Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka egymásnak feszült a Bahmut körül kialakult helyzet miatt – állítják a Bild által idézett, meg nem nevezett ukrán források.
A lap szerint Zaluzsnij már hetekkel ezelőtt szerette volna kivonni a csapatait Bahmutból, de erre nem kapott engedélyt.
„A Bahmutban lévő katonák túlnyomó többsége nem érti, hogy miért tartják a várost” – mondta a Bildnek névtelensége megőrzése mellett egy ukrán katonai elemző.
A Bahmut városért folyó harc már hét hónapja tart. Nagyságrendileg tízezer ukrán katonát keríthettek be az ostromlott Bahmut városban – jelentette ki hétfőn Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió tanácsadója hétfőn a Rosszija 1 tévécsatornán.
„Elég nagy helyőrség maradt a városban, körülbelül tízezer ember, talán még valamivel több is. Néhány egység elhagyta, továbbiak pedig igyekeznek elhagyni a várost. Ugyanakkor a tüzérségünk arra törekszik, hogy elérje őket” – mondta.
Gagin szerint Bahmutnál hasonló „katlan” alakult ki, mint 2015-ben Debalcevénél. Mint mondta, orosz erők felügyelik a városba vezető összes utat. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az ukrán csapatok megkísérelnek majd kitörni Csasziv Jar felé, hozzátéve, hogy akkor a napi veszteségük meg fogja haladni a jelenlegi mintegy ötszáz halottat és sebesültet – írja az MTI.
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A nap legfontosabb történései:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is.
Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik szerdán Kijevben António Guterres ENSZ-főtitkár, akinek az orosz invázió egy évvel ezelőtti kezdete óta ez a harmadik ukrajnai látogatása – számolt be az MTI.
A főtitkár kedd reggel érkezett Lengyelországba, ahonnan még aznap továbbutazott Ukrajnába, hogy az ukrán gabonaexportról szóló egyezmény meghosszabbításáról tárgyaljon.
António Guterres jelenleg Ukrajnában van – közölte Farhan Haq szóvivő az ENSZ New York-i székházában tartott sajtótájékoztatón. Stéphane Dujarric, aki elkísérte útjára a főtitkárt, közleményben jelentette be, hogy a főtitkár szerdán Volodimir Zelenszkijjel tárgyal a gabonaexportról.
Az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és Törökország által július 22-én aláírt és négyhavonta megújítható megállapodás, amelynek célja a harcok miatt az ukrajnai kikötőkben rekedt gabona exportjának lehetővé tétele, hozzájárult a háború okozta élelmiszer-világválság enyhítéséhez.
A Kyiv Independent szerint olyan tisztviselőt neveztek ki a korrupcióellenes ukrán hatóság, a NABU élére, akivel szemben ugyancsak felmerült a korrupció gyanúja.
Szemen Krivonoszt hétfőn nevezték ki a NABU vezetőjévé (rajta kívül két másik jelölt neve merült még fel a hétfői meghallgatáson). Az ukrán újságírók és aktivisták viszont amiatt aggódnak, hogy korábban vele szemben is felmerült a korrupció gyanúja,
ráadásul az ukrán elnöki hivatal több tisztviselőjével is kapcsolatban állhat, vagyis a függetlensége is megkérdőjelezhető.
A Kyiv Independent kérdésekkel kereste Krivonoszt ezzel kapcsolatban, de ő nem kívánt reagálni a megkeresésre. Volodimir Zelenszkij elnök szóvivője azt mondta, minden, Krivonosz személyét érintő kérdést annak a bizottságnak kell feltenni, amely őt kiválasztotta a tisztségre.
Az ukrán kabinet miniszterei jóváhagyták az új mechanizmust, amely értelmében a gyermekeket kényszerű evakuálással viszik ki az aktív harci övezetekből – közölte a Sky News.
A kijevi döntés azután született, hogy Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes „személyes ellenőrzése alá vette a gyermekek élete védelmének és a különösen veszélyes területekről való azonnali evakuálásuknak a kérdését” – közölte a reintegrációs minisztérium egy Telegram-posztban.
A minisztérium szerint mostantól a gyermekek kötelező evakuálásának alapja a regionális közigazgatásokon múlik, a kijevi tisztviselőkkel és a katonai parancsnoki szervekkel való egyeztetés alapján. A szülők, gondviselők vagy törvényes képviselők fogják elkísérni az evakuált gyermekeket – tette hozzá a tárca.
