Éppen a salátát szolgálták fel kéksajtmártással a japán miniszterelnököt vendégül látó Donald Trump floridai golfklubjában, amikor befutott a telefon az amerikai elnök tanácsadóinak: Észak-Korea közepes hatótávolságú rakétát lőtt ki, ezzel pedig az Abe Sinzóval folytatott vacsora több száz vendég szeme láttára
A korábbi észak-koreai rakétatesztek sorába illeszkedő hétvégi kilövéssel Kim Dzsongunnak elsősorban a figyelemfelkeltés lehetett a célja, amit a japánok szerint különösen provokatívan éppen Abe amerikai látogatására időzítettek.
Feltűnő volt, hogy Trump közvetlenül a rakétakilövésre nem reagált azonnal nyilvánosan, és Észak-Koreát csak hétfői sajtótájékoztatóján említette, de egyelőre nem látszik, hogy az új amerikai kormányzat lényegesen eltérne az eddigi amerikai hozzáállástól Észak-Koreával szemben. A történtek mindenképpen kihathatnak a Dél-Koreába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer munkálataira, a továbbiakban pedig sok függhet a dél-koreai politikai helyzet alakulásától is.
Észak-Korea 2016-ban minden korábbinál több rakétatesztet hajtott végre – köztük egy műholdfellövésnek álcázott kilövést is –, januárban a negyedik, szeptemberben pedig az ötödik, az addigi legerősebb nukleáris próbarobbantását is véghezvitte. Viszont ballisztikus rakétát utoljára még az amerikai elnökválasztás előtt, október 20-án tesztelt, és a téma azóta alapvetően nem volt előtérben. Az állami hírügynökségen keresztül ugyan még odaszóltak Barack Obamának, hogy az Észak-Korea elleni újabb szankciók helyett inkább a pakolással foglalkozzon, de érezhetően kivárásra játszottak.
Túlzottan váratlannak ettől még nem lehet nevezni a kilövést, hiszen Kim Dzsongun újévi üzenete már arról szólt, közel vannak hozzá, hogy olyan interkontinentális ballisztikus rakétákat teszteljenek, amikkel akár az Egyesült Államokra is atomcsapást mérhetnének. Még hetekkel beiktatása előtt Trump erre is a Twitteren reagált: szerinte Észak-Koreának márpedig nem lesz olyan nukleáris fegyvere, amivel elérhetné Észak-Amerikát.
Tavaly többször is tesztelték már a nyugati médiában Muszudan típusúnak nevezett közepes hatótávolságú rakétát, ami elméletileg 3-5 ezer kilométert is képes megtenni, vagyis Japán partjait is elérhetné. A CNN azt közölte, hogy ezúttal egy Pukguksong–2 típusú rakétát lőttek ki a fővárostól, Phenjantól északnyugatra. A Pentagon szerint ez volt az első ahhoz hasonló szárazföldi teszt, mint amilyeneket tavaly tengeralattjáróról végeztek el, és látható technikai előrelépések történtek, például szilárd üzemanyagot használtak fel. A rakéta átrepült az ország területe felett, majd 500 km után a Japán-tengerbe csapódott, de az észak-koreai állami média szerint sikeres volt a teszt.
A dél-koreai források szerint ezúttal a rezsim feltehetően új hajtóművet tesztelhetett, ami gyorsabb és mobilabb kilövést tesz lehetővé. Hosszú távon ezekkel fejlesztik a rakétatechnológiájukat, és már a közepes hatótávolságú lövedékekkel is hatalmas pusztítást tudnának véghezvinni, de minden valószínűség szerint messze vannak attól, hogy fel tudjanak szerelni atomtöltetet is a rakétákra.
Már Trump beiktatása előtt is az egyik legfontosabb fenyegetésként értékelték amerikai nemzetbiztonsági szakértők Észak-Koreát, de a rakétakilövés politikai és szimbolikus értelemben is egyértelmű figyelemfelhívás volt az Egyesült Államok és a világ felé. Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője szerint azt is fontos látni, milyen körülmények előzték meg a helyi idő szerint vasárnap reggeli rakétatesztet:
Csoma szerint a phenjani rezsim egyik célja az volt, hogy ebben a helyzetben jelezze, komolyan kell számolni velük, hiába zajlanak magas szinten egyeztetések a kelet-ázsiai térség további meghatározó szereplői között. A phenjani vezetés egyértelműen arra törekszik, hogy az elért nukleáris képességek mellett tökéletesítse a célba juttató technológiákat, a rakétatesztek mind erről szóltak az elmúlt időszakban is. A retorika ellenére azonban alapvetően a nukleáris elrettentő képesség fejlesztéséről van szó, ezt ugyanis létfontosságúnak tartják a rezsim túlélése szempontjából. Azt is el akarják érni, hogy Észak-Korea esetében ne jöhessen szóba semmiképpen sem olyan katonai forgatókönyv, mint Irak és Szaddám Huszein esetében.
