Az Ukrajna ökológiájában okozott kárt 36 milliárd euróra becsüli a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma. Ebből 11,4 milliárd a talajt ért, 24,6 milliárd pedig a légszennyezés miatti kár – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Mint írják, a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyisége legalább 31 millió tonna és az ország erdőültetvényeinek mintegy harmada elpusztult vagy jelentősen megsérült.  Az erdőültetvények helyreállításához évtizedek kellenek.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a héten Kijevbe látogat, majd Moszkvába utazik. Az ügynökség maga is megerősítette az információt a Twitteren kedden közzétett nyilatkozatában.

Rafael Grossi a héten Kijevbe, majd Moszkvába utazik, hogy folytassa a konzultációkat a Zaporizzsjai Atomerőmű körüli nukleáris védelmi övezetről szóló megállapodásról és annak mielőbbi megvalósításáról

– áll a szövegben.

Az amerikai Szenátus jóváhagyta, hogy Bradley Chance Saltzman altábornagyot nevezzék ki a legújabb amerikai haderőnem, az Űrhaderő (USSF) élére – számolt be a SpaceJunkie portál.

Saltzman 1991-ben diplomázott a Bostoni Egyetemen, ekkor lépett be a Légierőbe. A kezdetektől fogva a rakéta- és űrhadműveletekre szakosodott, és egy ideig Minuteman-III interkontinentális ballisztikus rakétát felügyelő és üzemeltető tisztként is dolgozott. Emellett a Nemzeti Felderítési Hivatalnál is dolgozott, ott a katonai műholdak kezeléséért volt felelős.

Az amerikai űrhaderőben jelenleg körülbelül 8400 katona és több ezer civil szolgál. Néhány napja egyébként egy amerikai lap közölte, hogy Moszkvára még az űrből is csapást mérhetnek az amerikaiak, ha az oroszok megpróbálják bevetni az atomfegyvereket. 

A kijevi városi tanács közölte, hogy kálium-jód tablettákkal látja el a kiürítési központokat arra az esetre, ha nukleáris csapást mérnek az ukrán fővárosra – értesült a Sky News.

A tabletták segíthetnek gátolni a káros sugárzás pajzsmirigy általi felszívódását – ha közvetlenül a nukleáris sugárzásnak való kitettség előtt vagy közvetlenül azt követően veszik be. Ha evakuálásra van szükség, a tablettákat a nukleáris sugárzással szennyezett területeken osztják ki a lakosoknak – áll a tanács közleményében.

Az orosz elnök nemrégiben kijelentette, hogy minden rendelkezésére álló eszközt bevet annak érdekében, hogy megnyerje a háborút, akár atomhoz is nyúlna.

Jobb félni, mint megijedni

A volt CIA-vezető, David Petreaus szerint a moszkvai vezetők kétségbeesettek, és úgy véli, semmilyen zűrzavaros mozgósítás, de még a nukleáris fenyegetés sem tudja Putyint kihúzni a bajból. Hozzáfűzte, hogy a helyzet Putyin és Oroszország számára még rosszabb is lehet, ezért komolyan kell venni a fenyegetéseket.

A brit védelmi miniszter hasonló véleményen volt, mint Petreaus, de kiemelte ő is, hogy Vlagyimir Putyin sokszor irracionálisan cselekszik, így jobb félni, mint megijedni.

A német külügyminiszter, Annalena Baerbock elmondta, hogy bár komolyan kell venni Oroszország nukleáris fegyverekkel való fenyegetését, a Nyugat világosan kijelentette, hogy nem fog megijedni ettől.

Nem ez az első alkalom, hogy Putyin fenyegetőzik. Felelőtlen kijelentéseket tesz, amit azonban komolyan kell venni

– mondta Annalena Baerbock varsói látogatásán.

Körülbelül 700 ezer ember hagyta el Oroszországot azóta, hogy szeptember 21-én bejelentették a mozgósítást – írja az orosz Forbes.

A portál egy Kreml-közeli forrásból először úgy értesült, hogy egymillióhoz közelít az elmenekülők száma, de egy másik, az elnöki hivatalhoz közel álló forrás tisztázta, hogy valójában 600-700 ezer emberről lehet szó.

Arról már korábban is írtunk, hogy egyedül Kazahsztánbakörülbelül 200 ezer orosz menekült el. Ezenkívül a többi szomszédos országba is sokan menekültek, a legnagyobb – több kilométeres – sorok a grúz határon alakultak ki, ahol már egy sorozóközpontot is nyitottak az oroszok.

Kirillo Sevcsenko, a Nemzeti Bank vezetője hivatalosan is megerősítette, hogy lemond – derült ki Facebook-bejegyzéséből.

