A javuló járványmutatók miatt arról döntöttek Montenegróban, hogy október 9-től már nem kötik Covid-igazolás bemutatásához a bevásárló- és üzletközpontok látogatását – adta hírül az MTI.
Az ország koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstábja a szláv ország közszolgálati televíziójában jelentette be, hogy
az új fertőzöttek száma az utóbbi két hétben negyven százalékot esett, a kórházban kezeltek száma pedig 11 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónapja volt.
A Balkán-félsziget más országaiban nem ilyen jó a helyzet, sőt inkább egyre rosszabbnak mondható, hiszen Szerbiában a koronavírus-fertőzöttek száma péntekre 6978-cal 988 307-re, Koszovóban harminccal 160 309-re, Észak-Macedóniában 393-mal 193 887-re, Montenegróban 444-gyel 134 212-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 942-vel 238 330-ra növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 51-gyel 8582-re, Észak-Macedóniában 25-tel 6740-re, Montenegróban héttel 1972-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 31-gyel 10 693-ra növekedett. Két hónapja először Koszovóban nem volt halálos áldozata a kórnak, így a járvány eddigi halottainak száma 2965 maradt.
Kedves olvasóink!
Zárul az Index napi hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
A vakcinákról és a járványról szóló téves információkat és összeesküvés-elméleteket népszerűsítették Rhode Island fővárosában, Providenceben − jelentette az AP hírügynökség.
A rendezvény kiemelt előadója egy oltásellenes aktivista volt, aki szerepelt a 2020-as Plandemic című filmben, amely nem valós Covid−19-történeteket mutatott be. A rendezvényt a lap szerint csontkovácsok szervezték, akik bizalmatlanságot keltettek a lakosságban a járvány alatt, mondván, hogy a vakcina nem véd kellőképpen a fertőzéssel szemben.
Kihasználva a világjárványt és az emberek hiszékenységét, a szakma egyes képviselői táplálékkiegészítőket javasoltak az embereknek, mondván, ez ugyanolyan védelmet nyújt a vírus ellen, mint a vakcina.
Magyarországgal tárgyalnak a román hatóságok a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek átszállításáról. Erről Raed Arafat belügyi államtitkár, az országos katasztrófavédelem vezetője beszélt a ciolpani-i országos intervenciós központban.
Az államtitkár elmondta, hogy a két országnak ki kell dolgozni a betegek átszállításának mechanizmusát, amely mindkét félnek megfelel. Meghatároznák azt is, hogy milyen esetben, milyen körülmények között és hány beteget lehetne átszállítani a szomszédos országba − írja az Agerpres.
Öt szállítható lélegeztetőgépet adott át pénteken Csíkszeredában a Hargita megyei sürgősségi kórháznak Kövér László, az Országgyűlés elnöke − adta hírül az MTI. Kövér László hangsúlyozta: azt szeretné, ha a székelyek beoltatnák magukat, „hogy ne kelljen Székelyföldre több lélegeztető gépet hozni”.
A vírus nem játék. Az oltásban is van kockázat, de ez matematikailag nem kimutatható ahhoz a kockázathoz képest, amit azok vállalnak, akik nem oltatják be magukat
− fogalmazott Kövér László.
Romániában riasztó ütemben terjed a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Az országban szinte naponta megdőlnek a jegyzett napi fertőzések, a járványnak tulajdonított napi halálesetek csúcsértékei. A kórokozó megjelenése óta még soha nem voltak annyian kórházban és nem szorultak intenzív terápiás ellátásra, mint jelenleg.
A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága azt javasolta az egészségügyi kabinetnek, hogy a jövőben csak mRNS-bázisú, vagyis Pfizer–BioNTech- és Moderna-vakcinával oltsanak, a vektoralapú oltóanyagok, a Johnson & Johnson és az AstraZeneca esetében az oltandóktól kérjenek írásos hozzájárulást.
