A királyi család tagjai már több mint egy évszázada azon hitvallás szerint élnek, hogy a lehető legkevesebbet osszák meg a nyilvánossággal a magánéletükből. Ennek értelmében az egészségügyi gondjaikat sem teregették ki soha, éppen emiatt egyedülálló, hogy a közelmúltban a família két prominens tagjának az állapotáról is beszámoltak.
A Buckingham- és a Kensington-palota még az év első hónapjában osztottak meg egy-egy közleményt, amelyben tudatták, III. Károly és Katalin hercegné is kórházi kezelésre szorul. Előbbi esetében prosztatamegnagyobbodás, utóbbinál pedig egy hasi műtét miatt. Mindketten a London Clinic kórházban lábadoztak, a jövőbeli királyné ráadásul két hétig, ami már önmagában azt sugallta, hogy egy komoly beavatkozásról lehetett szó. A király körülbelül egy hetet töltött az intézményben, amelyet elhagyva a Sandrigham-birtokon pihente ki fáradalmait. Nem sokra rá érkezett a hidegzuhany, amikor a palota közölte, az operáció közben rákos sejteket véltek felfedezni III. Károly testében, így megkezdték a kezelést. Arról nem számoltak be, hogy a betegség mely fajtájával küzd, ám azt leszögezték, hogy nem prosztatarákkal – a prosztatamegnagyobbodásból ugyanis erre lehetett volna a leginkább következtetni –, ami találgatások sorozatát indította el.
Egy specialista arról beszélt, hogy húgyhólyagrákról lehet szó, mivel III. Károly korában a prosztatarák mellett ez a másik leggyakoribb egészségügyi probléma, a palota viszont hallgatásba burkolózott. Ennek következtében összeesküvés-elméletek terjengtek Katalin hercegnéről is az interneten, akivel kapcsolatban a valóságtól igen elrugaszkodott híresztelések kaptak szárnyra. Mint ismert, Vilmos herceg neje december 25-én vett részt utoljára nyilvános eseményen, azóta pedig csak egyszer látták, amikor édesanyjával, Carole Middletonnal a windsori kastélynál autóztak. Az eltűnése kapcsán többek között azt pletykálták, hogy elege lett a hercegnéi szerepkörből, így visszavonult, de olyan bejegyzéseket is olvasni lehetett, hogy bevonult a brit Celebrity Big Brotherbe, amelyet megelőzően egy hotelben volt elzárva. A hétvégén viszont a hercegné tiszta vizet öntött a pohárba, és elejét véve a találgatásoknak egy videóban jelentette be, hogy rákkal diagnosztizálták. Ahogy közölte, már kapja a kemoterápiás kezelést, és időt kér, amíg felgyógyul – és a hírek szerint erre minden esélye megvan.
Az uralkodó és a hercegné – továbbá a szintén rákkal küzdő Sára hercegné – nyitottságát igen jól fogadták a szigetország lakói, és nekik köszönhetően sokak kerestek rá az interneten a különböző betegségekre. A brit National Health Servie egészségügyi oldalon például ezer százalékkal nőttek a prosztatamegnagyobbodásra való keresések – minden ötödik másodpercben látogatták meg az erről szóló oldalt azon a napon, amikor megosztották a közleményt. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a királyi családban egyáltalán nem szokás kiteregetni a magánéleti problémákat, amelyek részét képezik az egészségükkel kapcsolatos aggályok is. III. Károly és Katalin hercegné kitárulkozása így egyedülálló, és nemigen volt rá eddig példa a família történelmét nézve.
A királyi család hitvallása, miszerint minél kevesebbet osszanak meg a közzel az életükből, egészen a 19. századig vezethető vissza, amikor is Walter Bagehot író 1867-ben azt tanácsolta a famíliának:
Ne engedd be a napfényt
– utalva ezáltal arra, hogy a származásukat szem előtt tartva ügyelniük kell, hogy fenntartsák a rejtély látszatát. Ennek a törékenységük is egy szeletét képezi, különösen az uralkodó esetében, akit Isten kent fel.
