Ukrajna három régiójában is légiriadót rendeltek el csütörtökön késő délután.
Kijev felett legalább egy drónt lelőtt az ukrán légvédelem, erről videó is készült.
A fővárosban helyi idő szerint kereken 20 órakor szólaltak meg a szirénák, 20.13-kor pedig robbanások hallatszottak. 20.33-kor ismét megszólaltak a szirénák, egyelőre nem tudni, véget ért-e a támadás.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt írta a Telegramon, hogy a főváros egyik kerületében tűz ütött ki egy négyemeletes épületben, vélhetően egy drón (vagy a maradványai) csapódhattak be. A lángok 50 négyzetméterre terjedtek ki, sérültekről egyelőre nincs hír.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán elnök a holland és a belga csúcstalálkozóval kapcsolatban úgy fogalmazott Twitter-oldalán, hogy az együttműködésnek és a további fegyvereknek köszönhetően új lépéseket tettek Európa közös megerősítésére és az orosz agresszor megbüntetésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzátette, hogy megnyerik ezt a háborút Ukrajna és egész Európa szabadságáért.
Emellett háláját fejezte ki Finnországnak, Svédországnak, Norvégiának, Dániának, Izlandnak, Hollandiának és Belgiumnak is.
Nemrég írtunk arról, hogy az ukrán fővárosban robbanás történt, és lelőtt egy drónt az ukrán légvédelem. A közösségi médiás szakblogokon azt írják: nincs kizárva, hogy a saját drónjukat lőtték le az ukránok.
Korábban felvetődött, hogy egy orosz Korsar drón volt látható a Kijevben készült videón. A Ukraine Weapons Tracker oldalán viszont azt írták, hogy valószínűleg egy Bayrakter TB2 (amely nagyon hasonlít a Korsarhoz) látható a felvételen, amely az ukrán hadsereghez tartozott, vagyis a saját drónjukat lőhették le véletlenül.
A szakblog azt is hozzátette, hogy miért nem egy Korsar drón látható a felvételen: egyrészt a Korsarból nagyon kevés, „körülbelül 3,5 darab” létezik jelenleg, másrészt pedig a drón alváza is arra utal, hogy ez egy Bayraktar volt (a Korsarnál ugyanis a kerekek be vannak húzva repülés közben, a Bayraktarnál viszont nem, és az utóbbi a videón is látható).
Hasonló következtetésre jutott az OSINTtechnical szakblog is. Mindeközben az orosz sajtó is arról számolt be, hogy szerintük az ukránok a saját drónjukat lőtték le.
Újabb kárpátaljai áldozata van Oroszország Ukrajna ellen indított véres háborújának – írta a Kárpáti Igaz Szó.
A húszéves Volodimir Havris haláláról a Beregszentmiklósi (Csinagyijevo) Kistérségi Tanács közösségi oldalán számoltak be csütörtökön. A fiatal katona május 1-jén, harci feladat teljesítése közben esett el a Luhanszk megyei Bilohorivka település térségében.
A több mint 14 hónapja tartó háborúnak már számtalan kárpátaljai áldozata van. A háborúban eddig elhunytak közül közel húsz magyar származású áldozatról van tudomásunk – írta a kárpátaljai portál.
Ukrajna három régiójában is légiriadót rendeltek el csütörtökön késő délután.
Kijev felett legalább egy drónt lelőtt az ukrán légvédelem, erről videó is készült.
A fővárosban helyi idő szerint kereken 20 órakor szólaltak meg a szirénák, 20.13-kor pedig robbanások hallatszottak. 20.33-kor ismét megszólaltak a szirénák, egyelőre nem tudni, véget ért-e a támadás.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt írta a Telegramon, hogy a főváros egyik kerületében tűz ütött ki egy négyemeletes épületben, vélhetően egy drón (vagy a maradványai) csapódhattak be. A lángok 50 négyzetméterre terjedtek ki, sérültekről egyelőre nincs hír.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában adott részletes interjút, amelyben azt mondta, most egyáltalán nincs esély arra, hogy Oroszország és Ukrajna leüljenek tárgyalni, sőt még az sem valószínű, hogy a fegyvernyugvás után békét kötnének a felek.
