Ez a poszt a következő Percről percre része:
Riasztó tünetek jelentkeztek fiatal férfiakon az mRNS-oltások után
-
Legalább egymilliárd vakcina adományozását fogja bejelenteni a rászoruló országok részére a hét vezető ipari hatalom csoportja, a G7. Joe Biden amerikai elnök, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok félmilliárd oltóanyagot fog szétosztani a világban 2022 első félévének végéig, jelezte, hogy Washington G7-es partnerei is beszállnak az adakozásba.
Az amerikai elnök vélhetően kapcsolt, hogy az Egyesült Államok riválisai, Oroszország és Kína már javában nyomulnak a vakcinadiplomáciában, a világ számos országába szállítanak vakcinákat, utóbbi nagyhatalom pedig több adománycsomagot is küldött már szegényebb országoknak. Bizonyos szempontból ennek célja a befolyásszerzés, a nyugati világ vezetője pedig rájött, hogy miután a leggazdagabb országok előre bevásároltak oltóanyagokból, százmilliós szállítmányokat kötöttek le jó előre, ideje, hogy csurranjon-cseppenjen az alacsony jövedelmű országoknak is.
Megfigyelők szerint a cél az Egyesült Államok és az által vezetett liberális demokráciák szövetségének geostratégiai befolyásának megerősítése a kínai és orosz vakcinanyomulással szemben. Egyes országokban, köztük Magyarországon is azt tervezik, hogy az orosz és kínai vakcinákat elkezdik helyben gyártani.
Az Egyesült Államok az Egészségügyi Világszervezet COVAX nevű, a szegényebb országok oltóanyagellátását célzó adományprogramján keresztül tervezi szétosztani a Pfizer amerikai gyógyszercégtől vásárolt dózisokat. Hogy ez a nagylelkűség mennyibe fog fájni az amerikai adófizetőknek, annak kérdését Biden nem pedzegette.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves Olvasóink!
Mára vége az Index tudósításának. Pénteken is számos, érdekes hírt mutattunk be Önöknek, ilyen volt, hogy riasztó tünetek jelentkeztek fiatal férfiakon az mRNS-oltások után, vagy, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerint kapilláris szivárgási szindrómát okozhat az AstraZeneca.
Érdemes lesz holnap is velünk tartani, pihenjenek jól!
-
A közegészségügyi rendszer következetes, hosszú távú finanszírozása nélkül az Egyesült Államok nem áll készen egy esetleges újabb járványra – mondta pénteken a The Hill című amerikai hírportálnak adott nyilatkozatában Anne Schuchat, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatóhelyettese.
Az egészségügyi szakember szerint az ország a koronavírus-járványra sem volt felkészülve, mégpedig „a közegészségügyi infrastruktúra évek óta tartó rossz finanszírozása miatt.”
Schuchat szerint a Covid-19 elleni küzdelem során a sürgősségi finanszírozás segített az egészségügyön.
A legfontosabb tanulság az, hogy a közegészségügyet kell több pénzzel finanszírozni, ahelyett hogy csak a vészhelyzetekre reagálnánk - fogalmazott az igazgatóhelyettes.
-
Már most, 2021 júniusában több koronavírusos halálesetet regisztráltak a világon, mint 2020-ban összesen – írja a yahoo.com.
Igaz, a járvány elleni küzdelem az oltásokkal sok országban jól halad, a pandémia továbbra is szedi az áldozatait.
A Wall Street Journal a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján készített elemzést, amelyből kiderül, hogy 2020-ban nagyjából 1 880 000 haláleset regisztráltak, míg 2021-ben már 1 884 000-et csütörtökig – és még csak az esztendő első felénél tartunk.
-
Három nap alatt letesztelték a dél-kínai Kuangtung tartomány teljes lakosságát, majd egyes térségeit hermetikusan lezárták, hogy megpróbálják megfékezni a koronavírusos megbetegedések kiújulását Kuangcsouban, vagyis az Európában Kantonként ismert metropoliszban.
-
Le kell vonni a koronavírus-járvány tanulságait és el kell kerülni az elmúlt másfél évben elkövetett hibák megismétlődését – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának péntek délutáni hivatalos megnyitóján.