Verescsuk szerint a mai döntésnek „arra kell ösztönöznie a szülőket, hogy komolyabban kezeljék gyermekeik evakuálásának kérdését”. „Ha a felnőttek nem képesek gondoskodni a gyermek biztonságáról, akkor az államnak kell ezt megtennie” – mondta nyilatkozatában.
Az ATV számolt be arról, hogy új gazdát keresnek Magyarországon egy Ukrajnából kimentett német juhásznak, Rambónak.
Az állat súlyos repesztalálatot kapott a Harkivi területen, miközben egy ukrán katona mellett szolgált. A koponyája megsérült, több fogát ki kellett húzatni, és a fél fülét leszakította a robbanás.
Az állatot később ukrán állatvédők segítségével mentették Magyarországra, jelenleg a Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány menhelyén van.
Pokoli fájdalmai voltak, és ezeknek a fájdalmaknak az ellenére eszébe nem jutott ránk morogni
– mondta a riportban Kovács Violetta, az alapítvány elnöke.
Románia az Egyesült Államoktól vásárol Abrams harckocsikat, miközben vadászgépekkel, tengeralattjárókkal és aknavadász hajókkal is megerősíti hadseregét.
A kronikaonline.ro szerint a hírt kedden erősítette meg Teodor Incicas vezérőrnagy, a védelmi tárca fegyverzetbeszerzésért felelős főosztályának vezetője. A washingtoni és a bukaresti kormány közötti megállapodás értelmében beszerzendő harckocsikat
a román hadsereg igényei szerint a legkorszerűbb technológiával szerelik fel.
A harckocsikból 54 darabot, egy zászlóaljhoz elegendő eszközt vásárolnak, és az erről szóló tervezetet a napokban küldik meg jóváhagyásra a bukaresti parlamentnek.
A védelmi minisztérium tisztviselője arról is beszámolt, hogy egyéb harceszközöket is beszereznek, köztük két F–16-os vadászgépet, valamint tengeralattjárókat és aknavadász hajókat vesznek.
Az ukrán légierő kedden hat csapást mért azokra a területekre, ahol a megszállók személyzete és katonai felszerelése összpontosult.
Az ukrán tüzérség a nap eleje óta eltalált egy ellenséges Buk föld-levegő rakétarendszert és három olyan területet, ahol orosz megszállók koncentrálódtak – írja az Unian.
„Ukrajna Védelmi Erőinek légiereje hat csapást mért a megszállók személyi állományának és katonai felszerelésének koncentrációs területeire, míg a rakétaerők és a tüzérség egységei a nap folyamán egy orosz Buk–M1-2 légvédelmi rakétarendszerre és három, az ellenség személyi állományának koncentrációs területére mértek csapást” – tájékoztatott az ukrán vezérkar.
Bahmut és Soledar térségében fogságba esett ukrán hadifoglyokat engedtek szabadon kedden az orosz erők, összesen 130 katona térhetett haza – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.
A legtöbb ember, aki ma hazatér, súlyosan megsérült. Ahogy Volodimir Zelenszkij elnök korábban mondta, az államnak gondoskodnia kell mindegyikükről. Minden hősünknek éreznie kell, hogy az állam gondoskodik róla
– jelentette ki a tisztviselő az Unian ukrán hírügynökség tudósítása alapján.
Lengyelország újabb tíz, német gyártmányú Leopard 2-es páncélozott harckocsit küld Ukrajnának még a héten – jelentette be a lengyel védelmi miniszter kedden.
„Négy harckocsi már Ukrajnában van, további tízet még a héten elküldünk Ukrajnának” – fogalmazott Mariusz Blaszczak a sajtótájékoztatóján.
A védelmi tárca vezetője a tájékoztatót követően elindult Stockholmba, az Európai Unió tagországainak este kezdődő védelmi miniszteri találkozójára, ahol az európai biztonsági helyzet és az Ukrajnának nyújtandó támogatás a fő téma – adta hírül az MTI.