A beszélgetést még szerdán rögzítették, a leiratát azonban csak nemrég tették közzé. Kaiser beszélt egyrészt a Kremlnél történt dróntámadásról is, amelyről azt mondta: nem valószínű, hogy Ukrajna követte volna el az akciót, a szakértők inkább hamis zászlós műveletre gyanakodnak.
Egyes nyugati elemzők azt mondták, hogy körülbelül akkor tudták volna ezzel megölni Putyint, ha nekirepül az eszköz. Értelme nem sok, a legtöbb elemzés azt mondja, hogy ez vélhetőleg az úgynevezett hamis zászlós művelet volt, maguk az oroszok követték el, hogy ezzel megindokoljanak valamilyen következő lépést
– fejtette ki.
A szakértő beszélt a közelgő ukrán ellentámadásról is. Mint mondta, az oroszok több helyen is védműveket építettek. „Több sorban, ahol a legvalószínűbbek az ukrán támadási irányok, akár több tucat kilométer mélységben, egymástól 8-10 kilométer távolságban épülnek a lövészárokrendszerek, a harckocsifedezékek […] Komplex védelmi vonalak épülnek, mert az oroszok is készülnek az ukrán támadásra” – részletezte, hozzátéve, hogy „a legsűrűbb védelem a Nova Kakhovka-i gáttól a donyecki régióig tart”, de az oroszok már a Krím félsziget bejáratánál is támadásra készülnek.
Kaiser Ferenc arról is beszélt:
fegyverszüneti tárgyalásokra most semmi esély nincs, jelenleg vihar előtti csend van, mindkét fél a harcra készül.
Mint mondta, az ukrán politikai vezetés most nem is ülhetne le tárgyalni, hiszen az ukrán nép egyértelműen harcolni akar, vissza akarja venni az elfoglalt területeket, és az ukrán elnök „akár bele is halhatna” abba, ha elkezdenének tárgyalni.
„Amíg az ukrán nép úgy érzi, hogy van arra reális esély, hogy területeket foglaljon vissza – és jelenleg maga az ukrán vezetés is úgy érzi […] –, addig Ukrajna nem egyezkedik Oroszországgal. Oroszországnak meg az a minimumcélja, hogy ami most a birtokában van, az az övé maradjon, függetlenül attól, hogy ezt egy kikényszerített és senki által el nem fogadott népszavazással érte el” – vázolta, hozzátéve:
Egyelőre egyik fél részéről sem látszik igazán a tényleges tárgyalási vagy megegyezési hajlandóság. Mindkét fél abban bízik, hogy a fegyverek erejével még számára kedvező változásokat tud elérni.
A szakértő később arról is beszélt: az már most látszik, hogy ha le is zárul az ukrajnai fegyveres konfliktus, akkor sem lesz béke a felek közt, hanem inkább egy olyan befagyott konfliktusra lehet számítani, mint amilyen 2014-2015 óta is volt Kelet-Ukrajnában.
Oroszország ebben érdekelt, mert amíg egy ország a saját területét nem ellenőrzi, tehát nem szuverén, és de facto háborúban áll, addig semmilyen nemzetközi szervezethez nem tud csatlakozni [...] Ha lenne béke, akkor Ukrajnának lehetősége lenne a nyugati világhoz csatlakozni, Moszkva pedig ezt rettenetesen nem akarja
– vázolta a szakértő.
Avril Haines, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója az amerikai Szenátusban közölte: nincs információjuk arról, hogy ki állhat a Kremlben történt dróntámadás mögött.
A BBC szerint Haines a Szenátus háborús ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt beszélve úgy fogalmazott:
Láthatták, hogy az ukrán kormányzat tagadta, hogy ők állnának mögötte. Jelenleg nincs elég információnk ahhoz, hogy független értékelést adjunk ezzel kapcsolatban.
A hírszerzés vezetője azt is hozzáfűzte: „nagyon valószínűtlennek” tartják, hogy a nukleáris eszközökkel fenyegetőző oroszok ténylegesen atomfegyvert vetnének be.