A kétoldalú találkozók szintjén már két napja tartó találkozót a délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosának közelében rendezik a csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetőinek részvételével.
-
Újabb koronavírus-mutáció, a kolumbiai, jelent meg Szlovákiában. A laborokban vizsgált minták közül háromban mutatták ki a mutáció jelenlétét, amit egy család tagjaitól vettek,írta a parameter.sk. A fertőzöttek nem utaztak, és egyikük sem volt még beoltva a Covid-19 ellen. A mutáció felbukkant már az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Dániában, Németországban és Hollandiában is.
-
A japánok többsége ellenzi a nyári olimpiai játékok megrendezését. Szakértők már most arra figyelmeztetnek, hogy a július végén kezdődő esemény miatt a járvány ősszel berobbanhat. A kormány a Tokióban is elrendelt rendkívüli állapotnak június 20-án vethet véget. Ugyanakkor bizonyos korlátozások megmaradhatnak, például, az éttermek és a bárok már este 8 órakor bezárhatnak – közölte a Világgazdaság.
Bár az olimpiának otthont adó Tokióban az új megbetegedések száma csökkent az elmúlt egy hónapban, a hatóságok mégis aggódnak a vírusmutációk terjedése és az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége miatt. -
A koronavírus indiai variánsa 64 százalékkal erősebb, mint a brit, ráadásul a Nagy-Britanniában regisztrált új esetek kilencven százalékáért az új mutáns a felelős, és egy hét alatt 243 százalékkal nőtt a megbetegedések száma az elmúlt héten – írja a Sky.com.
A Delta névre keresztelt indiai variáns egyre nagyobb problémákat okoz, amit jól mutat, hogy a vírus r-száma, vagyis a szaporodási rátája 1,2 és 1,4 közé ugrott, holott egy hete még 1 és 1,2 között volt Angliában.
Ezzel együtt az új megbetegedések száma 7393-ról 8125-re emelkedett csütörtökön, márpedig ilyen magas számot nem regisztráltak február óta.
Ez aggodalommal tölti el az embereket, a Brit Orvosok Szövetsége pedig felhívta rá a figyelmet, hogy érdemes lenne elhalasztani a korlátozások június 21-re tervezett teljes feloldását – írja a TheGuardian.com.
-
Olaszországban meghalt egy tinédzser vérrögképződés miatt, miután beoltották az AstraZeneca koronavírus-vakcinájával. Ezért Itáliában úgy döntöttek: kizárólag a hatvan év felettieknél alkalmazható a brit–svéd cég védőoltása, közölte a Portfólió. Camilla Canepa csütörtökön halt meg, 18 évesen, miután május 25-én beadták neki a vakcinát.
-
Horvátország tovább enyhített a határátlépésen. Azok, akik a schengeni országokból érkeznek, a koronavírus elleni oltás második adagjának felvétele után azonnal átléphetik a határt – korábban erre 14 napot kellett várni. Azok, akiket nem oltottak be és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU által elfogadott antigéngyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt.
Meghosszabbították a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejét: a korábbi 23 óra helyett éjfélig tarthatnak nyitva, valamint engedélyezik a beltéri sportolást és versenyek megrendezését is azzal a feltétellel, hogy továbbra is legfeljebb száz főben határozták meg a résztvevők felső létszámhatárát, írta az MTI.
Horvátországban az elmúlt 24 órában 134 új fertőzöttet diagnosztizáltak.
-
Dan Barna, a bukaresti kormány egyik miniszterelnök-helyettese bírálta az oltásellenes orvosokat, írta a Krónikaonline.ro. Az USR-PLUS társelnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes háziorvosok félretájékoztatják az embereket, azt mondván nekik, hogy a vakcina káros hatással van az egészségükre, megbetegíti őket.
Dan Barna szerint ilyen esetekben indokolt lenne megkérdőjelezni azt az elvet, miszerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés mindenkinek jár.
