Köszönjük olvasóink megtisztelő és kitartó figyelmét. Élő tudósításunkat ezennel lezárjuk, de hamarosan összefoglaljuk a nap legfontosabb történéseit egy új cikkben. 

Az 1956-os magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján azokra a bátor férfiakra és nőkre emlékezünk, akik szabadságuk védelméért harcoltak Budapest utcáin – írta szombati közleményében Ned Price, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője.

„A szabadság iránti szenvedélyük 1989-ben realizálódott, amikor Magyarország a demokratikus utat választotta. A mostani évfordulót partnerünkkel és NATO-szövetségesünkkel együtt ünnepeljük” – fogalmazott a szóvivő.

Ned Price közleményében arról is írt: a forradalom után hazájukból menekülő, az Egyesült Államokban új életet kezdő magyarok hozzájárultak Amerika gyarapodásához. „Ezek a magyar amerikaiak és sokan előttük, illetve azóta is megerősítették a két nemzet közötti kapcsolatokat” – tette hozzá.

Price írásában megemlítette, hogy idén ünneplik a Magyarország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok századik évfordulóját.

„Az 1956-os forradalomhoz hasonló pillanatok tisztaságukkal és hatásukkal tűnnek ki. Az 1956-os forradalmárok még mindig inspirálják azokat, akik értékesnek tartják a szabadságot” – zárta közleményét a külügyminisztérium szóvivője.

A spanyol fővárosban díszkivilágítással emlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára szombaton. Madrid emblematikus főterén, a Puerta del Solon a tartományi kormány székházát, a Real Casa de Correos épületét öltöztetik piros-fehér-zöldbe. A magyar nemzeti színeket sötétedés után vetítik ki a homlokzatra néhány órán keresztül.

A régió vezetése immár második alkalommal csatlakozik ilyen módon az évfordulós megemlékezéshez. A forradalom és szabadságharc áldozatainak és az őket segítő spanyolok emlékének ajánlva szombaton szentmisét mutat be az Evangélium Hírnökei katolikus közösség a fővárostól 45 kilométerre található Villanueva de Peralesben – írja az MTI.

A Párbeszéd Magyarországért máris hivatalos közleményben reagált Orbán Viktor október 23-i beszédére. Mint írják: a kormányfő „képzavaros metaforákkal hadat üzent minden vélt, lázálmaiban megjelenő ellenfelének, továbbá valós riválisainak: a teljes ellenzéki összefogásnak”. 

Hatvanban is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanötödik évfordulójáról.  

Horváth Richárd polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott, 1956 mindmáig összeköti és szétválasztja a magyar nemzetet.

Október 23. mégis bebizonyította, hogy az ember mire képes, ha honszeretet és szabadságvágy vezérli.

(heol)

Nagyjából megtelt a Deák tér, az Akvárium szórakozóhely környéke és a József Attila utca eleje a Lánchíd irányában. A Békemenet vége még mindig az Astorián túl, a Károly körúton közeledik, jelentette az Index tudósítója. 

A tervek szerint 15 óra 30 perckor kezdődik a miniszterelnök beszéde, amit élőben ad az Index a Facebookon.

Minden, ami 1956, kövessenek minket >>>

Az Egységben a szabad Magyarországért! rendezvény 16 órakor kezdődik.

Sokan nemzeti színű és székely zászlókat lobogtatnak, népviseletbe öltözött erdélyi férfiak és nők is vonultak. Ők olyan táblákat tartottak a kezükben, amelyekre erdélyi települések nevei voltak írva, mint például Székelyabod, Hármasfalu, Makfalva – írja az MTI.

Videón, ahogy több rendőr intézkedik egy férfival szemben a belvárosban. 

A rendőrség – az Index videójára reagálva – azt írta honlapján, hogy az intézkedés nem függ össze az ’56-os megemlékezéssel. A rendőrök azért bilincselték meg férfit, mert előzőleg megütött egy padon ülő másik embert.

Az elmúlt évtizedben összesen hét Békemenetet szerveztek a második, majd a harmadik Orbán-kormány mellett. A harmadik és az ötödik demonstrációt az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén, október 23-án, míg az utolsó kettőt 2014-ben és 2018-ban, közvetlenül az országgyűlési választások előtt rendezték meg. A nyolcadik Békemenet apropóján visszatekintünk a korábbi megmozdulások kiváltó okaira és tanulságaira.