Kitért arra is, hogy értékelésük szerint Oroszország az idei évben már nem fog tudni jelentős, nagy offenzívát indítani, mivel nincs elég lőszerük és kiképzett katonájuk ehhez.
Ukrajna védelmi minisztériuma jogszabályi változtatásokat dolgozott ki, hogy csökkentse a sorköteles katonai szolgálat felső korhatárát.
A Védelmi Minisztérium, válaszul Ukrajna Fegyveres Erőinek felhívására, közösen dolgozta ki a jogszabály módosítási javaslatait, hogy 27-ről 25 évre csökkentse a polgárok korhatárát a katonai nyilvántartásban szereplő sorkatonák számára
– közölte a minisztérium sajtószolgálata.
Mint a védelmi minisztériumban kifejtették, a megfelelő változtatásokat az a tény indokolja, hogy a hadiállapot jogi rendszerének működése alatt nincs szükség arra, hogy a polgárok 27 éves koruk alatt a sorkatonai nyilvántartásban maradjanak.
A főosztály megjegyezte, az, hogy a polgároknak évente meg kell jelenniük a területi toborzási és szociális támogatási központokban, többek között orvosi vizsgálatra, további pénzügyi költségeket okoz, megterheli az egészségügyi dolgozókat, és növeli a sorban állást. Míg a hadiállapot idején a sürgős katonai szolgálatra történő behívást nem hajtják végre – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Másodszor: a hadiállapot alatt a hadkötelesek katonai nyilvántartásában való hosszú tartózkodás ahhoz vezet, hogy a katonai szolgálatra alkalmas, de nem hadköteles státusszal rendelkező állampolgárok jelentős részét nem lehet katonai szolgálatra besorozni a mozgósítás során
– tették hozzá.
Vlagyimir Putyin először jelent meg, mióta Moszkva azt állítja, hogy merényletet követtek el ellene.
A RU-RTR orosz állami műsorszolgáltató mutatta Putyint, amint Maxim Reshetnikov gazdaságfejlesztési miniszterrel tárgyal az ország gazdaságáról – közölte a Sky News.
Az elcsatolt ukrajnai területekkel határos területek helyzetéről beszélgetve Putyin azt mondta, hogy erős emberek dolgoznak ott, és kérte, továbbra is segítsék az ottani vállalkozókat.
A Kreml szerda azt állította, hogy két drón megpróbálta megtámadni az orosz elnök hivatalos rezidenciáját, de hatástalanították őket.
A támadásért Ukrajnát tette felelőssé, azt állítva, hogy azt Washington rendelte el.
Ukrajna és az Egyesült Államok egyaránt cáfolta ezeket az állításokat, és számos nyugati szakértő szerint Oroszország megrendezett akciója volt, hogy növelje a közvélemény támogatását a háborúhoz.
Két drón csapódott be a Kreml épületénél szerda hajnalban. A támadás célpontja Vlagyimir Putyin volt. Az orosz elnöknek nem esett baja.
Ukrajna tagadja, hogy ők állnának a támadás mögött.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője – bizonyítékok nélkül – csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok a felelős az incidensért. Szerinte Ukrajna hajtotta végre a támadást, azonban Washington utasítására – írja a BBC.
Nem sokkal korábban a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby úgy nyilatkozott, hogy a vádak hamisak, és az Egyesült Államok nem ösztönzi Ukrajnát támadásra.
Csak azt tudom mondani, hogy Peszkov hazudik. Úgy értem, ez nyilvánvalóan egy nevetséges állítás. Az Egyesült Államoknak semmi köze ehhez
– mondta Kirby a CNN-nek.
Miközben férje Hágában tartózkodik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka Londonba, a brit miniszterelnöki hivatalba érkezett.
Az ukrán first ladyt a brit miniszterelnök felesége, Akshata Murty fogadta. A BBC szerint csütörtökön egy londoni belvárosi könyvtárban tesznek látogatást, később pedig III. Károly koronázásán is részt vehet Olena Zelenszka, mivel meghívót kapott az eseményre.
