Az oroszok legmodernebb, a háborúban is részt vevő harckocsija, a T-90M megpróbált a elrejtőzni az ukrán drónok elől, de ez nem sikerült neki.
Az ukrán 54. dandár. Szoledar-Siverszk térségében semmisítette meg a járművet. Az erről készült videó az ezred Facebook-oldalán tették közzé.
Korábban az oroszok azt állították, hogy a legújabb fejlesztésű harckocsijukat, az Armatát is a frontra küldték, de arra vonatkozóan még nem érkezett bizonyíték, hogy tényleg használták volna a harcban is.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Amerikai republikánusok egy csoportja sürgeti a Fehér Házat, hogy gyorsabban lássa el Ukrajnát a sikeres ellentámadáshoz szükséges fegyverekkel. Komoly vita alakult ki arról is, hogy F–16-osokat vagy nagy hatótávolságú fegyvereket küldjenek-e inkább Ukrajnának.
A texasi republikánus Keith Self szerint Ukrajnának a háború jelenlegi szakaszában nagyobb szüksége van a nagy hatótávolságú rakétákra, mint a vadászgépekre.
Nem értem, miért nem adunk nekik ATACMS ballisztikus rakétákat, ezek lehetnek első blokk rakéták vagy második blokk rakéták. Ezeket a rakétákat HIMARS rakétavetőkből lövik ki, amelyekkel az ukránok már rendelkeznek
– mondta Keith Self. A szintén republikánus politikus Ann Wagner mindeközben azért elégedetlenkedik, mert úgy véli, hogy lassan haladnak a fegyverszállítások. Wagner szerint a NATO-országoknak jobban be kellene kapcsolódniuk Ukrajna és általában a katonai szövetség segítésébe – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A brit királyi légierő (RAF) vezérkari főnöke szerint Oroszország akkor is veszélyt jelentene a Nyugatra, ha vereséget szenved Ukrajnában. Sir Mike Wigston vezérezredes a The Daily Telegraph konzervatív brit napilapnak adott, szombaton megjelent interjújában úgy fogalmazott:
amikor az ukrajnai konfliktus véget ér, és Ukrajna helyreállítja határait, ahogy ezt meg is kell majd tennie, Oroszország sértett, bosszúszomjas, brutális hatalom lesz, amely légitámadások, rakétatámadások, tengeralattjárókról végrehajtott támadások formájában továbbra is képes lesz ártani nekünk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a brit légierő vezérkari főnöke szerint olyan diktátor, aki kész brutális háborúra is az elképzeléseiben élő Oroszország megteremtése végett.
Wigston szerint azonban nem csupán egy emberről van szó, Putyin mögött egész struktúra és hierarchia áll, így ha Putyin el is tűnne a színről, számtalan olyan ember van, aki a helyébe léphet, és aki ugyanolyan brutálisnak és ördöginek bizonyulhat saját népével és a szomszédos országokkal szemben.
Hozzátette: a fenyegetést fokozhatja, ha Oroszországnak megalázó módon a Kijevnek szállított, fejlett nyugati fegyverektől űzve kell távoznia Ukrajnából.
A brit királyi légierő vezérkari főnöke a lapnak adott interjúban azt monda: a földi telepítésű légvédelmi rendszerek fejlettsége miatt a Nyugat ma már nem támaszkodhat arra a teljes lefedettséget nyújtó légtérellenőrzésre, amelyet eddig meg tudott teremteni – számolt be az MTI.
Sir Mike Wigston szerint az ukrajnai háború új tanulságai közé tartozik a drónok elvitathatatlan hasznossága, ezek az eszközök ugyanis támadásra, felderítésre, a légvédelem semlegesítésére és megtévesztő műveletekre egyaránt használhatók.
A drónoktól hemzsegő égbolt kétségtelenül a jövő hadszínterének egyik sajátossága lesz – fogalmazott a brit légierő vezetője.
„Az orosz megszálló csapatoknál egyre gyakrabban tapasztalható a parancsnokok utasításainak be nem tartása és a dezertálás. Húsz korábbi fogoly, aki a közelmúltban gyorsított kiképzésen esett át, és a Szvatovo település közelében található egység megerősítésére érkezett, ellopott egy Kamaz típusú járművet, majd ismeretlen irányba távozott” – állítja az ukrán vezérkar, hozzátéve, hogy keresik őket, és nem tudják, hol tartózkodnak.
Az odesszai regionális katonai közigazgatás vezetője, Makszim Marcsenko szerint az Ukrajnából élve hazatérő oroszok közel 40 százaléka nem hajlandó visszatérni a frontra – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tavaly 115 ezer ukrajnai menekülőnek nyújtott közvetlen segítséget, az azóta is zajló integrációs programjában pedig 800, Magyarországon maradó menekült letelepedésénél működik közre – közölte a civil szervezet.
