Nem akármilyen élménypark nyílt Budapesten.

Amikor a múlt és a jövő találkozik.

A találat azért jelentős, mivel a térség egyáltalán nem bővelkedik az őskor emlékeivel.

Évtizedekig ott hevertek egy raktárban a fosszíliák.

Modellezték, hogy nézhetett ki a dinó.

Gyerek- és felnőtt lábak vonultak az őskori Nagy-sóstó-sivatagban.

Két és fél méternél is hosszabb lehetett.

Hat éven belül jöhetnek az első, mesterségesen létrehozott mamut-elefánt borjak, akiket a klímaváltozás ellen is bevetnének.

Ezzel nagyjából 80 millió évvel korábbi, mint az eddigi ismert hasonló leletek.

A német kutatók 180 millió éves fosszíliákat vizsgálnak.

A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió éve.

A katasztrófa 66 millió éve történt, hatására pusztultak ki a dinoszauruszok.

Ha csak ezredannyian lettek volna, sosem tudtuk volna meg, hogy egyáltalán léteztek.

A tulajdonosa vélhetően egy húsevő fajhoz, a Llukalkan aliocranianushoz tartozott.

Szokatlanul hosszú, ívelt karomban végződő ujjaik voltak.

A mai Horvátország területén 41 embert mészároltak le válogatás nélkül.

Az argar civilizáció az elsők között alkotott államszerű társadalmat.

A kutatók a 47 millió éves megkövesedett csontvázból arra következtetnek, hogy az óriáskígyók Európából eredhetnek.

Szinte percről-percre lehet tudni, mit csinált a közösség félmillió éve, miután levadászott egy vadlovat.

Halcsontból készült horgokat, kősúlyokat és egy 2,5 méter hosszú hal maradványait tárták fel az izraeli régészek a Hula-tónál.

Hamarabb kellett alkalmazkodniuk Európa zord klímájához, így mire a Homo sapiens ideért, mindent megtanulhattunk tőlük. Aztán kiirtottuk őket.

A kutatók szerint a felfedezés még jobban kitágítja az állatok evolúciójának kereteit.

Tippeljen, hány kalória van egy átlagos emberi testben!

A legjobb állapotban egy fej nélküli ló maradt fenn, de más patások is vannak a homokkőtáblán.

Az eddigi legidősebbnek tartott barlangrajznál 30 ezer évvel régebbi alkotásra bukkantak.

Az újkőkorszak telepesei 8200 évvel ezelőtt szárazságot jobban tűrő juhokat és kecskéket kezdtek tartani szarvasmarhák helyett.

Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.

A hat, minden eddiginél idősebb, őskorból származó kútban agyagedényeket is találtak.

A híres Két Testvérről kiderült, hogy valójában csak féltestvérek voltak. Génjeik az ősi Egyiptom társadalmáról is sokat elmondanak.

Egy friss felfedezés legalábbis erre enged következtetni.

Pótolhatatlan műemlékek vesznek el, de a kormány szerint szükség van az áramtermelő beruházásra.

Nem csak a repülő mókusoké a világ.

Nem hasonlít egyetlen korábban készített ősvirágmodellhez sem.

Apró ásványszemcsék elemzéséből mutatták ki ausztrál kutatók.

Jobb ma egy mamut, mint a soványka emberhús. De akkor miért fogyasztották el egymást őseink?

Csak a tengeri fajok 81 százaléka halt ki.

Ez alapján az eddig ismertnél 1500 évvel korábban jelenhetett meg az ember az amerikai kontinensen.

Egyik ősünk szembe ment a konvencióval, és olyasmit vésett kőbe, amit csak utána kétezer évvel volt szokás ábrázolni.

Ami évezredekig nem ment a természetnek, az ember rövid úton megoldotta. Még csak 75 éve ismerjük a Lascaux-barlang látványos rajzait, de lassan el is köszönhetünk tőlük.

Eddig úgy hitték, hogy sötét erdők mélyéről származnak a virágzó növények. De valójában nem.

A gyönyörű ékszert Szibériában fedezték föl.

Gőzünk sincs róla, de ez nem akadályoz meg egyeseket abban, hogy ilyet játszanak. Tele van furcsábbnál furcsább felvételekkel a net, összeszedtük a legjavát a barlangfalba hörgő tudóstól a német szittya sámánokig.

Egy izraeli barlang leletei alapján ekkor vált mindennapivá a tűzhasználat. De akkor mitől ekkora az agyunk?

Egy halász hagyhatta. A halászok kora hajnalban kelnek, halásznak, eladják a halat, halszagúak. Egy lány jut eszembe, akivel jártam, Yvonne.

Az egész európai őstörténetet átírhatja egy friss felfedezés, ami szerint szibériai őseink is voltak.

10-30 ezer éves pattintott kövek, vésők és pengék kerültek elő a visontai bánya területén.

A pókoknak és a skorpióknak közös őse lehetett.

A rajzok mellett talált kéznyomokból jutottak erre a következtetésre a régészek. De lehet hogy csak kamaszok rajzoltak meztelen nőket.

Németországban találták meg az egy centiméteres csontot. 240 millió éves gyík állkapcsa lehet.

A kínai terület őskori lakói már az útvonal kialakulása előtt kétezer évvel ott éltek.

Marseille közelében találtak rá a sírra. Ebből a korszakból ez az első franciaországi lelet.

Előtte primitívek voltak az ősemberek eszközei, a klímaváltozással megjelentek a kifinomult tárgyak.

A leletek arra utalnak, hogy a feltételezettnél korábban alakulhatott ki a mezőgazdaság.

Kétszer 200*150 pixel fáj az embernek, aki korábban saját akasztásával sokkolta a webet.

A növekedés akkor indulhatott meg, amikor az ember alkalmazkodott a partoktól távoli élethez.

Az őskorból származó emberi maradványokra és szerszámokra bukkantak Okinaván.

Ez a világ legrégebbi ilyen lelete, hasonlót eddig csak barlangokban találtak.