Barátaim, egészségemmel összefüggő okok miatt, amelyeket továbbra sem hagyhatok figyelmen kívül, nehéz döntést kellett meghoznom. Távozom az Ukrán Nemzeti Bank elnöki posztjáról

– írta Sevcsenko közösségimédia-posztjában.

Bekérették kedden a szófiai külügyminisztériumba Eleonora Mitrofanova orosz nagykövetet tiltakozásul a megszállt ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban Moszkva által megrendezett népszavazások és e térségek Oroszországhoz csatolása miatt.

Elmagyaráztam, hogy a referendumokat a nemzetközi joggal, az ENSZ Alapokmányával és más nemzetközi határozatokkal teljes összhangban rendezték meg, és természetesen felidéztem a hágai nemzetközi bíróság Koszovó ügyében 2010-ben hozott határozatát, amely megerősítette egy terület jogát arra, hogy népszavazás útján kiváljon egy országból

– mondta az orosz nagykövet.

„Nagyon pozitív, tárgyilagos beszélgetést folytattunk a jelenlegi helyzetről és az ukrajnai válság gyökereiről. Bulgária ugyanakkor EU- és NATO-tagállamként ebben a kérdésben a kialakult euroatlanti állásponthoz tartja magát. Bár remélem, meghallottak minket is” – tette hozzá.

Az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) hétfőn ratifikálta az orosz ellenőrzés alá vett négy ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket. A négy régió Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazást, valamint a területek annektálását a külföldi országok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek.

Miután Ukrajna szombaton visszaszerezte Limant, folytatták ellentámadásukat és egészen Luhanszkig nyomultak előre.

Éppen ezért Szerhij Gajdaj elrendelte a megyében az evakuálást, valamint arra szólította fel a lakosságot, hogy ne a közeli nagyvárosokban húzzák meg magukat, ugyanis Rubizsnében, Liszicsanszkban és Szeverodonyeckben sem biztosított a fűtés télre, a helyreállítása pedig több hónapot venne igénybe – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásokat beépítik a 2023-as költségvetésbe, hogy a kifizetések strukturáltabbá és kiszámíthatóbbá váljanak – közölte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

Az alelnök a miniszterek ülése után újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy az Ukrajnának nyújtott idei kifizetések szabálytalanok voltak, ami aggodalomra ad okot Kijev számára – adta hírül az al-Dzsazíra.

Fontos, hogy jövőre kiszámíthatóbb legyen az Ukrajna számára folyósított összeg. Ezért azt az összeget szeretnénk beépíteni a 2023-as uniós költségvetésbe, így egyenletesebb lesz a folyósítás. A miniszterek között egyetértés volt a javaslatot illetően

– mondta Dombrovskis.

A Gazprom orosz energetikai óriásvállalat kedden közölte, hogy leállíthatja a gázszállításokat Moldovának, ha Moldova nem teljesíti fizetési kötelezettségeit október 20-ig.

A Gazprom már korábban is fenyegetőzött hasonló lépésekkel a Moszkva és a kisinyovi, kifejezetten Nyugat-barát kormány közötti politikai feszültségek közepette.

Moldova, Európa egyik legszegényebb országa, az orosz gázra szorul, amelynek ára idén megugrott, mivel a Gazprommal kötött szerződés a gáz és a kőolaj azonnali piaci ára alapján hónapról hónapra ingadozik.

A Gazprom azt is közölte, hogy a Naftogaz ukrán energetikai vállalat nem volt hajlandó elegendő tranzitkapacitást biztosítani számára, ezért ebben a hónapban mintegy harmadával, napi 5,7 millió köbméterre csökkenti a Moldovába irányuló gázexportot – írja a Reuters.

Nicolae Chuca román miniszterelnök azt állítja, hogy Románia napi ötmillió köbméter földgázt tud biztosítani a Moldovai Köztársaságnak, de többet nem – írja az IPN.

A Moszkvához csatolt Krímben két nőt, köztük Miss Krímet is bűnösnek találták, mert „egy ukrán hazafias dalt énekelve lejáratták az orosz hadsereget egy közösségi médiában közzétett videóban” – közölték a helyi hatóságok.

A nők énekléséről készült videót az Instagram Storieson tették közzé, amely 24 óra elteltével automatikusan törlődik. A krími rendőrség közölte, hogy Valejevát 40 ezer rubel (280 ezer forint) pénzbírságra, míg barátnőjét 10 napos börtönbüntetésre ítélték – adta hírül a Telegraph.

