A Neander-völgyi gének egy csoportját biztos nem hordozza az ember
Az Y kromoszómájuk nem maradt fenn. De miért?
Az Y kromoszómájuk nem maradt fenn. De miért?
Megírta utolsó könyvét a neves etológus.
Szimbolista vagy absztrakt festők voltak az ősemberek.
Annyi biztos, hogy valami átalakította elődjeink anyagcseréjét.
És nem a klímaváltozás.
Többször is keveredett a két csapat, de nem volt sok előnye.
Több mint 40 ezer éves a lelet.
Több fontos kutatási eredményhez is elvezethet ez.
Nem a Homo sapiens gondoskodott először a halottairól.
A felfedezések új bizonyítékokkal szolgálnak egy drámai klímaváltozásra.
Hadat üzentek őseink a melldöngető macsóknak.
Annyit elárulunk, hogy az emberek egy csoportja ezen keresztül lélegzik.
Meghökkentő eredményekkel álltak elő a tudósok.
Tudományos szenzáció: megvizsgálták egy Neander-völgyi klán DNS-ét.
Végre tudjuk, mire szolgál az a sok DNS.
Fontos tudományos lépés az öregedés és a halálos betegségek megértése felé.
Az ősi rokonokat kissé baltaarcú, de mosolygós ősemberekként képzeljük el. A valóság ennél sötétebb.
Még csak nem is voltak mind emberek.
Pontosították az első ismert emberi csontok korát.
Egy tudós szerint az ember kipusztulása anélkül elkezdődhet, hogy bármit észrevennénk belőle.
Már negyvenezer éve is megérték az öregkort az emberek, csak nem mehettek nyugdíjba.
Halálos lábasjószág, tőrszerű karmokkal.
Csak irgalmatlan nagy szerencse kell hozzá.
Pedig a Homo sapiens lassú, védtelen és bőségesen elérhető zsákmány.
A sárkányember koponyája hatalmas, az agya viszont normál méretű.
Nem ment igazán jól nekik.
DNS-elemzés, nyelvészeti és földrajzi adatok, valamint klímamodellek segítségével.
60 évig tartott a kutatás, ami erre jutott.
A szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a rivális neandervölgyi ember kihalásához.
Egy 85 ezer éves csontkövület a modern ember eddig ismertnél korábbi elvándorlását bizonyítja.
A Homo sapiens korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint eddig gondoltuk.
Egy ősi felső állkapocscsont és kőszerszámok alapján jutottak erre a következtetésre.
Nem voltak primitívebbek a ma élő embereknél.
Százezer évvel idősebb lehet, és máshonnan származhat a homo sapiens, mint eddig hitték.
A Homo sapiens Afrikából behurcolt kórokozói hozzájárulhattak az eltűnésükhöz.
Felfedezésük óta vitáznak az Indonéziában talált emberfélék származásáról, most új elmélettel van.
A modern ember ügyesebben vadászott és jobban kommunikált, ez elég volt ahhoz, hogy kihaljanak a vetélytársaik.