Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
Ehhez szükség van a Magyarország uniós csatlakozás óta nem látott pénzesőre.
Ehhez szükség van a Magyarország uniós csatlakozás óta nem látott pénzesőre.
Cselekvésre szólítják fel a magyar államot és cégeket.
Még hosszabb munkaidőt ígért – legalábbis amíg ő van hatalmon.
Nem a hosszabb munkaidő, hanem a munka és a magánélet egészséges egyensúlya fokozza a termelékenységet.
Padlón a magyar gazdaság.
A sakkozók sem játszanak olyan jól online, mintha szemtől szemben ülnének ellenfelükkel.
A munkáltatóknak meg kell védeniük az alkalmazottakat a hőségtől.
A nemzetközi példák számosak, összeszedtük a tanulságokat.
A bevezetésével nő a dolgozók elégedettsége, ugyanakkor a termelékenység is.
A jegybank csúcsvezetője úgy látja: felzárkózásunk motorja a feldolgozóipar.
A vállalatok megtarthatnák a hozzáértő és szakmailag tapasztalt munkatársakat.
Mesterséges Intelligencia Központok alakulnak az innováció felpörgetéséért – adta hírül az innovációs tárca.
Az utóbbi idők nyilatkozatai szerint lassan magunk mögött hagyjuk az összeszerelő-üzem szerepet, nagyobb szerep jut a tudásnak a gazdaságban. Csak ezt kevéssé támasztják alá a számok.
Egészen meredek béremelkedési adatok jönnek hónapról hónapra, de vannak tényezők, amik kétkedésre adnak okot. Hol a bibi a statisztikákban, hogy nőhetnek a fizetések, ha nem termelünk jobban, és meddig mehet ez így?
Az MNB először készített jelenést a versenyképességről, egyelőre csak 8 cél teljesül. Nem építhetünk tovább az olcsó munkaerőre.
Japánban egyes cégeknél 7500 forint jár annak, akik hamarabb lelép, hogy kipihenje magát és költsön egy kis pénzt. Az emberek mégis inkább halálba dolgozzák magukat.
Senki se szeret nagy melegben dolgozni, hőségből viszont egyre több lesz a jövőben, így ami most csak kényelmetlen a dolgozóknak, az jókora gazdasági kockázat lesz a jövőben.
Durván lelassult az OECD-ben a termelékenység bővülése, a multik közül meg sokan kartelleznek.
Elmaradottabb technológia, nehézkes növekedés jellemzi a hazai cégeket.
Csak 1-2 százalékuk teljesítménye számít nyugat-európai szemmel elfogadhatónak.
A Fidesz látszólag új gazdaságpolitikai jelszót talált, ám hiába hangoztatják úton-útfélen, nagyon messze van a magyar gazdaság a megálmodott béremeléstől.
Egy friss tanulmány szerint nem az a baj, hogy sok nálunk a multi, hanem hogy sok a kisvállalkozás. A kis cégek lenyomják a magyar termelékenységet és a béreket is.
Ha a Lidl itthon 190 ezret ad egy eladónak, miért ad 600 ezret Ausztriában és egymilliót Svájcban? Meddig tarthat a béremelkedés, és mitől lesz nyugati bér itthon? Megpróbáljuk elmagyarázni termelékenységi riportunkban.
Mivel nem nő a termelékenység, így pedig csökkenhet a versenyképesség.
Kaptunk egy elég durva sallert a mesterséges intelligenciától, muszáj lenne átalakítanunk az országot.
A gazdaságpolitika nagy öregjeit nem győzte meg a kormány sikerpropagandája.