Ez a poszt a következő Percről percre része:
Válságos a helyzet a szomszédban, halasztani kell a műtéteket is
-
A Bécsi Orvosi Egyetem és a Donau-Universität Krems közös tanulmánya szerint a vakcina szabad megválasztásával, oltáslottóval és kuponokkal lehet a koronavírus elleni oltás felvételére motiválni az embereket – tájékoztat róla Bécs Város Külképviseleti Irodája.
Ausztriában október elejéig a lakosság 60,7 százaléka kapta meg a koronavírus elleni teljes immunitáshoz szükséges vakcinaadagját, a fővárosban ez az arány 59,6 százalék, miközben az oltakozási kedv megtorpant. Emiatt lehet figyelemre méltó a Bécsi Orvosi Egyetem Közegészségügyi Centruma és a Donau-Universität Krems közös tanulmánya arról, mi ösztönözheti az oltás felvételét.
Eva Schernhammer járványügyi szakember vezetésével 2021 augusztusában több mint háromezer német, osztrák és svájci, 18–90 év közötti embert kérdeztek meg online kérdőív segítségével. Az osztrák válaszadók 18 százaléka állította, hogy még nincs beoltva és nem is jelentkezett oltásra, és azt is elmondták, hogy
hajlandók lennének erre, ha maguk dönthetnének a vakcináról, vagy valamilyen kuponnal jutalmaznák őket, esetleg oltáslottón vehetnének részt.
Mindezek mellett ösztönző erőt tanúsítottak a munkahelyen történő oltásnak, illetve az oltás utáni ingyen ételnek, valamint az oltás felvételét hirdető matricának. A válaszadók ezenkívül a pénzt, a szájon át bevehető vakcinát és az oltás hosszú távú hatásairól szóló tanulmányt jelölték még meg mint ösztönzőt.
Kiemelték a felmérésből, hogy a válaszadók 15,8 százaléka mondta azt, hogy
szívesebben beoltatná magát, ha ingyenes lenne, miközben a felmérésben részt vevő egyik országban sem kell fizetni a koronavírus elleni vakcináért,
és a legtöbb tartományban szabad vakcinaválasztás van.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a vakcina választhatósága elsősorban a magasan iskolázottakra hat ösztönzően, míg az oltáslottó és a kuponok a kevésbé iskolázottakra.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedden Kárpátalját is a narancsszínű megyék közt tüntette fel az ukrán egészségügyi minisztérium, amikor frissítették a régiók járványügyi besorolását – írja a kiszo.net.
A narancs zónára gyakorlatilag ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a sárgára, s csupán azt jelzi, hogy mutatói alapján az adott régió közelít a vörös zónához. A helyi önkormányzati szervek azonban – ha szükségesnek tartják –, plusz szigorításokat rendelhetnek el ezekben a régiókban.
Kárpátalja mellett eddig Zsitomir, Zaporizzsja, Rivne, Szumi, Harkiv, Herszon és Csernyivci megye került a narancs zónába. A legtöbb új fertőzöttet Csernyivci (653), Harkiv (450) és Zaporizzsja (380) megye produkálta.
Ukrajnában legutóbb közel 10 ezer új fertőzöttet regisztráltak, és 317-en hunytak el a betegségben.
-
Noha a szlovén kormány keddre és szerdára, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó idejére Ljubljana egyes területein, Bledben és Brdo pri Kranjuban korlátozta a szabad mozgást, néhány ezren ismét tüntettek Ljubljana főterén, a Köztársaság téren – jelentette a szlovén közszolgálati televízió (RTV) kedden. Szlovéniában negyedik hete tüntetnek a kormány és az általa hozott járványügyi intézkedések ellen.
Az MTI beszámolója szerint rendőrség a tömeg feloszlatására könnygázt és vízágyúkat vetett be. A tüntetők kövekkel és égő fáklyákkal dobálták meg a rendőröket és az újságírókat. Az N1 kereskedelmi hírcsatorna ljubljanai irodájába könnygázt dobtak be, és betörték a bejárati ajtó ablakát.