-
A világ összes koronavírus-részecskéje biztosan nem nyom többet tíz kilónál, de az is lehet, hogy még száz grammnál se – derül ki egy új kutatásból.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatói azt vizsgálták meg, hogy pontosan mekkora súlya lehet a világszerte terjengő vírusrészecskéknek. A kutatók arra a becslésre jutottak, hogy
a világszerte létező összes koronavírus-részecske súlya valahol száz gramm és tíz kiló közt lehet.
A kutatók a vírussal megfertőzött majmok szervezetéből vontak ki mintákat, és azokat vizsgálták meg. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egy fertőzött ember szervezetében körülbelül 1–10 milliárd virion létezhet. Ezeknek rendkívül alacsony a súlyuk, de a tudósok úgy becsülik, hogy egy ember szervezetében az összes vírusrészecske
körülbelül 1–100 mikrogrammot nyomhat.
Ezeket az értékeket szorozták aztán fel a fertőzöttek becsült számával, és ebből adódik az, hogy ilyen nagy különbség van a fenti, 0,1 kg és 10 kg közti becslés között.
A kutatók a vizsgálat eredményeképp azt is meghatározták, hogy milyen gyakran alakulhatnak ki új vírusvariánsok. A virionok számából ugyanis arra is következtetni tudtak, hogy körülbelül milyen gyakran mehetnek végbe a mutációk.
E szerint úgy becsülték, hogy a vírus egy-egy változata havonta körülbelül három új mutációt tud kifejleszteni.
Ezek többsége viszont csak kisebb, a vírus működését érdemben nem befolyásoló változásokat eredményez. A kutatók szerint azonban mindez azt is jelenti, hogy a közeljövőben továbbra is érdemes lehet figyelni, hogy a vírus egyes változatai miként fejlődnek tovább.
-
Az Európai Unióban már a felnőtt népesség csaknem felét beoltották a koronavírus elleni vakcina első adagjával. A védőoltás mindkét adagját az EU-ban élő emberek negyede kapta meg – derült ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataiból.
Az EU-ban eddig 185 millió felnőtt kapta meg az első dózist, míg a másodikat 95,7 millióan, írta a Körkép.sk. Lakosságarányosan a legtöbb polgárt Máltán és Magyarországon oltották be: az első oltást a népesség több mint hatvan százaléka kapta meg, mindkét dózist pedig a fele. Szlovákiában egy adag oltással a felnőttek 41 százaléka rendelkezik, míg két dózissal a felnőtt lakosság több mint 22 százalékát oltották be.
-
Jóváhagyta a szerbiai gyógyszerfelügyeleti hatóság a Pfizer koronavírus elleni vakcináját a 12 és 15 év közöttiek beoltására.
Mirsad Đerlek egészségügyi államtitkár korábban azt mondta: először minden bizonnyal a krónikus betegségben szenvedő gyerekeket veszik előre, írta a PannonRTV.
A Pfizer–BioNTech-vakcina használatára ezen korosztály esetében már rábólintott az amerikai és az európai gyógyszerhatóság is.
-
Engedélyezte a Sinopharm Covid–19 elleni oltóanyagának alkalmazását a három éven felüli gyermekek körében a kínai gyógyszerészeti hatóság. Az elölt vírust tartalmazó vakcina másodikként kapott zöld jelzést kiskorúak oltására Kínában, írta a Portfólió.
Egy hete a kínai gyógyszerészeti hatóság a Sinovac szintén semlegesített vírusra épülő oltóanyaga kapott engedélyt arra, hogy használják a 3 és 17 év közötti korosztályban.
-
A tervezettnél lassabban haladnak a német CuraVac koronavírus elleni vakcinájának késő fázisú klinikai vizsgálatai, mivel a tesztalanyok közül csak kevesen kapták el a vírust.
A vizsgálatokból az már késő májusra kiderült, hogy az oltóanyag beadásának nincsenek jelentős kockázatai, a hatékonyságát azonban még nem sikerült bizonyítani a fertőzöttek hiánya miatt.
A vakcinával mintegy negyvenezer önkéntest oltottak be a klinikai vizsgálatok során, akik közül 111 főnek érintkezésbe is kell kerülnie a vírussal ahhoz, hogy tesztelni lehessen, hatékony-e az oltóanyag. A CuraVac eredetileg úgy számolt, hogy május végére vagy június elejére ez meglesz, de a járvány visszaszorulása miatt egyelőre még nem sikerült elérniük ezt a számot.
