Debrecenben és Győrben a helyi szakképzési központok sajátos megoldást találtak az elszálló energiaárak kompenzálására: úgy vonnak össze helyi technikumokat, hogy az egyik iskola diákjai a másik iskola épületébe költöznek, és a délelőtti műszak mellett bevezetik a délutáni iskolát is.
Debreceni lapértesülések alapján szerdán már beszámoltunk arról, hogy fűtési gondok miatt várhatóan sajátosan fognak spórolni a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) háza táján. Mégpedig azzal, hogy az elszálló energiaárak miatt összevonnak két helyi technikumot, így egy iskolaépületben kapna helyet egy másik intézmény is. A két iskola diákjai pedig váltott műszakban tanulnának az épületben: délelőtt az egyik technikum, délután a másik tanulói.
Az értesülést végül egy szerda este érkezett szülői levél erősítette meg az Indexnek, a csatolmányban a DSZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatójának hivatalos, aláírt, pecsétes levelével. Ebben az intézményt vezető Barcsa Lajos szeptember 27-i keltezéssel arról tájékoztatja a szülőket, hogy október 3-tól, délelőtti–délutáni váltásban a Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum tanulóival közösen fogják használni a mechwartosok a Mechwart épületét.
Az igazgatói körlevél alapján az energiatakarékosságra törekedve hozták meg a döntést a két iskola fúziójáról, amely a tervek szerint 2022. október 3-tól 2023. március 31-ig tart. Amíg a debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikummal közösen használják a Mechwart épületét, az így megnövekedett létszám miatt az oktatást heti, valamint délelőtt–délutáni váltásban tudják megszervezni. Mégpedig a következő menetben:
Ezek szerint lesznek A és B hetek, vagyis váltogatni fogják a délelőtti és a délutáni munkarendeket. Így az A héten az egyik technikum diákjai kezdenének már reggel fél 8-kor, majd a B héten cserélnének, és aki eddig reggelre járt iskolába, ezen a héten már délután fog.
Barcsa Lajos hozzáfűzte, bízik benne, hogy feladataikat a jelenlegi nehéz helyzetben is magas szinten el tudják végezni, illetve számít a szülők és a tanulók megértésére, támogató hozzáállására.
Tizennyolc megyei középiskolát érint a Győri Szakképzési Centrum szombattól élő energiacsökkentő csomagja – értesült az Új Szó, amit több más győri forrás is megerősített. Úgy tudni, hogy a debreceni modellhez hasonlóan egy épületbe költöztetnek legalább két középiskolát, ahogy szintén bevezetik a délelőtti, illetve a délutáni munkarendet.
Sőt, a történet még ennél is bonyolultabb, hiszen a tervek szerint:
A költözködés mellett a Győri Szakképzési Centrum rezsicsökkentő tervének elemei a következők:
Mindez egyelőre nem bejelentett, hivatalos információ, éppen ezért kérdéseinkkel kerestük a Győri Szakképzési Centrumot, valamint Simon Róbert Balázs győri parlamenti képviselőt, aki szeptember közepén egyeztetett azok vezetőivel a győri szakképzési intézmények energiahatékonysági tervéről. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket, vagy új cikkel jelentkezünk.
Arról korábban, augusztus végén írtunk, hogy a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola vezetése alternatív módszert dolgozott ki a jelenlegi energiaválság leküzdésére: az első félév elején szombatonként is lesz tanítás a diákoknak, majd az előre ledolgozott napokkal hosszabbítják meg a téli szünetet, hogy az intézményben addig se kelljen fűteni.
A győri iskolában szeptembertől az őszi szünetig szombatonként reggel 8-tól háromnegyed 12-ig tart az oktatás. A ledolgozott napokkal a téli szünetet egészítik ki, amely így 2022. december 19-től 2023. január 6-ig tart a győrszentivániaknak.
Minderre lehetőséget ad a köznevelési törvény, amely kimondja, hogy Magyarországon opció a hatnapos tanítási hét, feltéve, ha a diákoknak utána 36 óra pihenőidőt biztosítanak, és az elmaradt pihenőnapokkal pedig meghosszabbítják a tanítási szünetet.
A győri modellre még aznap reagált az oktatásügyért is felelős Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. A tárca válaszában kiemelte: „Az egyházi fenntartású oktatási, nevelési intézmények fenntartói körébe tartozó kérdésekről nem formálnak véleményt, állami fenntartású oktatási intézményekben pedig nincs ismeretük ilyen döntésről.”
A központilag meghirdetett energia-veszélyhelyzet jegyében az állami intézmények és gazdasági társaságok számára 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő szeptember elején a kormány. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány döntése értelmében az állami intézményeket nem lehet 18 Celsius-foknál feljebb fűteni.
A kormány azóta finomított az új szabályozáson, így minimum 20 fok lesz az általános iskolákban és a bölcsődékben is. (A magyar óvodák nem állami, hanem jellemzően önkormányzati, illetve egyházi fenntartású intézmények.)
A 14 év alatti gyermekek oktatási intézményei mellett a – még nyitva levő, nyitva maradó – önkormányzati fenntartású uszodákban is több lesz majd 18 foknál, ahogy a bentlakásos ellátást nyújtó szociális és a gyermekvédelmi intézetek is kivételt képeznek.
18 fokos maximum-hőmérséklet tehát csak a középiskolákban, illetve az állami intézményekben lesz majd. A köznevelési intézmény fenntartója, illetve a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár határozza meg a biztosítandó hőmérsékletet.
A DK budapesti polgármesterei szeptember közepén jelentették be, hogy megtagadva a kormány utasításának végrehajtását, az önkormányzati fenntartású bölcsődékben és óvodákban nem hagyják csökkenteni a hőmérsékletet. Éppen ezért úgy döntöttek, vállalják, hogy bármilyen hónapok is jönnek, az önkormányzati bölcsődékben és óvodákban nem csökkenhet a gyermekek és nevelőik egészségének megőrzéséhez szükséges belső hőmérséklet. Ez az eddig megszokott 22–24 fokot jelenti, amelynek a padlótól 90 centiméterre, a gyermekek fejmagasságában kell meglennie.
Idén télen az állami egyetemek előadótermeiben is hűvös lesz, a kormány döntése alapján ugyanis a felsőoktatási intézmények maximum 18 fokra fűthetik fel épületeiket. Így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Közszolgálati Egyetemen, a bajai Eötvös József Főiskolán, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Zeneakadémián is maximum 18 fokra fűthetnek télen.
Ennek ellenére egyik állami fenntartású felsőoktatási intézmény sem tervezi az online oktatásra való átállást.
Az egyetemeknek és a főiskoláknak szeptember 22-ig egy energiamegtakarítási tervet kellett készíteniük, ahogy a felsőoktatási intézményeknek energiatakarékossági felelőse is lesz, aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja.
A kormány döntést hozott arról, hogy spórolás céljából az őszi szünet rovására a szokásosnál hosszabb lesz a téli szünet. Ez azt jelenti, hogy a mostani téli szünet december 22-től január 8-ig fog tartani. Eközben kormányzati igazgatási szünet is lesz, az állam így spórolhat – derült ki a csütörtöki Kormányinfón.
(Borítókép: Guido Kirchner / picture alliance / Getty Images)