Polgárháborúközeli helyzet, hercegi esküvő, magyar EU-elnökség, újabb Wikileaks-szivárogtatások, hétmilliárd ember – összeszedtük a 2011-ben várható fontosabb külpolitikai eseményeket és azokat az országokat, amelyekre mindenképpen érdemes lesz figyelni idén.
Magyar szempontból egyértelműen 2011 legfontosabb külpolitikai eseménye, hogy január 1-től fél éven át az ország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Várhatóan a magyar elnökség alatt dolgozzák ki és fogadják el majd az unión belüli pénzügyi szabályozást, a második félévben pedig Lengyelország veszi át a stafétát.
Az elnökség mellett is aktivizálnia kell magát a magyar diplomáciának, mivel bejelentkeztünk az ENSZ Biztonsági Tanácsának ideiglenes tagságára, a novemberi szavazáson Szlovénia lehet a legnagyobb ellenfél.
Az EU-n belül kulcsfontosságú lehet az írországi előrehozott parlamenti választás. Az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által 85 milliárd eurós csomaggal megsegített ország új vezetésére súlyos megszorítások és reformok várnak. Kérdés, hogy a koalíciós kényszerben mennyire tudnak a pártok felnőni az ország előtt álló feladatokhoz.
Nagyon könnyen előrehozott választásokra kényszerülhetnek Olaszországban is, ahol Silvio Berlusconi miniszterelnök decemberben már csak egy hajszállal élte túl a sokadik bizalmi szavazást a parlamentben. A kormányfő helyzete azonban egyre ingatagabb, mióta elvesztette egyik korábbi szövetségese támogatását, alsóházi többség nélkül pedig nehezen tud belevágni az egyre szükségesebb reformokba.
A decemberi orosz parlamenti választások tétje leginkább csak az, hogy vajon elkezdi-e előkészíteni esetleges 2012-es elnöki visszatérését Vlagyimir Putyin miniszterelnök, akinek Egyesült Oroszországért pártja egyébként biztos favorit.
Lengyelországban októberben indulhat a kormányfői székért a repülőbalesetben elhunyt Lech Kaczynski elnök ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski, azonban a gazdasági eredmények Donald Tusk kormányzásának folytatása mellett szólnak. Törökországban sem várható az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) bukása, azonban előfordulhat, hogy koalíciós kormányzásra kényszerülnek.
Több országban nem a választás, hanem sokkal inkább az utána kialakult helyzet okozhat nehézségeket 2011-ben. Már több mint kétszáz napja nincs kormány Belgiumban, ami még ott is rekordnak számít. Egyelőre nem látszik a megegyezés a széthúzó flamand és vallon pártok között, azonban az ország esetleges szétszakadása egyelőre még biztos nincs napirenden.
Szlovákiában a rendkívül vegyes kormánykoalíció sokszínűsége okozott nehézségeket már eddig is, például sokadjára sem tudták megválasztani az ország új főügyészét. A négy párt, köztük a magyar és szlovák képviselőkből álló Híd-Most ezért végül 2011-re napolta az akár még szakadással is fenyegető kérdést.
2011 legveszélyesebb gócpontja a Koreai-félszigeten lehet, miután Észak-Korea és Dél-Korea viszonya régen látott mélységbe süllyedt az elmúlt évben. A Cshonnan korvett elsüllyesztése, és a Jonpjong-sziget elleni északi tüzérségi támadás óta megsokasodtak a déli hadgyakorlatok, amelyekre Kim Dzsongil utódlása miatt még a szokásosnál is kiszámíthatatlanabb az atombombákat tesztelő Phenjan reakciója.
Habár a két Korea konfliktusához nem mérhető, de könnyen robbanhat a szudáni helyzet is. Mindjárt január legelején népszavazást tartanak Dél-Szudán elszakadásáról, amelyen várhatóan a függetlenség mellett döntenek, így rögtön egy új állam létrejöttével indulhat a jövő év. Sokan attól tartanak azonban, hogy a khartumi vezetés nem engedi el békésen az olajban gazdag határvidéket, és a két országrész állítólagos fegyverkezése is polgárháború kitörésére utalhat.
A polgárháború szélére sodródott Elefántcsontpart is, ahol az elnökválasztást elbukó Gbagbo elnök a nemzetközi nyomás hatására sem volt hajlandó lemondani, katonái pedig már többször összecsaptak a megválasztott elnök támogatóival. Afrikában 2011 meghatározó eseményei lesz a nigériai elnökválasztás és a nemzetközi konzultációba merült Zimbabwében rendezett parlamenti választás.
A Wikileaks a legnagyobb nemzetközi vihart kavarta 2010 végén, de a kiszivárogtató portál 2011 elejét is alapvetően meghatározhatja, hiszen az ígért 250 ezer amerikai diplomáciai táviratból eddig alig néhány ezer került csak nyilvánosságra. Miközben a szexuális bűncselekménnyel vádolt Julian Assange ügye is folytatódik, a Wikileaks ausztrál alapítója már év elejére több tízezer belsős dokumentumot ígért egy amerikai nagybankról, ezek szerinte egy vagy két pénzintézetet is bedönthetnek.
A főként amerikai érdekeket sértő kiszivárogtatások mellett is sűrű év vár az Egyesült Államokra. A két nagy háború kulcsfontosságú szakaszba lép 2011-ben. A menetrend szerint év végéig a még Irakban maradt, főként kiképző feladatokat ellátó ötvenezer amerikai katona is elhagyja a kormányalakítással csak nehezen megbirkózó országot, míg Afganisztánban is megkezdődik a csapatok kivonása.
Barack Obamának a külpolitikai kihívások mellett hazai pályán is kezelnie kell az elvesztett félidős választások után előállt új helyzetet, miközben a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 10. évfordulója után, az év második felében a Fehér Ház bloggal együtt újraindul a világ legnagyobb showja, megkezdődik a 2012-es elnökválasztás előválasztási kampánya, így már a republikánus jelöltek sem bújócskázhatnak tovább.
Döntő év következhet Kuba jövője szempontjából. A szigetországban az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági átalakításai indultak meg, politikai foglyokat engedtek el, és Fidel Castro is aktivizálta magát. Közben Iránban a több parlamenti képviselő által is támadott Mahmúd Ahmadinezsád folytathatja a különböző kiváltságok és támogatások megvonását.
Az elmúlt száz év legnagyobb változtatását hozhatja a brit választási rendszerben a májusi népszavazás, amelyen a "győztes mindent visz" elvét megszüntető alternatív választási rendszerről dönthetnek. Ezzel együtt körvonalazódik a megkoronázásának 60. évfordulójára készülő II. Erzsébet és a királyi család finanszírozásának kérdése is, és április végén Vilmos herceg esküvőjére irányul majd a világ figyelme.
Új mérföldkövet jelent, hogy a Föld népessége a Német Világnépességi Alapítvány (DSW) becslései alapján 2011 közepén haladhatja meg a hétmilliárd főt. Az biztos, hogy népszámlálás kezdődik Magyarországon, Nagy-Britanniában és Indiában, de folytatódik az amerikai, az orosz és a tíz évig tartó kínai cenzus is.