A cég eredetileg arra számított, hogy 2021 második negyedévében elindítják az oltóanyag európai engedélyeztetését, és június végéig 1,4 millió dózist be is terveztek adatni Németországban.
Jens Spahn egészségügyi miniszter viszont nemrég azt közölte, hogy a késés miatt várhatóan csak augusztusban kerülhet sor az engedélyezésre.
Sajtóhírek szerint a német kormány már nem is igazán számol a CureVac oltóanyagával, mivel szeptember végéig a terveik szerint minden felnőttet beoltanak. Az Európai Unió korábban mintegy 405 millió dózist rendelt a cégtől.
-
Az Európai Gyógyszerügynökség pénteken bejelentette, hogy az brit–svéd AstraZeneca gyógyszervállalat koronavírus elleni oltóanyag mellékhatásként kapilláris szivárgási szindrómát okozhat, ezért nem javasolja használatát azok számára, akiknél a jelenség már korábban is fellépett.
A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hat olyan esetet vizsgált ki részletességgel, amelyeknél a cég Vaxzevria nevű oltóanyaga váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe.
A szindróma főként a karok és a lábak megduzzadását, alacsony vérnyomást, a vér alacsony albuminszintjét és besűrűsödését eredményezi. Az esetek többsége nőknél fordult elő, az oltást követő négy napon belül. Az érintettek közül háromnak jelent meg előzőleg a kórtörténetében a tünet.
A PRAC úgy döntött, hogy a kapillárisszivárgás-szindrómát a vakcina új mellékhatásaként fel kell venni a termékismertetőbe, és nyomatékosan felhívni az egészségügyi szakemberek és a betegek figyelmét erre a kockázatra.
Az EMA közölte azt is, hogy vizsgálja a szívizom- és a szívhártyagyulladás esetleges összefüggését az AstraZeneca-oltóanyaggal kapcsolatban.
További elemzésekre van szükség annak megállapításához, hogy van-e ok-okozati összefüggés a vakcinával
– tájékoztatott az uniós ügynökség, hozzátéve, hogy a jövő hónapban fejezi be az ilyen esetek felülvizsgálatát.
Az uniós gyógyszerfelügyeleti szervezet statisztikái szerint ez idáig mintegy 78 millió adag Vaxzevriát használtak fel az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban.
-
A német szövetségi kormány július elsejétől visszavonja a koronavírus-járvány miatt kockázatosnak minősített területekre szóló utazási figyelmeztetését – jelentették be pénteken Berlinben.
A változtatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell majd külön fertőzésvédelmi szabályokat betartania annak, aki olyan országból vagy régióból érkezik Németországba, ahol kétszáz alatt van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma.
Tavaly június 15. óta csak ötven alatti hétnapi fertőzésgyakoriság esetén volt teljesen szabad a beutazás.
Az 51 és 200 közötti hétnapi fertőzésgyakoriságú országokat, térségeket nevezik kockázatos területnek (Risikogebiet). A szövetségi kormány ezekre a térségekre az utazástól nyomatékosan eltanácsoló figyelmeztetést adott ki.
A kockázatos besorolású területekről érkezőknek előre be kell jelenteniük, hogy Németországba utaznak, és tíz napra karanténba kell vonulniuk. A karantént a belépéskor felmutatott negatív teszt leletével, az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott betegségtől (Covid–19) védő oltást tanúsító igazolással vagy leküzdött SARS-CoV-2-fertőzést tanúsító igazolással lehet kiváltani.
Az utazási figyelmeztetés visszavonásával együtt ezek a korlátozások mind megszűnnek július 1-jétől.
Így törlik a kockázatos besorolású területek listáját is. Ezen a listán több mint száz állam vagy egyéb terület szerepel, például Belgium, Hollandia, Svédország és az Európán kívüli világ nagy része.
-
Szerbiában 172 új koronavírusos esetet regisztráltak, csaknem tízezer teszt kiértékelése után, írta a PannonRTV. A Covid–19 kórral és szövődményeivel hat beteg nem tudott megbirkózni. A járvány kezdete óta 6951 fertőzött hunyt el Szerbiában. Kórházban jelenleg 501 embert kezelnek, közülük 19 páciens van lélegeztetőgépen.
