Csütörtök hajnalban Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai műveletet rendelt el a Donyec-medencében, miután a donbaszi népköztársaságok segítséget kértek a moszkvai vezetéstől. Az orosz vezető elmondása szerint Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”.
Vlagyimir Putyin döntését a világvezetők elítélték, több szankciót is életbe léptettek Oroszországgal szemben.
Még csütörtök hajnalban megindultak az első orosz csapatok Ukrajna felé. Az orosz fegyveres erők átfogó támadást hajtanak végre. Első körben rakétákkal lőttek több ukránt várost. Kijev mellett találat érte az ukrán fegyvergyártás központját, Harkivot, amelyet már körbezártak, a déli Herszont, de még a nyugati Ivano-Frankivszkot is.
Elsősorban az ukrán repülőtereket támadták, valamint a fegyverraktárakat, laktanyákat, de néhány lakóépületet is eltaláltak. Belarusz felől tankhadoszlop tart az ukrán főváros irányába, és már elfoglalták a csernobili atomerőművet is, délen, Odessza mellett, a Fekete-tenger partvidékén is partra szálltak orosz inváziós csapatok. A két ország megszakította diplomáciai kapcsolatait.
Az Index folyamatosan nyomon követi a fejleményeket, tartson velünk, és értesüljön elsőként a legfontosabb történésekről.
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint olyan mértékű radioaktív kibocsátás, mint az 1986-os baleset miatt következett be, nem elképzelhető az oroszok által jelenleg elfoglalt csernobili atomerőműben.
A szakértő azt írja blogjában, hogy a kisebb tüzérségi támadásokat akár kibocsátás nélkül is átvészelheti a sérült 4. blokk. A nagyobb tüzérségi támadásoknak pedig lokális hatású lehetne az eredménye, de olyan nagyságú kibocsátás, mint ami a balesetkor bekövetkezett, nem elképzelhető – fogalmazott az egyetemi tanár.
Barack Obama is állást foglalt az orosz–ukrán helyzetről. A volt amerikai elnök elítéli Oroszországot, amely a támadással megsértette a nemzetközi jogot és az emberi tisztesség alapelveit. Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, Ukrajna nem jelentett fenyegetést számukra, az ok, amiért támadást indítottak, hogy az ukrán nép a szuverenitás, az önrendelkezés és a demokrácia útját választotta.
Aláhúzta továbbá, hogy az oroszok meggondolatlan lépésének következményei túllépnek Ukrajna határain, ez az „illegális invázió Európa szívében” ugyanis a nemzetközi rend és biztonság alapelveit is veszélyezteti.
Felhívta a figyelmet rá, hogy minden lelkiismeretes embernek hangosan és egyértelműen el kell ítélnie Oroszországot és segítenie kell az ukrán népet, továbbá minden amerikainak, pártoktól függetlenül támogatnia kell Joe Bident abban, hogy a legközelebbi szövetségeseivel együttműködésben kemény szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.
Miután az oroszoknak jelentős szerepük van az energiapiacon, ezeknek a szankcióknak meglesznek a következményei, Obama szerint azonban ezt muszáj bevállalni azért, hogy a szabadság mellett foglaljanak állást.
Kígyózó sorok alakultak ki pénteken délelőtt egy toborzóirodánál Rivnében, a Kijevtől keletre, a lengyel határ közelében található városban. Az ukrán kormány korábban közölte, minden önkéntesnek fegyvert adnak, a 18 év felettiek számára kötelezővé tették a bevonulást a seregbe.
Angela Merkel szerint meg kell állítani Oroszország és elnöke, Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját, mivel az semmivel sem igazolható, Európa történetében pedig éles választóvonal – adta hírül az MTI.
A volt német kancellár, aki tavaly decemberi visszavonulása óta először szólalt meg, kiemelte: a lehető leghatározottabban elítéli a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő támadást.
Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Zelenszkij elnök vezette kormánnyal vannak ezekben a szörnyű órákban és napokban
– fogalmazott a Németországot 2005 és 2021 kancellárként irányító Merkel.
Hozzátette: teljes mértékben támogatja Olaf Scholz kormányának erőfeszítéseit, amelyet az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7-csoport többi tagjával, a NATO-val és az ENSZ-szel közösen végez .
Az ukrán vezérkari főnök, Juri Galuskin tábornok közleményében jelezte: eltörlik az életkorlimitet, így ezentúl bárki csatlakozhat a hadsereghez. Eddig a 18 és 60 év közötti állampolgárokat várták.
Olekszij Reznikov védelmi miniszter közösségi oldalán arról írt, hogy az életkorhatár eltörlése mellett a belépési procedúra is egyszerűbbé vált, elég egy személyi okmány, és bárki csatlakozhat a hadsereghez.
A neonácizmus és a ruszofóbia ukrajnai megerősödésének hallgatólagos ösztönzésével, valamint kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta donbaszi népköztársaságok diplomáciai tárcájának vezetőjét – írja az MTI.
Lavrov a találkozót követő sajtótájékoztatón visszakérdezett az őt faggató újságíróktól, hogy vajon hogyan fogadná Nagy-Britannia, hogyha Írországban betiltanák az angol, vagy Franciaország, ha Belgiumban betiltanák a francia nyelv használatát.
Megerősítettük, hogy továbbra is támogatjuk a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot abban a törekvésében, hogy megerősítsék függetlenségüket, hogy biztosítsák jogaikat, mindenekelőtt azt a jogot, hogy a saját földjükön éljenek, és joguk legyen a Donyec-medence kulturális, nyelvi és egyéb hagyományaira, amelyek évszázadok alatt alakultak ki, és amelyeket az ukrán rezsim most megpróbál aláásni
– mondta az orosz külügyminiszter a TASZSZ állami hírügynökségnek. Hozzátetette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tárgyalt Oroszországgal, amikor a térség biztonságáról volt szó.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban nyíltan kijelentette: a NATO-bővítés elfogadhatatlan, de meg akarják próbálni a közös tárgyalások, közös erőfeszítések révén biztosítani a biztonságot a térségben.
Hozzátette: Volodimir Zelenszkij hazudik, amikor azt mondja, hogy kész megvitatni az ország semleges státuszát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kétszáz férőhelyet ajánl fel az Ukrajnából érkező menekültek elszállásolására és ellátására – olvasható az egyetem közleményében. Az akadémiai vezetés a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve olyan további segítségnyújtási csomagot állít össze, amely támogatja a határ menti humanitárius tevékenységeket és saját, ukrán állampolgárságú, határon túli magyar és más nemzetiségű hallgatóit.
Az ELTE közleményében arról is írnak, hogy a vagyonkezelésükben lévő debreceni Márton Áron Szakkollégium három kollégista családtagjait fogadta be, és kapacitása erejéig további segítséget nyújt a menekültek ellátáshoz.
Az ELTE-n jelenleg 157 ukrajnai hallgató tanul, közülük 116-an kettős állampolgárok, az ELTE kollégiumaiban összesen 221 fő ukrajnai lakóhellyel rendelkező hallgató tartózkodik. Az egyetem szükség esetén pszichológiai segítséget is nyújt nekik.
Pénteken délelőtt megkezdődött a Kijevben élő magyarok evakuálása – számolt be róla az Azonnali. A lap úgy értesült, hogy a külügyminisztérium szervezésében autókonvoj indult meg Magyarország felé az ukrán fővárosból.
Arról egyelőre nincs információ, hogy az érintettek mikor érhetnek Magyarországra, hiszen óriási dugók alakultak ki Kijev környékén és a határátkelőknél.
Ukrajna orosz inváziójának első napján összesen 137 katona és civil vesztette életét Ukrajnában. Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman jelentése szerint 316 ember sebesült meg az orosz támadások miatt.