Az ukrán külügyminisztérium állítása szerint Kijev nem vett részt abban a szabotázskísérletben, amely Belarusz légterét érte még február végén a dróntámadáskor – írja a Sky News.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök korábban az Egyesült Államokat és Ukrajnát sejtette az akció mögött.
Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője azonban tagadta, hogy az országnak bármiféle köze lenne hozzá, majd kedd délután kijelentette:
Egyértelmű, hogy ez egy újabb kísérlet arra, hogy mesterséges fenyegetést keltsenek, abból a célból, hogy igazolják az Oroszországnak nyújtott belorusz támogatást
– reagált a szóvivő.
Egy moszkvai ítélőszék 8 és fél év börtönbüntetésre ítélt egy orosz egyetemi hallgatót amiatt, amit a közösségi médiában közzétett posztjaiban írt az orosz hadseregről.
Dmitrij Ivanovot kedden amiatt ítélték el, hogy „hamis információkat” terjesztett az orosz hadseregről. Az Associated Press szerint annak a jogszabálynak az értelmében vonták felelősségre, amelyet közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása után fogadtak el az orosz törvényhozók.
Ivanov a posztjában háborúnak nevezte az ukrajnai hadjáratot (amelyet az orosz politikai vezetés csak „különleges hadműveletnek” hív), és arról írt, hogy az orosz haderő civileket bombáz és háborús bűnöket követ el Ukrajnában, valamint hogy a zaporizzsjai atomerőművet is veszélyezteti. A legtöbb esetben az orosz fiatal más, közösségi médiás bejegyzésekben található tartalmakat terjesztett.
2022. február 24., vagyis a háború kitörésének napja óta már több mint 11 ezer olyan határsértés történt Ukrajnában, amit illegálisan követtek el a belső szökevények – írja az Unian az Ukrán Állami Határőrség szóvivőjének kijelentésére hivatkozva.
Jelenleg nem csökkent jelentősen azon szabálysértők száma, akik illegálisan próbálnak átlépni a határon, így az ellenőrző pontokon kívül is, ebben az irányban leginkább a romániai és moldovai határszakaszokon tartjuk őket őrizetben, több mint 11 ezren vannak. Az ilyen szabálysértőket őrizetbe vették. További 4100 szabálysértőt az ellenőrző pontokon állítottak meg, amikor hamis okmányokkal vagy más illegális módon próbáltak távozni. A legtöbb szabálysértést a magyar és lengyel határon jegyezték fel
– fogalmazott egy tájékoztatón Andrij Demcsenko.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség információi szerint 90 orosz hadifogoly tért vissza Ukrajnából – írja a Sky News. Az orosz védelmi minisztérium kedd délután azt állította, hogy a szabadon engedés egy megbeszélés után történt.
Ukrán oldalról mindeddig nem erősítették meg a foglyok átadását.
Az oroszok brutálisan végeztek ki egy ukrán hadifoglyot, az esetet le is videózták, és feltöltötték az internetre. A felvétel még orosz oldalon is visszatetszést keltett, ők sem akarják elhinni, hogy ilyet tettek a katonáik.
A minap már röviden írtunk arról, hogy Volodimir Zelenszkij is reagált erre a videóra. Azóta már az is kiderült, hogy pontosan ki lehetett az áldozat.
A felvételt (amelyet cikkünk legalján linkelünk be) valószínűleg egy orosz katona testkamerája rögzítette. A videón az látszik, hogy egy fegyvertelen ukrán hadifogoly beleszív egyet a cigarettájába, majd azt mondja, hogy „Dicsőség Ukrajnának”,
mire az orosz katonák rákiáltanak, hogy dögöljön meg, szitává lövik a gépkarabélyaikkal, és még a holttestébe is beleeresztenek jópár golyót.
Az áldozatot azóta a háborút követő blogoldalakon azonosították is, úgy tudni, hogy Timofij Sadurának hívták, és 40 éves volt.
A BBC szerint Sadura még február 3-án tűnt el a donyecki harcokban, tehát akkor eshetett hadifogságba. Alakulata, az ukrán 30. különálló gépesített dandár szerint –amely azt is megerősítette, hogy tényleg ő látható a felvételen – utoljára Bahmut közelében látták.
Az eset az orosz és az ukrán közösségi médiában is nagy visszhangot váltott ki. A kivégzés miatt jó néhány orosz oldalon is tiltakoztak, miközben mások azzal a magyarázattal álltak elő, hogy szerintük a felvétel megrendezték.
