A lapunknak adott interjúban Kubatov Gábor arról is beszélt:

• nem volt-e megkésett vagy éppen elhamarkodott döntés Sztanyiszlav Csercseszov menesztése;
• hogyan és miért váltak el útjaik Elek Gáborral;
• hogyan került a képbe Dejan Sztankovics;
• mennyire volt nehéz meghozni a döntést Lisztes Krisztián eladásáról;
• mi zavarja mérhetetlenül Karácsony Gergely városvezetői munkájában;
• mit látnak a Fidesz belső felméréseiben;
• mit kell tudnia Karácsony kihívójának;
• mit szól hozzá, hogy Borkai Zsolt újraindul Győrben;
• mit gondol Pesty Lászlóról és a kijelentéseiről;
• továbbá miért nem szólal fel a parlamentben.

Az eredeti szakmája mechanikai műszerész, Az első tíz év című könyvében is írt róla, hogy oldtimer autókat újít fel a garázsában. Milyen autó áll most épp ott?

Egy régi Mercedest újítok fel éppen, már a vége felé tartunk. Az az igazság, hogy egy ilyen tevékenység nagyon kivisz egy másik világba, feledteti a hétköznapok küzdelmeit, mivel se nem sport, se nem politika. Emellett nagyon sok mindenre megtanít, többek között kitartásra, türelemre, anyagismeretre. Mondok egy példát. Van egy ülés, aminek nem jó a magasságállítója. Előfordult, hogy kiszedtem ötször. Az ülés van vagy 35 kiló, nagyon nehéz, ráadásul egyedül dolgoztam aznap, így magamnak kellett kiszerelnem. Addig dolgoztam vele, reszelgettem és szedtem ki, tettem vissza, amíg végül nem működött tökéletesen. Szóval, aznap is sokat tanultam.

Ez a hobbi kell ahhoz, hogy…?

Kellőképpen lenyugodjak? Ez kell hozzá! Mindenhol óriási nyomás van az emberen, de itt, például erre az autóra megvan már a vevő, mert én ezeket az autókat eladom. Közben, persze a többi munkámat is maradéktalanul el kell végeznem. A szerelés ideje alatt a telefonomat is csak óránként nézem meg. Van egy barátom, egy gyógyszerész doktor, aki hasonlóan megszállott, mint én, együtt szoktunk szerelgetni.

„Sztanyiszlavval valószínűleg az volt a baj, hogy az öltöző végül megette”

Türelem és kitartás tavasszal is kellett, amikor a Ferencváros gyengébben szerepelt az OTP Bank Ligában, a tavaszi tabellán csak hetedik lett a bajnokcsapat. Külső szemlélőként látható volt, hogy valami rossz dolog van készülőben, ezt a klubon belül is látták és érezték?

Igen, éreztük. Csak az hogy vette volna ki magát, hogy itt van Sztanyiszlav Csercseszov, aki az elmúlt 48 év legnagyobb futballsikerét eléri a Ferencvárossal, megnyeri a bajnokságot, aminek a végén azt mondjuk neki, Sztanyiszlav, köszönjük a munkádat, de ki vagy rúgva. Így utólag végiggondolva Sztanyiszlavval valószínűleg az volt a baj, hogy az öltöző végül megette. Nagyon érdekes dolog ez, mert nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen karakterrel ez megtörténhet. Próbáltunk tenni ez ellen, azt gondoltuk, hogy az új, minőségi játékosok érkezésével ki tudjuk mozdítani a holtpontról őt és a csapatot is. Azt se felejtsük, hogy Aissa Laidounit közben télen eladtuk több mint 4 millió euróért. Télen ingyen igazolható futballistákat hoztunk, és ez a pénz a nyári átigazolási időszakban a rendelkezésünkre állt. Próbáltuk kihasználni a török válságot, a földrengések miatt ott megállt a bajnokság, így könnyen lehetett elhozni és kipróbálni játékosokat.

Nyáron minőségi játékosokat igazoltunk, most már biztosan mondhatom ezt. Arra azonban nem gondoltam, hogy Sztanyiszlav nem fogja őket játszatni. Ez vezethetett ide. Voltak előjelek, de azért mentségére szolgáljon az is, hogy nem egyszerű a selejtező első fordulójából indulni. Miután véget ért a bajnokság, a játékosoknak mindössze tíz nap szabadságuk van. Fel kell készülni rá, kell hozzá lélek. Talán nem figyeltünk oda erre megfelelőképpen. Úgyhogy megváltunk Csercseszovtól. Utólag elmondhatom: abban reménykedtem, hogy érzi ezt, és ő válik meg tőlünk, de nem ez történt.