A kormány hétfőn aktiválta a rendőrségről szóló törvény kilencedik cikkelyét, amely kimondja, hogy a közrend súlyos megsértése vagy annak valószínűsége esetén a belügyminiszter javaslatára a kabinet elrendelheti, hogy a hatóságok bizonyos területeken, nyilvános helyeken korlátozzák vagy teljesen betiltsák a szabad mozgást. Az intézkedés legfeljebb hét napig lehet érvényben.
-
Nemzetközi segítséget kér Románia a koronavírus-járvány ellen folytatott küzdelemben – írja a kolozsvári Főtér.
Mint megírtuk, az országban több, a járványhoz kapcsolódó negatív rekord is megdőlt kedden: 15037 új esetet regisztráltak és 252 személy életét vesztette. Raed Arafat belügyi államtitkár kedden tett közzé egy kormányhatározatot, amelyben kimondják:
Egyáltalán nem szégyen az, ha Románia külföldi segítséget kér ebben a nehéz helyzetben.
Az országban elfogytak a helyek az intenzív osztályokon, leszámítva azt a 130 helyet, amelyet erre az esetre tartalékoltak. Ezen felül a súlyos betegek kezeléséhez sincs elég gyógyszer. A határozat szerint 12 700 doboz, az immunrendszer válaszreakcióit befolyásoló Tocilizumabum nevű gyógyszerre és oxigénadagolókra lenne még szükség a kórházakban.
Egy civil szervezet, a Declic már korábban is petícióban kérte a román kormánytól, hogy forduljon segítségért az EU-hoz az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül, mivel a románi egészségügyi rendszer nem fogja sokáig bírni a nyomást.
-
Az AZD7442 néven ismert antitest-koktéljának vészhelyzeti engedélyeztetését kérte az Egyesült Államoktól az AstraZeneca.
A gyógyszer kicsit másképpen hat, mint a koronavírus elleni vakcinák: míg az előbbiek hatására a szervezet kezdi el termelni a védelmet biztosító antitesteket és sejteket, azzal szemben a koktélban már benne vannak ezek az antitestek. Az AstraZeneca szerint így a hatóanyag néhány hónapig ~ vagy akár egy évig is – védelmet biztosíthat a koronavírus ellen,
még azoknak is, akiknek gyenge az immunrendszere és ezért nem adathatják be maguknak az oltást.
Az antitest-koktélt szintén injekció formájában lehet beadatni és két szúrásra is szükség van belőle. Az AstraZeneca szerint a gyógyszer arra is alkalmas lehet, hogy a vakcinák által létrehozott védelmet megerősítse, ahhoz hasonlóan, ahogy azt a harmadik, emlékeztető oltások teszik.
Az AstraZeneca mellett már több gyógyszergyártó (a Regeneron, az Ely Lilly, a GlaxoSmithKline és a Vir) is kifejlesztett olyan hatóanyagokat, amelyek a fertőzés megelőzésében és kezelésében hasznosak lehetnek. Ezek közül a Regeneron termékét már jóvá is hagyták az Egyesült Államokban.
A klinikai vizsgálatok szerint az AstraZeneca új hatóanyaga a fertőzés megelőzésében biztosan segíthet. Azt viszont, hogy a már megfertőzött emberek kezelésében eredményes-e egyelőre még nem tudni, mert az erre vonatkozó vizsgálatok még folyamatban vannak. A korábbi eredmények azonban nem voltak túl pozitívak.
-
A koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb orvosai azt javasolták, hogy vezessenek be korlátozásokat az országban, például tiltsák be a gyülekezést, és bizonyos üzletek csak rövidített munkaidővel dolgozhassanak, a politikusok viszont elutasították a javaslatot – közölte kedden a szerbiai közszolgálati televízió nyomán az MTI.
A válságstáb ülését követően Ana Brnabic miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem a korlátozások jelentik a megoldást a járvány kezelésére, hanem az oltakozás. Mint mondta, Szerbiában többféle vakcina is elérhető, a cél pedig a 80 százalékos átoltottság elérése.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 5983-mal 966 989-re, a járvány halálos áldozatainak száma ötvennel 8430-ra növekedett.
