David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerdán Magyarország Ukrajnával határos, északkeleti határvidékére utazott – közölte az Egyesült Államok nagykövetsége az MTI-vel. Közleményük szerint a nagykövet találkozott olyan ukrajnai menekültekkel, akiket jelenleg egy máriapócsi menekültszálláson helyeztek el.
Oroszország folyamatos támadásai megdöbbentők, de nem meglepők. Oroszország továbbra is szándékosan vesz célba és gyilkol civileket. Az Egyesült Államok békét akar Ukrajnában, és azt, hogy ez a háború véget érjen. Az ember, aki ma véget vethet ennek a háborúnak, Vlagyimir Putyin. Az Egyesült Államok továbbra is határozottan és egyértelműen kiáll Vlagyimir Putyin háborújának áldozatai mellett
– mondta a menedékhely jelenlegi lakóival folytatott négyszemközti beszélgetést követően David Pressman újságíróknak.
A nagykövetség tájékoztatása szerint ezt követően David Pressman Mátészalkára, majd Beregsurányba utazott, ahol Herka István (Fidesz–KDNP) polgármester fogadta, majd ellátogatott a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz, hogy megismerje az Ukrajnából érkező menekültekért végzett munkájukat.
Mint írták, a nagykövet meglátogatta a beregsurányi magyar–ukrán határátkelőhelyet is, ahol a határőröktől a menekültekkel kapcsolatos tapasztalataikról tájékozódott.
A NATO és az Európai Unió frontvonalaként, Európai szövetségeseink biztonsága szempontjából elengedhetetlen, ahogy Magyarország elősegíti a Kreml által okozott tragédiák és igazságtalanságok elől menekülők biztonságos, emberséges utazását
– közölte David Pressman.
A nagykövet kommünikéje idézte David Pressmant, aki szerint „míg vannak, akik megpróbálják elterelni a figyelmet az Oroszország háborúja által a közös biztonságunkat fenyegető nagyon is valós veszélyekről, az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajna azon képességét, hogy megvédje népét, szuverenitását és függetlenségét”.
David Pressman csütörtökön Veszprémben találkozik a NATO keleti szárnyának biztosításában fontos szerepet játszó amerikai katonákkal – írták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Postnak adott interjúban azt mondta: nem kapott hivatalos értesítést a Fehér Házból azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai háborúról szóló pentagoni iratok szivárogtak ki az utóbbi hetekben.
Az államfő azt mondta, hogy a hírekből értesült a szivárgásról, de „határozottan rossz fejleménynek tartja a történteket, mivel Ukrajnának és az Egyesült Államoknak is árt a dokumentumok kiszivárgása.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy a kiszivárgott iratok szerint az Egyesült Államok vezető ukrán tisztviselőket hallgat le, Zelenszkij azt mondta: nem kockáztathatja az Egyesült Államokkal való kapcsolatukat, ezért nem szeretne véleményt mondani erről.
Ha beszélhetek őszintén, akkor megteszem. De itt nagy kockázatról van szó. Ha ez csak az én háborúm lenne Putyinnal szemben, és ketten harcolnánk a csatatéren, akkor mindenkinek megmondanám, mit gondolok róla. De itt kicsit másképp néz ki a történet
– mondta Zelenszkij.
A Twitter szombaton törölte Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének egyik Lengyelországról írt bejegyzését. Oldalán az jelent meg, hogy a bejegyzés „sérti a Twitter szabályait”.
Szerdán azonban a Twitter feloldotta a bejegyzés blokkolását. A közösségi oldal azzal indokolta döntését, hogy a nyilvánosság érdekében állhat, hogy a poszt elérhető maradjon – írta a TASZSZ.
„Ez a tweet megsértette a Twitter szabályait. A Twitter azonban megállapította, hogy a nyilvánosság érdekében állhat, hogy a poszt elérhető maradjon” – áll a cég közleményében, amelyet a bejegyzéshez írtak.
A bejegyzés most már egy kattintásra olvasható.
A korábban letiltott posztban Medvegyev Lengyelországról írt:
Nem látom értelmét, hogy diplomáciai kapcsolatot tartsunk fenn Lengyelországgal. Ennek az államnak nem szabad léteznie számunkra, amíg a ruszofóbokon kívül senki más nincs hatalmon, és Ukrajna tele van lengyel zsoldosokkal, akiket könyörtelenül ki kellene irtani, mint a büdös patkányokat
– írta.
Az orosz felhasználók átállása a Tinder online társkereső szolgáltatásról a hazai platformokra valahol 12-18 hónapig tarthat – mondta a TASZSZ-nak a Mamba orosz társkereső szolgáltatás vezérigazgatója, Andrej Bronetszkij.
„Nehéz pontos előrejelzéseket tenni ezzel kapcsolatban, de egy-másfél évbe telik” – mondta a vezérigazgató.
Becslése szerint a Tinder részesedése az orosz társkereső alkalmazások piacán 20-25 százalékos. A Tinder cég végleges kivonulása Oroszországból azt jelentheti, hogy az applikáció nem lesz letölthető Oroszországon belül az AppStore-ban és a Google Play-ben
– mondta Bronetsky.
Lehetséges, hogy a már regisztrált felhasználók számára meghagyják az alkalmazást, de az új felhasználók számára nem teszik letölthetővé, és megtiltják az Oroszországban tartózkodó felhasználóknak, hogy használják a szolgáltatást – írja a TASZSZ.
A Match Group, a Tinder online társkereső szolgáltatás tulajdonosa korábban bejelentette, hogy kivonul Oroszországból. Márkái lépéseket tesznek a szolgáltatásaikhoz való hozzáférés korlátozására Oroszországban, és 2023. június 30-ig befejezik kivonulásukat az orosz piacról – közölte a vállalat.
