Svédország tengeri hadgyakorlatot tart a Nagy-Britannia vezette Közös Expedíciós Erők (JEF) nevű katonai szövetség keretében a Balti-tengeren – jelentette be Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter Londonban. Közölte:
ez egyszerre biztonságpolitikai nyilatkozat és jelzés, hogy együtt tudunk működni, közösen fokozni tudjuk katonai képességeinket, és szeretnénk együttműködni a különböző válsághelyzetekben.
Ukrajna inváziója 2014-ben kezdődött, és most azokkal az intézkedésekkel folytatódik, amelyeket Oroszország hozott a nemzetközi jog megsértésével – emelte ki a svéd tárcavezető. Hozzátette: Stockholm kész rá, hogy növelje Ukrajnának szánt támogatását. A tengeri hadgyakorlat céljaként a hajózás szabadságának szavatolását nevezte meg a Balti-tengeren.
A híres szerb filmrendezőt, Emir Kusturicát az orosz hadügyminiszter, Szergej Sojgu kereste fel személyesen, hogy kifejezze, mennyire nagyra értékeli a munkásságát, és ezzel együtt nyomatékosította, hogy a filmrendező milyen sokat tett már az orosz kultúra hagyományainak megőrzéséért, illetve fejlesztéséért.
Egyhangúlag megszavazta a Vlagyimir Putyin orosz elnök által tegnap este aláírt együttműködési szerződést, hivatalosabb nevén a Barátság és a Kölcsönös Segítségnyújtás Egyezményét Oroszország és a Kreml által független államokként elismert Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok között – írja az Interfax.
A szerződés lehetővé teszi, hogy a három ország összehangolja katonai műveleteit, de Putyin már tegnap este utasította az orosz fegyveres erőket arra, hogy induljanak, és tartsák fenn a békét a kelet-ukrajnai szakadár területeken.
Az említett baráti megállapodás Oroszország és a szakadár népköztársaságok között lehetővé teszi, hogy az orosz hadsereg és szakadár fegyveres erők
Emellett az egyezmény garantálja, hogy elismerjék egymás hatósági dokumentumait, továbbá Oroszország magára vállalja az LDNR pénzügyi rendszerének fenntartását, abból kiindulva, hogy a szakadár területeken már jó ideje az orosz rubel a hivatalos fizetőeszköz.
Ami a Kreml hosszú távú terveit illeti:
A BARÁTSÁG ÉS A KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS EGYEZMÉNYÉT TÍZ ÉVRE ÍRTÁK ALÁ, TEHÁT AZ OROSZ HADSEREG LEGALÁBB ENNYI IDEIG KAPOTT FELHATALMAZÁST ARRA, HOGY UKRAJNA NEMZETKÖZILEG ELISMERT HATÁRAIN BELÜL ÁLLOMÁSOZZANAK.
Fontos megjegyezni, hogy mindemellett legalább félmillió orosz útlevelet adtak ki a Donbaszban, tehát Oroszország saját állampolgárainak tekinti a kelet-ukrajnai szeparatista területek élőket.
(Interfax)
Olaf Scholz német kancellár szerint az orosz lépések miatt az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetése nem mehet tovább – írja a BBC. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden felszólította Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat a gázvezeték ellen. Korábban egyébként az Egyesült Államok is azzal fenyegetett, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, azonnal leállítják a vezeték megnyitását, amely orosz gázt juttatna Nyugat-Európába.
A kulcsfontosságú gázvezeték, amely Oroszország és Németország között fut, vitatott kérdés volt eddig is, Németország nem akart szankciókat hozni vele kapcsolatban. Ez érthető is, hiszen az ország energia-ellátásának közel harmadát gázzal fedezik, aminek a felét Oroszországból importálják. Olaf Scholz bejelentése mutatja, Németország olyannyira elhivatott az Oroszország elleni fellépésben, hogy „önmagának is károkat okozva” hoz szankciókat.
Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna kapcsán, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel – írja az MTI.
A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Vang Ji elmondta: Kína figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzet alakulását. Hangsúlyozta: Peking végig konzisztens álláspontot tartott fenn Ukrajna ügyében, miszerint bármely ország jogos biztonsági aggályait tiszteletben kell tartani, továbbá az ENSZ Alapokmányának útmutatásaihoz és elveihez kell igazodni.