Az utóbbiak többek közt azt is felvetették, hogy az ukránok ölhettek meg egy ukrán egyenruhába öltöztetett, elfogott orosz katonát, vagy hogy egy ukrán dezertőr lehetett az áldozat. Mindeközben az ukrán oldalon már háborús hőst és mémet csináltak a kivégzett katonából.
A szóban forgó videó megnézését csak saját felelősségre ajánljuk, itt megtekinthető .
A NATO-bővítés folyamatának befejezése kiemelten fontos a katonai szövetség számára, Finnország és Svédország meghívása a szövetség tagjai közé azt üzeni, hogy a NATO szerint minden nemzetnek joga van megválasztani, milyen úton kíván haladni – tette közzé az MTI Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentését a Brüsszelben Bajram Begaj albán államfővel tartott sajtótájékoztatóján kedden.
Jens Stoltenberg elmondta, azt reméli, hogy a többi 28 tagországhoz hasonlóan Törökország és a Magyarország is mihamarabb ratifikálja a csatlakozásról szóló egyezményt. Ebből kifolyólag Stoltenberg nemrég megegyezett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel arról, hogy a hét második felében folytatják a bővítés kérdésével foglalkozó megbeszélésüket Brüsszelben.
Noha még vannak feladatok, ez lesz a katonai szövetség történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata
– tette hozzá a NATO-főtitkár.
Még a héten újabb szállítmányt küld Lengyelország Leopard 2 harckocsikból.
Mariusz Blaszczak, a Lengyel Köztársaság miniszterelnök-helyettese és nemzetvédelmi minisztere kijelentette, hogy az elkövetkező napokban további 10 Leopard 2 harckocsit szállítanak Ukrajnának.
Erről a Sky News brit tévécsatorna számolt be. „Négy harckocsi már Ukrajnában van, a maradék 10 még ezen a héten eljut Ukrajnába” – mondta Blaszczak.
Az Institute for the Study of War (ISW) a Baza online hírportálra hivatkozva közölte, hogy az orosz tisztviselők ultranacionalista közösségi oldalakon toboroznak férfiakat a Wagner zsoldoscsoportba csaknem 30 orosz városban.
Mindemellett – a Sky News beszámolója szerint – egy moszkvai pszichiáter öngyilkosságra hajlamos férfiakat szólít fel arra, hogy lépjenek be a hadseregbe. Az ukrajnai hatóságok megfigyelték azt is, hogy az oroszok 2006-ban született fiúkat regisztráltak katonai szolgálatra.
Az ISW szerint a jelentések azt mutatják, hogy a Kreml „visszatér a korábban sikertelen önkéntestoborzási kampányához” annak érdekében, hogy elkerüljék az újabb mozgósítást.
Az orosz erők vélhetően jelentős veszteségeket szenvednek a Bahmutért folytatott harcokban. Moszkva erőfeszítéseiben központi szerepet játszanak a Wagner-csoport zsoldoskatonái, olyannyira, hogy Jevgenyij Prigozsin legjobb embereit küldte harcba.
Az ISW szerint azonban az ottani heves harcok jelentősen megtizedelték a Wagner erőit. A szakértők szerint a csata ismét tetőzhet, ami válaszút elé kényszeríti az oroszokat:
feladják erőfeszítéseiket, vagy embereik életét kockáztatják.
Az ISW szerint „Putyin hagyja, hogy az orosz védelmi minisztérium felakassza. Prigozsin hatalmának és hírnevének súlyos károsítása Oroszországon belül fontos eredmény lenne az oroszországi józanság helyreállításának hosszú távú kilátásai szempontjából.”
A szakértők szerint ez egy olyan cél, amely az Egyesült Államok és Ukrajna érdekeit is szolgálja.
Az idő most Ukrajna oldalán áll, és Oroszországnak „a lehető leghamarabb véget kell vetnie ennek a konfliktusnak” − mondta egy orosz szakértő.
Az Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója által megosztott felvételen az látható, amint látszólag az orosz állami televízióban az ukrajnai háborúról beszélgetnek − írta meg a Sky News.
Az egyik szakértő szerint az idő most Ukrajna oldalán áll, és osztja az aggodalmát, hogy még több fegyvert küldenek nekik.