Bővebben>>>

Az Erzsébet teret ebből az irányból nem lehet megközelíteni.

A Békemenet útvonalán, a Kálvin téren és az Astoriánál is videófalon vetítették a 2006-os események részleteit. A 2006-os vízágyús rendőrségi tömegoszlatásra emlékeztetve az Astoriánál kiállítottak egy rendőrségi vízszállító teherautót is.

(MTI)

A 2006-os eseményekre emlékeztetnek a díszletek.

A Békemenet résztvevői elhagyták a Fővám teret, most a Vámház körúton haladnak, élen Ifj. Lomnici Zoltán jogász és Selmeczi Gabriella fideszes politikus is. A tömeg bőven átlóg a budai oldalra.

A Békemenet átért a Szabadság hídon, a menet élén Bayer Zsolt publicista, Csizmadia László, a CÖF alapító-szóvivője és számos más jobboldali közéleti személyiség vonult. 

Csizmadia László azt mondta: a Békemenettel a történelem egy lapját fogják jegyezni, „együtt fogunk győzni 2022-ben”. Arról is szólt: emlékeznek '56 hőseire, „a kádári megtorlás áldozataira” és emlékezni akarnak arra is, „a Gyurcsány-rezsim hogy gyalázta meg a forradalom évfordulóját 2006-ban, amikor vér folyt a pesti utcán”.

Árkossy István író, képzőművész vehette át az idei Arany János-díjat a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén szombaton Budapesten. Jánosi Zoltán irodalomtörténész a díjazottat méltatva emlékeztetett arra, hogy a művészetek és a tudomány különböző ágai olykor egyetlen személyben találkoznak. Ilyen Árkossy István is, aki „ecsetjével ráfestette, ceruzájával rárajzolta, betűivel pedig ráírta a maga kódjait és jelzéseit a kor folyton ledönteni akart falaira, egyszerre a trianoni határokon kívül rekesztett magyarként és 1956 szellemi követőjeként” – jellemezte a kolozsvári születésű művészt.

(MTI)

Az október 23-i rendezvényekre érkezők buszait a Rákóczi úton parkoltatják.

Álljatok le a villamossínekről, mert maximum tíz halottat jelentettünk be – kezdte beszédét Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke az általuk szervezett Békemeneten.

Október 23-át egy nagy közös érzésnek nevezte, amiről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe: Gyurcsány Ferenc.

És ki áll mögötte? Egy 10 méteres megagyurcsány.

Kovács Gergely arról is beszélt, hogy tetőt kellene építeni az ország fölé, mert onnan is be lehet jönni.

A pártelnök kitért a nyáron kirobbant megfigyelési botrányra is, szerinte csak azért hallgatták le az embereket, hogy tudják, mit szeretnének, és felszólított mindenkit, hogy töltse le a Pegasust.

Napra pontosan 65 esztendeje tört ki az 1956-os forradalom. Az LMP nem csupán emlékezik a hősökre, de ma is az ő céljaikért küzd – olvasható a párt közleményében, amelyet a két társelnök jegyez. Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté azt írták: a pesti srácok az utcára mentek azért, hogy a hatalom öncélú politikai érdekekből soha többet ne rekeszthessen ki magyar embereket a nemzetből. Hőseink azért harcoltak, hogy ne függjünk idegen hatalomtól, ne legyünk gyarmata semmilyen birodalomnak. A forradalmárok el akarták számoltatni a rezsim vezetőit, kiszolgálóit, és igazságot akartak szolgáltatni – emlékeztettek.

Az LMP meggyőződése, hogy akkor lehetünk méltók az „56-os hősökhöz, ha nemcsak őrizzük emléküket, de mindent megteszünk azért, hogy céljaikért a jelenben is küzdjünk”.

A társelnökök hangsúlyozták: az LMP azért váltja le ellenzéki szövetségben a Fideszt 2022 tavaszán, hogy olyan szabad Magyarországon élhessünk, ahol az állam mindenki emberi jogait tiszteletben tartja és garantálja. Ahol a hatalom nem építi le a fékek és ellensúlyok rendszerét, sőt támogatja a teljes transzparenciát az államigazgatásban. Ahol a hatalom nem szolgáltatja ki az országot Paks 2 kapcsán évtizedekre a putyini Oroszországnak. Ahol a zöld gondolat hat át minden döntést, és megvédi környezetünket unokáinknak. Ahol békében élhetünk egymás mellett, és a rezsim nem szít gyűlöletet magyar és magyar között – fogalmazott Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté.