A kínai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet eddigi alakulása szorosan összefügg a minszki egyezmény tényleges végrehajtásának késedelmével. Kína a továbbiakban is a helyzet alakulásának megfelelően folytat egyeztetéseket minden féllel – tette hozzá, aláhúzva, hogy az egyre romló helyzetet párbeszéddel és tárgyalások útján kell enyhíteni.
„A két külügyminiszter a Koreai-félszigetről is egyeztetett. Vang leszögezte: a Koreai-félszigettel összefüggő nukleáris problémakör középpontjában az Egyesült Államok és Észak-Korea ügye áll. Hangsúlyozta: Washingtonnak figyelembe kell vennie Phenjan jogos aggályait, és érdemi lépéseket kell tennie ezek kapcsán. Kína támogatja a közvetlen párbeszédet a két fél között, és építő szerepet fog játszani a továbbiakban is a Koreai-félsziget nukleáris kérdésének rendezésében” – jelentette ki Vang.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi felszólalásában úgy fogalmazott: „Aligha lesz háború, nem túl valószínű ez a forgatókönyv.” Ugyanakkor „ha a helyzet eszkalálódik, a kormány azonnal hadiállapotot hirdet az országban” – idézi az RT Zelenszkijt.
Kijev arra kéri Moszkvát, hogy segítsen a konfliktus feloldásában párbeszéddel, Ukrajna nyitott minden tárgyalásra. Zelenszkij hozzátette: Ukrajnának kötelessége megvédenie szuverenitását.
Ukrajna átadta a magyar félnek a védelmi képességeinek erősítését szolgáló igényeinek listáját – közölte Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete írásos válaszában az Azonnali megkeresésére.
A lista hosszú, amely egyebek között
A listán szerepelnek a nem halálos katonai-technikai segítségnyújtás eszközei is: katonai élelmiszercsomagok, mobil konyhák, sátrak, hordozható víztisztító állomások, dízelgenerátorok stb. A nagykövet hangsúlyozza: Ukrajna nem várja el, hogy bárki is harcoljon érte, de a megfelelő fegyverekkel könnyebb lesz az ellenállás az esetleges orosz támadással szemben.
És sokkal pragmatikusabb most segíteni Ukrajna megvédésében, mint olyan helyzetbe kerülni, amikor később saját magukat kell majd megvédenie.
– figyelmeztetett Nepop Ljubov.
Megjegyezte: szükségük van az EU-ban és a NATO-ban Magyarország erős Ukrajnát támogató hangjára az orosz agresszióval szemben, mivel az új NATO-tagországok követik majd Ukrajnát az orosz étvágy kielégítésében, így ez a megközelítés nemcsak helyes, hanem pragmatikus is.
(Azonnali)
Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Reznikov közösségi oldalán azt írta, országa „nyugodt és magabiztos, készen áll megvédeni magát és szuverenitását”. A politikus szerint a világ nem hallgathat. Egy másik közleményben Reznikov úgy fogalmazott: „nehéz kihívások elé nézünk, biztosan lesznek veszteségek, de felül kell emelkednünk a félelmen és a kétségbeesésen”.
Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is „nyitott a diplomáciára”. Az ülésen Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. Kijelentette: „A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni.”
Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin elnök békefenntartó erőként nevezte meg az orosz hadsereget, ezzel indokolja a kelet-ukrajnai szakadár területekre való esetleges bevonulást. „Tudjuk, hogy valójában milyenek” – mondta az amerikai diplomata.
Szerinte ez a lépés és Putyin korábbi bejelentése, miszerint Oroszország független államként ismeri el a szakadár területeket, szintén provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen. Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást – mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.
Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyec-medencében
– vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete. A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják.
A Demokratikus Koalíció, a Jobbik és az MSZP javasolja a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság következő ülése napirendjének kiegészítését az Ukrajnában kialakult helyzettel kapcsolatban.
Vadai Ágnes (DK), Lukács László György (Jobbik) és Harangozó Tamás (MSZP) keddi közleményükben azt írták: a kialakult helyzetben jogos elvárás, hogy a bizottság tagjai ne a sajtóból értesüljenek a szomszédos országban zajló háborús eseményekről, hanem hivatalos tájékoztatást kapjanak a honvédelmi minisztertől.
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság következő ülése pénteken, február 25-én lesz.