Nem volt elhamarkodott döntés már a Klaksvík elleni hazai vereség estéjén megválni Csercseszovtól?

Nem, száz százalék, hogy nem! Sajnálom nagyon, mert egyébként, mint embert, nagyon kedveltem, egy jó humorú, karakán figura. Ezek a fiúk azonban, akik most bent vannak az öltözőben, nagy egóval bírnak. Ha egyetlenegyszer nem vagy következetes velük szemben, akkor már megettek, mert nyilvánvalóan azt gondolják, hogy majd a következő alkalommal is megtehetik, amit egyszer megengedtél nekik.

Csercseszov többször hangoztatta a nyilatkozataiban, hogy számára csak a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutás az elfogadható eredmény. Készen áll erre valójában a klub, hogy évről évre bejusson a BL-csoportkörbe? Megvan ehhez a megfelelő játékoskeret, szakmai háttér? Reális elvárás ez minden évben?

Számomra csak ez a reális, nem tudok, és voltaképpen nem is akarok más célt kitűzni. Minden kollegámnak mondogatom: ha a Kékestetőt nézegeted, akkor nem tudsz fölmászni a Mont Blanc-ra. Ha azt tűzöd ki célul, hogy elég a Konferencialiga, akkor lehetetlen a BL-t elérni. Mindig azon kell gondolkodnod, hogy te Bajnokok Ligáját akarsz nyerni, és ennek a hétköznapjaidat is át kell hatnia. Amikor egy pozícióra keresel egy játékost, akkor azt kell, hogy mérlegelje az egész stáb, vajon az adott futballista méltó ellenfele lesz-e az ott szereplő sztárcsapatoknak, sztárfutballistáknak. Nekem ez a hitvallásom. Sajnos nagy hibát vétettünk most ezzel a kieséssel. Borzasztó. Mondom ezt úgy, hogy közben egy majdnem BL-erősségű csoportba kerültünk a Konferencialigában, ami szintén egy rangos viadal, topcsapatok tudták csak megnyerni.

Hogy mondjuk el az embereknek, hogy a Fradi itt van több mint 40 millió eurós költségvetéssel – ami szinte felfoghatatlanul sok pénz –, és 6–1, 6–2-ket játszunk a bajnokságban, mint egy teniszmeccsen. Tehát sok leágazása van ennek az ügynek. A csoportkörbe jutásunkkal viszont teljesítettük a minimumcélt.

Szoktam figyelni a szurkolóinkat. Velünk szemben a Groupama Aréna lelátóján átlagemberek ülnek, köztük sok nehéz sorsú ember. Az egyiket becsapta a felesége, a másikat éppen kirúgták a munkahelyéről, vagy csak egyszerűen rosszul mennek a dolgok körülötte, a munkatársai többet keresnek, mint ő, ezért aztán rosszkedvűek. Ha megkérdezik tőlük, miért járnak meccsre, akkor azt mondják, hogy kiengedik a gőzt, mert olyan feszültség van bennük. De ha legyőztük az ellenfelünket, boldogan hazamennek, és azt mondják, nyertünk! Nem azt mondják, hogy nyert a Fradi, hanem hogy nyertünk. Ez a sportnak a szépsége. Nekünk az is a célunk, hogy az embereknek ezt a boldogságot meg tudjuk adni.

Mi hangzott el aznap este az irodájában, amikor magához hívta Sztanyiszlav Csercseszovot, és közölte vele, hogy vége?

Amit ő elmondott. Az, hogy nem dolgozunk tovább együtt. Semmi több.

Azt miért tartotta fontosnak, hogy a mérkőzés után a láthatóan feszült idegállapotban lévő szurkolókhoz odamenjen?

Nem gondolkodtam sokat rajta. Közülük való vagyok, a kettes szektor tagja voltam, annak minden előnyével és hátrányával. Nem tartok attól, ha egy ilyen helyzetbe bele kell menni. Külvárosban nőttem fel, a szüleim is mindig azt mondták, hogy egyenesnek és őszintének kell lenni. El kell mondani, amit gondolsz, bármilyen nehéz is. Szóval felálltam a korlátra – négy vagy öt srácot is ismertem a tömegből még a régi időkből – és ugyanazt gondoltam, mint ők. Én is majd' belehaltam abba a kiesésbe.