A javaslat szerint beleegyezést a Moderna vakcinájánál is kérni kellene, de csak a 18 éven aluliaktól. A döntés nem hivatalos, még a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Péntekre 838 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, meghalt két beteg − számolt be az MTI.
Az elmúlt 24 órában lényegében megkétszereződött a járvány halálos áldozatainak száma, és jelentősen nőtt a fertőzötteké Szlovákiában – írja az Új Szó a szlovák Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai alapján.
Tegnap 1451 újabb fertőzöttről számoltak be a Magyarországgal szomszédos országból, és nyolc halálesetet jelentettek. A legújabb adatok sem reménykeltők, hiszen csütörtökön 11 034 mintán végezték el a tesztelést, ebből 1690 esetben mutatták ki a betegséget PCR-tesztek segítségével, azaz az igazolt fertőzöttek száma 239-cel emelkedett. Eközben a járványban tizenöten hunytak el, ami csaknem duplázódás, mert az előző szám nyolc volt. A koronavírus halálos áldozatainak száma ezzel 12 720-ra növekedett.
Az úgynevezett inaktív esetek (azok, akik tünetekkel vagy tünetmentesen átestek a Covid–19–fertőzésen, és két-négy hét eltelt a tesztelésük, illetve az ambuláns kezelésük, valamint hat hét a kórházi kezelésük óta) száma továbbra is 726 615 fő.
A világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature megvizsgálta azokat az érveket és ellenérveket, amelyek szerint a koronavírus a vuhani virológiai laboratóriumból jutott ki.
A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a vírus valószínűleg természetes eredetű, és állatokról terjedt át emberekre – írja a Nature. Ennek ellenére a laborszökevény-elméletben még mindig sok szakértő hisz, és komolyabb vizsgálatokat szorgalmaznak.
Bár a Covid eredetéről egyelőre nincs elegendő bizonyíték, számos, járvánnyal foglalkozó tudós egyetért abban, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a vírus természetes úton fejlődött ki, és denevéren keresztül közvetlenül került át emberre. Ez a legtöbb fertőző betegségnél, mint a HIV-nél, az influenzánál, az ebolánál és a SARS-nál is így történt.
Tény, hogy a denevérek hordozzák a koronavírust, és a tudósok megállapították, hogy az emberi koronavírus genomja rendkívül hasonló a RATG13-hoz, ahhoz a koronavírushoz, amelyet elsőként egy patkósdenevérben azonosítottak Kínában, még 2013-ban.
A legfrissebb adatok szerint 16 halálesetet és 2627 új fertőzöttet jegyeztek fel Skóciában az elmúlt 24 órában – írja a Guardian.
A skót kormány pénteki adataiból az is kiderül, hogy összesen 35 891 új tesztet végeztek az országban, ezek 7,9 százaléka volt pozitív, szemben az előző napi 6,8 -es értékkel.
A mostani statisztikák szerint összesen 990 embert ápolnak kórházban koronavírus-fertőzés miatt. Intenzív osztályon 64 ember fekszik.
Az oltás első dózisát 4 240 984 ember kapta meg, míg 3 857 442-en már a második adag felvételén is túl vannak.
Finnország is felfüggesztette és immár nem is ajánlja a Moderna koronavírus elleni oltásának felhasználását egyes korcsoportokban. Ennek oka, hogy megnövekedett a vakcina ritka mellékhatásaként fellépő szívgyulladás esélye – adta hírül az MTI. A finnországi egészségügyi és jóléti intézet (IHW) csütörtökön jelentette be, hogy a harminc év alatti férfiak esetében a hatóságok nem fogják használni a Moderna vakcináját, helyette a Pfizer–BioNTech oltását ajánlják.
A finn kormányzati intézet arra a megállapításra jutott, hogy a szívizomgyulladásnak nagyobb kockázattal vannak kitéve a fiatal férfiak és fiúk. Finnországot megelőzően három másik északi ország is hasonló döntést hozott szerdán. Svédország felfüggesztette a Moderna-védőoltás használatát a harminc év alatti lakosok esetében, Dánia bejelentette, hogy a 18 év alatti lakosok nem kaphatnak a vakcinából, Norvégia pedig azt javasolta harminc év alatti állampolgárainak, hogy Moderna helyett Pfizer-védőoltást kérjenek.
