Index Vakbarát Hírportál

Ha ön valaha járt már New Yorkban, és lesétált Manhattan déli csücske, a Wall Street, az egykori WTC-ikertornyok, a Brooklyn-híd, és a Szabadság-szoborhoz vivő komp felé, egészen biztos, hogy önnek is feltűnt egy titokzatos, teljesen ablaktalan felhőkarcoló. Ha nem járt még arra, és filmen sem látta, megmutatjuk, ez áll a város kellős közepén:

Meglát egy cuki állatot és addig szorítaná, amíg van benne szusz? Egy tanulmány szerint ez teljesen természetes reakció: a cukiság agressziót vált ki az emberből.

Gyakori félreértés, hogy a banánokat banánfáról szedik, pedig valójában a banánok közeli rokonai a gyömbér és olyan dísznövények, mint a rózsanád. A banánnövény ráadásul nem fa, hanem a világ legnagyobb lágy szárú, évelő növénye, ami akár hétméteresre is megnő, és hatalmas banánleveleket is növeszt, amelyek majdnem háromméteresre is megnőhetnek.  Az ehető banánok technikailag bogyók, amik nem termelnek érett magokat. Gyökérgumóik és gyökereik több száz évesek is lehetnek. 

Mindenki találkozott már megsárgult, barnult könyvekkel, újságokkal, aki valaha is túrta a nagymama padlását vagy volt papírgyűjtésen. Gyakorlatilag természetesnek vesszük, hogy a régi papírok, könyvek megsárgulnak, de miért? Hogyan lehet ezt megakadályozni?

A rubin és a zafír teljesen különbözően néz ki, bár mindkettőt értékes drágakőnek tartjuk. Míg a zafír kék színű, a legszebb rubinok galambvér vörösek. Ennek ellenére a két ásvány ugyanaz, különböző színűket csak szennyeződésnek köszönhetik.

1951. januárjában egy egy kilotonnás kísérleti atombomba felrobbantásával avatta fel az amerikai hadsereg az ország első hivatalos atomfegyver-tesztbázisát a nevadai sivatagban (az addigi tesztek Új-Mexikóban zajlottak a legnagyobb titokban). A helyszínt igyekeztek úgy kiválasztani, hogy lakott területektől biztonságos távolban legyen; a legközelebbi nagyobb város Las Vegas volt, nagyjából 100 kilométerre.

Megőrült az USA vezetése, hogy Amerika egyik legnagyobb turistaközpontjának a szomszédjában robbantgat atombombákat? Dehogy. Ekkoriban Vegas még nem volt a világ kaszinófővárosa évi 40 millió látogatóval, csak egy álmos, 25 ezres kisváros a sivatagban, ahol éppen elkezdtek felépülni az első kaszinók és luxusszállodák, nem kis részben a szervezett alvilág pénzéből. A marketinges csoda, ami pár évtized alatt a világ egyik leglátogatottabb turistalátványosságát csinálta Las Vegasból, bizarr módon az atomrobbanásoktól, és az arra épülő atomturizmustól kapta az egyik legnagyobb kezdeti lökést.

1518-ban egy nyári napon egy nő kilépett Strasbourg egyik házából és elkezdett táncolni. Néhány nappal később, még mindig táncolt és egy héttel később már nagyjából száz követője volt. A hatóságok meg voltak győződve róla, hogy jobb ha békén hagyják a táncolókat, csak így gyógyulhatnak ki ebből.

El tudja képzelni életét nejlonzacskók nélkül? Mielőtt rávágná, hogy igen, mert bevásárolni tartósabb szövetből készült táskákkal is lehet, gondoljon arra, hogy nejlonzacskót használ a szemetesben, a mélyhűtőben, az uzsonnatáskában és még számtalan más helyen. Ha Ruandában élne, ezt nem tehetné.

A fekete humornak megszámlálhatatlan filmet szenteltek már a mozi százhúsz éves története során, de ennél még ennél is sokkal többször hangozhatott el az az épületes közhely, hogy az élet a legjobb rendező. Mégis nehéz másra gondolni egy olyan morbid iróniában fogant valós történet hallatán, mint ami a Kansas állambeli Witchita repterén esett meg 2014-ben.