-
Az elmúlt napokban látványosan nőtt a koronavírus ellen oltakozók száma Szerbiában, már a lakosság több mint a fele megkapta a vakcinát – adta hírül a Pannon RTV.
A szerbiai magyar portál kifejti, hogy csak tegnap, vagyis október 4-én több mint harmincezer vakcinát adtak be, amelyek közül több mint 22 ezer volt harmadik adag – tudatta Mihajlo Jovanovic, a szerb kormány elektronikus közigazgatási és IT-hivatalának igazgatója.
a teljes felnőtt lakosság 53,7 százaléka kapta már meg a koronavírus elleni oltás legalább első adagját, és körülbelül 620 ezer polgár vette fel a harmadik dózist.
Az Index korábban beszámolt róla, hogy nem volt túl nagy az oltakozási kedv a Magyarországgal szomszédos országban, sőt az oltási igazolvány bevezetése is alkotmányos problémákba ütközött, ám hirtelen, talán a román eseményekből tanulva elkezdtek tömegesen oltakozni az emberek.
Hatvan százalék feletti oltási arányt eddig tíz szerbiai önkormányzatban sikerült elérni, ezek Presevo, Priboj, Bosilegrad, Mali Zvornik, Uuice, Belgrád, Nis, Kladovo, Medveda és Nagykikinda. Az oltási táblázat alján Tutin és Lajkovac található, ahol az emberek kevesebb mint harminc százaléka kérte a vakcinát.
-
A Bécsi Orvosi Egyetem és a Donau-Universität Krems közös tanulmánya szerint a vakcina szabad megválasztásával, oltáslottóval és kuponokkal lehet a koronavírus elleni oltás felvételére motiválni az embereket – tájékoztat róla Bécs Város Külképviseleti Irodája.
Ausztriában október elejéig a lakosság 60,7 százaléka kapta meg a koronavírus elleni teljes immunitáshoz szükséges vakcinaadagját, a fővárosban ez az arány 59,6 százalék, miközben az oltakozási kedv megtorpant. Emiatt lehet figyelemre méltó a Bécsi Orvosi Egyetem Közegészségügyi Centruma és a Donau-Universität Krems közös tanulmánya arról, mi ösztönözheti az oltás felvételét.
Eva Schernhammer járványügyi szakember vezetésével 2021 augusztusában több mint háromezer német, osztrák és svájci, 18–90 év közötti embert kérdeztek meg online kérdőív segítségével. Az osztrák válaszadók 18 százaléka állította, hogy még nincs beoltva és nem is jelentkezett oltásra, és azt is elmondták, hogy
hajlandók lennének erre, ha maguk dönthetnének a vakcináról, vagy valamilyen kuponnal jutalmaznák őket, esetleg oltáslottón vehetnének részt.
Mindezek mellett ösztönző erőt tanúsítottak a munkahelyen történő oltásnak, illetve az oltás utáni ingyen ételnek, valamint az oltás felvételét hirdető matricának. A válaszadók ezenkívül a pénzt, a szájon át bevehető vakcinát és az oltás hosszú távú hatásairól szóló tanulmányt jelölték még meg mint ösztönzőt.
Kiemelték a felmérésből, hogy a válaszadók 15,8 százaléka mondta azt, hogy
szívesebben beoltatná magát, ha ingyenes lenne, miközben a felmérésben részt vevő egyik országban sem kell fizetni a koronavírus elleni vakcináért,
és a legtöbb tartományban szabad vakcinaválasztás van.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a vakcina választhatósága elsősorban a magasan iskolázottakra hat ösztönzően, míg az oltáslottó és a kuponok a kevésbé iskolázottakra.
-
Másfél hónap alatt egyről tíz fölé emelkedett az elvégzett koronavírustesztek pozitivitási aránya Szlovákiában, ahol hétfőn (október 4.) 11 509 RT-PCR-tesztet végeztek, és 1242 újabb esetben mutatták ki a fertőzést. A szomszédos országban az elmúlt 24 órában tizennégyen haltak meg a vírus szövődményeitől, ezzel 12 690-re nőtt az áldozatok száma – tájékoztat róla az Új Szó az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának adatai alapján.
