Oroszország Ukrajna elleni háborúját nem a megtámadott ország önvédelmét segítő fegyverszállítások hosszabbítják meg – mondta pénteken Olaf Scholz. A német kancellár kiemelte, hogy hazája szilárdan Ukrajna mellett áll, méghozzá „ma és a jövőben is”, a háborút pedig „nem a fegyverszállításaink hosszabbítják meg”.
Éppen ellenkezőleg, minél hamarabb belátja Oroszország elnöke, hogy nem éri el imperialista céljait, annál nagyobb az esély a háború mielőbbi befejezésére
– fogalmazott a kancellár, aki szerint a vérontás befejezésének lehetősége Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében van, „ő vethet véget ennek a háborúnak”.
A kancellár szerint az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, Putyin kudarcot vallott: megosztásra törekedett, és az ellenkezőjét érte el.
Aláhúzta, hogy Németország több mint 14 milliárd euró értékben nyújtott segítséget Ukrajnának, pénzügyi és humanitárius támogatást biztosít a megtámadott országnak, és fegyvereket is szállít.
Megértem, hogy mindez aggaszt egyeseket, és néhány döntésünket megkérdőjelezik, ezért oly fontos, hogy kitartsunk a kezdetektől követett elvünk mellett, miszerint minden lépést a partnereinkkel és szövetségeseinkkel szoros együttműködésben és egyetértésben tesszük meg, és mindent megteszünk azért, hogy a háború ne szélesedjen ki a NATO és Oroszország összecsapásává
– emelte ki Olaf Scholz.
A brit katonai hírszerzés szerint a közelmúltban ismét változtattak háborús stratégiájukon az oroszok.
Mint írták, 2014 és 2021 közt Oroszország titkosszolgálati akciókkal próbálta meg destabilizálni Ukrajnát. Ehhez képest változást jelentett a 2022 elején megindított invázió, miután azonban nem sikerült lerohanni Ukrajnát, 2022 tavaszától kezdve már csak a Donbász elfoglalása volt a cél.
Ehhez képest azonban most megváltozhatott az oroszok célja.
A brit hírszerzés úgy látja, hogy az oroszok célja most már nem elsődlegesen a területfoglalás, hanem az, hogy szisztematikusan felőröljék az ukrán hadsereget. Ebből arra lehet következtetni, hogy az oroszok elhúzódó hadműveletekre készülnek, és arra, hogy idővel a demográfiai és gazdasági fölényükkel kimeríthetik Ukrajnát – írták.
Ausztrália további drónokat küld Ukrajnának, hogy segítse az Oroszország elleni harcát, valamint 90 orosz magánszemély és 40 vállalat ellen vezet be pénzügyi szankciókat – jelentette be az ausztrál kormány pénteken.
A szankciók célpontjai közé tartoznak azok az orosz miniszterek, akik az energetikai, a nyersanyag- és az ipari ágazatokat irányítják, ezenkívül a védelmi szektor kulcsszereplői, köztük a Kalasnyikov vállalat, a Tupoljev repülőgépgyártó és egy tengeralattjárókat fejlesztő cég.
Ukrajna melletti kiállásunk töretlen
– monda Anthony Albanese miniszterelnök pénteken. Azonban nem közölte, hogy hány és milyen gyártmányú drónt szállítanak, és azt sem, fel lesznek-e fegyverezve.
Az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta Ausztrália körülbelül 500 millió ausztrál dollárnyi (122 milliárd forint) katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. Katonákat küldött Nagy-Britanniába, hogy ukrán csapatok kiképzését segítsék, ezenkívül több mint ezer orosz magánszemély és vállalat ellen vezetett be büntetőintézkedéseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy 2023-ban győzelmet akar aratni, miközben Ukrajna az orosz invázió első évfordulóját ünnepelte.
A Twitteren azt írta, hogy az ukránok „legyőzhetetlennek” bizonyultak a „fájdalom, a bánat, a hit és az egység évében”.
Tudjuk, hogy 2023 a győzelmünk éve lesz!
– áll a tweetben.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, 2 milliárd dolláros támogatásukkal Ukrajna harci sikereit szeretnék elősegíteni – adta hírül a SkyNews.
A tanácsadó úgy véli, Oroszország gazdasága rohamosan romlik, ezért fontos most az ukránok támogatása.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) hozzájutott legalább egy amerikai gyártmányú UH 60 Black Hawk típusú lopakodóhelikopterhez – holott ez az eszköz eddig nem szerepelt az Ukrajnának szánt külföldi fegyverszállítmányok egyikében sem.
A helikopterről az utóbbi napokban tett közzé egy fotót az ukrán katonai hírszerzés. A gépet jelenleg a HUR légi részlege használja, amely a háború kezdete óta több helikopteres rajtaütést hajtott végre az oroszok ellen.
A EurAsian Times szerint nem egyértelmű, hogy az ukrán hadsereg miként jutott hozzá a géphez, de a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy az amerikai hadsereg raktárából vásárolhatta meg a helikoptert egy amerikai cég, az Ace Aeronautics, és ők végezhették el a felújítását is.
A külföldi lap azt írta, hogy a cég honlapján vannak fotók egy olyan helikopterről, amely nagyon hasonlít arra, amely az ukrán hadseregnél kötött ki. A gép korábban az „N60FW” azonosító kóddal volt regisztrálva civil gépként.