Az ukrán elnököt Hágában, egy sajtótájékoztatón kérdezték meg, mit gondol arról, hogy Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a minap azt írta Telegramon, hogy meg kellene öletni őt.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Zelenszkij egyszerűen azzal válaszolt, hogy az ő likvidálásáról szóló orosz fenyegetésnek nincs jelentősége.
Ez a téma érdektelen. Ilyen emberekkel semmiről sem fogunk kommunikálni. Szerintem az oroszoknak inkább azon kell gondolkozniuk, hogy miként változtathatják meg a légkört, a rezsimet a saját országukban, és fel kellene készíteniük a társadalmukat valamilyen diplomáciai lehetőségre, amellyel véget vethetnek a háborúnak
– fogalmazott, majd azt is hozzátette: szerinte az orosz hadsereg és a társadalom is gyenge, ezt próbálják elfedni ezekkel a fenyegetésekkel, beleértve a nukleáris csapásokkal való fenyegetéseket is.
A 13 éves Szofija Szamoliuknak az olaszországi Sanremo Junior szólóénekes-versenyen kellett volna fellépnie, de órákkal a verseny kezdete előtt megtudta, hogy egy orosz énekesnő is részt vesz rajta.
Amikor eljött az ideje, hogy színpadra lépjen, elárulta, hogy nem lép fel, tiltakozásul az orosz képviselő szereplése ellen – írja a Sky News.
A színpadon fehér öltönyben és egy papírral a kezében állt, és azt mondta, hogy több mint 500 ukrán gyermeket öltek meg a háború alatt.
Nem énekelhetek ugyanazon a színpadon, mint a terrorista állam képviselője
– mondta.
A korrupcióellenes ügyészek szerint őrizetbe vették a fekete-tengeri Odessza kikötő ukrán polgármesterét.
Hennagyij Trukhanov ellen 2017 óta folyik nyomozás sikkasztási vádak miatt, amelyeket tagadott.
Volodimir Zelenszkij korrupcióellenes akciót indított Ukrajnán belül, amely számos tisztviselő elbocsátásához vezetett.
Ukrajna szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, amely szerint Kijevnek meg kell küzdenie a korrupcióval, ha taggá akar válni – írja a Sky News.
A Fehér Ház szóvivője, John Kirby csütörtökön cáfolta Moszkva azon állítását, miszerint az Egyesült Államoknak is köze lett volna a szerdán a Kreml épületénél történt dróncsapáshoz.
A BBC szerint Kirby az MSNBC csatornának nyilatkozva azt mondta: az Egyesült Államok nem támogatja Ukrajnát abban, hogy nemzetközileg elismert határain kívül csapásokat hajtson végre, és nem is engedélyezik ezt nekik.
Az orosz kormányzat először Kijevet vádolta meg a csapás végrehajtásával, később pedig már azt mondták, hogy az amerikaiak is részt vettek az akcióban.
Dmitrij Rogozin, A cár farkasai néven ismert katonai tanácsadói csoport vezetője a különleges műveletek zónájában a Zaporizzsjai területen tartózkodik – írja az mk.ru hírportál.
Az orosz űrügynökség (Roszkoszmosz) volt vezetője Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy Oroszország nem nélkülözheti a taktikai atomfegyvereket az ukrán fegyveres erők ellentámadásánál.
Úgy véli, hogy a taktikai nukleáris fegyverek bevetésére azért van szükség, hogy megzavarhassák az ellenség offenzíváját.
A háború után Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hágában, egy újságíróknak tartott sajtótájékoztatón.
Az államfőt arról kérdezték, hogy mennyire tartja valószínűnek Ukrajna NATO-csatlakozását. Zelenszkij erre azt mondta a BBC szerint:
Realisztikusan látjuk a dolgokat: tudjuk, hogy amíg a háború tart, nem leszünk a NATO tagja, de nagyon tiszta üzenetünk van arról, hogy a háború után csatlakozunk a NATO-hoz.
Az ukrán elnök és a magyar kormány között az utóbbi napokban is volt egy csörte a NATO-csatlakozás kérdése miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: bízik az ukrán ellentámadás sikerében, bár elismerte, hogy nem ígérhet teljes sikert.