„Nekem olyan Fradi kell, amelyik odamegy, meglepi és gyorsan elintézi az ellenfelét”

Nem tartozik a klubelnök hatáskörébe, de a sajtóban és a szurkolók között is elég nagy visszhangja volt annak a Facebook-posztnak, ami a Klaksvík elleni vereség előtt került ki a Ferencváros oldalára. „A svéd bajnok vár ránk, mert mi biztosan továbbjutunk a BL-ben” – ez nem öregedett túl jól.

A poszt kirakásából nagy vita volt klubon belül, de a sportnak talán épp ez a szépsége, hogy vajon az önbizalomnak és a nagyképűségnek hol van a határa. Valószínűleg itt a kollégáim túllépték ezt a határt. Ezt most elrontottuk szerintem, meg is volt a következménye.

A jelenlegi szezonnal elégedett már most, hogy megvan újra a csoportkörös nemzetközi szereplés, vagy ennél több kell?

Soha. Akkor leszek elégedett, ha az idén megnyerjük az Európa-konferencialigát. Akkor lesz egy boldog esténk, de másnap már a BL-sikereken kell dolgozni.

Van ennek realitása?

Nem tudom, de célnak ezt kell kitűzni, ez biztos. Amikor az Európa-liga nyolcaddöntőjében a Bayer Leverkusennel játszottunk, akkor is úgy gondoltam, hogy innen tovább lehet lépni. Ezek a szituációk hasonlítanak egy bokszmeccshez. Ha úgy lépsz be a ringbe, hogy engem ki fognak ütni, akkor ki is fognak ütni, ez biztos. Tudjuk, hogy a realitások nem mellettünk szólnak, de valami megoldás kell hogy legyen. Mindig kérdezik tőlem, hogy milyen Fradit szeretnék látni. A Trója című film elején van egy fantasztikus jelenet, amikor ott áll egy két méter magas harcos nagy dárdákkal, Brad Pitt Akhilleusz szerepében kimegy egy karddal és leszúrja. Ennél a hasonlatnál maradva, nekem olyan Fradi kell, amelyik odamegy, meglepi és gyorsan elintézi az ellenfelét, aztán megy is tovább.

„Az olasz futballkultúrát szívta magába, de közben egy szerb”

Csercseszov távozása után Máté Csaba vette át a csapat irányítását, és kiválóan teljesített vele az együttes. Dejan Sztankovics érkezésével mi lesz az ő sorsa? Marad a klubnál, és ha igen, milyen pozícióban?

Csaba állományban van most is, egyelőre keresgetjük a helyét, ő is keresi a helyét. Nyilván nem egy könnyű helyzet, se neki, se nekünk. A Csabával való beszélgetés nehezebb volt, mint Csercseszovval. Ott egyértelmű volt a helyzet, de Csaba esetében azért napokat, talán heteket is gondolkodni kellett rajta. Szóval ez egy borzasztó nehéz beszélgetés volt, még most is fáj. Ezt nem hagytam másra. Nem akartam másra bízni a feladatot, hanem én magam ültem le vele. Talán annak is van jelentősége, hogy lássák a kollégáim, nem futok el a problémák elől.

Hogyan került képbe Dejan Sztankovics?

Amikor Sztanyiszlavot felmentettük, megindultak az SMS-ek százával a menedzserektől, mindenki tolta volna be a saját javaslatát. Már akkor képbe került, aztán egy nagy könyvvizsgáló cég, a PwC csinált egy felmérést a szabadon igazolható edzőkről Európában. Toronymagasan Sztankovicsot hozta ki a legjobbnak.

Fiatalember még, nagy edzői voltak, többek között mestere volt Roberto Mancini, Rafael Benítez vagy éppen José Mourinho. Ismeri és érti a modern futballt. A labdarúgás az elmúlt tíz esztendőben rendkívüli módon megváltozott. Eltűntek az irányító középpályások, nincsenek tízesek. Véleményem szerint a modern futballban most már a védekező középpályásoknak kell tudniuk megjátszani a labdát. Jól példázza a változást a szobámban lévő plakát 1903-ból, ami egy Fradi-meccset hirdet, ahol két védő van és öt csatár. De most meg úgy van, hogy sokszor öt védő és egy csatár a felállás – száz év alatt mennyit változott a játék, ugye?! Szerintem az elmúlt tíz évben is rengeteget változott. A másik mellette szóló érv, hogy gyakorlatilag az olasz futballkultúrát szívta magába, de közben egy szerb. A szerbekben benne van a jó értelemben vett agresszivitás. Egy szó, mint száz, nagyon derűlátó vagyok.

