Index Vakbarát Hírportál

Az ember az egyetlen főemlős, amelynél a nősténynek a szoptatási időszakon kívül is telt keblei vannak. Ez a legtöbb tudós szerint evolúciós trükk a férfi elcsábítására: a mindig duzzadt mell jelzi, hogy a viselője képes az utód táplálására, hiába zsír pótolja az anyatejet ilyenkor.

Japánban, a Tokió melletti Kaszukabe városában található a világ legnagyobb földalatti árvízelterelő rendszere. Bár az “árvízelterelő rendszer” nem hangzik különösebben szexin, maga az építmény elég elképesztő látvány: amellett, hogy a japán mérnöki teljesítmény remeke, úgy néz ki, mint egy gigantikus posztapokaliptikus templomcsarnok.

Itt van az ősz, szikrázó fényben közlekednek a villamosok Kőbányán. A furcsa jelenséget olvasónk, Horváth Ádám Tamás le is videózta, és beküldte lapunknak azzal a szöveggel, hogy nem tudja, mitől van, de mindegyik villamos tűzijátékozik a Kőrösi Csoma Sándor úton a Harmat utcánál.

Megkérdeztük a BKV-t, mi a titka annak, hogy a járművek úgy szikráznak, mintha éppen most érkeznének a múltból, Marty McFly-jal és a fluxuskondenzátorral a fedélzeten. A cég válasza több mint meglepő volt: a látványos jelenséget a sínre hulló őszi falevelek okozzák.

Képzeljen el egy álmos késő őszi reggelt. Nem lesz nehéz, elvégre ma is pont egy ilyen volt. Alig aludt valamit, de kelni kell, vár a munka. Kitámolyog a konyhába, félálomban felrak egy kávét. Pár percet még elvegetál valahogy, aztán a forró italnak előbb a szaga csapja meg, a bögrét szorongatva pedig már érzi, hogy talán ma is képes lesz emberként viselkedni. Aztán négy perc múlva rohan a vécére.

A vietnami háború egyik leghíresebb fényképe, amikor egy dél-vietnami tiszt fejbelő egy megkötözött kezű foglyot. A fénykép a háborúellenesség szimbóluma lett, hiszen ha csak a képet nézzük azt gondoljuk, háborús bűnt örökített meg Eddie Adams fotós, amiért később megkapta a Pulitzer-díjat, World Press Photo díjat nyert, és egyike a történelem 20-25 legfontosabb képének. A képet a vietnami háború ellen tiltakozók is felhasználták demonstrációikban. Ha azonban megtudjuk a szereplők történetét, más szemmel nézünk a fotóra.

Egyik nap arra ébred a beteg, hogy valójában már hónapok óta halott, még azt is fel tudja idézni, mikor halt meg. Általában egy ájuláshoz vagy balesethez kötik az eseményt, de még ez sem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy azt gondolják, már nincsenek az élők sorában. Az ilyen betegek a rendkívül ritka Cotard-szindrómában szenvednek és tényleg azt hiszik, hogy már halottak.

Gyerekkorában gyakran hallotta, hogy azért vannak fehér pöttyök a körmén, mert nem eszik elég vitamint, és igenis meg kell enni a spenótot és a répát. Nos, ez csak félig-meddig fedi a valóságot. A körmön lévő fehér pöttyök nagyon sok mindentől kialakulhatnak, lehetnek valóban a vitaminhiány jelei is, de kialakulhat trauma, sérülés, fertőzés, mérgezés miatt is.

Az amerikai légierő a hatvanas években azt tervezte, hogy egy kutatóprogram álcája mögött kémeket küld fel az űrbe, hogy minden addiginál pontosabban körbefényképezhessék az ellenséges Szovjetuniót. Miután október közepén az Egyesült Államok műholdas hírszerzési szervezete, a Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO) feloldotta a program titkosítását, több száz kép és dokumentum enged bepillantást minden idők egyik legkevésbé ismert katonai űrprogramjába.