A magyar nyelv híres arról, hogy hosszasan el tudunk beszélgetni csak olyan szavakat használva, amelyekben az "e" szerepel magánhangzóként: ez az eszperente nyelv. Nem sok ilyen nyelv létezik a világon. Most próbáljuk ki az ellenkezőjét, próbáljunk meg úgy elmondani néhány mondatot, hogy ne legyen benne e hang. Lehetetlen?

Hegyi ember néven is emlegetik azt az indiai férfit, aki egymaga átfúrt egy egész hegyet. A munka 22 évig tartott, de az elkészült utat a mai napig használják a környékbeliek.

„Mondjátok, hogy csíííz” – halljuk (vagy épp mondjuk) sokszor egy-egy fénykép elkészítésekor, és bár sejtjük, hogy miért is kell azt mondanunk angolul, hogy sajt, sokan nem tudják, honnan ered a szokás, és hogy egyáltalán mióta mosolyognak az emberek a fényképeken.

A csíz (vagyis eredetileg cheese) azért jó, mert a benne lévő hangok kiejtéséhez pont úgy áll a szánk és az arcunk, ami a természetes mosolyhoz a legközelebb van. A cs a fogakat és az állkapcsot rendezi el, az í miatt pedig az ajkunk görbül mosolyra. De vajon ki mondta először, és honnan származik a hagyomány?

Kínában még napjainkban is találkozhatunk a lábkötözés utolsó, 80-90 éves túlélőivel. A szokás a jólét és gazdagság jelképe volt ezer éven át Kínában, a jómódú családok ezzel mutatták, hogy náluk a nőknek nem kell dolgozni. Később szexuális töltetű lett az apró láb. És közben megnyomorították a lányokat.

Oroszország egyik régiójában, az Uljanovszki területen minden év szeptember 12-e A fogantatás napja. Nem az ortodox egyház egyik ünnepét hívják így, ennél sokkal földhözragadtabb dologról van szó. Az itt élő pároknak ilyenkor azt ajánlja a vezetés, hogy munka helyett menjenek inkább haza, szaporodjanak, és sokasodjanak.

Mi az egér kedvenc étele? Hát a sajt - vágja rá erre mindenki, aki látott legalább egy Tom és Jerry-epizódot, vagy csak simán emlékszik arra, mit tanítottak neki a témában a szülei gyerekkorában. Valójában azonban tetszőleges kisállatboltos, rágcsálóirtó, vagy hobbi-egértartó, vagyis bárki, aki napi kapcsolatban van egerekkel, meg tudja erősíteni, hogy az állatoknak annyira nem a kedvencük a sajt, hogy tulajdonképpen csak akkor eszik meg, ha nagyon nincs más. De akkor hogyan terjedt el ez a tévhit, és miért olyan erős ma is, hogy egy egérfogót automatikusan úgy képzelünk el, hogy egy szelet sajt van a csapda közepén?

Persze nem csak anekdotikus bizonyíték van arra, hogy az egerek nem szeretik a sajtot, brit kutatók 2006-ban komoly tudományos kísérletekkel bizonyították ezt. Mint a kutatásaikból kiderült, az egerek leginkább a magas cukortartalmú ételeket szeretik, így a gyümölcsökre és magvakra indulnak be leginkább. (Ebből adódóan a legjobb egérfogóba való csali egy kocka étcsokoládé.) A sajtok többségének erős illata van, az egereknek pedig nagyon kifinomult a szaglásuk, már csak ezért is idegenkednek a sajttól. Persze, mivel az egér alapvetően mindenevő, a sajtra is ráfanyalodik, ha nincs más, ahogyan megeszi akár az elpusztult rovarokat, vagy a papírt is.

2009. június 30-án egy kicsit megőrült a nyersolaj világpiaci ára: hajnalban fél óra alatt felugrott hordónként 71,4 dollárról 73,5-re (ez akkor 8 hónapja nem látott csúcs volt), aztán reggel lezuhant 66,5-re. Ez laikus szemmel nem tűnik komoly dolognak, de mivel a világon elég sokan kereskednek elég sok nyersolajjal, az árfolyamban egyetlen dollár változás a teljes világpiacon 175 millió dolláros kilengést okoz. Mi történhetett, ami így megbolygatta az olajárat? 