A Szlovák Egészségügyi Minisztérium beszámol róla, hogy a PCR-szűrővizsgálatnak alávetett, pozitív teszteredményt produkáló
1242 személy több mint 75 százaléka nincs beoltva. Rajtuk kívül 511 személynek lett pozitív az antigéntesztje, csaknem 71 százalékuk nincs beoltva.
Hétfőn összesen 23 691 antigéngyorstesztet végeztek el. Az újonnan regisztrált fertőzöttek közül 598 férfi és 644 nő. A tárca arról is hírt adott, hogy 664 Covid–19 betegségben szenvedő vagy Covid-gyanús páciens igényel kórházi ellátást, csaknem 84 százalékuk nincs beoltva, vagy csak az első adag oltást kapta meg.
-
Romániában a fertőzöttek többsége csak az intenzív osztályon fogja fel, hogy baj van, és ekkor kéri az oltást, ám ilyenkor már késő – tájékoztat a Főtér.
Az alacsony átoltottság padlóra kényszerítette a szomszéd ország egészségügyi rendszerét, ahol most a Szeben megyei sürgősségi kórház intenzív osztályának főorvosa, Ioana Codru számolt be egy tanulságos esetről. A szakember elmondta, hogy
egy fiatal koronavírus-fertőzött akkor vallotta be, hogy hazudott az immunitásáról, és valójában hamis oltási papírral rendelkezik, amikor már semmit sem tudtak tenni az élete megmentéséért.
Nem sokkal azután, hogy beismerte a csalást, meghalt. A tapasztalt és sokat látott orvos elárulta, hogy számára ez volt a negyedik járványhullám legmegrázóbb története.
A megtelt kórházakban ápolt súlyos betegek többsége nincs beoltva, aki oltottként mégis megfertőződött, és intenzív ellátásra szorul, gyorsabban leküzdi a betegséget, mint a vakcinát nem kérők. Az elhunytak nagyobbik fele valamilyen alapbetegségben is szenvedett.
Nem ritka, hogy az intenzív osztályon kérik a betegek az oltást, de a betegség e stádiumában már semmit nem lehet tenni a megelőzés érdekében
– mondta Ioana Codru, a Szeben megyei sürgősségi kórház intenzív osztályának főorvosa.
-
Egy guatemalai faluban, Maguilában túszul ejtették és hét órán át fogva tartották azokat az ápolókat, akik azért érkeztek oda, hogy beadják a vakcinát. A BBC szerint
körülbelül ötszáz falubeli vonult fel az ápolók ellen, akiket elfogtak.
Az ápolókat verbálisan és fizikailag is bántalmazták, autóju kerekét kilyukasztották, a vakcinát tároló dobozokat pedig megrongálták.
A helyszínre a rendőrök nagy erőkkel vonultak ki. A túsztárgyalóknak végül sikerült elérniük, hogy a falusiak elengedjék az ápolókat. A túszejtők körülbelül ötvendózisnyi vakcinát is megsemmisítettek.
A hatóságok az esettel kapcsolatban közölték, hogy az interneten a vakcinákról terjedő hamis információk okozták a falubeliek zendülését.
A helyi médiumok szerint a lakosok attól tartottak, hogy kötelező jelleggel beadják nekik az oltást, ezt pedig azért nem szerették volna, mert az egyik falubelinél erős mellékhatások jelentkeztek az oltás után.
Gabriel Sandoval, a falut magába foglaló régió egészségügyi igazgatója azt mondta: korábban már volt példa arra, hogy a falubeliek tiltakoztak az oltás ellen, de ez volt az első alkalom, hogy tettlegességig fajult a dolog.
Rengetegen nem hisznek a koronavírus okozta betegségben, gyakorlatilag kultúrák csapnak össze
– mondta az oltást felvevőkre és azt ellenzőkre utalva.
-
Romániában megdőlt az egy nap alatt jegyzett új koronavírusos fertőzések, a járvány miatti elhalálozások és a kórházban kezelt koronavírusos betegek rekordja – derül ki a stratégiai kommunikációs törzs kedden kora délután közölt hivatalos adataiból, melyeket az MTI ismertetett.