Az Ukraine News közösségi oldalán tett közzé egy térképet, amin bejelölte, hol zajlanak a harcok a fővárosban, Kijevben. Eddig arról érkeztek hírek, hogy főként észak felől támadnak az oroszok, azonban immár kelet felől is front nyílt.
Megdöbbentő felvételek keringenek a közösségi médiában: egy orosz lánctalpas harci jármű nemes egyszerűséggel áthajt egy ukrán civil autóján.
Az esetet követően a szinte felismerhetetlenségig összeroncsolódott autót többen körülveszik, és különböző szerszámokkal nekiesnek a benne ülő férfi – aki csodával határos módon túlélte az esetet – kiszabadításának.
Moszkva nem hajtott végre rakétatámadást Kijev ellen – mondta az orosz védelmi minisztérium egyik névtelenül nyilatkozó tagja a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Elmondta azt is, hogy péntek reggel az ukrán légvédelmi rendszer tévedésből támadta meg az ukrán légierő Szu–27-es vadászgépét Kijev felett.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a TASZSZ informátora hiteles információkat közvetít-e.
Kína ellenzi az Oroszország elleni „illegális” szankciókat, amelyek „sértik az ország legitim jogait és érdekeit” – közölte pénteken a kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-bin az állami televízióban (CCTV).
„Az Egyesült Államok 2011 óta több mint 100 szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, de ez nem egy célravezető megoldás a problémák megoldása érdekében” – fogalmazott Vang.
A két ország egyre erősödő partneri kapcsolatot ápol, és bár Kína eddig hangsúlyozta, hogy támogatja az egyes országok területi szuverenitását, Oroszország ukrajnai manővereit nem nevezte inváziónak egyszer sem.
Ahogy az várható volt, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elvette Szentpétervártól a Bajnokok Ligája döntőjének rendezését. Az új helyszín a Stade de France, azaz Párizs lett – olvasható az UEFA közleményében.
Arról is beszámolt az UEFA, hogy az orosz és ukrán csapatok nem játszhatnak hazai pályán a nemzetközi sorozatokban, semleges pályán kell megrendezniük a mérkőzéseket. A szervezet közleményében kiemelt szponzorát, az orosz állami gázvállalatot (Gazprom) valamiért nem említik. Részletek itt.
A Magyar Honvédség megkezdte az átcsoportosítást a magyar–ukrán határ közelébe – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a hajdúhadházi Vay Ádám Kiképzőbázison tartott tájékoztatóján.
A honvédség parancsnoka ugyanakkor kérte a lakosság türelmét, és felhívta a figyelmet arra, hogy nappali és éjszakai lőgyakorlatokat is végrehajthatnak. A feladatban nemcsak aktív, hanem tartalékos katonák is részt vesznek.
Bővebben alábbi cikkünkben olvashat a magyar–ukrán határ közelébe csoportosított katonák munkájáról:
Fél 3 körül már 8 százalékos pluszban állt a BÉT részvényindexe, miután csütörtökön közel 10 százalékot esett a BUX.
A nagy zuhanáshoz az OTP is erősen hozzájárult, amely története egyik legnagyobb esését produkálta: a bankpapír árfolyama a kereskedés végén 14,69 százalékos csökkenést követően 13 010 forinton zárt. Ezt a hét utolsó kereskedési napján a bankpapír vissza is hozta, miután 14.30 körül már 15 százalékos pluszban, 14965 forinton állt, ami már csak közel 200 forinttal van a szerdai záróárfolyamától.
Az OTP tegnap az Indexnek azt válaszolta, hogy ugyan üzleti tevékenységük Ukrajnában jelentős, de az egész csoporthoz viszonyítva a most felértékelődő üzleti kockázat is kezelhető mértékű.