-
Romániában 103 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában több mint harmincezer teszt elvégzése után, írta a Maszol.ro. A jelentések szerint 150 beteg hunyt el kórban. Jelenleg 1271 pácienst kezelnek kórházban, 255 beteget gondoznak intenzív osztályon.
-
Malajzia kormánya pénteken bejelentette, hogy két héttel, június 28-ig meghosszabbítja a koronavírus-járvány terjedése ellen múlt héten elrendelt teljes zárlatot.
A korlátozás eredetileg két hétre szólt – június 14-én ért volna véget –, ám a napi új fertőzésszám még mindig olyan magas, hogy a kormány indokoltnak látta a hosszabbítást.
Az ázsiai országban az utóbbi hetekben naponta száz halottja volt a járványnak, és kilencezer új fertőzöttje, ami a délkelet-ázsiai térségben lakosságarányosan a legmagasabb. Péntekre ugyan valamelyest csökkentek a számok – 84 haláleset és hétezer új fertőzés –, ezt azonban a kormány nem találta elegendő javulásnak.
A teljes zárlat egyebek között arra kötelezi a gyárakat, hogy alkalmazottaiknak csak hatvan százalékát hívják be egy időben a munkahelyükre, ami visszaveti a termelést. Tavaly március és május között vezetett be az ország először totális lezárást, ami miatt a hazai össztermék a második negyedévben 17 százalékkal esett vissza.
-
Kínai kutatók a koronavírus új válfajait fedezték fel denevérekben a délnyugati Jünnan tartományban. A tudósok 2019 májusa és 2020 novembere közt gyűjtött mintákat vizsgálva tették a felfedezést.
A vizsgálatok alatt a vírusnak összesen 24 különböző változatát különítették el,
amelyek közül négy hasonlít a most terjedő új koronavírushoz (SARS-CoV-2).
Ez egyike (amelynek egyelőre a RpYN06 nevet adták) ráadásul genetikailag is nagyon hasonlít az új koronavírushoz.
A kutatók szerint mindez az bizonyítja, hogy a denevérek közt még mindig terjed és mutálódik is a vírus, aminek következtében újabb és újabb variánsai jönnek létre.
-
Románia újabb szállítmány koronavírus elleni AstraZeneca-vakcinát küldött humanitárius segélyként a Moldovai Köztársaságba – közölte pénteken az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).
A bukaresti egészségügyi minisztérium tartalékaiból származó százezer vakcinát annak a felajánlásnak a keretében adományozták Moldovának, amelyet Klaus Iohannis román államfő tett tavaly decemberi chisinaui látogatása alkalmával, amikor – a közös történelemre, nyelvre és kultúrára alapozó stratégiai partnerség jegyében – segítséget ígért Moldovának a járvány elleni védekezéshez.
Románia februárban és márciusban több mint 300 ezer adag AstraZeneca-vakcinát adományozott már Moldovának.
Romániába eddig csaknem 3 millió adag AstraZeneca-vakcina érkezett, amiből mindössze 824 ezer dózist használt fel.
Az országban mintegy 400 ezer ember jelentkezett az oltáskampány első néhány hónapjában, amikor a kereslet még meghaladta a kínálatot az akkor leginkább elérhető AstraZeneca-vakcinára.
-
Péntekre kismértékben csökkent az új koronavírus-fertőzöttek száma Ukrajnában, mintegy 1600 új beteget jegyeztek fel, a halálos áldozatok száma most hetven volt – ami alacsonyabb az előző napi adatnál –, az aktív betegek száma pedig ötvenezer alá csökkent, a járvány terjedése viszont továbbra is stagnálást mutat – írja az MTI.