Az ukrán elnök egy rendeletben érvénytelennek nyilvánította az orosz elnöknek azt a döntését, amelyben Vlagyimir Putyin Oroszország részévé nyilvánította Ukrajna négy területét.

Az október 4-én megjelent rendeletben Zelenszkij nemcsak a mostani „népszavazások” után született orosz elnöki döntéseket, hanem korábbiakat is érvénytelennek nyilvánított – például azt is, amelyben még 2014-ben kimondták a Krím függetlenségét.

A dokumentumban azt is leszögezték, hogy Ukrajnának elidegeníthetetlen joga van ahhoz, hogy visszaállítsa területi integritását a nemzetközileg is elismert  határokat megfelelően.

Noha Ukrajna két fronton is visszaszorította az orosz csapatokat, Vlagyimir Putyin legkésőbb kedden véglegesítheti a négy ukrán terület bekebelezésére vonatkozó tervét.

Az orosz parlament felsőháza kedden megszavazta a négy régió beiktatását, amelyek együttesen Ukrajna területének mintegy 18 százalékát teszik ki. A Kreml azt mondta, hogy Putyin aláírása fogja jelenteni a végső simítást, amire valószínűleg még a nap folyamán sor kerül.

Az Európai Unió behívta oroszországi nagykövetét, hogy utasítsa el Moszkva illegális annektálási kísérletét, valamint sürgesse az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását.

Oroszország nem tartja teljes ellenőrzése alatt az annektálni kívánt négy régiót –Donyecket, Luhanszkot, Zaporizzsját és Herszont –, ezért a Kreml közölte, hogy még meg kell határozniuk az elcsatolni kívánt területek végső határait – írja a Reuters.

A kínai ByteDance technológiai céghez tartozó, világszerte népszerű TikTokra hárommillió rubel (21 millió forint) összegű büntetést szabtak ki. Hírügynökségi értesülések szerint a vádiratban

Az Amazon tulajdonában lévő, videójátékok közvetítésére szakosodott Twitch videómegosztó portál esetében pedig azt találták problémásnak, hogy az oldal interjút készített Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadóval. Egy, még márciusban meghozott törvény tiltja a fegyveres erők „hiteltelenítését”; a Twitch ezt a törvényt sértette meg, amiért négymillió rubelnyi (28,5 millió forintnyi) büntetést kapott – számolt be az MTI.

A TASZSZ orosz hírügynökség kedden azt írta, hogy a Twitch további két bírságnak néz elébe, összesen nyolcmillió rubel (57 millió forint) összegben, amiért az oldalról nem távolították el azokat a tartalmakat, amelyek Moszkva szerint „megbízhatatlan információkat” közölnek az Ukrajna ellen indított, az orosz narratíva szerinti „különleges hadműveletről”.

Az Egyesült Királyság meghosszabbítja egy légvédelmi rendszer lengyelországi telepítését – jelentette az Egyesült Királyság védelmi minisztere a dél-lengyelországi Zamość városában tett látogatása során.

Örömmel jelentem be, hogy meghosszabbítjuk a közepes légvédelmi rendszerünk jelenlegi kiküldetését egy újabb időszakra. Ezzel biztosítjuk, hogy miközben Lengyelország segít folytatni az Ukrajnának nyújtott logisztikai támogatást, biztonságban maradjon

– mondta Ben Wallace egy sajtótájékoztatón az Al Jazeera híradása szerint.

Az orosz űrügynökség megkezdte a tárgyalásokat Moszkvával a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) való 2024 utáni részvételről − közölte a Sky News. 

Szergej Krikalev, a Roszkoszmosz emberes űrrepülési programjainak vezetője elmondta, hogy reméli, az orosz kormány engedélyt ad az ügynökségnek a programban való további részvételre.

Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz vezetője nyáron bejelentette, hogy Oroszország 2024 után elhagyja az ISS-t, és saját űrállomást kíván építeni.

Krikalev elismerte, hogy az új állomás építése nem fog gyorsan menni.

Valószínűleg addig fogunk repülni, amíg nem lesz új infrastruktúránk

− mondta.

Az orosz légierő csapást mért az ukrán légi parancsnokság dnyipropetrovszki főhadiszállására – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Emellett rakétacsapások érték az ukrán hadsereg 14. és 92. gépesített dandárját Kupjanszknál. Ezeknek az egységeknek a veszteségei mintegy száz embert, köztük külföldi zsoldosokat és 16 egységnyi katonai felszerelést tettek ki. Liszicsanszki irányban az ukrán hadsereg 54. gépesített dandárjának kilencven katonája, három harckocsija és hat páncélozott járműve semmisült meg – írja a RIA Novosztyi.

