A Keletinél a renődőrök és a tüntetők is elfogynak lassan, körülbelül 60 ember üldögél csoportokban, a lépcsőn nincsenek rendőrök, csak a pályaudvaron.  Beszélgettem egy német turistaházaspárral, akik vonattal jöttek egy hete Budapestre, holnap mennének haza. Olvasták a híreket, meglepte őket, hogy Nyugat-Magyarországra indulnak vonatok. Azt mondták nekik az ügyfélszolgálaton, egyelőre nem tudják, mi lesz, menjenek vissza fél órával később. Egy hetet vannak itt, jegyüket már rég megvették, összességében azt mondták, nagyon szomorú, amit látnak a pályaudvaron.

Négy katonai rendőrség feliratú szirénázó teherautó ment el nagy sebességgel a Blahánál a Keleti felé.

Sadan öt napja született a Keletiben, a tranzitzónában. Négy napig kórházban volt, majd kirakták őket. Egy napja megint itt fekszik a kövön. A család hat hete indult Szíriából, Németországba mennének tovább. Eredetileg Namae néven anyakönyvezték, ezt változtatták meg most Sadanra (kiejtve: Szadán).

Egy itt élő szír férfi azt próbálta elérni, hogy legalább egy lakásba húzódhasson a család. Egy önkéntes ahogy meghallotta, hogy mi van, rögtön telefonalt, és egy ismerőse befogadta őket. Öttagú a család, két nő, egy férfi és két kisgyerek, köztük az újszülött.

A magyar Országgyűlés előtt heverő javaslatot nem véleményezték a mai tárgyalópartnerei, mondja.

Szívesen megfontolunk olyan javaslatot, ha tőlünk vinni akarnak embereket, mondja Orbán Viktor, de eddig ilyen javaslatot még nem látott. Különösnek tartjuk, hogy nem értesült róla, hogy tervben van egy olyan rendszer, amelynek keretében Magyarországról is áttelepítenének menedékkérőket. Úgy tudjuk, a brüsszeli EU-s nagykövetek asztalára már eljutott a javaslat.

Az EUrológus kérdésére, hogy mit üzen azoknak a közel-keleti országoknak, ahol több millió menekültet fogadtak már be az elmúlt években, és sokkal rosszabb gazdasági helyzetben vannak, mint az EU-s tagállamok, és mint Magyarország, azt mondja Orbán, hogy a közel-keleti helyzetet az elhibázott európai külpolitika idézte elő, és ezért fizetni kell. Megkérdeztük, hogy kinek. "Európának." És Magyarország is készen áll arra, hogy fizessen? "Igen."

Hevesen bólogatott arra az értelmezésünkre, hogy ő azt szeretné, ha a szíriai menekültek a Közel-Keleten maradnának, mert az ottani gazdaságokba jobban be tudnak illeszkedni, az ottani munkaerőpiacon könnyebben el tudnak helyezkedni, mint az EU-ban.

A külföldi média ahogy tegnap és tegnapelőtt, úgy most is segít a menekülteknek: egy család az AP hírügynökség közvetítőkocsijának árnyékában hűsöl éppen.

A kvótákat továbbra is úgy értelmezem, hogy akármilyen jó szándékkal is állnak elő ezzel az ötlettel az európai politikusok, a hamis illúziókat kelt a menedékkérőkben, hogy befogadják őket – válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre.

Az Európai Bizottság azt ígérte, hogy segít menekültfogadó állomásokat építeni Magyarországon. Orbán szerint ezekre Magyarországon nincs szükség, mert Magyarország nem a frontvonalon fekszik. Egy kérdésre válaszolva arra is utalt, hogy ha Görögországban is megvédenék a határaikat, nem lenne probléma.

Ha az embercsempészek a horvátországi határon keresztül fogják vezetni a bevándorlókat, akkor elképzelhető, hogy a horvátországi határon is kerítést kell emelni, mondja a kormányfő.

Magyarország előtt két lehetőség áll: vagy az osztrák határt védjük, vagy a déli határt védjük, mondja arra a felvetésre, hogy van-e rá esély, hogy visszaállítják a schengeni határ ellenőrzését is a menekülthelyzet miatt. Az osztrák határon nem szeretnénk határellenőrzéseket bevezetni, mondja Orbán.

Az európai vezetők ma irreális álmokat dédelgetnek a miniszterelnök szerint. Nem tudom pontosan, mit akart Németország, amikor azt mondta, hogy befogadják a szír menekülteket, mondja Orbán. „Ha Németország valóban meghívta őket, akkor adjon nekik vízumot”, folytatja. „Németországban mondtak valamit, Budapesten isszák meg ennek a levét” a magyar emberek és a bevándorlók.

A kormányfő szerint ez a kijelentés blöff,  szóba sem került ez a tárgyalások alatt. Eddig arról volt szó, hogy két frontországból, Görögországból és Olaszországból hoznának ide menekülteket, és nem innen vinnének el – válaszolta egy kérdésre Orbán Viktor.