Az egy nap alatt jegyzett 15 037 új eset jelentősen felülmúlja a múlt szombaton jegyzett 12 590-es korábbi csúcsértéket. A járványnak tulajdonított és az elmúlt 24 órában jegyzett 252 halálesethez hasonló magas számot csak a járvány harmadik hullámában, április 20-án jegyeztek. Akkor 235 személy halt meg egy nap alatt.
A koronavírus romániai megjelenése óta most vannak a legtöbben, 14 402-en kórházban a kór miatt. Legutóbb április elején nehezedett a mostanit megközelítő nyomás a kórházakra.
-
Az ausztrál kormányfő bejelentette, hogy amint engedélyezik az egészségügyi hatóságok a Molnupiravir nevű készítmény forgalmazását, azonnal vásárolnak háromszázezer adagot. Az eddigi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy azoknál, akik szedték a kísérletek alatt, a felére csökkent a fertőzések száma és a kórházi kezelést igénylő szövődmények kialakulása.
A Merck gyógyszergyártó az engedélyezés után mintegy tízmillió tablettát akar piacra dobni a készítményből még az év végén. Ausztrália mellett Tajvan, Dél-Korea, Malájzia és Thaiföld is tárgyal a tabletta rendeléséről a gyógyszergyártóval. A Fülöp-szegeteken már kórházakban tesztelik a Covid elleni tablettát.
-
Portugália is csatlakozik azokhoz az európai országokhoz, ahol valamennyi, 65 éven felüli állampolgárnak beadják a harmadik oltást – írja a Guardian.
Az országban a teljes népesség 85 százalékával a világon a legmagasabb az átoltottság.
Portugáliában már a múlt hónapban megkezdték az emlékeztetőoltások beadását azoknak a 16 éven felülieknek, akiknek immunhiányos problémáik vannak.
-
A héten újabb több mint 150 ezer adag Pfizer–BioNTech-vakcina érkezett Magyarországra, amivel az országba szállított mennyiség már majdnem elérte a 9,5 millió adagot – tájékoztatta az MTI-t a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. A mostani volt a 42. szállítmány.
A cég kilenc hónapja szállítja a koronavírus elleni vakcinát hazánkba. Az első negyedévben több mint 1,5 millió, a második negyedévben több mint 4,6 millió, a harmadik negyedévben pedig 3,2 millió adag vakcina érkezett.
-
Nagyváradon már az egyik villamoson is fel lehet venni a koronavírus elleni oltást. A jármű természetesen nem vesz részt a forgalomban, hanem a vár és a Szakszervezetek Művelődési Háza közti megálló közelében parkol.
A járműben kizárólag a Johnson & Johnson oltóanyagát lehet felvenni, erre reggel nyolc és délután kettő között van lehetőség. Az Új Magyar Szó szerint erre azért volt szükség, mert az utóbbi napokban jelentősen nőtt az oltakozni vágyók száma.
-
Rövid időn belül újra megfertőződhetnek koronavírussal a beoltatlanul maradt, de a fertőzésen már átesett emberek. Erre a megállapításra jutott a Yale Egyetem és az Észak-karolinai Egyetem kutatói által készített tanulmány – adta hírül az MTI. A Yale Egyetem Közegészségügyi Karának és az Észak-Karolinai Egyetem charlotte-i intézményének kutatóiból alakult tudóscsoport eredményei alapján arra lehet következtetni: rövid életű a természetes fertőzést követő erős védettség.
Három hónap vagy ennél is rövidebb idő elteltével újra megfertőződhet koronavírussal az, aki korábban csak természetes védelmet szerzett, ezért a kutatók szerint azoknak is fel kell venniük az oltást, akik átestek a fertőzésen.
A korábbi fertőzés önmagában nagyon kevés hosszú távú védelmet nyújthat a későbbi fertőzésekkel szemben
– jelentette ki a Yale professzora, egyben a tanulmány vezető szerzője, Jeffrey Townsend.