A mostani döntést mind a négy ország egy eddig még nem publikált tanulmányra alapozta.
Kötelezővé válik a koronavírus elleni védőoltás az oktatási intézmények dolgozói, a minisztériumok, a hatalmi szervek és a helyi állami közigazgatási hivatalok munkatársai számára Ukrajnában, ahol napról napra nő a fertőzöttek száma − döntött az ukrán egészségügyi minisztérium.
Az ukrán egészségügyi tárca rendelete a kihirdetést követően egy hónappal válik jogerőssé. A döntést indokolva Viktor Ljasko egészségügy miniszter elmondta: az oltási kampány első szakaszában sikerült immunizálni az orvosok, katonák, rendőrök nyolcvan százalékát, azonban más területeken jóval alacsonyabb az átoltottság.
Ukrajnában pénteken újabb 16 362 új koronavírusos esetet igazoltak, ezzel a járvány kezdetétől azonosított fertőzöttek száma 2 514 005-re nőtt. Újabb 241 fő pedig belehalt a szövődményekbe, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 58 081-re emelkedett − írja az MTI.
Az Európai Unió a járvány globális helyzetével kapcsolatban felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját. Az EU biztonságosnak ítélte meg Bahreint és az Egyesült Arab Emírségeket − közölte az uniós tanács.
Az ajánlás alapján mostantól az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatokozó korlátozásaikat a listához adott két ország állampolgárai esetében is.
A listán nem szereplő országokból az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra ideiglenes utazási korlátozások vonatkoznak. Ettől függetlenül a tagállamoknak lehetőségük van feloldani ezeket az ideiglenes korlátozásokat olyan utazók esetében, akik az oltás teljes adagját megkapták.
Az uniós tanács kéthetente felülvizsgálja és adott esetben frissíti a listát − számolt be az MTI.
Ukrajna tizenhárom megyéje került a fertőzöttségi adatok szerint a narancs zónába. Az egészségügyi minisztérium pénteki döntése szerint ezekben a megyékben folyamatosan emelkedést mutat a fertőzöttek száma.
A Kárpáthír szerint Luhanszk, Csernovci és Harkiv megyében a legrosszabb a helyzet. Ezekben a megyékben a kórházi ellátásra szorulók száma is nagyon magas. Drasztikus a helyzet azonban Herszon és Zaporizsje megyékben is.
Egy izraeli adatelemző azt állítja, hogy vélhetően körülbelül 6,7 millió halottja lehet már a koronavírus-járványnak. Mindeközben az Economist nemrég olyan becslést közölt, amely szerint a tizennyolcmilliós szám sem elképzelhetetlen.
A HIVATALOS STATISZTIKA SZERINT 4,8 MILLIÓAN HALTAK MEG EDDIG A JÁRVÁNYBAN.
A szakértők azonban időről időre hangsúlyozzák, hogy a nyilvántartások világszerte alábecsülhetik mind a fertőzöttek, mind az áldozatok számát.
Az izraeli Ariel Karlinsky másfél éve gyűjti és elemzi az interneten fellelhető adatokat. Állítása szerint már a járvány elején feltűnt, hogy az izraeli kormány a valósnál alacsonyabb adatokat közölhet a halálozásokról, hogy bizonyítsa: a járvány nem jelent komoly veszélyt. Karlinsky szerint hitelesen kimutatható, hogy Izraelben, de más országokban is, például Oroszországban
SOKKAL TÖBBEN HALTAK MEG A JÁRVÁNYBAN, MINT AMIT KÖZÖLTEK.