Az 59 éves George Aldrich foglalkozása alighanem a legkülönlegesebb a világon - az a dolga, hogy különféle tárgyakat szagolgasson. Jó, jó, ez önmagában még nem annyira extrém, Mr. Aldrichot azonban egyenesen a NASA fizeti ezért, és az ő orra dönti el, hogy milyen tárgy mehet fel a világűrbe, és minek kell lenn maradnia a Földön. Az űrügynökség White Sands tesztbázisán dolgozik 40 éve, eredetileg tűzoltó volt, de aztán kiderült, hogy különlegesen kifinomult a szaglása, és ezt az űrhajósok általános jó közérzete, ebből fakadóan pedig a küldetésük sikere érdekében is be lehet vetni.

Idén szeptemberben 160 éve, hogy az orosz birodalom és az angol-francia-török szövetség között kitört krími háborúban az oroszok elkeseredett támadást indítottak az oszmán birodalom észak-keleti bástyája, a dél-kaukázusi Kars erődje ellen. Kevesen tudják, hogy a vár védelmében több Magyarországról menekült 1848-as szabadságharcos is jelentős szerepet játszott. Egyikük az angol születésű Guyon Richárd, Kossuth altábornagya, a másik pedig Kmety György tábornok. 

Mindketten Vidinbe (régi magyar nevén Bodonyba) menekültek a szabadságharc bukása után, ahol áttértek a muszlim hitre, hogy pasaként beléphessenek a török hadseregbe, és törleszthessenek a cári birodalomnak. Vidinben gyűltek össze a magyar menekültek, 1849 szeptemberében már több mint négyezren. Ugyan az osztrákok és oroszok követelték az emigránsok kiadatását, Abdul Medzsid szultán és kormánya elutasította azt. (Nem ők voltak az első magyar menekültek, akik menedéket leltek török földön, a Thököly és Rákóczi által kitaposott úton érkeztek meg az oszmán birodalomba.)

Alec Speers 21 éves amerikai srác, a University of Northern Colorado egyetemre jár, jövőre diplomázik. Ő az egyetlen ember a világon, akinek a klingon az anyanyelve. Igen, a Star Trek idegen lényeinek fiktív nyelve. Persze nincs szó arról, hogy Alec felmenői között földönkívüliek lennének, a dolog mögött az apja áll, aki saját bevallása szerint nem egy kimondott Star Trek-rajongó, viszont nyelvész, és vonzódik a fura kísérletekhez. Amikor Alec megszületett, dr. d'Armond Speers rájött, hogy ez egy soha vissza nem térő alkalom arra, hogy kipróbálja, fel lehet-e nevelni egy gyereket úgy, hogy egy kitalált nyelven beszélnek hozzá, ezt tanulja meg az anyanyelveként.

Marie Curie hagyatéka ugyan látogatható a párizsi Francia Nemzeti Könyvtárban, a tudományos szempontból felbecsülhetetlenül fontos jegyzetek a mai napig veszélyes mértékben sugárszennyezett tárgyaknak számítanak.

Ugyanez igaz tulajdonképpen mindenre, amit a modern fizika anyjaként is ismert, a radioaktív sugárzás természetét kutató tudós személyes tárgya volt az 1900-as évek első három évtizedében. A jegyzetfüzeteket például ólommal bélelt dobozokban őrzik a párizsi Bibliotheque Nationalban, és nem kevés idő kell ahhoz, hogy a tárgyakat anélkül nézhesse meg valaki, hogy védőruhát húzzon, illetve nyilatkozatban fogadja el a dolog veszélyességét: a 226-os rádium-izotóp felezési ideje 1601 év.

Marie (és férje, Pierre) Curie ugyan felfedezte a radioaktivitás jelenségét, de annak pontos egészségügyi hatásairól semmit sem tudott. Pierre ugyan nem ebbe halt bele (1906-ban szenvedett halálos koponyatörést, mikor elgázolta egy lovaskocsi), és Marie is egész hosszú életet élt, de az szinte bizonyos, hogy 67 évesen a folyamatos sugárzás miatt szerzett betegségébe, aplasztikus anémiába halt bele.