A hivatalos adatok alapján az elmúlt napon 1603 új esettel 2 221 427-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A növekmény mintegy 180-nal kevesebb az előző napinál. Az elhunytak száma hetvennel 51 577-re emelkedett, míg a megelőző napon számuk 97 volt. Eddig 2 120 780-an gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban több mint öt és félezren, az aktív betegek száma így tovább csökkent több mint négyezerrel, 49 070-re. Kórházba 762 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, csaknem ugyanannyi, mint a megelőző napon. A legtöbb új beteget, 217-et megint az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál által ismertetett hivatalos adatok szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta eddig 1 395 310-en kapták meg valamely védőoltás első, 204 038-an a második dózisát is az országban. Csütörtökön 54 329 embert oltottak be Ukrajnában.
-
Február 22-e óta először emelkedett ismét 12 ezer fölé az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Oroszországban. Az orosz operatív törzs pénteki közleménye szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 12 505-tel 5 167 949-re emelkedett – írja az MTI.
A kimutatott esetek száma szerdán a 10, csütörtökön pedig a 11 ezret haladta meg ismét. Ilyen adatokat legutóbb február végén-március elején mértek. Pénteken a legtöbb új esetet Moszkvában (5853), Szentpéterváron (863), Moszkva megyében (837), Nyizsnyij Novgorod megyében (158) és Rosztov megyében (153) észlelték.
A napi növekedés országos szinten pénteken 0,24 százalék volt, az új esetek 17,7 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 272 597-re, a halálos áldozatoké 396-tal 125 674-re, a felépülteké pedig 10 188-tal 4 782 183-ra emelkedett.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 141,9 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 400 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 540 697 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
-
Nagyon biztató adatok érkeztek a szomszédos országból, ahol az elmúlt 24 órában senki sem vált a Covid–19-fertőzés áldozatává – tájékoztat róla az Új Szó. Erre nem volt példa 2021. április 6. óta a Johns Hopkins Egyetemi Kórház nyilvántartása szerint.
A legfrissebb szlovákiai adatokból kiderül, hogy 4302 PCR-teszt készült, ezek közül 84 lett pozitív az elmúlt egy napban, a halálos áldozatok száma továbbra is 12 433.
A kórházban ápoltak száma háromszáz alá csökkent, míg 293 személyt ápolnak Covid–19-fertőzéssel vagy annak gyanújával. Ezen felül tegnap 6772 személy kapta meg a koronavírus elleni vakcinát, a beoltottak száma 1 863 764.
-
Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter az enyhítések hatásaitól és a tizenkét év felettiek oltakozási hajlandóságától teszi függővé azt, hogy a szeptemberben induló új tanévben kell-e a diákoknak maszkot viselniük – olvasható a Főtér oldalán.
A politikus kifejtette, hogy a diákok ősszel is jelenléti oktatásban kezdik majd az új tanévet, ha a járványhelyzet addigra nem rosszabbodik, ám akik online tanulás helyett hagyományos oktatásban részesülnek, valószínűleg maszkot kell hordaniuk. A miniszter szerint azt javasolják majd, hogy a tanulók maszkot viseljenek, de előfordulhat, hogy ez nem mindenkire vonatkozik majd, csak azokra, akik még nem kapták meg az oltást.
Ioana Mihăilă emlékeztetett a brit példára, ahol a lazításokat követően nőtt az esetszám, ezzel is indokolta a maszkviselés meghosszabbítását, illetve azzal, hogy őszre még sok diák nem lesz beoltva, ami jogosnak tűnik, ráadásul csak tizenkét éves kor fölött engedélyezett a fiatalok oltása.
Végezetül az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ha nem oltatják be magukat az emberek, ősszel a koronavírus-járvány keményebb negyedik hullámára kell számítaniuk.
-
Az oltások biztonságosságát megfigyelő két amerikai rendszer előzetes adatai azt jelzik, hogy a vártnál magasabb a szívizom-gyulladásos esetek száma a fiatal férfiak körében az mRNS-oltások második adagjának beadása után – jelentette be csütörtökön az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC).
A myocarditises vagy pericarditises esetekről a bejelentések több mint fele azt követően érkezett az oltások mellékhatásait jelentő rendszerhez, hogy a betegek vagy Pfizer/BioNTech-, vagy Moderna-oltást kaptak a 12–24 éves korosztályban – közölte a CDC, hozzátéve, hogy ezek a korcsoportok a beadott oltások kevesebb mint 9 százalékát kapták.