Thébai ókori görög városállamának felemelkedésében fontos szerepet játszott a thébai Szent Sereg, az állam férfi szeretőpárokból álló különleges alakulata. Ez a spártaiak elitcsapatához hasonlóan szintén 300 főből állt, de megkülönböztette az a sajátosság, hogy 150 szerelmes férfipárból állt, amelyeket egy-egy idősebb és fiatalabb hoplita harcos alkotott.

A kvantummechanika, ahogy a modern, Einstein utáni fizika általában, elég bonyolult dolog, nehéz józan paraszti ésszel megérteni. Ebben segít a Nobel-díjas osztrák fizikus, Erwin Schrödinger híres gondolatkísérlete a dobozba zárt macskával, amit éppen ma 80 éve adott elő először.

A kvantummechanika egyik alapelve, hogy a fény és az anyag egyszerre mutat hullám- és részecsketulajdonságokat is. Szuperpozíciónak nevezzük, amikor egy rendszer olyan állapotban van, hogy bizonyos tulajdonságait nem ismerjük. Amikor mérést végzünk, a hullámfüggvény összeomlik, és a rendszer felveszi a lehetséges állapotai egyikét - mi magunk a megfigyeléssel kényszerítettük ki ezt.

Nem teljesen tiszta, ugye?

Minden angol anyanyelvű kisgyerek tudja, hogy a szellemek azt mondják: boo!, vagyis magyarul ejtve bú!. Ez az rémséges szó annyira ismert, hogy még egy Super Mario-karaktertípust is elneveztek róla (bár a Boo-t japánul Teresának hívják). De miért pont azt adták a szellemek szájába, hogy bú, nem mondjuk jí, vagy bármilyen más értelmetlen szót?

Ne vakard, csak még jobban fog tőle viszketni! – kaptuk gyerekkorunkban a szüleinktől a dorgálást, amikor összecsipkedtek nyáron a szúnyogok. Arra bezzeg nem adtak tudományosan kielégítő választ, hogy ugyan mi a fenétől viszket a szúnyogcsípés, és egyáltalán mire jó az, hogy viszket. Sebaj, mi most pótoljuk ezt a mulasztást.

A katolikus hit alapelvei közé tartozik, hogy az öngyilkosság bűn, és hogy a bűnösök a pokolba kerülnek. Ahogyan az is, hogy az ember a gyónással meg tud szabadulni a bűneitől, és ilyenkor a mennyország várja a halála után. A 18. században a lutheri evangélikus hitre áttért észak-európai országokban, főként Dániában az öngyilkosjelöltek egy végtelenül cinikus, de valahol mégis csak logikus trükköt találtak ki a szabályok kijátszására: elterjedtek az úgynevezett öngyilkos gyilkosságok. Ez azt jelentette, hogy aki öngyilkos akart lenni, az nem magával végzett, hanem kinézett magának egy ártatlan vadidegent (a biztonság kedvéért sok esetben gyereket), és őt ölte meg. Ezért természetesen halálra ítélték, és kivégezték - a kivégzés előtt azonban járt az utolsó kenet, egy végső gyónás, azzal a bűnbocsánat, és a belépő a mennyek országába.

Halloweenkor a gyerekek jelmezbe bújnak és végigjárják a környék házait édességekre vadászva (vagy ha nem kapnak, megtréfálják a házban lakót). Előtte töklámpásokat is készítenek, mindenféle ijesztő és vicsorgó arcokat vájva a sárga tökökbe. Honnan ered ez az eredetileg amerikai szokás, amely manapság már az egész világon kezd elterjedni?