A Radarbox repüléskövető oldalán azonban mindössze egyetlen útja érthető el a gépnek: 2022 novemberében a Georgia állambeli Perry-Houston Megyei Reptéren szállt fel, és az ugyancsak Georgia-beli Brunswicknél landolhatott. Hogy azóta miként került Ukrajnába, az egyelőre rejtély.
A Black Hawk helikoptereket az amerikai hadsereg sikerrel használta többek közt Afganisztánban és Irakban. A fejlett lopakodórendszerrel felszerelt gépekből a EurAsian Times szerint
már ez az egy darab is nagy segítséget jelenthet az ukránoknak.
Különösen annak fényében, hogy – mint korábban megírtuk – az ukrán helikopterflotta nagyon elavult. A EurAsian Times szerint elképzelhető, hogy a most észlelt Black Hawkot újabb modern helikopterek követik, és ezáltal szép lassan lecserélik a szovjet korszakból megörökölt helikoptereket az ukrán hadseregben.
Az Európai Unió országai ígéretet tettek arra, hogy biztosítják Ukrajna győzelmét az Oroszországgal vívott háborúban, és nem hagyják abba támogatásukat mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás helyre nem áll az orosz támadás után.
Ez áll az Európai Tanács nyilatkozatában az oroszországi teljes körű invázió évfordulóján, amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett.
A nyilatkozat, amelyet mind a 27 EU-tagállam támogatott, leszögezi, hogy az orosz agresszió béke elleni bűncselekmény, sérti az ENSZ Alapokmányát, az ENSZ alapelveit és az emberiesség értékeit.
Oroszország szisztematikusan civileket vesz célba, városokat rombol le és támadja az ukrán identitást. Eltökéltek vagyunk annak biztosítására, hogy mindazokat, akik felelősek a háborús és más súlyos bűncselekményekért, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben követett el, bíróság elé állítsák
– áll a közleményben.
A német külügyminiszter, Annalena Baerbock csütörtökön heves vitába került kínai diplomatákkal, szenvedélyesen visszautasítva azok állítását, hogy a Nyugat Ukrajna felfegyverzésével olajat önt a tűzre − írta meg a The Guardian.
Baerbock szerint itt az ideje, hogy Kína megmondja Oroszországnak, hagyja abba az agressziót.
Az invázió évfordulója alkalmából az ENSZ közgyűlésén tartott vitában Kína egy intézkedéskatalógust javasolt, amelyben a tűzszünet, a párbeszéd, biztonsági garanciák nyújtása Oroszország számára, a civilek védelme és a területi integritás fenntartása szerepeltek.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint senki sem számított arra, hogy Ukrajna ennyire elszántan áll ellen Oroszországnak, de az orosz hadsereg bebizonyította, nem olyan képzett, mint amilyennek kellene lennie ahhoz, hogy elfoglalja Kijevet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Borrell elárulta, hogy a háború hajnalán, reggel ötkor hívták, és amikor meghallotta a telefonja hangját, azonnal arra gondolt, azt mondja neki a készülék túloldalán lévő hang, hogy Kijevet bombázzák. Igaza is lett, a hang, amely beleszólt a telefonba, rövid, de lényegre törő volt:
Kijevet bombázzák!
Akkor értette meg, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett a világ, drámai helyzetbe került a társadalom.
A Parlamenti Imacsoport tagjai 24 órán keresztül imádkoznak a békéért az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján – közölte Vejkey Imre KDNP-s képviselő, az imacsoport vezetője csütörtök este az MTI-vel.
A kereszténydemokrata képviselő elmondta, a csütörtök éjfélkor kezdődő, 24 órás imaláncban óránkénti beosztásban vesznek részt az imacsoport tagjai, összesen 74-en. Vejkey Imre hozzátette, hisz abban, hogy az imának hatalmas ereje van.
A képviselő egyben mindenkit arra kért, hogy az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulóján, pénteken csatlakozzanak a közös imához egy-egy órára.
Imádkozzunk együtt azért, hogy Európában és a világban a fegyverek hatalma helyett újra Isten békéje legyen a győzedelmes, hogy a világ hatalmasai felismerjék, hogy a háború nem megoldás
– fogalmazott Vejkey Imre.
Magyarország területére 2023. február 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 5795 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5340 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 23-án 51 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A NATO is látja annak jeleit, hogy Kína fegyverszállításokat fontolgat Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz – jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
Nem láttunk még halálos fegyverzetszállítmányokat Kínából Oroszországba tartani, de megfigyeltünk olyan jeleket, amelyek szerint fontolgatják, tervezik ezt. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nagyon világosak voltak, és óva intettek ettől. Kínának nem lenne szabad támogatnia Oroszország illegális háborúját
– fogalmazott Stoltenberg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, és Oroszország hadművelete sérti a világszervezet alapokmányát.
Az alapokmány alapvető elve más államok épségének tiszteletben tartása, nem pedig az, hogy több százezres hadsereggel megtámadjunk egy másik országot
– fűzte hozzá a NATO-főtitkár.
Nemrégiben Antony Blinken amerikai külügyminiszter is figyelmeztette Kínát, hogy következményei lennének, ha támogatást nyújtana Oroszországnak ukrajnai hadműveletéhez. Kína egyelőre nem reagált az ügyben, de a pekingi külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok erre vonatkozó hírszerzési értesüléseit pusztán találgatásnak tekinti.
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el, amelyben beszámoltunk többek között arról, hogy