A legutóbbi szezonja azért nem sikerült túl jól vezetőedzőként, kiesett az olasz élvonalból a Sampdoriával. Igaz, szezon közben, októberben vette át a csapat irányítását, de mindössze három meccset tudtak nyerni vele.

A szövetségi kapitányunk, Marco Rossi azt mondta, azt a csapatot Jézus Krisztus sem tudta volna megmenteni. Mindemelett az ottani tulajdonosok nem tartották be az ígéreteiket és nem hagyták igazolni. De így is kitartott a végsőkig. Ez a kudarc olyan mély nyomot hagyott benne, hogy amikor elmentünk együtt vacsorázni, láttam rajta, hogy nehezen tud beszélni róla. Nagyra tartom az olasz futballt, de ott a klubmodellek teljesen mások a Fradihoz képest. Ott azért az elnök lemegy, megmondja, hogy kinek kell játszani, ki rúgja a szabadrúgást és a tizenegyest.

Még a Klaksvík elleni hazai meccs után sem ment le az öltözőbe?

Nem. Egy vezetőnek ott nincs dolga. Nagyon ritkán szoktam bemenni az öltözőbe, csak akkor, amikor az edző vagy a csapatkapitány hív. Ez az ő terepük, és egyben az ő felelősségük is. Meg kell húzni a határokat. Persze az sem biztos, hogy én látom jól az egészet, de a futballnak pont ez a szépsége. Több mint 120 éve játsszuk, de senkinek sincs konkrét receptje arra, hogy mitől lesz jó egy csapat. Ott van a Paris Saint-Germain, amibe elképzelhetetlenül sok pénzt öntöttek az elmúlt években, mégsem nyerték meg a Bajnokok Ligáját.

Lisztes Krisztiánt fájt elengedni az Eintracht Frankfurthoz?

Nem, mert szerintem neki is jót tesz, hogy jövőre egy magasabban jegyzett bajnokságba megy. Az édesapjának nyilván Németországba húz a szíve, ahol egykoron sztár volt. Nagyon jó példa az utánpótláskorú gyerekeknek, hogy gyere a Ferencvárosba, nyújts kimagasló teljesítményt, és el tudsz menni egy topbajnokságba akár fiatalon is.

A klub sohasem hozza nyilvánosságra a sérüléseket. Ez szándékos, a stratégia része, vagy miért nem adnak tájékoztatást róla?

Nem akarom segíteni az ellenfelet. Ha nagyon súlyos sérülés miatt fél év, egy év kihagyás vár valakire, akkor érdemes tájékoztatást adni róla, de egyébként nem akarom segíteni az ellenfél munkáját. Trükközünk is, mert sokszor van úgy, hogy egy játékos, aki még nem tud játszani a meccsen, rajta van a fényképeken. Mi is figyeljük, ha ilyen hírek vannak, amikor egy mérkőzésre készülünk, nézzük az ellenfelünkről kijövő fotókat.

A Juventus elleni idegenbeli BL-meccset szoktam példaként emlegetni. Döntetlenre álltunk, a 90. perc után kaptunk egy gólt, azzal nyertek az olaszok. Az az egy perc a mérkőzésnek körülbelül az egy százaléka, de mi volt az az egy százalék, amit ott nem jól csináltunk? Nehéz ezt eldönteni, nem edzettünk annyit, nem utaztunk úgy, nem olyan volt a felszerelésünk, nem voltak jók az elemzések? Ezért aztán mindent tökéletesen kell csinálni. A Juve elleni meccs után csak az bosszantott, hogy szerintem az az egy százalék „benne volt még a rendszerben”. Ha nem kapunk ki a Juventus ellen, megírták volna Európa-szerte, hogy a Cristiano Ronaldóval felálló Juventus Torinóban nem tudta legyőzni a Ferencvárost. Azért ez nem lett volna rossz.

„Szerintem sem elégedett a budapestiek többsége”

A Fradi mellett többnyire Karácsony Gergelyről és Budapestről olvashatók bejegyzések a Facebook-oldalán. A főpolgármestert nevezte már „balféknek”, „csődgondnok úrnak”, a „semmittevés nagymesterének”, „nem túl okosnak”, „kétbalkezesnek”, „ügyefogyottnak”, legutóbb „teszetoszának” is. Ez valami személyes, vagy már a kampány része?

Nem nagyon bírom a srácot. Budapestiként egyszerűen csak nehezen viselem az ilyen típusú fickókat a város élén. Demszky Gábor első főpolgármesteri ciklusát nagyra tartottam, a következőt már nem, mert utána csak a fényképezőgépét lóbálta a nyakában.