Munkája révén, amelyet a Tübingeni Egyetem időközben megismert adatelemzőjével, Dmitry Kobakkal együtt végzett, arra a következtetésre jutott, hogy a valós áldozatok száma valahol 6,7 millió környékén mozoghat. Korábban egyébként már megjelentek hasonló becslések. Az Economist például nemrég azt írta, hogy
A VALÓS ÁLDOZATOK SZÁMA AKÁR tizennyolcMILLIÓ IS LEHET.
Az ő munkatársuk, Sondre Ulvund Solstad több modellt is megalkotott, amelyek alapján 9,9 millió és 18,5 millió közé taksálta az áldozatok számát.
A hivatalos koronavírusos halálozások száma egész egyszerűen nem hihető rengeteg állam esetében
– magyarázta az Economist munkatársa.
Az Indexen előzőleg írtunk egy hosszabb cikket is ebben a témában magyar szakértőket is megszólaltatva, ez itt olvasható.
Fizetés nélkül elbocsátják az oltatlan köztisztviselőket és pedagógusokat Ukrajnában, amit azért tehetnek meg, mert az ország egészségügyi minisztériuma október 7-én jóváhagyta a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét – tájékoztat róla a Kárpáti Igaz Szó.
Az oktatási intézményekben, a minisztériumokban, illetve a központi végrehajtó hatalomban és a helyi állami közigazgatásban dolgozó személyek számára tették kötelező a Covid–19 elleni védőoltás. A rendelet a közzétételtől számított egy hónap múlva lép hatályba. A határozat értelmében az oktatási intézmények és a végrehajtó szervek azon alkalmazottai,
akik ebben az időszakban nem oltatják be magukat, fizetés nélkül elbocsáthatók.
Mentesülnek a rendelet alól azok, akiknek ezt az orvosai nem ajánlják, és orvosi leletekkel igazolni tudják, hogy a vakcina káros lehet az egészségükre. Az egészségügyi miniszter, Viktor Ljasko kifejtette, hogy azon szakmák képviselőinél elengedhetetlen a védőoltás, akiknek tevékenysége révén különösen nagy kockázattal terjedhet a fertőzés.
A javuló járványmutatók miatt arról döntöttek Montenegróban, hogy október 9-től már nem kötik Covid-igazolás bemutatásához a bevásárló- és üzletközpontok látogatását – adta hírül az MTI.
Az ország koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstábja a szláv ország közszolgálati televíziójában jelentette be, hogy
az új fertőzöttek száma az utóbbi két hétben negyven százalékot esett, a kórházban kezeltek száma pedig 11 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónapja volt.
A Balkán-félsziget más országaiban nem ilyen jó a helyzet, sőt inkább egyre rosszabbnak mondható, hiszen Szerbiában a koronavírus-fertőzöttek száma péntekre 6978-cal 988 307-re, Koszovóban harminccal 160 309-re, Észak-Macedóniában 393-mal 193 887-re, Montenegróban 444-gyel 134 212-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 942-vel 238 330-ra növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 51-gyel 8582-re, Észak-Macedóniában 25-tel 6740-re, Montenegróban héttel 1972-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 31-gyel 10 693-ra növekedett. Két hónapja először Koszovóban nem volt halálos áldozata a kórnak, így a járvány eddigi halottainak száma 2965 maradt.
Bukarestben már a gyermekkórházak is megteltek a koronavírussal fertőzött kiskorúakkal, ezért az orvosok arra kényszerülnek, hogy a kialakult betegség súlyosságának függvényében mérlegeljenek, és eldöntsék, melyik pácienst veszik fel, és melyiket hagyják várakozni – olvasható a Főtér cikkében.
Ilyen súlyos helyzet eddig csak a felnőtt-betegellátásban mutatkozott Romániában, azonban a vírus indiai eredetű delta-variánsa a fiatalokat is jóval nagyobb arányban támadja meg. Mihai Craiu gyermekgyógyász arról számolt be, hogy ilyen körülmények között nem túl jó ügyeletes orvosnak lenni Romániában.
