Ismét devizakötvényt bocsát ki a magyar állam
Megkezdődött egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészítése.
Megkezdődött egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészítése.
Ez közel a duplája az eredeti várakozásoknak.
De mi is az a zöld kötvény? Mire jó, mi értelme, mennyibe kerül, miért éppen most? És miért szimpatikusabb, mint a letelepedési kötvény?
Aki most nem tud fogyasztani, többet takaríthat meg. Ám sokaknak nullára olvadt a bevételük,ők hova nyúljanak?
A pénz nagyja a tehetős magyarokhoz vándorol az államkasszából. Hiába kritizálta az IMF a magyar kötvényprogramot, a MÁP+ marad úgy, ahogy volt.
Az állam egyelőre nem bánja, hogy nagyon sok kamatot fizet a csodapapírra, de változás jöhet.
Hamarosan pedig a forgalmazói jutalékokat is visszavágja az ÁKK.
Mi lehet az a mesterterv, ami ekkora költségeket indokol?
Óriási siker a lakossági szuperkötvény, pedig sok a hátulütő, és sokaknál csak az szabott határt az ügyeskedésben, hogy mennyire mertek pofátlanok lenni.
Már a negyedik sorozat kibocsátása indul júliusban, ezzel már több mint 1000 milliárd forintot vonhat be összesen a kormány.
Pár óra alatt elfogyott a keret 20 százaléka.
Tessék a kasszához fáradni, itt van a csodapapír! De miért jó ez az államnak? Nem tudjuk.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja lesz július közepétől.
A sérülékenységünk csökken, de a lakossági állampapírok súlyának emelkedésével nő az államadósság finanszírozási költsége.
A cél az, hogy 2025-re már csak magyaroknak és csak forintban tartozzon a magyar állam.
Duplázni szeretnék a lakossági állampapírok állományát. A siker a kamat és az alternatívák függvénye. Az inflációkövető papírok kamatfelára máris megnőtt.
Ha jó kamatot ad nekünk az állam, akkor mi kapjuk, de mi is adjuk.
Soha nem volt ilyen alacsony egy eurókötvény kamata, ez jó hír a büdzsé szempontjából.
Ezzel a módszerrel a gazdagabb magyarok 10 százalékos biztos hozamot is el tudtak érni. Sokan használták ki a kiskaput, a számlát pedig az adófizetők állják.
Negatív hozammal is el tudja adni a magyar államkötvényeket a magyar állam.
Történelmi mélypont: 0 százalékos átlaghozammal adtak el 15 milliárdnyi állampapírt.
Földvári Gábor egy letelepedési kötvényeket értékesítő cég tulajdonosa. Vállalkozott rá, hogy utólag átbeszéljük a sokat vitatott programot Rogántól Habony Árpád helikopteres kényeztetésén át addig, hogy lesz-e még valaha ilyen kötvényünk.
Az állami munkavállalók harmada lassan 10 éve nem kapott béremelést. Ebből lett elegük.
Nagy növekedést és nagy inflációt vár a magyar gazdasággal nagyon elégedett Monetáris Tanács.
Soha nem volt még ilyen, negatív hozammal vettünk fel rövid távú hitelt.
Még mindig nem tudni, hogy ebből hányan telepedtek le, de az biztos, hogy az offshore--lovagok jól jártak.
És hamarosan az állampapír lehet a legnépszerűbb megtakarítási forma az ÁKK szerint.
Egy lichtensteini cég két évvel azután is vett letelepedési kötvényt a magyar államtól, hogy a magyar állam ezt megtiltotta neki.
A Magyar Nemzet szerint több mint ezer fiktív kötvény lehet, százmilliárdos kárral. Az ÁKK korábban cáfolta, hogy baj lenne a számokkal.
Soha annyiért nem vett államkötvényt a lakosság, mint idén januárban.
Megszületett a kivezetés időpontja, az ÁKK szerint a kedvezőbb helyzetben már nincs szükség a konstrukcióra.
Az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerint 10-15 év alatt mehetünk 60 százalék alá.
Találgatások indultak, milyen új korszak jön az adósságkezelésben, pedig csak a meghívó sikerült erősre.
Az Államadósság Kezelő Központ szerint üzleti titkot sértene, ha kiadná, mennyit keresnek a kiválasztott közvetítőcégek a letelepedési kötvényeken.
30 százalékkal nőtt a lakossági állampapírállomány fél év alatt.
Többen kaptak tartózkodási engedélyt Rogánék kötvényeire hivatkozva, mint ahány ilyen kötvényt eladott a magyar állam.
960 milliárd forinttal több állampapír fogyott.
Április 1-től kevesebbet lehet keresni a három- és ötéves lejáratú PMÁK-állampapírokon.
Legalábbis a kormány saját maga szerint már ma is vallásos elvek mentén vezeti az országot. Keresztény gazdasági konferencián jártunk.
Év végén közel másfélezer kötvényt adtak el, januárban viszont még az ötven sem jött össze.
Néhány éve az adósságnyomás-mérő tűnt el a minisztérium honlapjáról, most a beszámolót ritkítják.
Huszonöt bázisponttal csökken a lakosság számára értékesített kincstárjegyek éves kamata.
Csökken, stagnál, vagy nő? Trükköztek vele, vagy sem? Megpróbáltuk összeszedni a válaszokat.
Soha ennyi értékpapírja nem volt még a lakosságnak. Az állampapírok is népszerűek.
60 milliárd forintnyi három hónapos kincstárjegyet értékesített az ÁKK. Ez nagyon jónak számít.
Az ÁKK vezére szerint ezt látják a befektetők. Mi is csökkenteni akarjuk a devizában lévő államadósságot.
Egyebek mellett az MNB terveihez nem illettek a Portfolio szerint.
Június közepe óta nem akartak ennyien három hónapos diszkontkincstárjegyet venni.
Barcza György ÁKK-vezér szerint hosszú távon az is lehetséges, hogy 25% lesz az devizaadósságunk.
Korábban soha nem volt 25 ezer milliárd forint fölött az adósságunk. Hát most ott van.
Májusban a lakossági állampapír-állomány 112 milliárd forinttal nőtt.
Barcza György szerint kedvező, hogy Templeton eladja a magyar állampapírjait.
Áprilisban már kétszer annyit vettek, mint márciusban.
300 milliárd forintnyi állampapírt adtak el, még sosem volt ennyi államkötvénye a lakosságnak.
Az állampapír a tuti, még brókercég sem kell hozzá.
Februárban 68-at adtak el belőle, az ÁKK-nak 16,7 millió euró bevétele lett a kötvényekből.
Januárban 375 ilyen állampapírt vettek a külföldiek.
Megemelték idén a Rogán-féle letelepedési kötvények értékét, a kedvezményes árat viszont lehet, hogy véletlenül meghagyták.
Az új ÁKK-vezér arról beszélt, hogy ázsiai piacon is keresünk vevőt magyar államkötvényekre.
A Századvég lapjától érkezik az államadósságunk új kezelője Töröcskei helyére.