Mint mondta, fontos, hogy Ukrajna mindent megtegyen a területek visszaszerzéséért. Azt is elismerte, hogy a siker talán nem a helyes szó, mivel Kijev minden bizonnyal veszteségeket fog szenvedni a támadásban – írja a Sky News.
Ha nyersz, akkor is veszítesz. Ezek a veszteségek nagyon fájdalmasak az ország számára
– foglalta össze.
Moszkva különféle lehetőségeket fontolgat, hogy válaszoljon a Kreml elleni állítólagos ukrán támadásra – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda szerint.
Moszkva sokféle lehetőséget mérlegel a Kreml elleni ukrán támadásra válaszul, csak átgondolt, az ország érdekeinek megfelelő lépésekről beszélhetünk
– fogalmazott Peszkov, majd hozzátette: állítólag az Egyesült Államok áll a Kreml elleni úgynevezett ukrán támadás mögött. Peszkov teljesen nevetségesnek nevezte Kijev azon állítását, hogy nem vett részt a Kreml elleni támadásban.
Volodimir Zelenszkij elnök bízik abban, hogy az agresszor állam vezetőjét, Vlagyimir Putyint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elítéli az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Kedves Hollandia, nagyon boldogok vagyunk, hogy ma itt lehetünk erős országotokban, a szabadság és az igazságosság, az alapvető értékek földjén” – kezdte beszédét Zelenszkij, majd hozzátette:
Természetesen mindannyian szeretnénk itt látni egy másik Volodimirt (oroszul Vlagyimirt – a szerk.) Hágában, aki megérdemli, hogy bűncselekményekért elítéljék. Ezt itt, a nemzetközi jog fővárosában kell megtenni. Biztos vagyok benne, hogy ez meg fog történni, ha nyerünk. És nyerni fogunk.
Mint arról már beszámoltunk, szerda késő este váratlanul Hollandiába látogatott az ukrán elnök, aki az amszterdami Schiphol repülőtéren szállt le egy, a finn fővárosból, Helsinkiből érkező holland kormánygéppel, majd rendőri kíséret mellett Hága felé hajtott el konvojával.
Zelenszkijnek ez az első látogatása Hollandiában. Korábban Finnországban találkozott az északi országok vezetőivel egy csúcstalálkozón, amelyen arról biztosították, hogy addig támogatják, amíg szükség van rá.
Jevgenyij Prigozsintól, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítójától azt kérdezték, hogy a Kreml elleni szerda esti dróntámadás után indokolt lenne-e nukleáris fegyverek bevetése.
A nukleáris fegyverek bevetése válaszul egy dróntámadásra természetesen szóba sem jöhet
– idézte Prigozsin válaszát sajtószolgálata a Telegramon az mk.ru hírportál beszámolója szerint.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő felszólította Oroszországot, hogy a Kreml elleni állítólagos, hétfő hajnali dróntámadást ne használja fel ürügyként az Ukrajna elleni agresszió kiterjesztésére. Mint mondta, aggasztónak találja, hogy
a támadást Moszkva arra használhatja, hogy még több embert toborozzanak, és fokozzák a katonai fellépést Ukrajna ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világosan kijelentette, hogy Ukrajnának nem volt köze a hétfő hajnali, Kreml elleni állítólagos dróntámadáshoz, az ukrán csapatok saját földjükön harcolnak, nem támadnak orosz területeket, és amit az ukrán elnök mondott, azt kell nekem is mondanom – mondta Borrell csütörtökön Brüsszelben az uniós tagországok fejlesztési minisztereinek tanácskozására érkezve.
A legfontosabb, amit tehetünk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, katonailag, politikailag és gazdaságilag. A háború meg csak akkor érhet véget, ha Oroszország leáll a további támadásokkal, és kivonja seregeit Ukrajnából
– szögezte le Josep Borrell az MTI szerint.
