A híres szerb filmrendezőt, Emir Kusturicát az orosz hadügyminiszter, Szergej Sojgu kereste fel személyesen, hogy kifejezze, mennyire nagyra értékeli a munkásságát, és ezzel együtt nyomatékosította, hogy a filmrendező milyen sokat tett már az orosz kultúra hagyományainak megőrzéséért, illetve fejlesztéséért.

Bővebben>>>

Egyhangúlag megszavazta a Vlagyimir Putyin orosz elnök által tegnap este aláírt együttműködési szerződést, hivatalosabb nevén a Barátság és a Kölcsönös Segítségnyújtás Egyezményét Oroszország és a Kreml által független államokként elismert Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok között – írja az Interfax. 

A szerződés lehetővé teszi, hogy a három ország összehangolja katonai műveleteit, de Putyin már tegnap este utasította az orosz fegyveres erőket arra, hogy induljanak, és tartsák fenn a békét a kelet-ukrajnai szakadár területeken. 

Az említett baráti megállapodás Oroszország és a szakadár népköztársaságok között lehetővé teszi, hogy az orosz hadsereg és szakadár fegyveres erők

• közösen gyakorolják az LDNR határainak védelmét,
• koordinálják védelmi műveleteiket,
• szabadon használhassák az egymás területein lévő katonai infrastruktúrákat és bázisokat.

Emellett az egyezmény garantálja, hogy elismerjék egymás hatósági dokumentumait, továbbá Oroszország magára vállalja az LDNR pénzügyi rendszerének fenntartását, abból kiindulva, hogy a szakadár területeken már jó ideje az orosz rubel a hivatalos fizetőeszköz.

Ami a Kreml hosszú távú terveit illeti:

Fontos megjegyezni, hogy mindemellett legalább félmillió orosz útlevelet adtak ki a Donbaszban, tehát Oroszország saját állampolgárainak tekinti a kelet-ukrajnai szeparatista területek élőket.

(Interfax)

Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna kapcsán, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel – írja az MTI.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Vang Ji elmondta: Kína figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzet alakulását. Hangsúlyozta: Peking végig konzisztens álláspontot tartott fenn Ukrajna ügyében, miszerint bármely ország jogos biztonsági aggályait tiszteletben kell tartani, továbbá az ENSZ Alapokmányának útmutatásaihoz és elveihez kell igazodni.

A kínai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet eddigi alakulása szorosan összefügg a minszki egyezmény tényleges végrehajtásának késedelmével. Kína a továbbiakban is a helyzet alakulásának megfelelően folytat egyeztetéseket minden féllel – tette hozzá, aláhúzva, hogy az egyre romló helyzetet párbeszéddel és tárgyalások útján kell enyhíteni.

„A két külügyminiszter a Koreai-félszigetről is egyeztetett. Vang leszögezte: a Koreai-félszigettel összefüggő nukleáris problémakör középpontjában az Egyesült Államok és Észak-Korea ügye áll. Hangsúlyozta: Washingtonnak figyelembe kell vennie Phenjan jogos aggályait, és érdemi lépéseket kell tennie ezek kapcsán. Kína támogatja a közvetlen párbeszédet a két fél között, és építő szerepet fog játszani a továbbiakban is a Koreai-félsziget nukleáris kérdésének rendezésében” – jelentette ki Vang.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi felszólalásában úgy fogalmazott: „Aligha lesz háború, nem túl valószínű ez a forgatókönyv.” Ugyanakkor „ha a helyzet eszkalálódik, a kormány azonnal hadiállapotot hirdet az országban” – idézi az RT Zelenszkijt.

Kijev arra kéri Moszkvát, hogy segítsen a konfliktus feloldásában párbeszéddel, Ukrajna nyitott minden tárgyalásra. Zelenszkij hozzátette: Ukrajnának kötelessége megvédenie szuverenitását.

Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is „nyitott a diplomáciára”. Az ülésen Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. Kijelentette: „A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni.”

Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin elnök békefenntartó erőként nevezte meg az orosz hadsereget, ezzel indokolja a kelet-ukrajnai szakadár területekre való esetleges bevonulást. „Tudjuk, hogy valójában milyenek” – mondta az amerikai diplomata.

Szerinte ez a lépés és Putyin korábbi bejelentése, miszerint Oroszország független államként ismeri el a szakadár területeket, szintén provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen. Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást – mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.

Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyec-medencében

– vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete. A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják.

Budapest főpolgármestere is reagált a közösségi oldalán arra, hogy Ukrajna területére orosz „békefenntartók” hatoltak be. „Tankokkal bevonulni egy szuverén ország területére, majd a megtámadott Ukrajnát vádolni agresszióval” – ilyen Karácsony Gergely szerint a putyini értelemben vett békefenntartás.