Bagehot szavai abból a szempontból nagyon is helytállóak, hogy pont a királyi családokat körüllengő misztikum az, ami napjainkban is érdekessé teszi őket. Aligha tudjuk elképzelni, hogyan telnek a hétköznapjaik, miképp gondolkoznak bizonyos kérdésekben, milyen zenét hallgatnak, vagy szeretik-e például a horror filmeket. Azzal együtt ugyanis, hogy e famíliák történelmileg nagy múltra tekintenek vissza, részben amiatt létezhetnek a mai napig, mert óriási érdeklődés övezi, hogy arisztokrataként miben különbözik az ő életük a civilekétől. Bagehot tanácsa pedig keretbe rendezte, a brit uralkodó család mit oszt meg a nyilvánossággal, és mit nem.
Erre egyébként A korona című sorozatban is kitértek a készítők – bár a széria főleg fikciós elemekre épít –, akik Tony Blair volt brit miniszterelnök népszerűségének a családra mért hatását próbálták érzékeltetni. A produkcióban azt mutatták be, amint II. Erzsébet királynő Blair segítségét kéri a monarchia modernizálása kapcsán, aki erre többek között egy sor királyi szakma eltörlését vetette fel. A néhai uralkodót játszó Imelda Staunton a volt miniszterelnök ötleteire reagálva egy hosszabb monológban fejtette ki, miért fontos, hogy a família fenntartsa az őket övező misztikumot – ami a mai napig egyik fő hitvallásuk.
Bagehot javaslatán kívül akad még egy tanács, amihez a család régóta tartja magát. Ez történetesen II. Erzsébet királynőhöz köthető, aki a ne panaszkodj, ne magyarázkodj attitűd híve volt, ami pusztán annyit takar, hogy nekik, nemesi vérrel rendelkező arisztokratáknak többet kell tűrniük az átlagosnál. Erről egy korábbi interjúban Harry herceg is tett említést, kiemelve:
A család mottója, hogy soha ne panaszkodj, soha ne magyarázkodj, de ez csak egy mottó. Sok a panaszkodás és a magyarázkodás, ami kiszivárogtatásokon keresztül történik.
A família tagjai által vallott mottó létezését több példával is alá lehetne támasztani. Megemlítve akár Harry herceg és Meghan Markle helyzetét, akik éveken át azon dolgoztak, hogy a székhelyüket egy másik országba áthelyezve képviselhessék II. Erzsébetet, ám rendre szabotálták a terveiket – a herceg szerint főleg a palotán belül. Arról viszont, hogy nem érzik már komfortosnak a királyi család tagjaként rájuk háruló kötelezettségeket, csak akkor szerezhetett tudomást a nyilvánosság, amikor bejelentették, hogy lemondanak a kötelezettségeikről – előtte ugyanis a palota nem tervezett reagálni a velük kapcsolatban felmerülő pletykákra.
A királyi család történelmét nézve sok olyan uralkodóval, arisztokratával találkozni, akiknek akkoriban semmit nem lehetett tudni az egészségi állapotáról. Közéjük tartozik VIII. Henrik, aki túlsúlyos volt, illetve lábfekélyekkel, cukorbetegséggel és magas vérnyomással küzdött. Erről csak később, diplomáciai jelentésekből szereztek tudomást, mivel még az orvosai sem készítettek feljegyzéseket a betegségeiről – attól tartva, hogy később hazaárulással vádolják majd őket. Hasonlóképp elhallgatták Anna királynő lupuszát, III. György mentális betegségét, és hogy Viktória királynő három gyermeke hemofíliában szenvedett – ami egy vérzési rendellenesség.
Eltitkolták a nyilvánosság elől azt is, hogy Erzsébet anyakirályné kétszer küzdötte le a rákot – először a 60-as, majd a 80-as éveiben –, ami csak a halálát követően derült ki. A néhai II. Erzsébet királynő esetében pedig még ennél is óvatosabbak voltak, és máig nem lehet tudni, pontosan miben vesztette életét. A halotti anyakönyvi kivonatából nem derült ki a halála oka, mivel kizárólag az öregséget emelték ki – így csak a találgatás marad.
(Borítókép: Katalin hercegné és III. Károly király. Fotó: Max Mumby / Indigo / Getty Images Hungary)