A spanyol ForwardKeys kedden közzétett repülőjegyadataiból kiderül, hogy Vlagyimir Putyin elnök részleges mozgósításáról szóló bejelentése után 27 százalékkal nőtt az Oroszországból kiadott, egyirányú repülőjegyek száma – számolt be a Reuters.

A cég adatai szerint a szeptember 27-én zárult héten háromszoros növekedés volt tapasztalható az Oroszországból a grúziai Tbiliszi, a kazahsztáni Almati, a törökországi Isztambul, az izraeli Tel-Aviv és az egyesült arab emírségekbeli Dubaj városába szóló egyirányú jegyek esetében.

A bejelentés óta eltelt időszakban jelentős számú orosz menekült el a behívó elől. Bár a pontos számok nem ismertek, valószínűleg meghaladják a 2022 februárjában Oroszország által bevetett inváziós erő teljes méretét − írta napi hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

Közben az orosz állampolgárok vízumkérelmeinek száma is megugrott. A Der Spiegel korábban arról számolt be, hogy a jereváni, asztanai, tbiliszi, bakui és minszki német külképviseletek több ezer beutazási engedély iránti kérelmet regisztráltak Németországba a Moszkva által elrendelt részleges katonai mozgósítás kezdete óta.

A Kreml nagyon pozitívnak tartja Elon Musk, a Tesla vezérigazgatójának az ukrajnai háborúval kapcsolatos legfrissebb tweetjét – mondta Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov.

Nagyon pozitív, hogy olyasvalaki, mint Elon Musk, a békés kiutat keresi ebből a helyzetből

– idézi a szóvivőt a Guardian.

A brit kormány közölte, hogy az Oroszország elleni szélesebb körű szankciók részeként beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el Szergej Jeliszejev herszoni katonai-polgári közigazgatás vezető ellen – értesült a Guardian.

A brit kormány szerint Jeliszejev részt vett Ukrajna destabilizálásában, illetve Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásában. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Vlagyimir Putyin elnök valószínűleg kedden aláírja a négy ukrán terület Oroszországhoz való csatolásáról szóló törvényeket − közölte a Guardian. 

Peszkov újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország Ukrajnában folytatott „különleges katonai művelete” nem ér véget, ha Kijev kizárja a tárgyalásokat, és hozzátette, hogy „a tárgyalásokhoz két fél kell”.

A német külügyminiszter elmondta, hogy bár komolyan kell venni Oroszország nukleáris fegyverekkel való fenyegetését, a Nyugat világosan kijelentette, hogy nem fog megijedni ettől.

Nem ez az első alkalom, hogy Putyin fenyegetőzik. Felelőtlen kijelentéseket tesz, amit azonban komolyan kell venni

– mondta Annalena Baerbock varsói látogatásán.

Többen szavaztak az orosz alsóházban a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz csatolására, mint ahány képviselő jelen volt – írja a Népszava az Agentsztvo (más néven Projekt) orosz oknyomozó portál Telegram-bejegyzésére hivatkozva.

• A „Donyecki Népköztársaság” Oroszországhoz csatolására 413,
• a „Luhanszki Népköztársaság” Oroszországhoz csatolására 412,
• a herszoni régió Oroszországhoz csatolására 411,
• a zaporizzsjai régió Oroszországhoz csatolására pedig 409 képviselő szavazott.

Apró bökkenő, hogy a szavazásra csak 408 képviselő regisztrált, 42 pedig nem volt jelen a 450 fős alsóházban. Ráadásul a hivatalos beszámolók szerint a képviselők egyhangúlag szavazták meg az ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását.

Vjacseszlav Vologyin, a Duma elnöke az eredmények láttán elismerte, hogy valami nem stimmelt, szerinte „műszaki hiba történt”.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint több mint 200 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra azóta, hogy Oroszország két héttel ezelőtt „részleges mozgósítást” hirdetett − közölte a The Guardian. 

Sojgu szerint Oroszország célja, hogy további 300 ezer katonát állítsanak hadrendbe. 

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette, hogy Ukrajna nem tartozik azon országok közé, amelyeknek sérthetetlen a területi egysége − írta meg a Kárpáthír. 

Szergej Lavrov az Oroszországi Föderáció szövetségi tanácsának ülésén tette ezt a kijelentést, amikor épp az ukrajnai területek elcsatolásáról döntöttek. Az orosz külügyminiszter azt is elmondta, hogy Moszkva számára lényegtelen, hogy más államok elismerik-e a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását. Persze jobb volna, ha a világ országai „felfognák és elfogadnák az új realitásokat”.