Ez az egyetlen döntés, ami igazán számít az életben
Az igazi boldogság azon múlik, kikkel veszed magad körbe. De kikkel érdemes? Elmondjuk!
Az igazi boldogság azon múlik, kikkel veszed magad körbe. De kikkel érdemes? Elmondjuk!
Már egy enyhe agyrázkódás is növelheti az Alzheimer-kór esélyét, és minél fiatalabb korban történik, annál inkább.
Tényleg van olyan, hogy öngyilkos agy? És mikor dől el a szexuális orientáció?
Egy új kutatás szembemegy az eddigiekkel: 13 év után nem születnek új sejtek a hippokampuszban.
Egy játék csökkentette a hallucinációk erejét, de további vizsgálatok szükségesek.
Az igazi jóllétet olyan tettek hozzák el, amelyek átmenetileg nem feltétlenül élvezetesek, de értelmet adnak az életünknek. Ezt nevezik önmegvalósításnak, és ez az, ami az egészségünket szolgálja.
Dr. Szondy Mátét kérdeztük a tudatos jelenlét kutatásának nehézségeiről és a mindfulness gyakorlásának lényegéről.
Most sikerült először laboratóriumon kívül megmérni az agy készenléti potenciálját.
Vannak, akik újra meg újra elkövetik ugyanazokat a hibákat. Elmondjuk, miért.
Hogyan lesz valakiből krónikus panaszkodó? És mit tehet azért, hogy leszokjon a non-stop méltatlankodásról?
Impulzívak, nyughatatlanok és érzelmileg labilisak, amiről a hormonok meg az agyuk tehet. Gondoljuk mi, de a helyzet ennél összetettebb.
Haladó öngyilkosok agyi mintázatait kutatták mesterséges intelligencia segítségével.
A biztonságérzet liberálissá tesz, a félelem konzervatívvá.
Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa mesélt nekünk a világraszóló felfedezésről.
Az agyuk működése alapján igen.
Mindezt nem valamilyen technikai vívmánynak, hanem agyunk azon képességeinek köszönhetjük, amikről eddig nem sokat tudtunk.
Sportolással nemcsak fogyni, erősödni és szálkásodni lehet. Mutatjuk, mely mozgásformák hogyan segítenek abban, hogy szellemileg is jobban teljesíts.
Kapcsolatot találtak az epilepszia és az Alzheimer-kór között, ami új kezelési lehetőségeket nyit meg.
Ha a hazudozásra való hajlam születési adottság, felelősségre vonhatók-e a hazudozók?
A nemzetközi kutatás egy 2014-ben Nobel-díjat érő felfedezést gondolt tovább. Az eredmény segíthet az Alzheimer-kór kezelésében.
Mindjárt itt az Emlékmás világa: a legmodernebb eszközökkel már a memória célzott manipulációja is lehetséges. Az új gyógyszerek és eszközök mentális zavarokat gyógyíthatnak, de emberfeletti intelligenciát is adhatnak. Gyorsan ki kéne találni, hogyan fogjuk őket használni.
Egyesek tényleg nem álmodnak semmit, a legtöbben azonban csak nem emlékeznek az álmaikra. De akkor mégis mi a funkciója az álmoknak?
A Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezésével gyógyíthatóvá válnak egyes agysérülések.
A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy az agynak nincsenek nemhez kötött különbségei.
Miközben ébren vagyunk. Az egésznek a koncentrációs készséghez lehet köze.
Az agyszkennerrel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a vallás úgy hat az agyra, mint a drog.
Szuperokos drónpilóták, rafkós kommandósok, koncentrált légi irányítók. Nem kell hozzá más, csak néhány, online is beszerezhető alkatrész.
Optikai jelekből fejtik vissza a neuronhálózatok információit, a módszer segít megérteni az agy működését, és egy sor betegség kezelésében segíthet.
