavakhoz viszont nem, ezért nem kell megváltoztatni azokat. Mi azért ennek az ellenkezőjét ajánljuk.