Közleményt adott ki Afganisztán tálib kormányzata, amiben a nézeteltérések békés rendezésére szólította fel Oroszországot és Ukrajnát. A tálibok kijelentették: semlegesek maradnak a konfliktusban, ugyanakkor aggódnak a civil áldozatok miatt.
A kommünikének különös színezetet ad, hogy a tálibok tavaly augusztusban fegyveres összetűzések után elfoglalták Kabult, az afgán fővárosból százezrek menekültek el.
Ahogy a mondás tartja: bagoly mondja verébnek.
Helyszíni beszámolók szerint már Kijev kormányzati negyedében is fegyverropogást hallanak. Az Associated Press hírügynökség jelentéséből kiderül, az orosz csapatok már a fővárost ostromolják.
Ezt megerősíti a védelmi minisztérium péntek délelőtti Twitter-bejegyzése is, melyben arra szólítják fel a lakosságot, hogy ha ellenséges csapatokat látnak, figyelmeztessék a hatóságokat.
Orosz légi deszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken Moszkvában.
Az orosz ejtőernyősök és az atomerőmű biztonsági zászlóaljához tartozó ukrán katonák együttműködése az erőmű védelmében garancia arra, hogy a nacionalista alakulatok vagy más terrorista szervezetek ne tudják kihasználni az országban kialakult helyzetet
– nyilatkozott a tábornok.
A szóvivő az ukrán katonai infrastruktúra 118 földi objektumának megsemmisítéséről és öt ukrán harci gép lelövéséről számolt be. Saját veszteségadatokat nem közölt.
A világ tőzsdéin csütörtök hajnalban a pánik uralkodott, de estére megnyugodtak a kedélyek, és az amerikai tőzsdeindexek is pluszban zártak. A nap eleji nagy mínuszok után nagy emelkedést követően végül az S&P 500 index 1,5 százalékos, a Nasdaq Composite 3,34 százalékos, a Dow Jones pedig 0,28 százalékos pluszban zárt. Pénteken 9.22-kor az S&P 500 Futures mínusz 1,12 százalékon áll, így a hangulat csak konszolidáltnak tekinthető, de hurráoptimistának nem.
Az európai tőzsdéken a befektetők a csütörtöki nagy zuhanás után az esti amerikai pluszok hatására jobbára kivárásra játszanak, hiszen csütörtökhöz képest nem nagyon változik az árfolyamuk.
A német DAX 9.13-kor plusz 0,35 százalékkal 14 100 ponton, az olasz MIB 9.32-kor plusz 0,37 százalékkal 24 972 ponton, a francia CAC-40 9.33-kor plusz 0,9 százalékkal 6580 ponton, az angol FTSE-250 pedig 9.34-kor plusz 1,55 százalékkal 20 170 ponton állt.
A BUX 3,3 százalékos emelkedést követően 44 520 ponton állt 9.37-kor. A nagyobbak közül az OTP-részvényt érdemes kiemelni, hiszen a csütörtöki hatalmas esés egy részét 9.38-kor 6,38 százalékos plusszal próbálja meg ledolgozni, de ez is csak 13 840 forintos árfolyamot jelent.
Twitteres videófelvételeken látható, ahogy Kijev külvárosában, Obolonban orosz tankok gördülnek végig az utcákon.
Miután az orosz haderő elfoglalta az atomerőműhöz tartozó területet, Csernobilban jelentősen megemelkedett a sugárzás mértéke – közölte az ukrán parlament közösségi oldalán.
Az orosz alakulatok kezébe került objektumon megugrott sugárszint oka ismeretlen. Az érintett területen folyó harcok miatt eddig még nem sikerült tisztázni az okokat. A többszörös sugárszint-növekedést az ott lévő automata figyelőrendszer észlelte, és továbbította a központhoz.
A tegnapi közel 10 százalékos esést követően péntek reggel már jobban állt a BÉT részvényindexe: a BUX 10.40 körül 5 százalékos pluszban állt.