Nekem úgy tűnik, hogy minden egyes szállítmánnyal, minden egyes nyugati fegyverszállítással Ukrajna fegyveres erői egyre több támadó, műveleti és harci képességet szereznek. Most minden az ő oldalukon áll. Véget kell vetnünk ennek a konfliktusnak, véleményem szerint a lehető leghamarabb
− mondja.
Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter megerősítette, hogy a következő napokban újabb tankokat küldenek Ukrajnának. Ez a fennmaradó tíz a 14 német gyártmányú Leopard 2 harckocsiból, amelyet Lengyelország felajánlott.
Lengyelország januárban további 60 harckocsit ígért Ukrajnának. A Nyugat összesen 300 tankot küld a háború sújtotta országba – számolt be a Sky News.
Március 7-én egy napon belül harmadszor hirdettek légiriadót a hatóságok Ukrajna egész területén – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Helyi idő szerint 14.08-kor Kijevben és több központi régióban is megszólaltak a szirénák. Néhány perccel később az egész országra kiadták a riasztást.
A riasztó hangja rakétatámadások és légicsapások veszélyét jelzi.
Bahmut város elfoglalása megnyitja az utat a támadás előtt az ukrán védelem belseje felé – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca vezetői állományával kedden megtartott telefonkonferencián.
Bahmut felszabadítása folytatódik. Ez a város az ukrán erők fontos védelmi csomópontja a Donyec-medencében. Ellenőrzésünk alá vonása lehetővé teszi a további offenzívákat az ukrán fegyveres erők védelmének mélyébe
– mondta Sojgu. Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden, a Rosszija 24 hírcsatornán azt mondta, hogy az orosz erők Bahmutnak már csaknem felét ellenőrzésük alá vonták, és hogy már a tüzérség is benyomult a városba.
Gagin szerint az ukrán erők kisebb csoportjai kaotikusan vonulnak vissza az országutakon, miközben a városba vezető aszfaltozott utakat az orosz tüzérség tűz alatt tartja. A tisztségviselő szerint a súlyos veszteségek és a felázott talaj okozta nehézségek ellenére az ukrán fél megpróbál erősítést eljuttatni a városba. A helyőrség létszámát tízezer körülire becsülte.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kedden bejelentette, hogy Belaruszban őrizetbe vették az ukrán különleges szolgálatok ügynökét és cinkosait, akik egy orosz A–50 AWACS repülőgép szabotálási kísérletében vettek részt a Minszk melletti repülőtéren – számolt be a TASZSZ.
Összesen több mint 20 embert vettek őrizetbe Belaruszban a szabotázskísérlet miatt.
Amint arról már beszámoltunk, belorusz partizánok és a száműzetésben élő ellenzék tagjai vállalták a felelősséget egy orosz A–50-es katonai felderítő repülőgép elleni dróntámadásért a belorusz főváros, Minszk közelében lévő repülőtéren. Az akció jelentősen meggyengítette az orosz légierőt a térségben.
Azért, hogy ne legyenek pletykák, nem tagadom, néhány nappal ezelőtt, még a mostani művelet előtt elrendeltem a legbrutálisabb razziát az egész országban
– mondta a belorusz vezető, aki azt is elárulta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a CIA műveletet készít elő Belarusz ellen.
A belorusz elnök szerint a szabotázskísérletben részt vevő személynek orosz és ukrán útlevele is volt, és a Krímben élt, rokonai egy része Ausztriában, más részük pedig Kijevben maradt, és az ukrán titkosszolgálat szervezte be. Az informatikában jártas személyről van szó, aki felkészült a terrorcselekmény elkövetésére – vélekedett Lukasenka.
Lukasenka kifejtette véleményét Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is, aki megfogalmazása szerint egy „hitvány gazember”, szerinte ugyanis akciókat nem végeznek az ország vezetőjének és főparancsnokának jóváhagyása nélkül.
Januárban ismét kevesebb ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió tagállamaiban az előző hónap adataihoz képest; továbbra is Lengyelország adta meg a legtöbb ilyen jogi státuszt az ukrajnai kérelmezőknek – tájékoztatott kedden az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek januárban is nagy, de csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az év első hónapjában a legtöbb, 28 445 ideiglenes védelmi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (28 205), Románia (8955) és Spanyolország (4250) követte.