A rezsim azt akarja elérni, hogy a világban első számú problémagócként tekintsenek rá, és a fenyegetései mentén sikerüljön valahogy kizsarolnia egy kétoldalú tárgyalást az Egyesült Államokkal
– mondta Csoma. Ez azért is érdekes, mert a kampány alatt, még júniusban Trump utalt arra, hogy esetleg vendégül látná Kimet („mégis mi a fene baj van azzal, ha beszélünk?"), ezt ugyanakkor később már nem hozta elő. Sőt, azóta sokkal keményebb stílusban üzent Észak-Koreának, ezért nem sok jele van annak, hogy ebben gondolkozna.
Viszont az egész elrettentési potenciál megteremtése végső soron gazdasági célokat szolgál. Kim Dzsongun új bjongdzsin-politikájának (gazdaság+hadsereg) pont az a lényege, hogy a védelmi képességek maximalizálása mellett a gazdaságot akarja fejleszteni. Azonban az északi rezsimen belülről kiszivárgó hírek – például legutóbb az ország volt londoni, most már disszidens nagykövethelyettesének beszámolója – arra utalnak, hogy a diktatúrát egyre inkább a nyers erőszak tartja össze. Ebben az értelemben a különböző vezetők leváltása, a példastatuálások és az erődemonstrációk befelé is szólnak.
Egyes hírek szerint Kim Dzsongnamot, Kim Dzsongun korábban kegyvesztetté vált féltestvérét is északi ügynökök ölték meg kedden Malajziában, de erről még pontosabbat nem tudni. A malajziai rendőrök vizsgálják az ügyet.
Abe már a Fehér Házban tartott találkozójuk után is arról beszélt: egyetértettek Trumppal abban, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjával. Utána repültek át Floridába. Ott aztán egyszer csak a Nemzetbiztonsági Bizottságba kinevezett főstratéga, Steve Bannon mellett például a hétfő este lemondott Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó is Trumpék asztalához sietett, a CNN beszámolója szerint többen posztoltak is arról, hogy Trump és Abe telefonokkal megvilágított dokumentumokat böngésztek, telefonáltak.
A vacsora közben, még a helyzet felpörgése előtt készített képek közül volt, amelyikből Trump nyugodt mosolyát látva mém lett, és vannak, akik szerint nemzetbiztonsági kockázatok is felmerülnek egy ilyen nyílt színen tartott tanácskozás esetében. A legtöbben viszont visszafogottnak értékelték, hogy Trump ugyan egy fotólehetőségnél hallhatta a neki szóló, a rakétakilövésre vonatkozó kérdést, de nem reagálta le.
Az is feltűnő volt, hogy utána az egyik bálteremben rögtönzött sajtótájékoztatón is átengedte a terepet Abénak, aki teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a kilövést, és azt követelte, hogy Észak-Korea tartsa magát az ENSZ Biztonsági Tanácsának rakétateszteket megtiltó határozatához. Trump utána csak röviden beszélt, nem említette név szerint Észak-Koreát, csak annyit mondott, hogy az Egyesült Államok száz százalékig nagyszerű szövetségese, Japán mellett áll. A CNN szerint egy közös állásfoglalást is előkészítettek, amiben többek között az szerepelt, hogy együttműködnek Észak-Korea provokatív lépései ellen, de végül úgy döntöttek, hogy nem ezt olvassák fel.
Trump utólag a Twitterre is csak a közös sajtótájékoztatójukat rakta ki, és vasárnap sem tért ki az észak-koreai helyzetre. Ezzel
Mindenesetre a reakciók eddig ellentétben állnak például Iránnal, aminek a rakétatesztjét Trump hangosan ítélte el néhány hete, és új szankciókat is gyorsan bevezettek.
A Pentagon szerint a látható technológiai előrelépések az észak-koreai rakétaprogramban „világos és súlyos fenyegetést" jelentenek az amerikai biztonságra nézve, de konkrétabbat egyelőre nem jeleztek.