A helyzet majdnem olyan rossz nálunk is, mint a felnőtt pácienseket kezelő kollégáknál, és csak romlik
– mondta a gyermekgyógyász, aki szerint nincsenek életveszélyben lévő betegeik, de eléggé megviseli a fiatalok szervezetét is a betegség, mert lázasak, hasmenésük van, nincs étvágyuk, illetve segítségre szorulnak.
A doktor elárulta azt is, hogy a legifjabb betegük egy csecsemő, a legidősebb pedig egy 17 éves lány, aki fertőzött gyermekével együtt van az osztályukon.
A gyermekgyógyász felfedte azt a román sajátosságot, hogy ha egyik fertőzött kiskorút beutaltják, annak a szülei sincsenek beoltva, így sokan valószínűleg éppen a szüleiktől kapták el a kórt, főleg a pár hónapos csecsemők.
Szerbiában az elmúlt hetekben megugrott a koronavírus-fertőzöttek száma, ezt jól példázza az a tömeg, amely Szabadkán, a Covid-rendelő udvarán naponta összegyűlik – derül ki a Pannon RTV tudósításából.
A szerbiai magyar médium beszámol róla, hogy a betegek többsége oltatlan, aki pedig a vakcina felvétele után is megbetegszik, jellemzően enyhébb tüneteket produkál. Ezt a tényt a Szabadkai Egészségház főnővére, Tóth Demek Melinda is megerősítette. A szakember arról is beszélt, hogy feltűnően sokan jelentkeznek a fertőzés tüneteivel az egészségügyi intézményben, ami összefügg azzal, hogy
feltűnően romlott a járványhelyzet a Vajdaságban, ezzel együtt pedig újra megnőtt az érdeklődés az oltások iránt.
A harmadik vakcinát a tervek szerint hamarosan a falvakban is fel lehet majd venni, mert ismét amolyan országjárásra indulnak az oltással.
Szlovákiában az idősotthonokban az elkövetkező napokban elkezdődhet a koronavírus elleni vakcina harmadik dózisának beadása – számol be az Új Szó.
Milan Krajniak szlovák munkaügyi miniszter a csütörtöki (október 7.) kormányülés előtt jelentette be, hogy az idősotthonok üzemeltetői már elküldhetik a kérvényeket a vakcinacia@employment.gov.sk címre. Eddig csak abban az esetben jelentkezhettek, ha legalább húsz lakó vagy alkalmazott kérte az oltást, most viszont ezt a határt levitték öt főre. A politikus kifejtette, hogy a kérvényeket az irányítása alá tartozó minisztérium értékeli ki, majd továbbítja az egészségügyi minisztériumhoz, amely felveszi a kapcsolatot a mobil oltócsapatokkal. A vakcinázás sorrendjét a kérvények időpontjának beérkezése határozza meg.
Az egészségügyi minisztérium szerint
a következő hetekben már a teljes lakosság kérvényezheti a harmadik dózist, viszont ebben az esetben is lesz egyfajta sorrend, csakúgy, mint a vakcinaprogram kezdetén.
Ahogy ezelőtt, most is elsőbbséget élveznek az immunhiányos betegek, hiszen náluk sok esetben a két dózis sem vált ki megfelelő védettséget. Ők már a második adag beadása után négy héttel kérhetik a Pfizer vagy a Moderna vakcináját. A lakosság többi része fél évvel a második dózis után kaphat újabb oltást, ám ugyanúgy, mint az első adagok megkapásánál, itt is lesznek elsőbbséget élvező csoportok (egészségügy, oktatás), majd e csoportok beoltása után következhet a teljes lakosság.
Továbbra sem egyértelmű, hogy kap-e engedélyt az orosz Szputnyik V az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA). Markus Ederer, az EU oroszországi nagykövete nemrég azt mondta, hogy „inkább szakmai, mint politikai” folyamatról van szó, és hogy az oroszok hamisan állítják, hogy politikai okokból nem akarják engedélyezni a vakcinát.