Nyilvánvalóan van itt egy egyensúlytalanság
– írta Tom Shimabukuro, a CDC Oltásbiztonsági Irodájának igazgatóhelyettese abban a jelentésben, amelyet az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) csütörtökön ülésező tanácsadó testületének küldtek.
Shimabukuro közölte, hogy az oltásbiztonságossági adatbázis – egy másik megfigyelőrendszer – a szívizomgyulladás megnövekedett előfordulását mutatta a 16–39 évesek körében a második adag oltás után, szemben az első oltás felvétele után megfigyelt aránnyal – írja az MTI.
A kevés adat azt mutatja, hogy a betegek többsége – mintegy 81 százalékuk – teljesen felépült a tüneteiből – tette hozzá. A Pfizer és a Moderna egyelőre nem kommentálta a jelentést.
A szívizomgyulladás (myocarditis) kialakulását vírusfertőzés, baktériumok, toxinok okozhatják, tünetei a szúró mellkasi fájdalom, légzési nehézség, szívritmuszavar. Mivel a szív nem megfelelően működik, akár maradandó szívkárosodásokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhat.
-
A világon 174 789 379 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 770 098 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 174 327 080 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 755 614 volt – írja az MTI.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a koronavírus
- továbbra is az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 426 310 fertőzött volt eddig a napig, és 598 744-en haltak meg.
- Indiában 29 196 912 fertőzöttet és 359 838 halálos áldozatot jegyeztek fel.
- Brazíliában 17 210 969 fertőzöttről és 482 019 halálos áldozatról tudni.
- Franciaországban 5 791 608 fertőzöttet és 110 432 halálos áldozatot regisztráltak.
- Törökországban 5 313 098 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 48 524.
- Oroszországban 5 108 217-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 123 178-ra emelkedett.
- Az Egyesült Királyságban 4 558 933 a fertőzöttek száma, és 128 131-en haltak meg a betegségben.
- Olaszországban 4 239 868 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 126 855.
- Argentínában 4 066 156 a fertőzöttek és 83 941 a halottak száma.
- Spanyolországban 3 729 458 fertőzöttet és 80 465 halálos áldozatot regisztráltak.
- Németországban 3 718 617 a fertőzöttek száma, 89 693 a halottaké.
- Lengyelországban 2 876 667 fertőzöttet és 74 447 halálesetet tartanak nyilván.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
-
Legalább egymilliárd vakcina adományozását fogja bejelenteni a rászoruló országok részére a hét vezető ipari hatalom csoportja, a G7. Joe Biden amerikai elnök, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok félmilliárd oltóanyagot fog szétosztani a világban 2022 első félévének végéig, jelezte, hogy Washington G7-es partnerei is beszállnak az adakozásba.
Az amerikai elnök vélhetően kapcsolt, hogy az Egyesült Államok riválisai, Oroszország és Kína már javában nyomulnak a vakcinadiplomáciában, a világ számos országába szállítanak vakcinákat, utóbbi nagyhatalom pedig több adománycsomagot is küldött már szegényebb országoknak. Bizonyos szempontból ennek célja a befolyásszerzés, a nyugati világ vezetője pedig rájött, hogy miután a leggazdagabb országok előre bevásároltak oltóanyagokból, százmilliós szállítmányokat kötöttek le jó előre, ideje, hogy csurranjon-cseppenjen az alacsony jövedelmű országoknak is.
Megfigyelők szerint a cél az Egyesült Államok és az által vezetett liberális demokráciák szövetségének geostratégiai befolyásának megerősítése a kínai és orosz vakcinanyomulással szemben. Egyes országokban, köztük Magyarországon is azt tervezik, hogy az orosz és kínai vakcinákat elkezdik helyben gyártani.
Az Egyesült Államok az Egészségügyi Világszervezet COVAX nevű, a szegényebb országok oltóanyagellátását célzó adományprogramján keresztül tervezi szétosztani a Pfizer amerikai gyógyszercégtől vásárolt dózisokat. Hogy ez a nagylelkűség mennyibe fog fájni az amerikai adófizetőknek, annak kérdését Biden nem pedzegette.