A vezető részvények közül az OTP sokat visszahozott a tegnapi, majdnem 15 százalékos esést követően: fél 11 körül több mint 8 százalékos pluszban állt a bankpapír. Az OTP tegnap az Indexnek azt válaszolta, hogy ugyan üzleti tevékenységük Ukrajnában jelentős, de az egész csoporthoz viszonyítva a most felértékelődő üzleti kockázat is kezelhető mértékű.
A Mol 3,1, a Richter 1,7 százalékos pluszban állt, míg a Telekom 0,5 százalékos mínuszban volt.
Az oroszok a Kígyó-szigeten szolgáló ukrán katonák megadását követelik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Orosz hadihajó vagyok. Azt javaslom, hogy tegyék le a fegyvert, és adják meg magunkat, hogy elkerüljük a felesleges áldozatokat. Ellenkező esetben támadunk
– ismétli kétszer a hadihajó legénysége. Az ukrán katonák válasza szó szerint ez volt:
Orosz hadihajó, menj a f*szba!
Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman közösségi oldalán osztotta meg, hogy az ott tartózkodó ukrán katonák mind meghaltak.
A BBC Radio 4 Today című műsorában interjú hangzott el Szjatoszlav Juras ukrán parlamenti képviselővel. Arra a kérdésre, hogy mi a tervük arra az esetre, ha az ukrán hadseregnek nem sikerül megbirkóznia az invázióval, a politikus azt válaszolta:
„most is épp itt van előttem az AK-47-esem.”
Hozzátette:
felfegyverezzük az embereket, akik mindenképpen harcolni fognak. Ez egy 40 milliós nemzet, és nem fogjuk tétlenül nézni, amit az oroszok csinálnak. Mindennel harcolni fogunk, amink van, és amit a nemzetközi közösség adni tud nekünk.
Az orosz hadsereg lefoglalta az Ukrán Fegyveres Erők két járművét, és ukrán egyenruhába öltözve mentek be Kijev központjába. Őket orosz katonai teherautók követik – mondja a védelmiminiszter-helyettes.
Hanna Maljar közösségi oldalán azt írta, hogy Obolonyból Kijev központjába tartanak az orosz fegyveresek. Az ukrán hadsereg vezérkarának forrásai szerint orosz tankok a csernobili tilalmi zónából is megindultak a főváros felé.
A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot és számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz – jelentette be csütörtök este Boris Johnson brit miniszterelnök. A szankcionáltak között szerepel Putyin volt veje.
Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot, írta meg az MTI.
A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában. A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is.
Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek.
Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon. A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is.
A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott. Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Vlagyimir Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít.
Helyi beszámolók szerint az orosz hadsereg már elérte az ukrán főváros északi részét, az unian.net úgy értesült, hogy Minszkij kerületben harcok dúlnak. Az oroszok az ukrán járműveket igyekeznek felrobbantani, a helyiek próbálják visszaverni a szabotőrök támadását.
Éjszaka újabb rakétatámadás érte Kijevet, az alábbi felvételek is ezt támasztják alá.
Meghalt két tanár pénteken, amikor az ukrán biztonsági erők lövedéke eltalált egy iskolaépületet a Moszkva által elismert Donyecki Népköztársaságban található Horlivka városában – írja a TASZSZ orosz hírügynökség Ivan Prihodko polgármesterre hivatkozva.
Az ukrán belügyminisztérium mintegy tízezer gépkarabélyt osztott ki a Területi Védelmi Erők (SzTO) kijevi önkéntes zászlóaljainak – közölte Fjodor Veniszlavszkij, a Nép szolgája frakció helyettese.
Kijevben csak az elmúlt néhány órában mintegy 10 ezer gépfegyvert adtak ki az önkénteseknek
– mondta a képviselő. A TASZSZ szerint Veniszlavszkij elárulta, hogy a fegyveresek jelenleg Kijev utcáin járőröznek.