Néha azt hiszem, hogy valójában magukra gondolnak, mert igazából ők csinálnak politikai ügyet ebből
– mondta, hozzátéve, szerinte Oroszország késleltette a folyamatot azáltal, hogy az EU által végzendő ellenőrzéseket állandóan elhalasztották.
Ukrajnában az október 7-i állapotok szerint 72 koronavírusos beteget ápolnak a munkácsi Szent Márton kórházban, a páciensek állapota súlyos, nyolcvan százalékuknak oxigént kell kapnia – adta hírül a KárpátHír.
Az ukrajnai magyar portál beszámol róla, hogy a kórház járványügyi osztályán összesen nyolcvan ágy van fenntartva a Covid-fertőzöttek számára, ám azt tervezik, hogy számukat bővítik. Az orvosok emlékeztetnek rá, hogy
a munkácsi kistérségben nyolc oltópont működik, azon belül a Szent Márton kórház diagnosztikai központjában is.
Mindenkit arra buzdítanak, hogy haladéktalanul oltassa be magát.
Négy évvel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány kirobbanása előtt már figyelmeztették Londont a brit egészégügyi tisztségviselők egy koronavírus okozta pandémia eshetőségére. Éppen ezért sürgette a PPE-maszkok, a kontaktkutatás és a külföldi utasok ellenőrzését segítő rendszerek és eszközök beszerzését – írja a Guardian.
A brit egészségügyi hatóságok 2016-ban egyfajta hadgyakorlat keretében vizionáltak egy koronavírus-járványt, amelyet a vírus közel-keleti típusa, a MERS-CoV okoz. A szimulációban a vírus Londonon és Birminghamen keresztül érkezik a szigetországba, majd villámgyorsan terjed az egész Egyesült Királyságban.
A szimulációról készült 23 éves tanulmányt a Johnson-kormány vonakodott nyilvánosságra hozni, amit azzal indokolt, hogy csorbítaná a kormányba vetett közbizalmat. Csütörtökön mégis kénytelen volt közkinccsé tenni az információszabadságról rendelkező törvények alapján.
Ez kellemetlenséget fog okozni Boris Johnson kormányának, ugyanis 2016-ban is a konzervatívok regnáltak, és így a toryk vállát fogja nyomni annak felelőssége, hogy nem tettek eleget a tanulmány javaslatainak. Például a koronavírus-járvány 2020-as kitörésekor akkut hiány volt a PPE-maszkokból a kórházakban, idősotthonokban és mindenhol az országban.
Valószínűleg az oltatlanokat sújtó legújabb korlátozások, illetve a minden eddiginél fenyegetőbb negyedik járványhullám hatására egyre többen kérik az oltást azok közül, akik az elmúlt tíz hónapban nem éltek az immunizálás lehetőségével Romániában – olvasható a Főtér oldalán.
Az Index beszámolt róla, hogy az alacsony átoltottság és a delta-variáns együtt padlóra küldte a román egészségügyi rendszert, amely nem bírja a túlterhelést, már olyan hírek is megjelentek, hogy Magyarországtól kérnek segítséget, ami azt jelentené, hogy a határ menti megyékből hazánkba szállítanának súlyos betegeket mentőautóval.
Egyelőre úgy tűnik, eső után köpönyeg, hiszen robbanásszerűen megugrott az oltakozási kedv a Magyarországgal szomszédos országban, ahol csütörtökön összesen 62 996 vakcinát adtak be, ebből 27 674 első dózis volt. Legutóbb május közepén kérték ennyien az első adagjukat, az áprilisi nagy roham után májusban bonyolították le a legnagyobb forgalmat az oltóközpontok.
A második dózist 3282-en kapták meg csütörtökön (október 7.), a harmadikat 32 040-en, azonban ezzel együtt továbbra is rendkívül kevés az oltottak száma Romániában, a lakosság 29,51 százaléka kapott legalább egy dózist, a teljesen immunizáltak aránya 28,47 százalék.