Nem lehet már úgy átmenni egy kereszteződésen, hogy ne lenne minden összefirkálva. Ráadásul, nem tudom, hogy szimplán kamuzik, vagy csak éjjel-nappal tudatlan. Azt mondta, hogy a Hegyalja út egyik sávját elveszi az autósoktól, csak a buszok használhatják, amíg a Lánchíd felújítása tart. A Lánchíd elkészült, persze úgy hagyta, és most csak egy sávon lehet közlekedni. Ennek mi értelme van? Szerintem egyébként az egész város gazdaságilag is kicsúszott a kezéből, mert az lehetetlen, hogy a növekvő adóbevételek mellett elköltse a város pénzét, amit Tarlós István 200 milliárd forintos plusszal a kasszában adott át. Persze, ez kicsit sem meglepő, hiszen gyakorlatilag a teljes Gyurcsány-kormány ott van Karácsony mögött tanácsadóként, vagy valamilyen vezető pozícióban. Margaret Thatchernek ezekre a helyzetekre volt egy zseniális mondása: „Az a baj a szocialistákkal, hogy előbb-utóbb mindig kifogynak a mások pénzéből.” Ez a helyzet Karácsony Gergellyel is: mindig kifogy a mások pénzéből.

Karácsony Gergely azt mondja, hogy a kormány zárja el a pénzcsapokat.

De az faktum, hogy növekednek az adóbevételek, nem? Több pénzt tudnak beszedni, mint Tarlós István időszakában, szóval itt valami más baj van.

Az eddig megismert közvélemény-kutatások szerint Karácsony Gergely jól teljesít a budapesti választók körében. Egy áprilisi interjúnkban Szabó Tímea kijelentette, hogy „a Fidesz belső mérései szerint is 60 százalékos Karácsony Gergely támogatottsága a fővárosban”. Júniusban Kocsis Máté erre úgy reagált, hogy ez „hülyeség”, és „a budapestiek nagyobbik része nem elégedett a főpolgármester munkájával”. Mit mond ön?

Mert Szabó Tímea bizonyára tudja, hogy mi van a mi belső méréseinkben... Szerintem sem elégedett a budapestiek többsége a főpolgármester munkájával. De mondja, lehet azzal egyáltalán elégedettnek lenni? Mit épített Karácsony Gergely Budapesten? Eddig eltelt négy esztendő a megválasztása óta. Melyik épületre, útra, utcára vagy útszakasz felújítására tudja azt mondani, hogy az az ő városvezetésének az eredménye? A Blaha Lujza teret, amit az állam pénzéből épített, meg se említsük, mert az maga a katasztrófa. A tér nyilvános vécéje – amire annyira büszke, hogy még szelfizett is vele – most éppen prostik és drogosok tanyája. De tegyük ezt most félre. A baloldal egykori minisztere, Persányi Miklós, az állatkert igazgatójaként Tarlós István idejében egy kiváló ötlettel állt elő az állatkertben. A biodóm megépítése aztán – például a megnövekedett költségek miatt – nem fejeződött be. Az elmúlt négy évben hozzá sem nyúltak, és itt áll most szégyenszemre. Egy kiváló épületről, egy budapesti látványosságról van szó, amit a teljes beruházáshoz képest elenyésző pénzből lehetett volna befejezni. De nem tették. Ez is egy balfékség, egy olyan ügy, amire felháborodva gondol az ember.

Visszatérve az előbbi kérdéshez, mit látnak a belső felméréseikben?

Azt, hogy Budapestet meg lehet és meg is kell nyerni.

Kocsis Máté azt mondta nekünk: biztos abban, hogy a 2019-ben elért eredményhez képest jelentősen javítanak a fővárosi pozícióikon. Javítanak, vagy lát reális esélyt arra, hogy a főpolgármesteri széket visszahódítsák?

Igen, látok rá reális esélyt.

Tudjuk, hogy nem fog nevet vagy neveket mondani, de megvan már Karácsony Gergely kormányoldali kihívója?

Legalább nyolc olyan embert tudok, aki egyébként megfelelő kihívója lenne.

Mit kell tudnia annak a kormánypárti főpolgármester-jelöltnek, aki Karácsony Gergely kihívója lesz?

Jobban kell szeretnie ezt a várost.

Ennyi?

Igen.