-
Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 895-en haltak meg koronavírus-fertőzés következtében a kedden közzétett hivatalos adatok szerint – adta hírül az MTI. Ez a legmagasabb szám a járvány kezdete óta.
Ezzel a halálos áldozatok száma 211 696-ra nőtt. A nem véglegesített halálozási ráta 2,77 százalék.
Az igazolt fertőzöttek száma 25 110-zel 7 637 427-re emelkedett. A napi növekmény 0,33 százalék, az új esetek 8,4 százaléka volt tünetmentes. Az országban 666 672 aktív esetet tartanak számon. A felépültek száma 18 568-cal 6 759 059-re nőtt.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 194 millió, az elmúlt napon pedig 344 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 349 626 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
-
A Johnson & Johnson a hét első felében tervezi beadni az amerikai hatóságokhoz az engedélyeztetési kérelmet az emlékeztetőoltásra – írja a New York Times. A cég vakcinája egyadagos, így ebben az esetben második oltásról van szó.
Főként az időseknek és a magas kockázatú csoportoknak van szükségük erre a plusz védelemre.
Az oltási kampány eddigi adataiból a kutatók arra következtetnek, hogy a kétadagos mRNS Moderna- vagy Pfizer-vakcinák erősebb védelmet adnak, mint a Johnson & Johnson egyadagos vakcinája.
-
A Moderna és a BioNTech árfolyama is nagy csökkenésnek indult az után a hír után, hogy a Merck koronavírus elleni tablettát fejlesztett ki – írja a Magyar Nemzet. A döntésnek köszönhetően a Merck részvényei viszont nagy emelkedésnek indultak.
A tabletta szájon át szedhető, és az első benyomások alapján a felére csökkentette a halálos kimenetel vagy a súlyos tünetek miatti kórházba kerülés esélyeit. A lap arról is ír, hogy amennyiben a gyógyszert engedélyezik, megnyílik a remény a további, esetleg hatékonyabb, szájon át szedhető Covid-tablettára, ami egyben azt is jelenti, hogy
szerencsés esetben a betegségtől nem kellene jobban tartani, mint az influenzától.
-
Az UNICEF közleménye szerint a koronavírus-járvány világszerte rontott a gyerekek és a fiatal felnőttek mentális állapotán, amire sokkal több figyelmet kell fordítania a kormányoknak.
A pandémia következményei jelentősek, de ez csak a jéghegy csúcsa: már a vírus előtt is nagyon sok gyerek küzdött egészségügyi vagy pszichés problémákkal, amelyekre nem fordítottak elég figyelmet
– szögezte le Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója. A kiskorúak mentális állapotát vizsgáló jelentés összeállítói szerint minden hét 10–19 év közötti gyerek közül egy diagnosztizált mentális zavarral küzd, évente pedig közel 46 ezer tinédzser követ el öngyilkosságot, ami így egyike az öt leggyakoribb halálozási oknak ebben a korcsoportban.
A szervezet szerint a helyzet sokat romlott a járvány alatt, részben a karanténintézkedések miatt. A korlátozások hétből legalább egy gyereket közvetlenül érintettek, és több mint 1,6 milliárd gyerek oktatását vetették vissza. A napi rutin összeomlása, az elmaradt szabadidős tevékenységek és az aggodalom a család jövedelme és egészsége miatt sok fiatalban hagyott nyomott harag, aggodalom és a jövő miatti szorongás formájában.
-
Hamis PCR-tesztekkel kereskedett két Csernyihiv megyei férfi Ukrajnában. Az ukrán belbiztonság közleménye szerint a teszteket 400−500 (körülbelül 4500−5700 forint) hrivnyáért árulták, míg az oltási igazolásokat 1500 hrivnyáért (több mint 17 ezer forint) adták.
A két elkövető havonta átlagosan 350 tesztet és 150 nemzetközi igazolást hamisított, amivel körülbelül négyszázezer hrivnyát (több mint négy és fél millió forintot) kereshettek havonta. Az ügyben még tart a nyomozás – írja a Kárpáthír.