Ami mai tudásunkkal egyáltalán nem meglepő, főleg ha azt is tudjuk, hogy a Curie házaspár előszeretettel nézegette a sötétben halványan fénylő radioaktív érceket, amelyekkel dolgoztak. Marie amellett, hogy az első világháborúban a kis-curie-nek becézett hordozható röntgengépekkel dolgozott a sebesültek körül mindenféle védőöltözet nélkül, szinte folyamatosan tartott maga körül veszélyes anyagokat élete során. Kis üvegcsébe zárt izotópokkal a zsebében járt mindenhova, és a dolgozóasztalának fiókjában is volt mindig valamilyen sugárforrás. Curie még élete utolsó éveiben sem fogadta el teljesen, hogy valószínűleg a kutatott anyag az, ami miatt folyamatosan betegeskedett, illetve látását is majdnem teljesen elvesztette.

A mérések szerint nem csak a kutatások során készített jegyzetek, de a laborok és a lakás berendezési tárgyai, még Curie szakácskönyve is jócskán az egészségügyi határérték felett sugároz.

Nagyjából 420-350 millió évvel ezelőtt, amikor még a szárazföldi fák újdonságnak számítottak az evolúcióban, és a legmagasabbak is csak néhány tíz centiméter magasra nőttek, voltak azért olyan élőlények, amik hatalmasra nőttek.

Létezik egy falu, amelynek lakói nem tudják, hogy minden lépésüket orvosok és ápolók figyelik. A holland Hogewey település demenciában és Alzheimer-kórban szenvedők közössége, egy különleges öregotthon, ahol a lakók úgy élnek, mint egy átlagos kisvárosban, attól eltekintve, hogy szomszédaik és bejárónőik egyben szakképzett ápolók.

Börtönhajókról főleg jövőben játszódó filmekben lehet hallani, és ezekről a hajókról természetesen szinte lehetetlen megszökni. Börtönhajók azonban most is léteznek, az egyik legnagyobb épp New York partjainál úszik. 

Az 1980-as évek végén a New York-i börtönök túlzsúfoltak voltak. Új börtönöket sem volt könnyű építeni, hiszen a sűrűn lakott államban senki nem akart elítélteket háza szomszédságában. A zsúfoltságot végül börtönhajókkal próbálták orvosolni. A vízen úszó börtönökkel rögtön két problémát is megoldottak, egyrészt növelték a börtönök kapacitását, másrészt a lakókkal sem kellett összeveszni.

A legnagyobb börtönhajó a New York partjainál úszó Vernon C. Bain Center. 1992-ben állt szolgálatba, és kisebb-nagyobb megszakításokkal még most is működik. Átlagos elítélteket zártak el itt, de egy ideig fiatalkorúak börtöneként is működött.

Az exorcizmus, vagyis ördögűzés nemcsak horrorfilmekből ismert tevékenység, a katolikus egyházban hivatalosan is létező fogalomról van szó. Még a legmagasabb rangú egyházfőkről is tudni, hogy közük volt exorcizmushoz. Teréz anyáról azonban senki nem gondolná, hogy egyszer belőle is ki kellett űzni az őt megszálló démont.

Teréz anya római katolikus apácaként alapította meg a Szeretet Misszionáriusai rendet, Kalkutta szegényei között végzett munkájáért számos elismerést, közte a Nobel-békedíjat is megkapta.

Időskorára szívproblémái lettek, 1983-ban és 1989-ben szívrohama volt. 1996-ban megint szívproblémákkal került kórházba, ez idő alatt panaszkodott álmatlanságról. Kalkutta érseke, Henry D’Souza ugyanahhoz az orvoshoz járt, mint Teréz anya, így értesült az apáca problémáiról.

Mohamednek, az iszlám vallás fő prófétájának életútja legalább olyan kalandos volt, mint a párkapcsolatai. A korán árván maradt fiút a nagyapja, majd annak halála után a nagybátyja nevelte. Pásztorfiúként megismerhette a beduinok életmódját, majd tevehajcsár lett. Huszonöt évesen egy gazdag kereskedő özvegye, Khádidzsa üzletében kezdett dolgozni. Később feleségül vette az akkor negyvenéves nőt, így bekerült a gazdag mekkaiak körébe. Nemsokára már a saját kereskedelmi karavánjait vezette.

Negyvenéves volt, amikor látomása volt, és megjelent előtte Gábriel arkangyal; tőle kapta meg az iszlám szentírás, a Korán 114 fejezetét. Ezután a politeizmussal és a keresztény szentháromsággal szemben elkezdte hirdetni az egyistenhitet.

