A belga kormány a járvány miatt elrendelt egyes korlátozó intézkedések fokozatos feloldását jelentette be. Mint mondták, az oltások „a vártnál jobban haladnak” az országban. A kávézók és az éttermek május 8-án újra megnyithatják teraszaikat. Ötven ember részvételével rendezhető kulturális vagy ünnepi esemény kizárólag szabad térben.
A színházak és mozik újranyitásának sokak által várt lehetőségét júniusra halasztották.
Ezzel egyidőben a közegészségügyi intézet az intenzív ellátás közelgő túlterheltségére figyelmeztetett. Belgium kórházainak intenzív osztályain a mintegy kettőezer ágyból jelenleg 900-nál is többet a koronavírussal fertőzött betegek foglalnak el, ami jelentősen csökkenti az egyéb betegségek miatt ellátásra szorulók ápolásának lehetőségeit.
Szlovákiában 48 koronavírusos beteg hunyt el az utóbbi 24 órában. Több mint 6500 PCR-teszt kiértékelése után 485 új fertőzöttet diagnosztizáltak. Csütörtökön bő 8 ezren kaptak vakcinát, az 5,4 millió lelket számláló országban a beoltottak száma elérte a 996 ezret.
Rendőrök és katonák kísérik az oxigénszállítmányokat Indiában, mivel az országban már olyan sokan vannak lélegeztetőgépen, hogy kezdenek kifogyni az oxigénből. A Reuters szerint azok az üzemek is fegyveres őrséget kaptak, ahol az oxigénpalackok töltését végzik.
A kórházaknak háromszor-négyszer annyi oxigénre van szükségük, mint korábban
– számolt be az egyik, oxigénpalackokat szállító kamion vezetője.
Csütörtökön már voltak olyan kórházak, ahol néhány pácienst le kellett kapcsolni a lélegeztetőgépekről az oxigénhiány miatt.
Ausztráliában a közeljövőben megkezdik az egyik adenovírus-alapú vakcina klinikai tesztelését, amit orrspray formájában lehet beadni.
Az oltóanyagot az Avance Clinical nevű ausztrál fejlesztőcég hozta létre, a vakcina klinikai vizsgálatát pedig az amerikai Tetherex Pharmaceuticalsszal közösen fogják végezni.
Az első fázisú klinikai vizsgálatokat – ha a hatóságok megadják hozzá az engedélyt – június és szeptember közt végezhetik Ausztráliában.
Mindeközben a Szputnyik V-ből is fejlesztenek egy olyan változatot, amely orrcsepp formájában is bevihető lesz. Ez az év végére, vagy 2022 elejére készülhet el.
Kellemetlenül érinti a román vendégmunkásokat, de a turistákat is, hogy Bukarest számos országot az úgynevezett sárga zónába sorolt, így Németországot, az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Görögországot és Svájcot, Olaszországot és Franciaországot is. Egyúttal kéthetes karantént írt elő az ezekből az országokból érkezőknek.
Kismértékben csökkent az újonnan igazolt megbetegedések napi száma, de még mindig sok közöttük az egészségügyi dolgozó. Durván nő a kórházi kezelésre szorulók száma is – erről bővebben itt olvashat.
Csak egyetlen oltást kapnak azok, akik átestek a koronavírus-fertőzésen Szlovéniában, a vakcinát fél évvel a felgyógyulás után kapják meg – közölte a szlovén oltási kampányért felelős tanácsadó testület a ljubljanai sajtó pénteki beszámolói szerint.
Szlovénia a döntést azt követően hozta meg, hogy másik hét európai állam már közölte:
a fertőzésen átesettek egyetlen adag oltóanyagot kapnak.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában péntekre 2719-cel 673 520-ra, Koszovóban 382-vel 102 798-ra, Észak-Macedóniában 603-mal 149 228-ra, Montenegróban 139-cel 96 187-re, Bosznia-Hercegovinában 1256-tal 194 370-re, Horvátországban 2885-tel 316 308-ra, Szlovéniában pedig 745-tel 235 846-ra növekedett.
