A múlt hét legfontosabb híre volt, hogy 11,5 millió titkos dokumentum szivárgott ki offshore cégekről. A forrás egy panamai ügyvédi iroda belső iratanyaga. Az ügy komolyságát mutatja, hogy egy MSZP-s képviselő és az izlandi miniszterelnök már lemondott, az angol miniszterelnököt támadják, Putyinnak és a kínaiaknak pedig kellemetlen nyilatkozatokat kell kiadniuk, de az egyik legnagyobb korrupcóellenes szervezet vezetője is belebukott az ügybe, Lionel Messi és Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író is magyarázkodik.
A Mossack Fonseca ügyvédi iroda a világ legnagyobb offshore-szolgáltató cégeinek egyike, ami Panamán kívül Nevadában és Szingapúrban is regisztrál cégeket (a cégről itt írtunk részletesebben). Az iratokban 215 ezer offshore cégről szerepeltek adatok. Ezeket az adatokat szerezte meg a német Süddeutsche Zeitung napilap, feldolgozásukban pedig az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) szervezet is részt vett: 76 ország több mint 370 újságírója dolgozott rajta.
A Panama-iratok előbukkanása miatt a világ közvéleménye újra szembesülhetett azzal, amivel egyébként elég rég tisztában lehet: hogy nagyon nem egyenlőek a munkabérért dolgozók és a gazdagok lehetőségei, ha adóelkerülésről van szó. Előbbieket egy-egy apróság miatt is éveken át vegzálhatja az adóhatóság, amivel az igazán pénzesek lehet, hogy nem is nagyon találkoznak.
Mindez egyébként még nem jelenti azt, hogy mindenki bűnöző lenne, aki offshore-ozik, de sok esetben van kapcsolat a két dolog között, másrészt az is kínos, ha például egy politikus az adó befizetésének fontosságáról beszél, miközben ő maga kiskapukat keres (minderről itt írtunk részletesebben, de ha vizuálisabb alkat, ábrákat is nézegethet a jelenségről ide kattintva).
Ezért miközben a Mossack Fonseca olyan, az USA-ban feketelistás cégeknek és személyeknek is segített vagyonuk eltüntetésében, akik korábban mexikói drogbárókkal, terrorszervezetekkel, és Észak-Koreával üzleteltek, mégis több szó volt a héten arról, hogy a közélet egyes szereplői hogyan offshore-oztak.
Magyar offshore-ozókról eddig is lehetett tudni - erről itt és itt olvashat még - így az sem volt meglepő, hogy most is kiderült ez-az arról, hogy a magyar elit hogyan ússza meg a világrekorder áfa országában az adózást. Az már vasárnap kiderült, hogy Horváth Zsolt volt fideszes parlamenti képviselő 2013 októberében – tehát még képviselőként – lett az egyik igazgatója egy Seychelles-szigeteki cégnek (a róla szóló portrénkat itt olvashatja).
Az ellenzék a parlamentben betámadta a Fideszt, akik a feddhetetlenségüket legtöbbször bebiztosító gyurcsányferences pajzsukat állták a csapásokat. Kedden aztán tényleg robbant a bomba az elmúlt nyolc évből: kiderült, hogy a nagy házáról is elhíresült az MSZP nógrádi szervezetét vezető Boldvai László feleségének offshore cége volt. A leleplezés annál is kellemetlenebb, mivel Hiller István pont hétfőn tagadta a párt érintettségét:
Boldvai, a párt egykori pénztárnoka - aki a háttérben egy ideje újra a párt pénzügyeivel foglalkozott - még kedden bejelentette, hogy távozik az MSZP-ből, és minden párton belüli posztjától is megválik. Vagyis nem lesz a továbbiakban Nógrád megyei elnök, a megyei közgyűlési tagságát megtartja, viszont független képviselőként dolgozik tovább (Boldvairól itt írtunk részletesebben).
Később aztán még az is kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank volt elnöke, Erős János hivatali ideje alatt volt egy panamai offshore-cége, amin keresztül egy Magyarországon jelentős médiaérdekeltségekkel rendelkező osztrák befektetővel üzletelt 2007-2009 között. Mindez valószínűleg már elég volt arra, hogy - miközben ilyen témájú hétfői kérdésünkre még nem válaszoltak érdemben - pénteken a NAV bejelentse, hogy az offshore ügyek felgöngyölítésére külön szakértői munkacsoportot hoznak létre.
Közben az offshore botrány nemzetközi színterén is összejött már egy látványosabb bukás, amikor kedden lemondott a botrányban érintett izlandi miniszterelnök, Sigmundur Davíð Gunnlaugsson. Aki szereti a kellemetlen helyzetbe hozott trükköző politikusokat, az remekül fog szórakozni azon a videón, amin a svéd köztévé riporterei arról kérdezik Gunnlaugssont, hogy mit tud a Wintris nevű, Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégről, amiben 2007-ben forgatta meg a vagyonát, amiről természetesen elfeledkezett beszámolni a vagyonnyilatkozatában utána.
A miniszterelnök posztját Sigurdur Ingi Jóhannsson mezőgazdasági miniszter vette át csütörtökön, ő azonban nem túl kedvelt figura, ráadásul megerősítette posztján Bjarni Benediktsson eddigi pénzügyminisztert és Olöf Nordal belügyminisztert, pedig mindketten szerepeltek a kiszivárgott dokumentumokban. Szombaton este ezért már hatodik napja tüntettek tömegek azért, hogy minél előbb írjanak ki előre hozott választásokat.
