Trump az új elnök, nagyon sok mindent elszúrunk az állami ingatlanbizniszeknél, mondjuk ez még mind semmi ahhoz képest, ahogy az építkezéseket tervezzük félre. Eladták a Szigetet, az INA-t viszont valószínűleg nem fogják, a Coca-cola pálinkát árul, az egyik legnagyobb kartellbírságot pedig végül ki se kell fizetni.
A héten beiktatták Donald J. Trumpot elnöknek, első körben a gazdaságban a Medicare cseszegetése mellett főleg nagy protekcionizmust ígért. Ami biztosan jól eladható ötlet mindenhol, csak nem túl előremutató. De ígért azért még egy csomó minden mást is, jelentős részükről viszont nehéz eldönteni, hogy vicc vagy komoly, itt például ön is nekifuthat a mérlegelésnek.
Trump pénzügyminisztere külön érdekes, Steven Mnuchin egyszemélyben testesít meg mindent, ami ellen Trump felépítette a kampányát. Ő most azzal került be a hírekbe, hogy elfelejtett bevallani a vagyonából nagyjából 100 millió dollárnyit.
Ismét rossz hete volt néhány vagyonkezelős köztisztviselőnek, áron alul adták el az OGYÉI épületét. A privatizációban az nem volt igazán érthető, hogy miért kell ilyen szűk határidővel és fura feltételekkel - csupa árat csökkentő tényező - meghirdetni az óriási irodaépületet. Mindenesetre a legóvatosabb becslések szerint 5-6 milliárdot érő épület így 3,87 milliárdért ment el a nagyot szakító, offshore cégekkel nyomuló Rózsa Juditnak.
Rossz hír, hogy a Szépművészeti felújítását is csúnyán félrebecsülték, két milliárddal többért fogja felújítani Mészáros Lőrinc üzlettársa, a hírek szerint az MKB-privatizálója körül is felbukkanó Szíjj László. Szíjjék mellesleg nyertek egy százmilliárdos közbeszerzést is 40 kilométernyi útépítésre. Szíjj László felemelkedése egyébként is bámulatos, már 153 milliárdnyi elnyert közbeszerzésnél tarthat. Ha érdekli a tiszakécskei csoda, itt írtunk bővebben az új Közgépről.
A vizes vb építkezéseit is nagyon elszámoltuk, ezen a héten újabb kétmilliárddal ugrott meg az építkezések költsége. Igazából az egész költségvetést olyan szinten tervezték félre, ami legalábbis elgondolkoztató. Az olimpiás tervezésünkhöz pedig biztosan tanulságos.
Komolyabb mozgalomnak tűnik a budapesti olimpiát károsnak tartó Momentum, akik első körben népszavazást szeretnének az országot erősen megosztó, fajsúlyos kérdésről. Az aláírásgyűjtésük elindult, és a kormány is komolyan veheti őket, legalábbis a Magyar Idők már sietve leálcivilezte őket, és legalább egy állami intézménynél már elkezdték fenyegetni a dolgozókat is ez ügyben.
A Balettintézet épületét még korábban kótyavetyélte el a Terézváros önkormányzata, most az volt a hír, hogy a rohadó épületből szálloda lehet majd, de az eredeti állapotát jó eséllyel közel sem fogja visszanyerni a hely.
Adott az állam 3 milliárdot építkezni a szerb harmadosztályú csapattal bíró Topolya községnek is, itt elolvashatja, hogy mégis hogy lehet ez. A héten a Campona és a Pólus Center is tulajdonost cserélt egyébként.
Elég durva ütemben mentek fel közben az ingatlanárak, egészen pontosan tavaly a harmadik negyedévben uniós csúcsra szökött a lakásáremelkedés nálunk.
Úgy tűnik, hogy soha nem voltak még ilyen drágák a lakások Magyarországon. Az árváltozás azért elég egyenlőtlen, a panelek például viszonylag felkapottak lettek, Nógrádban pedig elég olcsók maradtak az ingatlanok, itt olvashat erről bővebben. A drágulást tovább tolja, hogy a lakáshitelek is igen alacsonyak, persze 15-20 évig valószínűleg nem maradnak így. Az építőipart viszont csak az EU-s pénzek, vagyis pontosabban az állami beruházások tartják mozgásban.
Gerendai Károlyék kívülről nézve ügyesen eladták a Sziget kft. 70 százalékát, becslés szerint forintban 8-9 milliárdért. A menedzsmentjogok az eddigi vezetésnél maradnak, lényegében nem sok változik, csak most majd sokkal erősebb háttérrel futhatnak neki a külföldi terjeszkedésnek, amit eddig folyton elszúrtak.
A Molt viszont nem lesz egyszerű kivásárolni az INA-ból, könnyen lehet, hogy az egész horvát kormány kevés lesz hozzá. A kivásárlás azért merült fel vészforgatókönyvként, mert a horvátoknak nem sikerült bizonyítani Hernádi Zsolt korrupcióját az egyik vonatkozó perben. A Mol kipaterolása viszont kitartóan fontos téma a mostani kormánynak.
Ha kíváncsi, hogy mi fog történni a következő 20 évben, itt elolvashatja, hogy mit vár nagy vonalakban az amerikai titkosszolgálatokat kiszolgáló egyik agytröszt. Röviden nem sok jót, bezárkózóbb, kevésbé kooperatív világgal terveznek. Az se túl biztató mondjuk, amiben Amerika most van.
Az MNB még az Inflációs jelentésben húzott egy váratlant a GDP-adatokkal, a nehezen kimagyarázható és a jegybank tekintélyét is csorbító manőverről Oblath Gábor írt alaposabb cikket az Indexre.
Az MNB-vel kapcsolatos hír volt még, hogy lehet hogy van határa az alapítványaik pénzszórásának: olyan nevetséges kamutanulmányra is fizettek, ami utólag már nekik is sok volt. Ahogy az is, hogy Matolcsy a saját feleségét használhatta strómanként, egy százmilliós üzletnél próbálta így viszonylag átlátszóan mozgatni a pénzét még több mint egy évtizeddel ezelőtt. Az állami pénzügyeket érinti még, hogy összesen 156 milliárdot sikerült tisztára mosni a legális állami pénzmosással. (A konstrukció nem vész el, csak átalakul. )
Nagyon érdekes volt még, hogy a kormány saját bevallása szerint nem tudja, hogy mennyi közpénzt költ el a baráti sajtótermékeinél. Még ha ezt ajándéknak is szánják, akkor is érdemes lenne ezt legalább számon tartaniuk, mert nem a saját zsebpénzükből ilyen gavallérok.