Pénteken újabb lezárásokat jelentenek be Japánban, amik Tokióra és három másik régióra vonatkoznak majd. Az országban egyszer, januárban már bevezettek regionális korlátozásokat, de a mostaniak még azoknál is szigorúbbak lesznek.
A rendelkezések értelmében április 25. és május 11. közt a vendéglátóhelyek többségét, valamint a bevásárlóközpontokat, nagyáruházakat is bezárják. Az intézkedések a japán aranyhét időszakát is lefedik, amikor a japánok gyakran utaznak belföldön.
Mindeközben a tokiói olimpia kezdetéig már csak 90 nap van hátra, de a járványhelyzet ellenére egyelőre még nincs szó a világrendezvény törléséről.
Amerikai szövetségi egészségügyi tisztviselők a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinájával való oltás felfüggesztésének feloldására hajlanak, miután elenyészőnek találták a beoltottak körében a véralvadási rendellenességes eseteket.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) átmenetileg felfüggesztette a vakcina alkalmazását, miután hat vérrögképződéses esetet jelentettek az országban.
A New York Times szerint az FDA arra hajlik, hogy engedélyezze a további oltásokat, a vakcina címkéjéhez pedig egy figyelmeztetést csatoljanak, amivel tájékoztatnának az oltóanyag rendkívül ritka, de veszélyes mellékhatására.
A szövetségi egészségügyi hatóságok jelenleg az amerikai járványvédelmi hatóságot (CDC) tanácsokkal ellátó szakértői bizottság állásfoglalására várnak. Várhatóan pénteken döntenek arról, hogy a meghosszabbítsák, módosítsák vagy feloldják az átmeneti tilalmat a Janssen-vakcinára.
A Johnson & Johnson az FDA április 13-i tiltása után egy hét erejéig felfüggesztette az Európába történő szállításait, amit viszont kedden újraindított, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megállapította, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják annak kockázatait.
Az egyre pokolibbá váló indiai járványban a sokszor órákig elérhetetlen hivatalos segélyvonalak helyett a Twitter lett a segítség és információnyújtás fő terepe – írta az Al Jazeera. Az emberek gyorsan váltottak, miután egyre nehezebb egészségügyi ellátáshoz jutni, az oxigén- és gyógyszerhiánnyal küzdő kórházak pedig elküldik azokat, akiket nem tudnak ellátni. Így pillanatok alatt a Twitter vált a közösségi segítségnyújtás platformjává az oxigénpalack-, gyógyszer- és kórháziágy-kereséshez a #COVIDSOS és hasonló hashtagek alatt.
Bővebben itt olvashat erről.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra kérte az afrikai országokat, hogy ne semmisítsék meg azokat a vakcinákat sem, amelyeknek lejárt a szavatossága – közölte a BBC.
A felhívást azt követően tették közzé, hogy Malawiban és Dél-Szudánban mintegy 70 ezer olyan AstraZeneca-vakcina megsemmisítését helyezték kilátásba, amiknek a szavatossága még április közepén járt le. Ghánában és Sierra Leonéban is vannak még ilyen készletek.
Számos más oltóanyagot a szavatosság lejárta után is fel lehet használni, de mivel a koronavírus elleni vakcinákat csak nemrég fejlesztették ki, ezért még nem lehet tudni, hogy ezek is felhasználhatók-e.
A világszervezet így egyelőre azt kérte, hogy az afrikai nemzetek – további iránymutatásig – tartsák meg a lejárt oltóanyagot.
Többen is életüket vesztették abban a kórháztűzben, amely pénteken tört ki egy indiai kórházban – írja az MTI.
A tűz a Mumbai egyik elővárosában található Vidzsaj Vallab kórház intenzív osztályán keletkezett, ahol koronavírusos beteget kezeltek. A legfrissebb információk szerint a balesetben eddig tizenhárman haltak meg, a sérültek számát egyelőre nem közölték.
Szerdán volt Indiában egy ehhez hasonló eset, akkor 22 koronavírus-fertőzött halt meg egy kórházban Mahárástra állam területén, miután szivárogni kezdett egy palack, és emiatt lélegeztetőgépekre kötött páciensek tucatjai maradtak oxigén nélkül.
