Ötven éve dőlt el, merre fognak fejlődni a motorok
Azóta sem tértünk el tőle nagyon. De hogyan alakultak ki a modern motorok?
Azóta sem tértünk el tőle nagyon. De hogyan alakultak ki a modern motorok?
A vörös húst agresszív betegségek okozójának állítják be, de tudományos bizonyíték erre nincs.
A régészek megállapították, hogy az ember már mintegy 50 ezer éve birtokába vette a barlangot.
Ráadásul megtermékenyítetlenül. A szelektív tenyésztés teszi lehetővé az öttojásos rántottát a reggelinél.
Inkább odébbállnak, de a májukat nem adják.
233 millió évvel ezelőtt jött a nagy kihalási esemény.
Még mindig nem ért véget az evolúció, a változások pedig már száz év távlatából is szembetűnőek.
Három helyett már csak két évig lesz kötelező biológiát tanulni, lesz szó az új evolúciós elméletekről és a klímaváltozásról is.
Bár az evolúcióra az ember hajlamos úgy gondolni, mint egy lezajlott folyamatra, több jele is van, hogy még nem ért véget.
Pontosabban annál kevésbé élvezi azt, ha a barátaival kell időt töltenie. De miért? Szükségszerűen magányos minden zseni?
A férfiarcszőrzet növekedésének egészen váratlan oka van a kutatók szerint.
A mérgező anyós-meny kapcsolatok mögött érdekes okok húzódhatnak meg.
Még Darwin is nehezen hitte el, hogy a szem evolúció útján jöhetett létre.
A makákók segítenek megérteni a beszéd eredetét.
Úgy tűnik, az emlősök alfajai tényleg kritikus szerepet játszanak a fajok hosszú távú evolúciójában.
Az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása keretében támogatta a Creation magazint az EMMI
Ez nehezíti a vakcina kifejlesztését, de hosszú távon a barátságosabb változat kerülhet fölénybe.
Eddig egyetlen olyan állatot sem találtak, amelyik oxigén nélkül tud élni - most már ilyen is van.
A recept: rázd a csípőd, és aszimmetrikusan mozgasd a lábadat és a karjaidat.
Nemcsak a gének, hanem az azokra tapadt metilcsoportok is részt vehetnek az öröklődésben.
A szakállas férfiakat általában vonzóbbnak találják, de a nők tudat alatt figyelembe veszik azt is, hogy az arcszőrzet a paraziták Mekkája is lehet.
Olyan lesz a szíved, mint a majmoké.
Több mint egy méteres, 30 kiló, és úgy tudja mozgatni, mint az ormányát. És ezek még csak a lágy, lírai részletek.
Izgalmas eredményeket hozott egy szemmozgásokat követő vizsgálat.
Az amerikai állatkertben élő gorilla kezének egy részén pigmenthiányos a bőr.
Át kell rajzolni az egész élővilág törzsfáját, az élet osztályozását meghatározó három birodalom rendszere alapjaiban hibás – bizonyította be az MTA és az ELTE kutatója.
Csak öt emlős nőstényei maradnak életben még sokáig a menopauza után, egyikük az ember.
Eddig azt hitték, a szarvszerű kinövések a semmiből jelentek meg, de erről szó sincs.
És hogyhogy az evolúció nem koptatta ki, ha a helye már úgyis eltűnőben van?
Több tucat, teljesítményteszten alapuló tanulmányt elemeztek a kutatók.
A kiskacsák fejlődését segítő különleges csontszövet már az ősöknél is jelen lehetett.
Az elefántok az ormányukkal csőröznek, a bonobók nyelvvel, de az emberi kultúrák többsége nem ismeri a romantikus csókot. Hogy lehet ez?
A Föld legmélyebb pontján a sötétben és az irdatlan mértékű nyomás alatt furcsa élőlények alakultak ki.
Nem véletlen, hogy a párkereső oldalakon a férfiak pár centivel magasabbak, a nők pár kilóval könnyebbek a valóságos adatoknál.
A természetben nincsenek véletlenek: még a tigrisek fülén egy, látszólag indokolatlanul díszelgő fehér foltnak is van funkciója.
Nemcsak a viszketést mulasztja el (ami már eleve egyfajta kielégülés), hanem a kötődést is segíti, ha megvakarjuk egymás hátát.
A tudósok ismét patkányokon kísérleteztek, de ezúttal kíméletesen: csak játszottak a kis állatokkal.
Azért érdekes a kérdés, mert nincs még egy faj a világon, amelyik más faj tejét fogyasztja.
A kutatók szerint ez a felfedezés meglepőbb, mint más evolúciós maradványok.
Gyíkokéra emlékeztető extra izmok fejlődnek ki, majd tűnnek el az emberi magzatban még születés előtt, derül ki egy új kutatásból.
Tények és tévhitek az egyik legmegosztóbb tudósról, akinek a főműve valójában egy kicsit sem vallásellenes.
A kutatók évmilliárdokkal ezelőttre pillantottak vissza.
Mai jótanácsunk: étkezzünk változatosan, és akkor nagy lesz az agyunk (néhány millió év alatt).
Állítja előadásában Christopher Ryan pszichológus.
A Kínában talált kövületek alapján ez a féreg lehetett az egyik első állat, ami tudatosan döntötte el, merre menjen.
Létünk célja a túlélés és a szaporodás, akárcsak a többi élőlényé. El tudod ezt fogadni?
Miért segítesz másokon, ha semmilyen hasznod nem származik belőle?
Kutatók szerint már a dinók is a lehetséges társak figyelmét keltették fel tollaikkal.
Egymás mellett él bennünk a majmoktól hozott lustaság és a mozgás iránti vágy.
Olyan szerek ellen is képesek védelmet kialakítani, amikkel nem találkoztak.
Az állatvilágban különös változások mennek végbe: egyre kisebb méretűek lesznek külső hatások miatt.
Egyes testrészek és szervek mára elveszítették eredeti funkciójukat, így a jövőben meg is szűnhetnek.
És egyéb érdekességek az alma történetéből.
Több elmélet felröppent már róla, kihaltak-e, vagy beolvadtak más embercsoportok közé.
A fajok túlélésének kulcsa lehet a zsugorodó test.
A társadalom neveli rá őket, vagy egyszerűen ilyennek születnek?
De azért még harmincezer éve is romantikáztunk velük.
136 ezer évvel a kihalása után újra kifejlődött egy madárfaj, ráadásul ezt többször is eljátszotta.
A szenvedélybetegségre való örökletes hajlam evolúciós szempontból pozitív is lehet.
Vagy neked mindegy lenne? Sokaknak nem az.