-
A napi esetszámok alapján többször is megdőltek a tavaly óta tartó járványhelyzet rekordjai Romániában. Szeptember 28-án már 11 049 új koronavírusos esetet regisztráltak, két nappal később viszont már 12 590-et. Azonban ezek csak a hivatalos számok, a fertőzöttek aránya ennél sokkal nagyobb már – írja a Főtér.
Erre hívta fel a figyelmet Nelu Tătaru miniszterelnöki tanácsadó is a Digi24 hírtelevízióban. A volt egészségügyi miniszter szerint nem kizárt, hogy már napi 50 ezer fertőzöttnél tartanak. Egyrészt amiatt, mert sokan otthon tesztelnek, és be sem jelentik, hogy fertőzöttek, így nem kerülnek be a statisztikába.
Közülük nyilván sok lehetett az oltott is, akik az enyhe lefolyás miatt nem fordulnak orvoshoz. Tătaru azt mondja, a járványügyi szakemberek már tavaly is úgy kalkuláltak, hogy a hivatalosan lejelentett számokat meg kell szorozni legalább öttel.
-
A világon 235 388 343 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 808 855 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 234 894 793 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 801 312 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
- az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 43 852 255 fő eddig a napig, a halálos áldozatok száma 703 278.
- Indiában 33 834 702 fertőzöttet és 448 997 halálos áldozatot jegyeztek fel.
- Brazíliában 21 478 546 fertőzöttről és 598 152 halálos áldozatról tudni.
- Az Egyesült Királyságban 7 972 312 a fertőzöttek száma, és 137 378-an haltak meg a betegségben.
- Oroszországban 7 500 000-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 207 056-ra emelkedett.
- Törökországban 7 267 047 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 64 909.
- Franciaországban 7 121 507 fertőzöttet és 117 657 halálos áldozatot regisztráltak.
- Argentínában 5 260 719 a fertőzöttek és 115 283 a halottak száma.
- Spanyolországban 4 965 399 fertőzöttet és 86 527 halálos áldozatot regisztráltak.
- Olaszországban 4 683 646 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 131 068.
- Németországban 4 265 001 a fertőzöttek száma, 93 887 a halottaké.
- Lengyelországban 2 911 549 fertőzöttet és 75 695 halálesetet tartanak nyilván.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
-
Hétfőn maga Lucian Bode román belügyminiszter ismerte el, hogy a közrendőrök nem tudják rendesen ellenőrizni a koronavírus elleni védettséget bizonyító zöld igazolványokat.
Túl kevés szolgálati telefont és táblagépet osztottak ki nekik, melyekre díjmentesen fel lehet telepíteni azt az ingyenes applikációt, amely leolvassa az igazolványok QR-kódját.
Jelenleg háromezer ilyen szolgálati készüléket használnak a terepezők, és a belügyminiszter szerint minimum nyolcezerre lenne szükség – írja a Főtér.
-
Romániában a közkórházaknak át kell ütemezniük a következő 30 napban minden halasztható műtétet, a megyei közegészségügyi igazgatóságok pedig a koronavírusos betegek kezelésére fogják átcsoportosítani a felszabaduló kórházi ágyakat és szakszemélyzetet − jelentette be hétfő este Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
Az erről szóló rendelet nem vonatkozik a sürgősségi esetekre, az állapotos nőkre, valamint a rendszeres kezelésre, vizsgálatra, illetve beavatkozásra szoruló betegekre. Az állami kórházakban 12 órás ügyeleteket vezetnek be, és a koronavírusos betegek kezelésére a sürgősségi, illetve intenzív terápiás szakosodású gyakornok orvosokat is mozgósítják.
Romániában több mint 14 ezer fertőzött szorul kórházi ellátásra, az intenzív terápiás részlegeken ápolt súlyos betegek száma hétfőn 1468-ra emelkedett. A járványügyi szakemberek az egészségügyi rendszerben kialakult válságos helyzetet annak tulajdonítják, hogy Romániában a beoltható lakosság alig harmada volt hajlandó felvenni az oltást − számolt be az MTI.
-
Jó reggelt!
Indul az Index napi hírösszefoglalója, melyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.