Az epilepsziás rohamok leállításához is közelebb vihet ugyanez a kutatásuk.
Renováláskor botlottak bele a fajnemesítéshez használt mintákba.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák agyműködése sokkal jobban hasonlít az emberére, mint ahogy valaha gondoltuk volna.
A fiatal agy fejlődése kulcsszerepet játszik a betegségek kialakulásában.
Függ-e az IQ az agymérettől? Ha impulzív vagyok, akkor a jobb féltekém a domininás? Mit tesz az aggyal a multitasking?
Elképesztően részletes térkép készült az agyról, most már csak meg kell vizsgálni, hogy melyik zóna milyen munkát végez.
Úgy szereti a partnerét, mint a gyermek az édesanyját? Hát ezért megy tönkre a párkapcsolata. Szóljon az agyának, hogy ideje felnőni!
Szék, betondarab és a nagy kérdés.
Ugyanaz a mechanizmus kapcsol be az agyunkban, ami a delfineknél, amik alvás közben is tudnak úszni.
Sikerült azonosítani a mikroglia sejtek szerepét az agykárosodás csökkentésében.
Modern orvosi eszközökkel vizsgálták a drog agyra gyakorolt hatását. Az új tanulmány a legfontosabb tudományos munka a témában a szer 70 évvel ezelőtti feltalálása óta.
Farkas Eszter, a szegedi egyetem docense és kutatócsoportja különleges képalkotó megoldással segíti az agyvérzés hatásainak kutatását.
Együtt kapta a mechanizmust egymástól függetlenül leíró három tudós.
Mindkét edzésfajta klassz dolgokat művel a testünkkel, de vajon melyiktől keletkezik több agysejtünk?
Nemcsak ördögi körök léteznek az életben, amik egyre lejjebb húznak. Ha jó helyen kezdjük, fokozatosan tehetjük egyre jobbá az életünket.
Eddig úgy tűnt igen, de egy friss kutatás új szempontokat hozott.
Egy friss kutatás szerint az agyon belüli kommunikációs problémákra vezethető vissza, ha valaki nem motivált az életben.
Kiderült, hogy az érzékszerveink sem megbízhatók, pedig a legalapvetőbb agyfunkciókhoz kötődnek.
Egy friss kutatás szerint nem létezik tisztán férfi és női agy, mindnyájunk agya egyedi.
Persze nem tudunk egy egész agyféltekét egyszerre lekapcsolni, mint a delfinek, de létezik az agyban egy terület, ami simán képes elaltatni a többit. Legalábbis az egereknél létezik.
Német agykutatók tettek pontot a világhálót az év elején megrengető ruha-gatere.
Hatezer felvételt vizsgáltak át, de az észlelt különbségek teljesen jelentéktelenek voltak.
A zene eleve jót tesz az agyunknak, az meg, ha aktívan zenélünk fejleszti is.
A gyakran szorongó ember agyának egy területe kisebb, de ezzel a tanulható tulajdonsággal az agyterület is növelhető és legyűrhető a szorongás.
Egyharmad köbmillimérnyi agy digitalizálásához ennyi munka kell. Ja, meg egy szuperszámítógép.
Olyan idegsejtcsoportot találtak a kutatók, amiket úgy változtat meg az alkohol, hogy ettől még többet akarunk piálni.
A zene úgy hat ránk, mint a szex vagy a kábítószer. Az ismerős és az ismeretlen elemek megfelelő arányú keveréke úgy átveri az agyat, hogy a katarzistól levegőt se kapunk.
Az agykutatók bebizonyították, hogy ha több nyelvet használunk, mérhetően fejlődik az agyunk.
Minél gyorsabban mozog a patkány, annál magasabb frekvencián működik a sejt. Ez a dinamikus tájékozódásban lehet kulcsfontosságú.
Egy friss vizsgálat szerint izomból nem leszünk kreatívak, a fantáziánk csak ellazult állapotban szárnyal.