Az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország szerdai állítását azzal kapcsolatban, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Moszkvában – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Láttam az erről szóló híreket. Nem tudom, hitelesek-e, nem lehet tudni
– mondta Blinken, hozzátéve, hogy minden olyan információt, amely a Kremlből jön, fokozott elővigyázatossággal kezelnek.
„Legalábbis különösnek” nevezte csütörtökön Catherine Colonna francia külügyminiszter az előző napi, Moszkva elleni állítólagos ukrán dróntámadások esetét. A France Inter rádiónak nyilatkozva Colonna kijelentette, nem hajlandó „találgatások kis játszmájába” belemenni. Úgy fogalmazott, „normál helyzetben eléggé kevéssé hihető”, hogy drónok eljuthatnak egészen a Kremlig, és felidézte, hogy az ukránok szerdán hivatalosan is jelezték: semmi közük nincs az esethez.
Catherine Colonna bírálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének szavait, aki Telegram-csatornáján úgy fogalmazott a dróntámadás után, hogy meg kell semmisíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kijevi bandáját. A francia külügyminiszter sajnálatosnak nevezte Medvegyev szélsőséges felhívását, amellyel „ismét csak Oroszország részéről igyekeznek félelmet kelteni és ürügyet találni arra, hogy igazolni tudják az igazolhatatlant” – adta hírül az MTI.
A Kreml szerint egészen biztos, hogy Washingtonnak köze van a Vlagyimir Putyin elleni állítólagos merénylethez – számolt be a Sky News.
Az, hogy Kijev és Washington megpróbálja letagadni az incidenst, teljesen nevetséges
– mondta a Kreml.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban közölte, hogy Kijevnek semmi köze a támadáshoz.
Oroszország diplomáciai jegyzékben tiltakozott Finnországnál az Aland-szigeteken található orosz konzulátus épülete ellen elkövetett vandál támadások miatt – közölte a finn külügyminisztérium csütörtökön.
A helyi rendőrség vizsgálja az incidens körülményeit, az esetet sajnálatosnak tartjuk
– áll a tárca közleményében.
Szerda este az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy április végén hanggránátot és egyéb eszközöket dobtak be a konzulátus területére, az épületben anyagi károk keletkeztek. A támadás közvetlen fenyegetést jelentett az orosz diplomáciai képviseleten dolgozókra nézve – hangsúlyozták a közleményben.
A helyi rendőrség azt közölte, hogy már azonosították az elkövetőket. Azt is pontosították, hogy a támadás során a konzulátus postaládája rongálódott meg, illetve az épület egy ablakát betörték egy sörösüveggel – számolt be az MTI.
Az Aland-szigetek Finnországhoz tartozó autonóm terület, 6500 szigetből álló szigetcsoport, amely a Botteni-öbölben helyezkedik el, Finnország és Svédország között. A szigetcsoport demilitarizált övezet a krími háború vége, 1856 óta, és az orosz konzuli jelenlét az autonóm szigeteken vita tárgyát képezi Finnországban azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Légiriadót fújtak Ukrajna négy régiójában is – jelenti a TASZSZ.
Hivatalos forrásokra hivatkozva azt írják, a szirénák moszkvai idő szerint 11 óra 16 perckor szólaltak meg Dnyipropetrovszk és Poltava, majd Szumi és Harkov régiókban. Moszkvai idő szerint 11:53-kor a riasztást törölték.
Éjszaka az ország több régiójában is riasztást hirdettek. A legtovább – körülbelül öt órán át – Szumi és Csernyihiv régiókban tartott. Robbanások történtek Kijevben és Odesszában, valamint az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjában.
Előkerült egy felvétel Bahmutról, amelyen látszik, hogy a város lángokban áll.
Az ukrán erők továbbra is tartják a város nyugati részét – olvasható a videót megosztó Twitter-oldalon.
Eközben a Vilyne Radio arról ír, hogy az ukrán védelmi erők erődítményeket építettek és a mezőket aláaknázták, nehogy az oroszok teljesen elfoglalják a várost. Ennek ellenére az orosz tüzérség még az üres lakóépületeket is támadja.
Anna Maljar, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese elmondta, hogy az orosz katonai parancsnokság arra utasította a támadókat, hogy május 9-ig foglalják el Bahmutot.