Budapest főpolgármestere is reagált a közösségi oldalán arra, hogy Ukrajna területére orosz „békefenntartók” hatoltak be. „Tankokkal bevonulni egy szuverén ország területére, majd a megtámadott Ukrajnát vádolni agresszióval” – ilyen Karácsony Gergely szerint a putyini értelemben vett békefenntartás.
Sokaknak feltűnt, hogy egyes orosz járművek oldalán egy „Z” betű látható. A fehér színnel festett betűket eddig nem tudták megfejteni, azonban a HVG beszámolója szerint ennek több lehetséges oka is lehet:
Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva.
Abból indulunk ki, hogy a minszki megállapodások többé már nem aktuálisak a kijevi rezsim számára, amely ezt mindannyiunknak elmondta
– felelte a szóvivő arra a kérdésre, hogy Oroszország kilépett-e a Minszk-2 megállapodásból. Zaharova azt hangoztatta, hogy Oroszország hét éven át mindent elkövetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások végrehajtásáért. Mint mondta, az orosz diplomácia mindenkit, akinek közvetlenül vagy közvetve köze lehetett a valóra váltásukhoz, megpróbált ebbe az irányba befolyásolni.
A minszki megállapodások a rendezés lépéseit rögzítik a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és „önkéntesek” támogatásával állították meg – írja az MTI.
Márki-Zay Péter a Facebook-oldalán üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy jóval határozottabb fellépést vár tőle.
Sokkal határozottabban határolódjon el Putyin elnök agressziójától, álljon ki Ukrajna területi épsége mellett, ne bújjon az Európai Unió nyilatkozata mögé. Ez önmagában nem elegendő
– írja az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, hozzátéve, hogy Putyint nevezze meg agresszorként, és álljon ki a NATO és az Európai Unió mellett önállóan is.
Megrázó videót töltött fel az internetre a kelet-ukrajnai demarkációs vonaltól néhány száz méterre fekvő, ukrán ellenőrzésű Novoluhanszke egyik lakója. Ez volt az a település, ahol a frontvonalat látogató ukrán belügyminiszter és kísérete tűz alá került napokkal korábban.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői szerint
kedden, magyar idő szerint reggel kilenc óráig 84-szer sértették meg az elvileg hatályban lévő fegyvernyugvást.
A szemben álló felek egymást vádolják a helyzet eszkalálódásáért.
Hétfő este fordulópontjához érkezett az ukrán–orosz konfliktus, miután Vlagyimir Putyin elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, majd csapatokat küldött, hogy tartsák fenn a békét. Képekben mutatjuk a konfliktus eddigi legfontosabb pillanatait.
Nagy esésben a pesti tőzsde: bő húsz perccel a kereskedés elindulását követően 4 százalékos mínuszban állt a BÉT részvényindexe, a BUX. A vezető papírok közül az OTP és a Mol közel 5 százalékos, míg a Richter 4, a Telekom pedig 1,4 százalékos veszteséggel állt.
A vezető európai tőzsdék is mínuszban álltak reggel: a tőzsdenyitást követően a londoni FTSE 100 0,7, a frankfurti DAX 2, míg a párizsi CAC 40 1,5 százalékos mínuszban állt.
Ukrajna múzeumai már napokkal, hetekkel ezelőtt megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket, felkészülve akár az evakuálásra is egy esetleges orosz beavatkozás esetén. Erről a The Art News Paper számolt be összefoglaló cikkben. Mint írták, az ukránok kiemelten fontosnak tartják a kulturális örökség megőrzését.
Olekszandra Kovalcsuk, az odesszai Szépművészeti Múzeum megbízott igazgatója a múlt héten csütörtökön Facebook-bejegyzésében írta, hogy bár a város lakói jellemzően orosz ajkúak, átálltak ukrán nyelvű kommunikációra, az épületre kitűzték az ukrán zászlót. Kovalcsuk úgy fogalmazott, hogy
a történelem során a művészet mindig is a politika része volt, ma is az, elválaszthatatlanul kapcsolódik a közélethez.
A harkovi fotográfiai múzeum szovjet–orosz fotóművészek alkotásaiból nyitott tárlatot. A múzeum félti gyűjteményét, de annak jelentős részét Németországban őrzik. Ami Ukrajnában található, azt szükség esetén néhány furgonnal evakuálni tudják.
Az ukránok folyamatosan hangsúlyozzák a kultúra fontosságát, ez Olekszandr Tkacsenko, Ukrajna kulturális miniszterének múlt héten szerdán közzétett Facebook-bejegyzéséből is kiderül: „Minden kultúra lesz! Minden Ukrajna lesz.”