Indiában csütörtökön a világon eddig legmagasabb napi esetszámot jegyezték fel 314 835 újonnan azonosított Covid–19-fertőzöttel, és tartani lehet attól, hogy a járvány terhe alatt roskadozó egészségügyi intézmények nem tudnak megbirkózni a rájuk háruló hatalmas feladattal.
A világon 144 408 954 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 069 570, a gyógyultaké 82 933 729 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 143 511 162 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 055 894 volt.
A betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 31 928 408 fertőzött volt eddig a napig, és 570 320-an haltak meg.
Harminc napra felfüggeszti az Indiából és Pakisztánból induló légi járatok fogadását a koronavírus terjedése elleni intézkedések szigorításának részeként Kanada.
A Justin Trudeau vezette középbal liberális kormány azután hozta meg intézkedését, hogy vezető jobboldali politikusok bírálták, amiért nem tesz eleget a járvány harmadik hullámának megfékezéséért.
A helyi idő szerint csütörtök éjfél előtt életbe lépett tilalom a teherszállító járatokra nem vonatkozik.
Előzőleg a brit kormány is közölte, hogy péntek hajnali hatállyal felvette Indiát azoknak az országoknak a „vörös listájára”, amelyekből a Covid–19-esetek magas száma miatt nem utazhatnak be külföldi állampolgárok Angliába.
Hónapokkal a fertőzésen való átesés után is magas az esélye annak, hogy valaki belehal a koronavírus valamely szövődményébe – derült ki a Nature folyóirat legújabb tanulmányából.
Az írás szerint azok, akik túlélik a betegséget, a fertőzés után hat hónapban még mindig 59 százalékkal nagyobb halálozási kockázatnak vannak kitéve.
A kutatás szerint 1000 betegre vetítve 8 olyan, a fertőzés utáni halálozás jut, amely annak szövődményeivel van összefüggésben.
Mindezt azt okozza, hogy a koronavírus túlélőinél a betegség utáni hónapokban gyakran trombózist, agyvérzést, cukorbetegséget, légzési nehézségeket, szív-, máj- vagy vesekárosodást, depressziót, szorongást és memóriavesztést diagnosztizálnak.
A kutatás vezetői szerint ezek a szövődmények a fertőzés után sokkal valószínűbben kialakulhatnak, mint például az influenza esetén.
Az amerikai kutatók összesen 73 435 olyan beteg adatait használták fel a kutatáshoz, akik nem szorultak kórházi kezelésre a vírus miatt, és 13 654 olyan személyét, akik igen. Adataikat elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy aki átesett a betegségen, az jóval nagyobb valószínűséggel kénytelen orvoshoz fordulni a fenti problémákkal, mint azok, akik elkerülték a fertőzést.
Emellett a kutatók úgy vélik, hogy a koronavírus hosszú távú szövődményeitől szenvedők gyakrabban élnek antidepresszánsokkal és fájdalomcsillapítókkal is, illetve nagyobb az esélye annak is, hogy túladagolják magukat vagy öngyilkosságot követnek el.
A tudósok ezért azt javasolják, hogy az egészségügyi hatóságok átfogó, interdiszciplináris programokkal próbálják megakadályozni azt, hogy a koronavírus még a betegség lefolyása után is újabb áldozatokat szedjen.
A brit statisztikai hivatal (ONS) és az Oxfordi Egyetem által 372 ezer ember bevonásával elvégzett felmérés – amelyet pénteken a BBC brit közszolgálati médiatársaság ismertetett – azt mutatta ki, hogy
a Oxford–AstraZeneca- és a Pfizer–BioNTech-vakcinák első adagjával december és április eleje között beoltottak esetében átlagosan 65 százalékkal csökkent a koronavírus-fertőződés esélye.
Az átlagon belül a Covid–19-betegség tüneteinek kialakulásával járó koronavírus-fertőződés kockázata 74 százalékkal, a tünetmentesen lezajló fertőződéseké 57 százalékkal mérséklődött három héttel az első oltási dózisok beadása után.