„Azt gondoltam, hogy kivesszük a Fradit a politikai mezőből”

Az önkormányzatival egy napon lesz az európai parlamenti választás 2024-ben. Milyen eredményre számítanak? Kudarcnak értékelnék, ha a kormánypártok nem kapnák meg a leadott pártlistás szavazatok több mint 50 százalékát?

Meg kell nyerni azt a választást is. Még nem láttam méréseket az európai parlamenti választással kapcsolatban, de közel egy év van még addig hátra. Nyilván egy nagyarányú győzelemre van szükségünk, de nemcsak nekünk, hanem a magyar embereknek is. Ha hagyjuk, hogy Európában minden úgy folytatódjon, ahogy eddig, akkor az a magyaroknak rossz lesz. Az uniónak változtatnia kell a háborús álláspontján. Megdöbbentő egyébként, hogy az elmúlt évtizedekben az összes háború idején békekoncerteket csináltak, most meg a békéről még csak szó sem esik. Ez egészen elképesztő, ezen változtatni kell. Másfelől Magyarországon a genderkérdéssel szemben nulla toleranciára van szükség, nem lehet tovább menni: nem feltétlenül miattam, hanem a gyerekeinkért és az unokáinkért kell kiállni. Vannak, akik azt mondják, hogy a migráció lerágott csont, de ez nem így van. A magyar határokon a rendvédelmi szervek százezer illegális betolakodót állítanak meg. Azt látom, hogy a migráció eltorzítja egész Európát. Támadnak, zsarolnak, kínoznak majd minket, hogy engedjük el ezt a témát, de bármilyen nehéz is lesz, nem szabad engednünk, egy jottányit sem. Ez a jövő évi európai parlamenti választás tétje.

Milyen most a viszonya Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel?

Semmilyen. A ciklusa elején találkozóra hívtam, és meg is tisztelt azzal, hogy eljött. Abból indultam ki, hogy kijelentette: Ferencváros nincsen Fradi nélkül, és Fradi nincsen Ferencváros nélkül. Kint volt a Fradi-pályán, és meccs közben tett ki egy Facebook-videót, amelyben ez elhangzott. Azt gondoltam, hogy kivesszük a Fradit a politikai mezőből, félretesszük a politikát, és ez talán egy új kezdetet jelenthet. Arra kértem, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az önkormányzat támogassa az FTC-t. Elutasított. Van az Albert Alapítványunk, amellyel azokat a gyermekes családokat támogatjuk, ahol az átlagkereset nem éri el az egy személyre eső 100 ezer forintot. Ingyen adjuk a gyerekeknek a sportolási lehetőséget a Ferencvárosban. Azt mondtam, jó, ha nem ad a klubnak támogatást, akkor ebbe az alapítványba adjon egy kis pénzt, de erre is nemet mondott. Azóta nem beszéltünk.

Fradi-elnökként nyilván az ön számára Ferencváros egy szimbolikus csatatere is lesz a választásnak. Van már jelöltjük Baranyi Krisztinával szemben?

Az én fejemben már van. Az a kérdés, hogy a szociknak és a DK-nak van-e jelöltje Baranyi Krisztinával szemben, mert abban a kerületben olyan cirkusz van, hogy könnyen elképzelhető, nem csak a polgármester asszony lesz a baloldal jelöltje.

Helyi jelöltje lesz a kormánypártoknak?

Aki az én fejemben van, az nem helyi, de erősen kötődött Ferencvároshoz.

Mindenhol saját polgármesterjelöltet indítanak, vagy lesz, ahol független jelölt mögé állnak be?

Az önkormányzati választások mindig nagyon vegyes képet mutatnak, mert van olyan jelölt, aki függetlenként szeretne elindulni, és mi szívesen mögé állunk. Ilyen például Pesterzsébet polgármestere, Szabados Ákos, aki néhány éve lett független, előtte a baloldalhoz kötődött. Remekül vezeti a kerületet, és szerintem most sem fog más döntés születni, mint hogy őt támogatjuk majd.

„Sajnálnám Győrt, ha őt választanák meg”

Mit szól hozzá, hogy Győrben újraindul a korábbi fideszes polgármester, Borkai Zsolt, akinek a botránya negatívan befolyásolta a kormánypártok 2019-es eredményeit?

A baloldal alternatív jelöltje lett, de valószínűleg ezt ő még nem vette észre. A teljes baloldali média mögötte áll. Milyen érdekes, hogy akik annak idején kicsinálták, most azok segítik, nem? Ez nem tűnik fel neki? Sosem tartottam túl okos embernek. Azt hittem, hogy megtalálta a békéjét, megúszta ezt a botrányt, és talán most már négy év után ki mer menni az utcára, az emberek közé. Azt hittem, ezzel így elégedett.