Bővebben>>>

Sokaknak feltűnt, hogy egyes orosz járművek oldalán egy „Z” betű látható. A fehér színnel festett betűket eddig nem tudták megfejteni, azonban a HVG beszámolója szerint ennek több lehetséges oka is lehet: 

• a betűt kimondottan azokra a kocsikra festették fel, amelyeket az ukrán területekhez vezényeltek;
• a betűk megkülönböztetési célt szolgálnak, ugyanis az orosz járművek könnyen összekeverhetőek az ukránokéval;
• a betűvel az ukrán elnöknek, Volodimir Zelenszkijnek üzennek.

Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva.

Abból indulunk ki, hogy a minszki megállapodások többé már nem aktuálisak a kijevi rezsim számára, amely ezt mindannyiunknak elmondta

– felelte a szóvivő arra a kérdésre, hogy Oroszország kilépett-e a Minszk-2 megállapodásból. Zaharova azt hangoztatta, hogy Oroszország hét éven át mindent elkövetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások végrehajtásáért. Mint mondta, az orosz diplomácia mindenkit, akinek közvetlenül vagy közvetve köze lehetett a valóra váltásukhoz, megpróbált ebbe az irányba befolyásolni.

A minszki megállapodások a rendezés lépéseit rögzítik a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és „önkéntesek” támogatásával állították meg – írja az MTI.

Márki-Zay Péter a Facebook-oldalán üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy jóval határozottabb fellépést vár tőle.

Sokkal határozottabban határolódjon el Putyin elnök agressziójától, álljon ki Ukrajna területi épsége mellett, ne bújjon az Európai Unió nyilatkozata mögé. Ez önmagában nem elegendő

– írja az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, hozzátéve, hogy Putyint nevezze meg agresszorként, és álljon ki a NATO és az Európai Unió mellett önállóan is.

Miután Vlagyimir Putyin parancsára megindultak az orosz csapatok Kelet-Ukrajnába, kedd reggel beszakadt az orosz tőzsde és a rubel árfolyama is gyengélkedik a dollárral szemben. A piacok ugyan már jó ideje árazzák az orosz–ukrán konfliktust – a rubel egyetlen hét alatt több mint 6 százalékot gyengült a dollárral szemben –, az orosz tőzsde, a MOEX kedd reggel tovább zuhant a hétfői 11 százalékos esést követően: moszkvai idő szerint 11 óra után 2910 ponton állt, 4 százalékos mínuszban, de a reggeli órákban állt már 2756 ponton is.

Az ukrán hadsereg szerint az elmúlt 24 órában két katona életét vesztette a szeparatista tűzharcban Kelet-Ukrajnában. Tizenketten megsérültek – közölte a katonaság a Facebook-oldalán. 

Biztosíthatom önöket, hogy abban a pillanatban, amint más országok erős és szigorú szankciókat léptetnek életbe Oroszországgal szemben, mi lépést tartunk velük, és mi is ugyanolyan gyorsan megtesszük azokat

– mondta Scott Morrison ausztrál miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.

Morrison azt is kijelentette, hogy a két kelet-ukrajnai Moszkva-barát térségbe bevonuló orosz csapatok „békefenntartó csapatoknak titulálása nonszensz”.

Oroszországnak vissza kellene lépnie. Feltétel nélkül ki kell vonulnia, vissza kell vonulnia saját határai mögé, és fel kell hagynia szomszédjai fenyegetésével

– tette hozzá Morrison, hozzátéve: Ausztrália elítéli Vlagyimir Putyin azon döntését, hogy csapatokat vezényelt Kelet-Ukrajnába.

Az Ukrán elnök mindennek ellenére továbbra is a béke mellett áll ki, kijelentette, hogy az országa továbbra is békét akar. 

Volodimir Zelenszkij a partnerei segítségét várja, és ahogy idáig is tette, úgy a jövőben is támogatja a politikai és diplomáciai megegyezéseket Oroszországgal.

Azt azonban már most tudni lehet, hogy Ukrajna „nem ad senkinek semmit": az ukrán elnök szerint az ukránok a saját földükön tartózkodnak és nem tartoznak senkinek, hozzátette:

Nem félünk senkitől és semmitől.

(via SkyNews) 

Svájc felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrán Donyeck és Luhanszk régió együttes területeinek független államként való elismerését. 

A lépés a nemzetközi jog, Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának, valamint a minszki egyezménynek nyilvánvaló megsértése volt – közölte a külügyminisztérium a Twitteren.

Köszöntjük kedves olvasóinkat! Ebben a percről percre tudósításban az orosz–ukrán konfliktus legfrissebb fejleményeiről számolunk be, valamint reakciókat, elemzéseket is olvashatnak a témában. Tartsanak velünk egész nap!