Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama a Magyarországon és a környező országokban tapasztalható árvízről.

Köszönjük egész napos figyelmüket! Szombaton ismét percről percre közvetítéssel jelentkezünk az árvízzel kapcsolatban, tartsanak velünk ismét!

Addig is jó pihenést kívánunk!

A Batthyány térről több fotót is megosztottak a magyar kormány oldalán, ahol látható az is, hogy az állomás teljesen le van zárva, és az alagúton belül több helyen, valamint a kijáratnál is homokzsákokat pakoltak le. 

„A Batthyány téri HÉV-megállóban kővel teli vasúti kocsikkal ellensúlyozzák a Duna nyomását, az M2-es metró már nem áll meg itt, az aluljáróba tilos lemenni” – írták a bejegyzésben.

A magyar kormány Facebook-oldalán osztottak meg egy felvételt.

Eltűntek a rakpartok, tetőzés előtt a Duna Budapestnél. Így néz ki most a fővárosban a Duna-part

– írták a posztban, amelyet valójában már este tettek közzé. 

Küldje el nekünk!

A leukózisos és AIDS-es cicáknak menedéket nyújtó Macskaházat is fenyegeti az árvíz. 

Czapáry Veronika, a Macskaház Alapítvány elnöke most elmondta, az állatok a ház felső szintjére kényszerültek, miközben az előrejelzések szerint a Lupa közelében található menedék alsó része hamarosan víz alá kerül.

Mint mondta, minden tőlük telhetőt megtesznek az állatok védelme érdekében, a helyreállítási munkálatokat viszont csak a régi és új támogatók segítségével tudják majd finanszírozni. 

Az Óbudai Kutyás Egyesület a Facebookon közölte, hogy belefulladt egy kutya a Nánási úton a Dunába.

Hozzátették, hogy a gazdáját – aki bement utána – is alig tudták megmenteni.

Nem véletlen írjuk folyamatosan azokat a posztokat, hogy ne vigyetek a Duna közelébe most se gyerekeket, se kutyát, és ti se menjetek a partjára!

– figyelmeztettek.

Péntek kora délután érkezett a riasztás a III. kerületből: a Római-parton víz alatt állnak az utcák, a helyiek védelme érdekében azonnali beavatkozásra volt szükség.

A Magyar Református Szeretetszolgálat rögtön hívta budapesti önkénteseit, és a kis csapat fél órán belül a helyszínre érkezett, így ők is hozzáláttak a homokzsákok töltéséhez és pakolásához – számoltak be a Facebookon.

Mindezzel párhuzamosan kutató-mentőcsapatuk már Dunabogdányban segíti szivattyúkkal a hatóságok munkáját, hogy a település utcáit ne érje el a vízszint.

Köszönjük önkénteseink fáradhatatlan szolgálatát, hordozzuk imádságban az árvíz által érintett települések lakóit és a védekezési szolgálatban részt vevő szakembereket, önkénteseket!

– tették hozzá.

A honvédelmi miniszter kifejtette, hogy a bázislaktanyáról támogatják a védekezésben segítő katonákat. Hozzátette, hogy a szentendrei altiszti laktanyában hódmezővásárhelyi, szolnoki és területvédelmi tartalékos alakulatok is vannak.

Az árvízvédelem olyan, mint egy hadművelet – pontosan, szervezetten biztosítjuk a Dunakanyar védelmét. A szentendrei bázis is folyamatos készenlétben, így vagyunk képesek minden pillanatban a gyors beavatkozásra!

– közölte a miniszter.

A Duna-menti hullámterek az árvizek tetőzési szintjére és az árhullámok levonulásának időtartamára gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy uniós támogatással zajló projekt részvevőjeként – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézete (FFI) munkatársainak közreműködésével végzett kutatásban osztrák szakemberek vezetésével egyesítették a Duna-menti országok hidrológiai modelljeit. Egy százéves visszatérési gyakoriságú, extrémnek nevezhető árhullám alapján határozták meg, hogy a hullámterek milyen mértékben hatnak az árvízi szintekre és az árhullám levonulásának sebességére. Míg a Felső-Dunán az árvízi szintekre még jelentős hatással vannak az aktív árterek, addig a Duna középső részén – a folyó magyarországi és szerbiai szakaszán – ezek már csak elenyésző mértékben csökkentik a tetőzés szintjét. Ez alól csak a Duna szigetközi és gemenci szakasza jelent kivételt, de itt is csak 2-5 százalékos a hullámterek mérséklő hatása.

Azt is megvizsgálta kutatócsoport, hogy mi történne, ha a meglévő hullámtereket is leválasztanánk a folyóról.

A magyarországi hullámterek többségén beavatkozásokra lenne szükség a hullámtér teljesítőképességének növelése érdekében. Ilyen lépés lehetne a területhasználat optimalizálása, vagy az inváziós növényfajok visszaszorítása.