Eddigre viszont már Angliában is tüntetni kezdtek David Cameron miniszterelnök lemondását követelve. Cameron csütörtökön ismerte be, hogy mielőtt miniszterelnökké választották volna, részesedése volt apja offshore befektetési alapjában. Cameront az ellenzék azért tartja álszentnek, mert korábban morálisan elítélendőnek nevezte azok az embereket, akik hasonló ügyekbe keveredtek. A Munkáspárt szerint a miniszterelnököknek jó példával kell előjárniuk, és ugyan nem lehet hibáztatni Cameront az apja tetteiért, de az álszentségért igen. Megígérte, hogy a közeljövőben nyilvánosságra hozza az adóbevallását.
És érdekes dolgok derülhetnek még ki Szlovéniában és Franciaországban is: előbbiben egy miniszter, öt köztisztviselő, továbbá két tiszteletbeli konzul és két sportoló került gyanúba, a Le Monde szerint pedig a francia Nemzeti Front elnökéhez köthető körök is szerepelnek a Panama-iratokban.
Sokkal több sunnyogás és képmutatás vette körül az iratok kiszivárgását a világ kevésbé demokratikus helyein: a Kreml például putyinfóbiáról beszélt, miután kiderült, hogy a botrányban Putyinhoz közeli személyek is érintettek, és arról, hogy "a Kremlben csalódottságot keltett az offshore-ügyekre rávilágító újságírói munka minősége" (a nemzetközi reakciókról itt írtunk bővebben).
A Panama-iratok között a kínai elnök Hszi Csin-ping családjához köthető cégek is szerepeltek, így sógorának Teng Csia-kujnak például két vállalatát is kezelték a Mossack Fonseca ügyvédi irodában. Több kínai vezető környezete is érintett lehet, de a kínai állami médiában egyáltalán nem, vagy csak alig esik szó a kiszivárgott dokumentumokról, a neten pedig cenzorok hada dolgozik azon, hogy a kínai vezetők érintettségéről szóló híreket, mikroblog bejegyzéseket eltüntesse.
Az is kiderült, hogy Bassár el-Aszad szír elnök és közvetlen környezete Panamán keresztül a Seychelles-szigetekre és más adóparadicsomokba bejegyzett cégeken keresztül játszotta ki az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági szankcióit.
Persze nem csak a politikusok háza táján áll a bál: a futballsztár Lionel Messi, az F1-pilóta Nico Rosberg, a kilencvenes évek Real-játékosa, Ivan Zamorano és a FIFA-elnöknek frissen megválasztott Gianni Infantino – többek között az ő nevük is felbukkan nyilvánosságra hozott. a dokumentumokban.
Az érintett sportolók elsősorban arra használták a botrány középpontjában álló Mossack Fonseca cég szolgáltatását, hogy offshore cégeket hozzanak létre, melyeken keresztül a marketingjogaik eladásaiból származó pénzeket mozgatták vagy tartották, jóval kedvezőbb adófeltételekkel.
A svájci rendőrség szerdán megszállta az UEFA főhadiszállását a héten kirobbant offshore-botrány miatt. Kedd este kiderült, hogy az UEFA egy olyan Niuéban bejegyzett céggel kötött megállapodást Bajnokok Ligája és más sorozatok közvetítési jogairól, amely aztán többszörös áron adta tovább azokat. A Panama-botrány ráadásul a 2015-ös FIFA-botránnyal is összefonódik több helyen, erről a témáról itt olvashat bővebben.
Sportolókon és politikusokon kívül is voltak még kirívó esetek: ilyen például a Transparency International nemzetközi korrupciókutató szervezet chilei szárnyának vezetőjéé, aki lemondott, miután kiderült, hogy offshore-on keresztül titkolja a vagyonát.
Egy Nobel-díjas perui író, Mario Vargas Llosa is offshore-ozott: egy hónapig volt részvényese egy cégnek. Az írót meglepte a hír, nyilatkozatában arról írt, hogy nem voltak panamai érdekeltségei. Szerinte a pénzét kezelő egyik befektetési tanácsadó vagy közvetítő a beleegyezése és tudta nélkül járt el.
Miközben pedig még folyamatosan pattannak ki az ügy újabb részletei, a politika is elkezdett mozgolódni az ügy hosszabb távú megoldásának irányába. Franciaország pénteken határozott arról, hogy miután megítélése szerint Panama továbbra sem szolgáltat kellő mennyiségű információt, hogy az adójogszabályokat alkalmazni lehessen, ismét adóparadicsomnak nyilvánítják az országot. Európai uniós szinten pedig az merült fel, hogy csinálnának egy listát az adóparadicsomokról, amiket aztán szankcionálni is lehetne. Barack Obama is lenyilatkozta, hogy kéne valamit csinálni.
Közben az ügyvédi iroda egyik vezetője feljelentést tett a közép-amerikai ország ügyészségénél kedden, mert állítása szerint cége hekkertámadás áldozata lett, tehát nem belülről szivárogtatták ki a dokumentumokat. A nyomozás még nem kezdődött el, viszont a panamai kormány bejelentette, hogy létrehoznak egy bizottságot, ami kidolgozna egy tervet arra, hogy hosszabb távon átláthatóbbá tegyék az ország adózását.