Nincs két baloldal, a kirakat változik, de a lényeg nem – fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Csornán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

A politikus szerint nem változott 1956 óta az az „erőszakos politika”, amely már 65 éve is terrort hozott a magyar utcákra, de a „felszíne mérsékeltebbnek tűnhet”. Az államtitkár úgy véli, hogy az „erőszakosság csíráit még láthatjuk”, ezért figyelnünk kell ezekre, mert megtanultuk, hogy hamar szárba szökkennek. Dömötör Csaba kiemelte, hogy a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját ezért sem tudták méltóképpen megünnepelni, hiszen „az ország 2006-ban felemelő szavak helyett gumilövedéket és könnygázt kapott, a felelősök pedig kitüntetést”.

Ennek helyretétele kötelességünk, soha többé nem történhet ilyen, soha többé nem térhetnek vissza

– foglalta össze a politikus, aki kitért arra is, hogy vannak olyanok, akik számára a nemzet ereje és szabadsága nem érték, mert nem értik vagy nem akarják megérteni, hogy végre magunk hozhatjuk meg a jövőnket meghatározó döntéseket – számolt be az MTI.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek céljai bő három évtized múltán megvalósultak, hiszen ma már egy független, szabad Magyarországon, illetve egy harminc éve független, szabad Ukrajnában, a baráti ukrán néppel együtt emlékezhetünk, és félelem nélkül ünnepelhetünk – hangsúlyozta Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja a forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára szervezett ünnepi rendezvényen pénteken Ungváron a Kárpátaljai Megyei Drámai Színházban a Kárpáti Igaz Szó tudósítása szerint.

Ezekben a napokban Magyarország és a világ együtt ünnepeli a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóját 

– fejtette ki a diplomata, aki elmondta, hogy magyarok és ukránok egyszerre rázták le a szovjet-kommunista elnyomás igáját, a rabság láncait.

Ez a nap emlékeztet mindannyiunkat arra, hogyan válik a szabadságvágy egy nagy erővé, amely egyesíti az embereket. Emlékezzünk arra, hogy milyen súlyos árat fizetett a magyar nép ebben a küzdelemben 

– fogalmazott Anatolij Poloszkov, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke.

A Szováta városért létrehozott Pro Urbis Alapítvány emlékművet avatott, illetve ünnepi megemlékezést szervezett az ’56-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából pénteken. Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere, a Pro Urbis Alapítvány elnöke azt mondta: fontos beszélni az egykori eseményekről, emlékezni a múltra, emlékművet állítani, hogy a következő nemzedék is tudjon emlékezni.

Ahhoz, hogy Szovátán emlékművet avathassanak, 32 évnek kellett eltelnie az 1989-es forradalom után – hangsúlyozta Fülöp László Zsolt, aki felsorolta annak a nyolc szovátai forradalmárnak a nevét, akik közül Kelemen Imrét 10 év szabadságvesztésre ítélték, a többieket is 8, 6, 4 évi börtönre – tudósított a Székelyhon.

Tóth László főkonzul úgy fogalmazott: ahol a hősök emlékét ápolják és tisztelik, ott bizakodva néznek a jövőbe. Szerinte a forradalom sok mindenre megtanít, arra is, hogy a legsötétebb és legreménytelenebb időkben is érdemes küzdeni. Hozzáfűzte: az 56-os forradalom üzenete, hogy a hazáért és a szabadságért képes a nemzet összefogni. Úgy vélte:

Magyarország és a magyarság túlélte a diktatúrákat, a magyar nemzet a beékelt határok ellenére is egységesebb, mint valaha.

Kelemen Imre, aki megszenvedte a megtorlásokat, megvallotta: soha életében nem hitte volna, hogy valaha is ott fog állni a téren, az 56-os hősök tiszteletére állított emlékmű előtt. Az emlékmű két szovátai szobrászművész, Bocskai Vince és Sántha Csaba alkotása.

A Békemenet 14 órakor indul, az útiterv: Műegyetem rakpart–Szent Gellért tér–Szabadság híd–Fővám tér–Kálvin tér–Múzeum körút–Astoria, ahol meghallgatják Orbán Viktor beszédét 15:30-tól.