Borkai Zsolt adott egy öt és fél órás interjút a Partizánnak. Többek között azt mondta, hogy 2019-ben a botránya kirobbanása előtt beszéltek telefonon, és figyelmeztette őt. Honnan tudott előre a készülő botrányról?

Városszerte pletykáltak már erről, sokan tudtak róla, én is így hallottam.

Nem egy „belső újságírótól” tudta meg, akiről Borkai Zsolt beszélt?

Az újságírók már beszéltek róla. Mindenki arról suttogott, hogy valami botrány készülődik, és van valami felvétel, köztudott volt. Egyébként Zsoltnak ez a feltevése is arra utal, hogy pestiesen szólva, nem ő a legélesebb kés a fiókban.

Borkai Zsoltnak akkor nem lehet esélye Dézsi Csaba Andrással szemben?

Sajnálnám Győrt, ha őt választanák meg.

Dézsi Csaba András lesz a kormánypártok polgármesterjelöltje?

Nem tudom, ez még a jövő kérdése, de azt gondolom, Dézsi Csaba András elvégezte azt a munkát, amit Győrben el kellett végezni. A város rendkívüli módon fejlődik.

Van visszaút a botrányok után a politikába? Kormánypárti megszólalók többször is felvetették, hogy Szájer Józsefet ideje lenne rehabilitálni, mert egy nagy tudású emberről van szó.

Látja, ez a különbség Szájer József és Borkai Zsolt között.

Tehát akkor van visszaút, csak nem mindenkinek?

Nézze, én Szájer Józsefet sem láttam még visszatérni.

„Ez egy szabad ország, és mindenki azt mond, amit akar”

Ha már botrányok, a fideszes Pesty László robbanthatja a következőt, az utóbbi hetekben többek között „Lölő-jelenségről” beszélt, amit ki kellene metszeni, mint egy „rákos daganatot”, a NER-lovagokat „orkoknak” nevezte, illetve bűncselekményeket említett, és bizonyítékokat, neveket ígért. Mit szól ezekhez a kijelentésekhez?

Nem ismerem ezt a világot. A Pesty Laci meg... hát, nevezzük egy furcsa srácnak a médiapiacon. Mindig is az volt, most is az. Nem tudom, hogy mi vezérli, vagy mi az oka annak, hogy egyszer csak előállt mindenféle történettel.

Ő továbbra is fideszesnek vallja magát, vagyis egy politikai közösséghez tartoznak. A társának tartja még?

Nem lehet egy cselekedetéből megítélni az embert. Ez az alaphelyzet. Csinált fantasztikus dolgokat, a Fekete Doboz-interjúk nagyon sokat tettek hozzá a rendszerváltáshoz. Ez óriási dolog volt, de azt gondolom, hogy Laci sosem találta meg a helyét igazán. Mindig volt valami, ami miatt feszengett. Sok évvel ezelőtt volt egy időszak, amikor jó barátságot ápoltunk, de már vagy három éve nem beszéltünk.

A Fideszen belüli pozíciójából kifolyólag nem keresték meg hasonló kritikákkal, mint amilyeneket most Pesty László megfogalmazott?

Soha nem volt erre példa. Hallok időnként megjegyzéseket, véleményt fogalmaznak meg, de ezek kritikáknak nem nevezhetőek. Egyébként pedig úgy teszünk, mintha a baloldalnak nem lenne milliárdosokból álló gazdasági holdudvara. Mondja, Bajnai Gordon vajon kicsoda? Vagy Gyurcsány Ferenc? Varga Zoltán kicsoda? Ha megvizsgálnánk Bajnai vagy Gyurcsány meggazdagodását, akkor biztosan felvetődnének kérdések. Ráadásul ők vezető politikusok a baloldalon.

Rendkívül sokat hozzátesznek a társadalmi felelősségvállaláshoz. Mondjuk, tulajdonolnak és üzemeltetnek egy nemzeti, konzervatív médiát. Ha nem lennének ezek az emberek, akkor egy olyan egyenlőtlen helyzet lenne a médiapiacon, ami szerintem elfogadhatatlan és egyáltalán nem lenne demokratikus. Kifejezetten sajnálnám, ha a nemzeti oldal mellett nem állnának olyan gazdasági szereplők, vállalkozók, akiknek az identitása megegyezik a Fideszével, és mondjuk nem vennének részt a sportfinanszírozásban. Megjegyzem, a baloldalra ez soha nem volt jellemző.