Az ukrán fővárost dróntámadás érte az éjjel – erről a kijevi katonai közigazgatás Telegram-oldalán írtak.
A mostani akció 6 napon belül a 3. orosz támadás volt a fővárosban, és az eddigi akciókhoz hasonlóan most is iráni gyártmányú drónokkal támadtak. Az előzetes információk szerint az összes támadó drónt azonosította és megsemmisítette a légvédelem.
Pavel Asztakov volt orosz gyermekombudsman a Kreml-közeli műsorvezető, Vlagyimir Szolovjev műsorában beszélt a lengyel nagykövetről.
Asztakov azt idézte fel, hogy egy évvel ezelőtt a varsói orosz nagykövetet festékkel öntötte le egy aktivista, és hozzátette, az eset után kíváncsian várta, hogy
Vajon holtan találják-e a Moszkva folyóban a moszkvai lengyel nagykövetet?
Mindezt azzal indokolta, hogy a diplomáciában a barátságtalan lépésekre válaszlépéseket kell adni.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt kedden egy sajtótájékoztatón megkérdezték arról, hogy ilyen kijelentések után biztonságban van-e a moszkvai nagykövetük. Válaszában azt mondta, a moszkvai nagykövetük (akárcsak a kijevi) valóban nehéz körülmények között végzi a munkáját, de nem hagyja magát megfélemlíteni.
Az Egyesült Királyság nem küldött meghívót az orosz elnöknek III. Károly király május 6-án esedékes koronázására – írja a Reuters.
A hírügynökségnek egy brit tisztviselő azt mondta, hogy nem csak az orosz elnök, hanem Belarusz, Irán, Mianmar, Szíria, Afganisztán és Venezuela vezetői sem kaptak meghívót. Észak-Korea, és az oroszokkal stratégiai partnerségben álló Nicaragua magas rangú diplomatái viszont kaptak meghívót.
Ukrajna állami és államilag garantált adóssága március 31-én 4 milliárd 384,99 millió hrivnya, azaz 119,91 milliárd dollár (40 ezer milliárd forint) volt – erről tanúskodnak a pénzügyminisztérium május 2-i, keddi adatai.
Megjegyzendő, hogy márciusban Ukrajna adósságának összege hrivnyában kifejezve 143,23 milliárddal, dollárban mérve pedig 3,92 milliárddal nőtt − közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Az állam és az államilag garantált adósság hrivnyában és amerikai dollárban kerül meghatározásra, azt az Ukrán Nemzeti Bank a beszámolási időszak utolsó napján érvényes árfolyamán számolják ki
– szögezte le a pénzügyminisztérium.
Bahmut ostromáról tett közzé videót az ukrán védelmi minisztérium a Twitteren.
„Bahmut tartja magát” − írják a posztban.
Ez Sztálingrád képeit idézi fel lelki szemeim előtt
− fogalmazott az egyik kommentelő.
Oroszországban, a krasznodari határterületen kigyulladt egy üzemanyag-tároló – számoltak be az orosz közösségi oldalak.
A Baza nevű Telegram-csatorna szerint a tűz Taman kikötőjében ütött ki, és nem sokkal előtte a szemtanúk robbanást hallottak. Az oldal úgy tudja, hogy egy dróntámadás történhetett. Az eset körülményeit még vizsgálják.
A tűz miatt a lehető legnagyobb készültséget rendelték el a tűzoltóknál. Halálos áldozatokról egyelőre nincs hír.
A napokban több, ehhez hasonló csapás is történt, amivel az ukránok már a közelgő ellenoffenzívát igyekeznek előkészíteni.
Az ideiglenesen megszállt Mariupolban oroszok öt rakétakészletet szállító vonatra lettek figyelmesek. Ezeket Zaporizzsja felé szállították – számolt be az RBC Ukrajna a mariupoli polgármesterre hivatkozva.
Időről időre egy ilyen szállítmány átadása után a zaporizzsjai településeket S–300-as rendszerekkel lövik. Ezért ne hagyja figyelmen kívül a légiriadókat
– írta Petro Andriuscsenko.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter úgy véli, hogy Ukrajna harcok nélkül is felszabadíthatja az Oroszország által megszállt Krímet – írja az RBC a The Atlantic cikkét idézve.
Amint azt a cikkben is írják, mindenki tudja, hogy a Krím nagy stratégiai jelentőséggel bír, ráadásul a megszállás ideje alatt a Krímből turisztikai terület helyett katonai repülőgép-tároló lett, emellett a félszigeten megjelentek az ukrán hadifogolytáborok.
Harc nélkül elfoglaljuk a Krímet
– mondta Reznyikov a lapnak.
A cikkben megjegyzik továbbá, hogy az Oroszországot és a Krímet összekötő hídon történt robbanás után a félszigeten élő oroszok nagy része elkezdte elhagyni a területet.
Robbanószerkezet rongált meg egy vasúti pályát a brjanszki régióban, ahol egy mozdony és több tehervagon kisiklott – számolt be erről az orosz médiában Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója.
Azonosítatlan robbanószerkezet robbant fel a Sznyezsetyszkaja vasútállomás közelében
– írta Bogomaz közösségi oldalán, hozzátéve, hogy áldozatokról nincs tudomásuk a hatóságoknak. Megjegyezte, hogy a baleset helyszínén az érintett szolgálatok dolgoznak.
A rendfenntartó szervek tisztviselői a TASZSZ-nak elmondták, hogy „egy 70 kocsiból álló tehervonat haladt a síneken”. „A robbanás a mozdony környékén történt, aminek következtében mintegy 20 vagon kisiklott” – tájékoztatták a lapot hivatalos források, akik elmondták, hogy a robbanás következtében tűz nem keletkezett.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!