1961-ben a McDonald's létrehozott egy globális tréningközpontot az alkalmazottai továbbképzésére Chicago egyik külvárosában, Oak Brookban. Ez a nagyobb multicégek körében akkor már nem számított újdonságnak, a General Electric és a General Motors már a harmincas évek óta saját iskolákban képezte az alkalmazottait. A Meki azzal húzott nagyot, hogy a saját belső iskoláját kinevezte Hamburger Egyetemnek, és az összes külsőségét az amerikai egyetemek stílusához igazította: a diákok büszkén hordják a HU (Hamburger University) logós pólókat, és a képzés végén rendes diplomát kapnak, amin a „hamburgerológia mestere” cím szerepel.

A második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik kulcsfontosságú mozzanata volt Ivo Dzsima csatája, mégpedig azért, mert az elfoglalásával az amerikaiak hozzájutottak egy olyan bázishoz, ahonnan közvetlenül lehetett Japánt támadni repülőgépekkel. Két ilyen fontos stratégiai pozícióban fekvő szigetet tartottak akkoriban a japánok 20-25 ezer fős helyőrséggel; a másik Csicsidzsima volt, kicsit még jobb helyen, kb. 250 kilométerrel közelebb Japánhoz.  Csicsidzsima  azonban a földrajzi adottságai miatt sokkal jobban védhető volt, ezért az amerikaiak úgy döntöttek, hogy állandó bombázás alatt tartják (hogy ne tudjon segítséget küldeni a szomszéd szigetre), miközben 110 ezer tengerészgyalogossal megtámadják Ivo Dzsimát.

1962-ben a Vatikán fűtésének korszerűsítésén dolgozó munkások a Belvedere-udvar felásásakor egészen valószínűtlen, hatalmas csontokat találtak nem túl mélyen a kövezet alatt. Először azt hitték, dinoszauruszlelet, de a csontok nem voltak megkövesedve. A helyszínre hívott zoológusok végül zavarba ejtő választ adtak: ez bizony egy elefánt teljesen ép, pár száz éves csontváza. Na de hogy került egy elefántcsontváz a Vatikán kellős közepébe, két sarokra a Szent Péter-székesegyháztól? A rejtély megoldására 35 évet kellett várni, mire a Smithsonian Intézet történésze a fél Európa levéltárait feltúrva fényt derített az elefánttartó pápa történetére.

Talán a legismertebb gasztróanekdota, hogy a pezsgősüvegbe (ezüst) teáskanalat kell rakni, attól majd megőrzi frissességét, szénsavasságát, ha a hatodik palack már mégsem csúszott le szilveszter éjszakáján. A trükk nagyon egyszerű, bárki kipróbálhatja otthon, és mindenkinek van olyan ismerőse, aki már hallott olyanról, aki tényleg kipróbálta, és tényleg működött. Sajnos valójában a legenda nem igaz. 

Voltaire-t, a francia írót, költőt, filozófust a felvilágosodás egyik vezéralakjaként ismerjük. Arra is emlékezhetünk, hogy viszonylagos jólétben élhette életét, de azt nagyon kevesen tudják, hogy ezt a jólétet annak köszönheti, hogy meghekkelte a francia állam által szervezett államkötvényekhez kapcsolódó lottót.

Tutanhamon fáraó több ezer éves szekere először 2010-ben hagyta el Egyiptomot, és rögtön meg se állt New Yorkig, ahol a Discovery Times Square kiállítóterében a Tutanhamon és a fáraók aranykora című kiállítás egyik ékkövének szánták.

Mike Mika profi játékfejlesztő: úgy írta át a Donkey Kongot, hogy a kislánya ne csak Marióval menthesse meg Paulát, hanem Paulával Mariót. De ez viszonylag friss történet, még Mika házassága előtt történt. A nősülést azért halogatta, mert a lánykérését a barátnője éveken át nem vette észre.

Ha minden ország összeírná a tiltott dolgok listáját, Észak-Korea valószínűleg toronymagas eséllyel aranyérmes lenne, de a szomszédos Kínának is vannak kevéssé épeszű korlátozásai. De tényleg, milyen ország az, ami betiltja a 2d-s Avatart, Brad Pittet, a Facebookot, az unokatestvért és a tibeti szerzetesek reinkarnációját? Tényleg ezeknek van több ezer éves kultúrája?