De akkor Pesty László miért mondja azt, amit mond?

Mert ez egy szabad ország, és mindenki azt mond, amit akar.

„Szeretek dönteni, még akkor is, ha néha rosszul is döntök”

„A sport békét teremt!” – írta ki augusztus 20-án Fürjes Balázs, és egy közös képet osztott meg Karácsony Gergellyel a Nemzeti Atlétikai Központból. Ez gesztuspolitizálás?

Szerintem ez belefér, ettől még nem szeretem az ilyet.

„Elegem van a gesztuspolitikusokból, akik a jobboldalról a baloldalnak próbálnak smúzolni. (...) Rossz úton járunk, ha azt gondoljuk, hogy velük együtt, közösen lehet irányítani a várost. (...)” – nyilatkozta idén tavasszal a Mandinernek. Kire és mire gondolt?

Sokaknak az az alapattitűdje, különösképpen a fővárosban, hogy nekünk a baloldal felé kell gesztusokat tenni. De a balliberálisok erre mindig azt fogják mondani, hogy „persze, persze, ez egy rendes fickó, de nem szavazunk rád”. Akkor mondja, mi értelme van gesztusokat tenni?

Kikre gondol? Mond neveket, hogy ön szerint kik tennének vagy tesznek gesztusokat?

Természetesen nem. De, akik olvassák, biztosan tudni fogják. Az állításom mögött van egy sikeres példa: Tarlós István. Persze ő is tett nem túl látványos gesztusokat, és óvatos volt, de a kommunikációjában engesztelhetetlen volt.

Az még szóba jöhet, hogy Tarlós István mégiscsak újra elinduljon?

Szerintem Tarlós István nyugdíjba ment. Nagyon kedvelem őt, a külvárosi stílusával egy jó ízt hozott a fővárosba.

Fontos, hogy egy főpolgármester-jelölt budapesti legyen?

Nem, egyáltalán nem. A mostani főpolgármester sem az, hanem nyírtassi. Az a fontos, hogy értse ezt a várost.

A Facebook-oldalán rendszeresen megemlékezik az évfordulókon az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Nem bántja, hogy a kormány nem utasította el erélyesebben annak az új orosz tankönyvnek az állításait, amely szerint fasiszták lázadtak 1956-ban?

Nem is hallottam erről.

Nem?

Nem. Mikor volt ez?

A napokban elég sokat foglalkoztak a sajtóban ezzel az orosz tankönyvvel.

Pihentem. Tényleg nem hallottam erről.

Az interjú során több aktuálpolitikai kérdést is érintettünk, van mondanivalója, a közösségi oldalán is rendszeresen megosztja a véleményét, a parlamentben azonban nem hallani. Miért?

A komcsiknak mindig azt szoktam mondani: örüljetek, hogy nem szólalok meg.

A parlamentben lehetősége lenne rá, hogy ütköztesse az álláspontját az ellenzéki politikusokkal. Ez nem ösztönzi, hogy felszólaljon?

A szavazásokon átlagon felül teljesítek, én mindig ott vagyok, és soha ki nem hagyok egyetlenegyet sem, tehát a munkámat elvégzem. A parlamentben leosztott feladatok vannak, és mindenkinek megvan a magáé. Én bejárok, szavazok, részt veszek a frakcióüléseken, ahol elmondom a véleményemet, tehát a frakció álláspontja javarészt tükrözi az álláspontomat. Közben pártot igazgatok, és végzem a politikai munkát, ami a dolgom.

Fradi-elnök, pártigazgató, alelnök, frakcióvezető-helyettes, országgyűlési képviselő, és kampányokat irányít. Az ezekkel járó feladatokat hogyan lehet egyszerre ellátni?

Sok energiát fektetek a megfelelő kollégák kiválasztásába. Zseniális kabinetfőnököm, nagyszerű hivatalvezetőm van a Fideszben, kiváló alelnököm a Fradiban. Ha a Fradiba nem néznék be fél évig, akkor is mennének a dolgok. Lehet, hogy nem százszázalékosan, de nyolcvan vagy kilencven százalékban minden úgy menne, ahogy annak mennie kell. Szóval remek csapatom van, akik előkészítik a döntések jelentős részét, és ezzel megkönnyítik a munkámat. Szeretek dönteni, még akkor is, ha néha rosszul döntök. Szerintem ez még mindig jobb, mintha az ember halogatja a döntést.

(Borítókép: Kubatov Gábor. Fotó: Papajcsik Péter)