A Duna mentén számottevően kisebb az árvizekhez kapcsolható vagyoni kockázat, mint a Tiszánál, ahol egy esetleges extrém, a töltések szintjét meghaladó árvíz jóval nagyobb károkat okozna. De a Duna mentén is vannak igen magas kockázatnak kitett szakaszok, ilyen például a folyó kisalföldi, a Rába és a Mosoni-Duna találkozásánál húzódó szakasza, vagy a Szentendrei-sziget térsége és a budapesti Római-part.

Ha „több az EU”, ha szorosabb az együttműködés, ha őszintébb a tagállamok közötti viszony, akkor „kisebb” és kevésbé veszélyes az árvíz – mondta pénteki, online sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc.

A Demokratikus Koalíció elnöke emlékeztetett, hogy Magyarország az Európai Unió Tanácsa soros elnökeként hétfőn aktiválta azt az uniós integrált válságelhárítási mechanizmust, ami lehetővé teszi, hogy az érintett országok összehangolják a védekezésüket.

Gyurcsány Ferenc arra is biztatta a kormányt, hogy az unió szolidaritási alapjából kérjen támogatást az árvíz elleni védekezéshez. Végül azt javasolta, hogy a kabinet mielőbb egyezzen meg az Európai Unióval, hogy felszabaduljanak a helyreállítási alapban lévő pénzek.

A Közép-Európát sújtó áradások elleni védekezés támogatására az Európai Unió segélyt, ezen belül párátlanítókat és fertőtlenítőszert szállít Csehország és Lengyelország számára, valamint műholdfelvételek átadásával is segíti a vészhelyzet elleni védekezést – tájékoztatott az Európai Bizottság pénteken.

A brüsszeli közlemény szerint Csehország kérése nyomán, az EU polgári védelmi mechanizmusának keretében Szlovénia, Belgium, Horvátország és Németország szállít több száz párátlanító (nedvességelszívó) berendezést, amely nélkülözhetetlen az árvíz károsította épületek szárításához és a mihamarabbi helyreállításhoz.

A közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki kijelentette: a közös erőfeszítés rávilágít az EU megingathatatlan elkötelezettségére a szolidaritás és az együttműködés mellett, különösen válságok idején. Arról is beszélt, hogy a közös erőfeszítés könnyebbséget biztosít azok számára, akiknek életére a pusztító árvizek hatással vannak.

Közölte, az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus műholdképeit is rendelkezésre bocsátja az érintett országok vészhelyzet-elhárítási műveleteinek támogatására. Az Európai Unió 24 órában elérhető Vészhelyzet-reagálási Koordinációs Központja (ERCC) továbbra is szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és készen áll arra, hogy szükség esetén segítséget nyújtson, tette hozzá az uniós biztos.

A brüsszeli végrehajtó testület közölte, hogy az EU a kohéziós alapból tagállami kérés esetén összesen 10 milliárd eurót mozgósít az árvizek által sújtott országok számára – írja az MTI.

Az Egyesület a Római-partért újfent megszólította Karácsony Gergely főpolgármestert, akitől most azt kérik számon – mint Budapest „első számú árvízvédelmi felelősétől” –, hogy „2000 embernek és rengeteg vállalkozásnak a Rómain fel kellett adnia nyugodt és emberhez méltó életét, és szembenézni emberi tragédiákkal”.

Az egyesület azt írja, hogy sokan vannak, akik anyagi és emberi erőforrások nélkül meg sem tudták kezdeni a védekezést. 

Szeretnénk a figyelmébe ajánlani, hogy a partiak magánerős védekezése tehermentesíti a Királyok–Nánási úton lévő, semmire nem alkalmas nyúlgátat a ráterhelődő víznyomás alól, mivel az előtte lévő és védekező tulajdonosok enyhítik a nyúlgátra nehezedő víznyomást

– írták.

Az Egyesület a Római-partért azt írja a közleményben, hogy 55 ezer ember nagyobb biztonságához járulnak önerőből.

Majd azt a kérdést tették fel Karácsony Gergelynek, hogy hogyan juthat el munkába Óbuda és a Dunakanyar mintegy 500 ezer lakosa, miközben a Királyok útja–Nánási utat lezárták. 

A Fővárosi vízművek Facebook-oldalán írt arról, hogy az árvíz idején használt homokzsákoknak mi lesz a sorsa.

A Duna vize meglehetősen szennyezett, hiszen kilép a medréből, és rengeteg dolgot magával sodor: összeszedi a szemetet, kimossa a szennyvízgyűjtőket, és még sorolhatnánk. A kezelhetetlensége miatt rengeteg szennyeződést kerül a vizébe, így ennek a hatásaira is figyelnünk kell

– figyelmeztetett a szervezet.

Elmondták, hogy miután az ár elvonultával elbontják a nyúlgátakat, a zsákokban lévő homokot építkezéseken még fel lehet használni.

Azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a fertőzésveszély miatt a zsákok veszélyes hulladéknak számítanak, így azokat elégetik.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása alapján a Duna jócskán átlépte a nyolc métert.

A legfrissebb adatok alapján a Duna pillanatnyi vízállása 819 centiméter.

Olvasói fotókat kaptunk a Pest vármegyei Lórév községéből, ahol szintén nehézségeket okoz az árvíz, köztük a Zichy-kápolna körül is.

A rendőrség közzétette a honlapján azoknak az útszakaszoknak a listáját, amelyeket érintenek az aktuális útlezárások.

Lezárták többek között:

• A helembai-ipolydamásdi Károly Róbert hidat, így azon nem lehet átkelni, jelenleg a Letkés-Ipolyszalka összekötő hidat tudják használni a közlekedők.
• Szeptember 17-én 17 órától Kismaroson hét utcát (Dévér u., Sügér u., Keszeg u., Csuka u., Pisztráng u., Kecsege u., Viza u.) zártak le. Kerülni a környező mellékutcákon lehet.
• Szintén kedden 17 órától nem lehet megközelíteni az árvíz miatt Nagymaroson a Sólyom-szigetet.
• Szeptember 18-án 0 órától a 11-es főutat – a 46-os kilométerszelvénytől – egészen Komárom-Esztergom vármegye területéig zárják a rendőrök.
• Vácon kilépett a medréből a Gombás-patak, ezért szeptember 18-án 14 órától a Vám utca teljes szakaszát lezárták. A patak vízállása miatt a Földváry téren lévő Kőszentes hidat szeptember 20-án 10 órakor zárták le. 16 órától lezárták a Barabás utcát is, így a Liszt Ferenc, az Ady Endre és József Attila sétányok sem közelíthetők meg. Az ott lakók az otthonukhoz gyalogosan juthatnak el. 
• A Vác, Budapesti főút egy részét – a Dr. Csányi László krt. és az Oswald Gáspár út közötti szakaszát – szerdán 15 órától zárták le, a Diadal teret pedig 16 óra 30 perctől nem lehet megközelíteni.
• Ipolydamásd és Letkés közigazgatási területén az 1201-es számú út 5500 méterszelvényétől 8500 méterszelvényig tartó szakaszát is lezárták a rendőrök.
• Tahitótfalu irányából nem lehet megközelíteni az árvíz miatt Kisoroszit, az odavezető utat szeptember 18-án 16 óra 30 perckor lezárták.
• Az M2 csomópont és Verőce között a 12-es főutat 4,5 kilométeres szakaszon (M2 csomópont – 12-es főút 4500 méterszelvény között) szeptember 19-én 5 órakor zárták le.
• Sződligetnél a 2-es főút egy részét – a 28-as és 29-es kilométerszelvények közötti szakaszt – 2024. szeptember 19-én 7 órakor zárták le.
• Az 5101-es út Tököl és Szigetújfalu között szeptember 19-én 14 órától nem járható.

Míg Esztergom térségében hamarosan eléri a csúcsot, addig a Duna felsőbb szakaszain már tetőzött az árhullám, és ezzel együtt egy lassú apadás is megindulhatott. A vízügyi előrejelzések alapján ez akár több napig tartó folyamat is lehet, míg olyan mértékig húzódik vissza a folyó, hogy az elöntött közutakat meg lehet nyitni – írja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a közleményében.

Arról is tájékoztattak, hogy egy-egy utat újra birtokbavétele előtt a közútkezelőnek át kell vizsgálni az egyes szakaszokat, hogy az árvíz okozott-e bármilyen károsodást, ha igen, akkor azok helyreállításáról és magáról a takarítási munkákról is gondoskodnia kell. Ezért arra kérik a közlekedőket, hogy utazás előtt tájékozódjanak az aktuális korlátozásokról az Útinform oldalán.

A közútkezelő felhívja a figyelmet, hogy azokon a területeken, ahol az árhullám már levonult, de még érvényben vannak korlátozások, azokat vegyék komolyan és tartsák be a közlekedők. Külső szemlélőként akár úgy tűnhet, hogy járható egy út, de ha az út földművei, útalapja megsérült az árvízben, akkor balesetveszélyes is lehet ezekre a szakaszokra ráhajtani. 

Árvíz fenyegeti a Macskaházat, Magyarország FeLV+ és FIV+ cicáknak otthont adó menedékhelyét.

A Lupa közelében található telep speciálisan kialakított, 400 négyzetméteres szabad kerti kifutója vasárnap teljesen víz alá kerül, ami miatt a macskákat ideiglenesen a ház felső szintjén helyezik el. Az alapítvány vezetője, Czapáry Veronika író és képzőművész a nehéz körülmények ellenére is mindent megtesz az állatok gondozásáért.

Az alapítvány most a közösség segítségét kéri, hogy finanszírozni tudjanak egy áramfejlesztő aggregátort és neoprémes gázlóruhát. További információ itt olvasható.