Mother, Mutter, mamma; father, baba, tata: az anya és az apa megnevezése a legtöbb nyelvben feltűnően hasonlít, még azoknál is, ahol nincs kimutatható nyelvtörténeti kapcsolat. Hogy a latin, a germán, a szláv és a többi indoeurópai nyelvben ez a helyzet, önmagában nem lenne túl meglepő, hiszen az alapszavak többnyire a legősibb nyelvi rétegből származnak. De a szülőkre egészen távoli nyelvcsaládokban is hasonló hangalakok léteznek.

A hidegháború éveiben alaposan elszaladt a nagyhatalmak katonai fejlesztéseivel a ló - ez nem is csoda, ha egyszer a cél az volt, hogy mindenki engedje el a fantáziáját, és találjon ki olyan fegyvert, ami elrettenti a megmoccanástól is a túloldalon állókat. Akik ugyanilyen tervekkel építettek még őrültebb világvége-fegyvereket. Egy-két igazán bizarr ötletet már bemutattunk a Ma is tanultam valamit rovatban, és ma is egy ilyen következik: az amerikai Plútó-projekt, becenevén a Relülő Pajszer annyira durva volt, hogy a Pentagon is megijedt tőle, és leállíttatta a munkát, amikor kezdett körvonalazódni, mire lesz képes.

Az Apple-t 1976-ban Steve Jobs és Steve Wozniak alapította, előbbi zseniális volt marketingben, utóbbi számítógép-építésben. Wozniak később kiszállt, Jobsot kirúgták, aztán visszahívták, és az iPhone-forradalommal a világ legmenőbb cégévé tette az Apple-t, aminek a piaci értéke ma 630 milliárd dollár. Eddig a sikersztori, amit nagyjából mindenki ismer, és szinte mindenki kihagy belőle egy apró részletet:

Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy ha megvágjuk vagy megégetjük magunkat, akkor sebtapasszal fedjük be a sebet. Ki gondolná, hogy a találmány még 100 éves sincs?

Pedig nincs, 1920-ban alkották meg az első, elég kezdetleges változatot. Az első sebtapaszt a Johnson & Johnson gyapotvásárlásért felelős alkalmazottja, egy bizonyos Earle Dickson alkotta meg. Dickson friss házas volt, és a felesége az otthoni sürgés-forgásban rendszeresen megégette és megvágta magát. A férj szeretett volna valami olyan sebkötözőt, amelyet a felesége egyszerűen és egyedül is tud használni, így egyik este leült, és nekiállt bizonyos távolságokra vattapamacsokat ragasztani egy ragasztószalagra. Hogy a szalag ne ragadjon oda mindenhez, Dickson egy krinolin nevű durva, eredetileg a ruhaiparban használt szövetet helyezett a ragadós oldalhoz.

Ennyi volt a hatalmas találmány, Josephine-nek mostantól elég volt csak levágni a következő szakaszt a hosszú szalagból, ha baj érte a konyhában. A férfi főnökei a Johnson & Johnsonnál azonnal felismerték az üzleti lehetőséget a dologban, a cég hamarosan piacra is dobta az első sebtapaszt, a Band-Aidet, Dickson pedig szép karriert futott be, 1957-ben, a cég alelnökeként ment nyugdíjba.

Sir Winston Leonard Spencer Churchillt mindenki az Egyesült Királyság kétszer megválasztott miniszterelnökeként ismeri, ebből is kiemelkedik II. világháborúban betöltött szerepe.

A volt miniszterelnök élete azonban nem ennyi: 1899-ben Churchill otthagyta a katonaságot, hogy a brit parlamentben próbáljon szerencsét, újságcikkeket és könyvet írjon. Egy hírlap tudósítójaként 1899 októbereként Dél-Afrikába utazott, hogy tudósítson a Brit Birodalom elleni második búr háborúról.