(via The Art News Paper)
Miután Vlagyimir Putyin parancsára megindultak az orosz csapatok Kelet-Ukrajnába, kedd reggel beszakadt az orosz tőzsde és a rubel árfolyama is gyengélkedik a dollárral szemben. A piacok ugyan már jó ideje árazzák az orosz–ukrán konfliktust – a rubel egyetlen hét alatt több mint 6 százalékot gyengült a dollárral szemben –, az orosz tőzsde, a MOEX kedd reggel tovább zuhant a hétfői 11 százalékos esést követően: moszkvai idő szerint 11 óra után 2910 ponton állt, 4 százalékos mínuszban, de a reggeli órákban állt már 2756 ponton is.
Az ukrán hadsereg szerint az elmúlt 24 órában két katona életét vesztette a szeparatista tűzharcban Kelet-Ukrajnában. Tizenketten megsérültek – közölte a katonaság a Facebook-oldalán.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő esti tweetjében leszögezte:
A két ukrajnai szeparatista terület elismerése a nemzetközi jog, Ukrajna területi integritása és a minszki megállapodások nyilvánvaló megsértése. Az EU és partnerei egységesen, határozottan és Ukrajnával szolidárisan fognak reagálni.
Szijjártó Péter külügyminiszter február 22-én bejelentette a Facebook-oldalán, hogy továbbra is bízik a diplomáciai megoldásokban az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus terén.
A külügyminiszter továbbá elmondta, hogy a tegnap esti fejlemények nyomán felgyorsult a szankciós intézkedések előkészítése Brüsszelben, és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről.
Magyarország ebben a kérdésben sohasem törte meg az uniós egységet.
– jelentette ki.
Biztosíthatom önöket, hogy abban a pillanatban, amint más országok erős és szigorú szankciókat léptetnek életbe Oroszországgal szemben, mi lépést tartunk velük, és mi is ugyanolyan gyorsan megtesszük azokat
– mondta Scott Morrison ausztrál miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.
Morrison azt is kijelentette, hogy a két kelet-ukrajnai Moszkva-barát térségbe bevonuló orosz csapatok „békefenntartó csapatoknak titulálása nonszensz”.
Oroszországnak vissza kellene lépnie. Feltétel nélkül ki kell vonulnia, vissza kell vonulnia saját határai mögé, és fel kell hagynia szomszédjai fenyegetésével
– tette hozzá Morrison, hozzátéve: Ausztrália elítéli Vlagyimir Putyin azon döntését, hogy csapatokat vezényelt Kelet-Ukrajnába.
Az Ukrán elnök mindennek ellenére továbbra is a béke mellett áll ki, kijelentette, hogy az országa továbbra is békét akar.
Volodimir Zelenszkij a partnerei segítségét várja, és ahogy idáig is tette, úgy a jövőben is támogatja a politikai és diplomáciai megegyezéseket Oroszországgal.
Azt azonban már most tudni lehet, hogy Ukrajna „nem ad senkinek semmit": az ukrán elnök szerint az ukránok a saját földükön tartózkodnak és nem tartoznak senkinek, hozzátette:
Nem félünk senkitől és semmitől.
(via SkyNews)
Svájc felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrán Donyeck és Luhanszk régió együttes területeinek független államként való elismerését.
A lépés a nemzetközi jog, Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának, valamint a minszki egyezménynek nyilvánvaló megsértése volt – közölte a külügyminisztérium a Twitteren.
Orbán Viktor nem sokkal éjfél előtt a Facebook-oldalán posztolt, rövid üzenetében pedig világossá tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak az orosz–ukrán konfliktust illetően.
Ma este telefonon egyeztettem az Európai Tanács elnökével a kelet-ukrajnai helyzetről. Világossá tettem, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak
– írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Ahogy arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin hétfőn este előbb elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, majd kiadta a parancsot, hogy „békefenntartó erők” vonuljanak be a szeparatista kelet-ukrajnai területekre. Ukrán források szerint az első konvojok meg is indultak az éj leple alatt.
Köszöntjük kedves olvasóinkat! Ebben a percről percre tudósításban az orosz–ukrán konfliktus legfrissebb fejleményeiről számolunk be, valamint reakciókat, elemzéseket is olvashatnak a témában. Tartsanak velünk egész nap!