Magyarország kampányt fog indítani a kibocsátó és a tranzit országokban is, amely világossá teszi, hogy nem érdemes az embercsempészeknek pénzt adni és nem érdemes útra kelni, jelenti be Orbán.

Olyan politikát kell folytatni, ami világossá teszi, hogy az EU-ba való bevándorlásnak nincs értelme, mondja Orbán Viktor. De először a határvédelemről kell gondoskodni, hogy rendezetten kezelhessük a problémát. Olyan nincs, hogy mindenkit beengedünk Európába. Ha mindenkit beengedünk, az Európa végét jelenti, akkor eljön az idő, amikor tízmilliók fognak útra kelni – mondta Orbán.

Minden olyan magatartás, ami azt az illúziót kelti az ide indulást fontolgatók körében, hogy Európában befogadják őket, rossz politika, vélekedik a miniszterelnök. A haláleseteknek is ez a hamis illúzió az oka szerinte.

Az EU nem egy menekültkérdéssel áll szemben, folytatja Orbán Viktor. Ha megnézzük a statisztikákat, látni fogják, hogy egyre nő azoknak a migránsoknak a száma, akik nem háborúsújtotta területekről jönnek.

Sokkal többen vannak azok, akik egy jobb élet reményében indultak el a hazájukból, és nem üldöztetés miatt

fogalmazott, hozzátéve, ha tovább folytatjuk azt a politikát, amit eddig csináltunk, akkor hamarosan tízmilliók fognak jönni, mondja.

Az EU minhárom fő itézményének vezetőjét megkérdezte, hogy tudnak-e jobb megoldást a határ védelmére, mint a fizikai akadály felállítása. Mindhárman azt mondták, hogy nem tudnak, de nem tetszik nekik ez a megoldás, mondja Orbán. „Nekünk sem tetszik” – szögezte le.

A határrendészet teljes rendőri és katonai jelenléttel zajlik majd szeptember második felétől, jelenti be a miniszterelnök. A dublini rendelet, a Frontex szabályozás és a schengeni szabályok mind arról szólnak, hogy a tagállamoknak maguknak kell gondoskodniuk a határuk védelméről, mondja. Nem tudtuk eddig megfelelően védeni a déli határt, ezért van szükség szigorításra. Ezek az intézkedések esélyt adnak arra, hogy a helyzet Magyarországon javulni fog – mondta a kormányfő a brüsszeli sajtótájékoztatón.

Steffen Seibert német kormányszóvivő a Svájcban tárgyaló Angela Merkel talányos mondatait twittelte az elmúlt órákban. Íme: 

• Európa egy értékközösség, a genfi menekültegyezmény pedig nélkülözhetetlen része ennek az értékközösségnek.
• Németország megteszi azt, ami erkölcsileg és jogilag szükséges. Nem többet és nem kevesebbet.
• Az EU-n belül kvótákra van szükség azoknak, akik (menekültként) védelemre szorulnak.  

Kanzlerin #Merkel: Europa ist eine Wertegemeinschaft, Genfer Flüchtlingskonvention nicht wegzudenkender Bestandteil dieser Wertegemeinschaft

— Steffen Seibert (@RegSprecher) 2015. szeptember 3.

Miután gyakorlatilag kiürült a pályaudvar, elkezdték fertőtleníteni a padokat.

The port of Lesvos again has 4,000 people trying to be registered, trying to leave pic.twitter.com/RYZOb6xmmu

— Kate O'Sullivan (@KateOSully) 2015. szeptember 3.

Most semmi rendkívüli nem történt a kézfogás körül, elvonultak a megbeszélésre. Este hat után tartanak majd sajtótájékoztatót.

Mindeközben 20 méterre a menekültekkel és rendőrökkel teli győri pályaudvartól zajlik a beiratkozás a rácsokkal díszitett Révai Gimnáziumban.

Csaknem kétszáz ember maradt ülve a közös ima után a Keletinél, ahol most teljes a nyugalom, a rendőrök helyett  a tévéstábok állják el a pályaudvar bejáratát – jelentette a helyszínről tudósítónk.

A rendőrség délelőtti megkeresésünkre válaszul azt írta, hogy a rendőrök reggel bevonultak szolgálati helyükre a Keletiből, a pályaudvaron  „ a közrend, közbiztonság fenntartásához szükséges létszámú rendőr maradt."  A police.hu-ra is kiraktak  egy új közleményt, abban azt írják, hogy miután a MÁV felfüggesztette a Nyugat-Európába tartó közvetlen járatait, a rendőrség is mérsékelte a Keletiben a rendőri jelenlétet. Viszont azt írják, hogy a korábbinál több rendőr kíséri és ellenőrzi a belföldi járatokat.