Lengyelország januárban a decemberi adatokhoz képest 3415-tel kevesebb ilyen státuszt adott meg a kérelmezőknek. Jelentős volt a csökkenés továbbá Romániában, ahol a novemberi adatokhoz képest januárban 2305-tel kevesebb ilyen jogállást biztosítottak, míg Olaszországban és Írországban kétezerrel. Jelentősebb növekedést a decemberi adatokhoz képest Németországban (+3095) jelentettek.
A jelentésből kiderült az is, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban pedig 725 ilyen jogállást biztosított az ukrajnai menekültek számára.
Az ukrán hatóságok online tárgyalásokat kezdeményeztek nyugati kollégáikkal a gabonaszerződés meghosszabbításáról – értesült a Reuters.
A hírügynökség szerint Ukrajna közvetlenül nem tárgyal az élelmiszerexportra vonatkozó megállapodások meghosszabbításáról Oroszországgal. Ehelyett Kijev nyugati partnerei részt vesznek a Moszkvával folytatott megbeszéléseken.
Az Ukrajnából származó élelmiszerek exportjáról szóló megállapodásokat 2022. július 22-én kötötték Isztambulban 120 napra.
Az ukrajnai háború a sajtószabadság helyzetének folyamatos romlását eredményezte szerte Európában, ahol jelentősen nőtt a fogva tartott újságírók száma – közölte jelentésében a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács kedden.
A jelentés szerint az Európa Tanács újságírás védelmét elősegítő platformjának partnerszervezetei tavaly 289 figyelmeztetést tettek közzé a média szabadságát érő súlyos fenyegetésekről vagy támadásokról, valamint az újságírók bebörtönzésével, megtámadásával, zaklatásával és az ellenük indított rágalomkampányokkal kapcsolatban a páneurópai szervezet több tagállamában.
Az elmúlt években aggasztóan megnövekedett az újságírók elleni támadások és fenyegetések száma
– fogalmaztak.
A jelentés szerint tavaly év végén 127 újságírót tartottak fogva Európában, ami 60 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 2022 folyamán 74 feljegyzés érkezett az újságírók testi épsége elleni támadásokkal kapcsolatban.
Ezek az összes jelentés 26 százalékát tették ki. 41 esetet jegyeztek fel az újságírók fogva tartásával és bebörtönzésével összefüggésben (14 százalék), 94 esetet az újságírók zaklatásával és megfélemlítésével kapcsolatban (32 százalék) és további 80 figyelmeztetést a média szabadságát jelentősen befolyásoló egyéb cselekményekről (28 százalék).
A jelentés kiemeli, hogy számos tagországban az újságírók munkáját korlátozó jogszabályokat vezettek be. Volt, ahol visszaélést figyeltek meg az igazságszolgáltatással kapcsolatban az újságírók megbüntetésére vagy megfélemlítésére, továbbá voltak olyan országok, ahol a jelentés szerint megfigyelik az újságírók kommunikációját – írta az MTI.
Az orosz csapatok Bahmut közel felét már irányításuk alá vették – jelentette ki Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének (Gyenyisz Pusilin) tanácsadója.
A tüzérségünk, a felszerelésünk és a csapataink már a városban vannak. Bahmut csaknem fele már a mi kezünkben van
– mondta a Rosszija 24 tévécsatorna adásában, amelyet a TASZSZ szemlézett. Gagin szerint az ukrán fegyveres erők harcosai országutakon, csoportosan próbálnak kiszökni a városból. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy az ukránok megpróbálhatnak betörni a városba.
Március 7-én reggel egész Ukrajnában megszólaltak a légvédelmi szirénák, a riadó körülbelül 20 percig tartott – írja a pravda.com.
Mint írják, először a Vinnyicai területen volt riadó, majd percekkel később már a fővárosban is. Helyi idő szerint 10:56-ra elmúlt a veszély.
A bíróság 8 és fél év börtönre ítélte Dmitrij Ivanovot, a Protest MSU Telegram-csatorna adminisztrátorát, mert álhíreket tett közzé a hadseregről – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara a Facebookon számolt be róla, hogy március 6-án mekkorák voltak az orosz veszteségek. Mint írták,