Mohamed prófétának tartotta Keresztelő Szent Jánost és Jézust, magát pedig Ábrahám közvetlen leszármazottjának. Allah haragját Szodoma és Gomorra elpusztításához hasonlította, és hiába gúnyolták az ellenségei; azzal ütötte el, hogy az özönvízről prédikáló Noét és Mózest is bolondnak nézték. Szép történet mindenkinek, akit érdekel, hogy hogy keletkezik a vallás; Mohamed az utazásai során alaposan megismerhette a zsidó és keresztény kultúrköröket.

A válasz egyszerű: a víztől és a hőtől. Na jó, de hogy is működik ez? A víz és a hő felbontja a ruha szövetében a kémiai kötéseket, amelyek összetartják a rostok polimereit. Ebben a szabadabb állapotban a rostok könnyebben tolódnak el egymáshoz képest, viszont ahogy a ruha kihűl vagy megszárad, új kötések keletkeznek, amelyek ebben az új pozícióban stabilizálják a szövetet.

A harmadik világbeli diktátorok viselt dolgairól lassan külön sorozatot indíthatunk a Ma is tanultam valamit rovaton belül (lásd például ezt a sztorit, vagy ezt). Mai történetünk talán még ezeknél is bizarrabb, főszereplője Burma diktátora, Ne Win. Az országot ma már Mianmarnak nevezik hivatalosan, de Ne Win idejében még Burma volt, ezért ezt használjuk most.

Ne Win 1962 és 1988 között vezette az országot, hol miniszterelnökként, hol elnökként. Katonai puccsal került a hatalomra, és 26 évvel később úgy is távozott - a kettő között pedig a működő szocializmus egy nagyon fura, személyre szabott verziójával tette tönkre módszeresen az országot. A diktátor extrém módon babonás ember volt, numerológusokkal és asztrológusokkal vette körül magát, és minden fontos döntést az ő véleményükre támaszkodva hozott meg.

Beszámolók szólnak arról, hogy hidakon csak hátrafelé haladva kelt át (a rossz szellemek elleni praktikus védekezési módszer), sőt, arról is, hogy az örök fiatalság reményében rendszeresen delfinvérben fürdött, ami remélhetőleg csak rosszindulatú és túlzó híresztelés. Talán még az is, hogy azért állította át Burma közlekedését jobboldalira, mert az ezoterikus tanácsadói szerint ezzel egyensúlyozhatta ki a politikailag erősen a baloldal felé hajló szocialista államformát. A legsúlyosabb húzása azonban biztosan nem pletyka, hanem jól dokumentált pénzügyi katasztrófa, és még az eddigi példáknál is súlyosabb egy nagyságrenddel. 

Ugye hallottak már rémtörténeteket a sötét középkor barbár férjeiről, akik borzalmas fémbugyikba zárták az asszonyt, ha elutaztak, nehogy még a végén házasságtörésre adja a fejét a csillapíthatatlan vágy hevében? Akkor felejtsék is el gyorsan mindet, mert valójában az erényövek egyáltalán nem is léteztek, de legalábbis biztosan nem a középkorban.

Mindenki a térre néző balkon ajtaját figyelte, ahonnan hagyományosan az új egyházfő köszönti a híveket. A térre közben bevonult a Svájci Gárda is

– írtuk két éve, Ferenc pápa megválasztása után. A Vatikánról szóló hírekben gyakran találkozni a pápa jellegzetes ruházatú testőrségével, mindenki ismeri a nevüket. De gondolkoztak már azon, hogy vajon miért svájciak védik az Olaszországba ágyazott állam argentin fejét? És hogy miért néznek úgy ki, mint a reneszánsz mutatványosok?

1983. július 23-án az Air Canada 143-as járata útnak indult Montrealból Edmontonba. A Boeing 767-es útja, fedélzetén 69 emberrel, végül jóval előbb ért véget, miután a pilóta működő motor, fékszárny és féklap nélkül tette le a kanadai Gimli városánál (amelynek sajnos semmi köze ahhoz a Gimlihez). Robert Pearson kapitány és másodpilótája, Maurice Quintal bravúrjára elképesztő mulasztás miatt volt szükség, de maga a mutatvány olyan különleges volt, hogy a Gimli Glidernek becézett gépről azóta is készül pár évente egy-egy tévéműsor.