Valójában ez az oroszok sajátossága, mert szeretik a szimbolikát. Ez egyébként a gyenge pontjuk is, mert kiszámíthatóvá válnak
– mondja Maljar.
„Határozottan elítéljük a május 3-án éjszaka a moszkvai Kreml ellen pilóta nélküli légi járművek által végrehajtott terrortámadási kísérletet” – olvasható az orosz külügyminisztérium közleményében.
Kétségtelen, hogy a kijevi rezsim áll mögötte, amely régóta és tudatosan támogatja és alkalmaz terrorista módszereket a polgári infrastruktúra és a civilek ellen. A Krími híd 2022. október 8-i bombázása, a brjanszki, belgorodi és rosztovi régiók nem katonai célpontok elleni csapásai mind ezt bizonyítják
– írja a közlemény. „Az ukrán fegyveres erők terrorista és szabotázstevékenysége soha nem látott méreteket ölt” – tették hozzá.
„A bűncselekmény súlyosságát fokozza, hogy a moszkvai Kreml az orosz államfő rezidenciája, és a neonáci ukrán hatóságok akciójának különös cinizmusa, hogy az orosz elnök elleni merényletkísérletet a győzelem napját és a május 9-i felvonulást megelőzően hajtották végre” – vélekedik az orosz külügyminisztérium.
„Az ilyen bűncselekmények nem maradhatnak válasz nélkül” – írják, hozzátéve, hogy az oroszországi Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított az ügyben.
A kollektív Nyugat hallgatása azt mutatja, hogy enged a kijevi neonáci és szélsőséges rezsim terrorista módszereinek
– emelte ki a közlemény. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösségnek és a nemzetközi szervezeteknek „kettős mérce nélkül és a nemzetközi jog alapján el kell ítélniük a kijevi rezsim újabb bűnös eszkalációját”.
„Megismételjük, hogy az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy válaszoljon a terrorcselekmények kísérletére. Moszkva a Kijev által országunk vezetésére jelentett fenyegetésnek megfelelően fog reagálni” – olvasható a nyilatkozatban.
A brit védelmi minisztérium szerint a Kreml elleni dróntámadás nem jelent katonai előnyt Ukrajnának – írja a The Guardian egy magas rangú védelmi tisztviselőre hivatkozva.
Szerinte „bármi lehetséges”, de Ukrajna számára nem előnyös, és mindenki tudja, hogy Putyin nem volt a Kremlben.
Oroszország indítékai valójában a közvélemény felbujtása, a lövöldözés még kaotikusabbá és vakmerőbbé tétele, és az, hogy megpróbáljon szimpátiát szerezni Moszkvának, nem pedig Ukrajnának
– mondta a tisztviselő.
Az első orosz támadás kárpátaljai célpont ellen 2022. május 3-án történt. Aznap helyi idő szerint este fél 8 előtt megszólaltak a légvédelmi szirénák, majd nem sokkal később becsapódott egy rakéta a Volóc település vonatállomása közelében található transzformátortelepbe, amely a vasúti áramszolgáltatásért felel – idézte fel a Kárpáti Igaz Szó.
A robbanás következtében tűz keletkezett, és mintegy 500 méteres sugarú körben törtek ki ablakok, néhány közeli lakóház tetőszerkezetében is károk keletkeztek. A rakéta repeszei több közelben parkoló autót is megrongáltak. Csodával határos módon személyi sérülés nem történt. A támadás következtében leállt a vasúti közlekedés a térségben.
A tűzoltók 12 kocsival, 50 fővel 3 órán át dolgoztak a lángok megfékezésén. A légicsapás okozta károk felmérésére és gyors enyhítésére két bizottságot hoztak létre a hegyvidéki településen. A megyei költségvetésből 3 millió hrivnya gyorssegélyt utalnak ki rekonstrukciós munkálatokra. Az összegből 2 millió hrivnyát az érintett polgárok anyagi megsegítésére fordítottak. Összesen 66 ház rongálódott meg. További egymillió hrivnyát pedig a középületek helyreállítására fordítottak.