„Nyilvánvaló, hogy Észak-Korea egy nagy-nagy problémát jelent" – mondta aztánTrump a Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján hétfőn, és azt ígérte, hogy határozottan fogják kezelni a helyzetet. Nem említette azonban közvetlenül a rakétatesztet, illetve bármilyen tervezett amerikai válaszlépést. Kedden Trump a Twitteren arról írt, hogy vajon miért szivárog ki ennyi információ Washingtonból, és ezek akkor is megtörténnek-e majd, amikor éppen az észak-koreai helyzetet kezeli.
Trump már beiktatása előtt jelezte: nagy hangsúlyt fektetne arra, hogy hatékonyabb védelmet építsenek ki például az észak-koreai rakéták ellen, ezért aztán az új amerikai kormányzat egyik közvetlen reakciója lehet annak a Dél-Koreába tervezett rakétavédelmi rendszernek a felgyorsítása, aminek a telepítése még az Obama-adminisztráció eltökélt célja volt. A két ország tavaly júliusban állapodott meg egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, és könnyen lehet, hogy már idén nyárra kiépíthetik a rendszert. Ez viszont annyiból ördögi kört eredményez, hogy erre Kína, és egyébként Oroszország is érzékenyen reagál.
Trump már legalább kétszer utalt arra az elnökválasztás óta, hogy Kína nem tesz eleget Észak-Korea megzabolázásáért. Az egyértelmű, hogy a pekingi vezetés Észak-Korea egyetlen igazán fontos külföldi támogatója, a diktatúra kereskedelmének 90 százalékát Kínával folytatja. Tavaly a pekingi vezetés már utalt arra, hogy szükséges lehet valamilyen megállapodás Észak-Koreával, viszont
mivel úgy véli, hogy ezzel az Egyesült Államok szilárdítja meg katonai jelenlétét a régióban, a radarernyő pedig az ő katonai érdekeiket is sértené.
Kína emellett ugyan Észak-Korea legfontosabb támasza, és ezért fontos volt, hogy a pekingi vezetés elítélte a rakétatesztet, de több jel is utal arra, hogy a legmagasabb észak-koreai és kínai szinteken nem olyan gördülékeny az együttműködés, mint Kim Dzsongil idejében. Voltak korábban ellentétek is a két ország között, például a Kínában megszökött disszidensek miatt, és nem tudni arról sem, hogy apjával ellentétben Kim Dzsongun hatalomra kerülése óta járt volna Pekingben. Kínának azonban végső soron egyelőre a rengeteg potenciális menekült és a geopolitikai helyzet miatt is az az érdeke, hogy a rezsim megmaradjon.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte hétfőre, és az ideiglenes dél-koreai elnök bejelentette, azon dolgoznak a nemzetközi közösséggel, hogy büntető lépéseket hozzanak Phenjan ellen. Csoma szerint azonban az ENSZ-ben olyan szintű szankciók vannak már most is érvényben, hogy hatékony új korlátozásokhoz Kína erőteljes támogatása is szükséges lenne.
Miután az Egyesült Államok és Trump kifejezetten visszafogottan reagált a helyzetre, Csoma szerint az sem kizárt, hogy a phenjani rezsim emeli a tétet, és a közeljövőben a mostaninál komolyabb rakétatesztek és fenyegetések jönnek, amivel tovább tesztelhetik az új kabinetet.
Ez azonban egy sokszereplős dolog, és közvetlenül az is fontos lehet, hogyan alakul a politikai helyzet a Pak Gunhje elnök botránya és felfüggesztése miatt válságba fordult Dél-Koreában. Az északi fenyegetések, hadgyakorlatok és rakétatesztek általában a konzervatívokat erősítenék, de most Pak ügyével nagy pofont kaptak, ráadásul az is kiderült, hogy a hazatérő Ban Kimun volt ENSZ-főtitkár is visszavonta elnökjelöltségét.
Egyelőre az alkotmánybíróság előtt van Pak felfüggesztésének ügye, de ha előrehozott választásokat kell kiírni – vagy egyáltalán a rendes menetrendben év végén tartják meg a szavazást –, és azon a most ellenzékben ülő baloldali szociáldemokraták győznek, akkor a vezetőjük, Mun Dzsein már jelezte, hogy azonnal ellátogatna Phenjanba, és a keszongi ipari parkot is újraindítaná. Az új déli vezetés álláspontja pedig közvetlen hatással lehet az amerikai politikára is.
(Borítókép: Az észak-koreai ballisztikus rakéta tesztje, 2017. február 13-án. Fotó: Kcna/Reuters)