A beszámoló szerint az ukrajnai háború miatt szükségessé vált humanitárius tevékenység mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 360 intézményében 2022-ben is maradéktalanul ellátta valamennyi feladatát, miközben 115 ezer menekülőnek is segítséget nyújtott, fennállása óta a legtöbb adományt kapta, és minden elérhető forrását beforgatta a rászoruló emberek támogatásába.
Mint írták, a háború alatt megnyilvánuló szolidaritásnak köszönhetően megduplázódott a szeretetszolgálatnak felajánlott adományok mennyisége, ezek értéke elérte a 3,6 milliárd forintot – számolt be az MTI.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó elmondta, hogy Ukrajna előkészíti a terepet az orosz megszálló erők elleni ellentámadásra, miközben a harcok intenzitása egyre fokozódik.
Ez egy összetett folyamat, nem egy napról, egy dátumról vagy egy óráról szól. Egyes folyamatok már zajlanak, mint például az utánpótlási vonalak megsemmisítése vagy a hátországi raktárak bombázása. Az intenzitás növekszik, de ez elég hosszú ideig fog tartani
– mondta a The Guardian című lapnak.
A tanácsadó úgy véli, ahogy az ellentámadás lendületet kap, az ukrán oldalon harcoló orosz csoportok egyre gyakrabban fognak az oroszországi Belgorodi területen nemrégiben végrehajtott hadműveletekhez hasonló rajtaütéseket véghez vinni.
Németországban megkezdődött az ukrán katonák kiképzése az amerikai gyártmányú Abrams harckocsikra – írja a The New York Times.
Az amerikai lap szerint mintegy 400 ukrán katona érkezett Németországba, és elkezdték kitanulni az eszközök kezelését, karbantartását. A képzés a grafenwehri és hohenfelsi kiképzőbázisokon zajlik.
Korábban arról érkeztek jelentések, hogy Németországba összesen 31 Abramset küldtek azért, hogy ukrán katonákat képezhessenek ki a kezelésükre. A harckocsik legkorábban idén ősszel érkezhetnek meg az ukrajnai harcterekre.
Kamikazedrón támadta meg az orosz védelmi múzeum egyik járművét a Brjanszki területen. A jelentések szerint két ember meghalt – írja az Ukrinform.
A jelentés szerint állítólag szabotőrök próbálnak betörni a Brjanszki területre, és harc folyik Szusany és Brovnics települések közelében. A helyi lakosokat arra kérték, hogy bújjanak el a pincékben.
Az amerikai pénzügyminisztérium június 5-i határidőt szabott meg az államadósság-limit emelésére. Janet Yellen pénzügyminiszter szerint a kormány fizetésképtelenné válik, ha a kongresszus nem emeli az adósságplafont 31,4 miliárd dollárra – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Yellen megjegyezte, korábban azzal számoltak, hogy a fizetésképtelenség potenciálisan már június 1-jén bekövetkezhet, de a határidő most június 5-e.
A kialakult helyzet miatt az államkincstárnak nem lesz elegendő forrása a kormányzati kötelezettségek teljesítésére, ha a kongresszus június 5-ig nem emeli vagy nem függeszti fel az adósságlimitet.
Moszkva korlátozza az orosz területen dolgozó német diplomaták létszámát. Hamarosan több német diplomatát, tanárt és kulturális dolgozót is kiutasítanak Oroszországból – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Süddeutsche Zeitung szerint több mint 100 embert hívnak vissza az oroszok által bevezetett létszámkorlátozás miatt.
Köztük vannak a német kultúrát és nyelvet külföldön népszerűsítő Goethe Intézet tanárai és munkatársai is.
Német külügyminisztériumi források szerint a német képviselők kiutasítása júniusban kezdődik. A minisztérium bírálta Oroszország lépését, „egyoldalú, észszerűtlen és érthetetlen döntésnek” tartják.
Varsói, berlini, párizsi és brüsszeli diplomaták nem erősítették meg, hogy Li Hui kínai különmegbízott azt a követelést fogalmazta meg, hogy a megszállt ukrán területeket engedjék át Oroszországnak – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Kuleba a The Wall Street Journal cikkére reagált, amely szerint Kína európai fővárosokban tartózkodó különmegbízottja állítólag azonnali tűzszünetet és a megszállt ukrajnai területek Oroszországnak való elismerését követelte. Kuleba elmondta, hogy felvette a kapcsolatot kollégáival, de nem erősítették meg neki ezt az információt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Azonnal felvettem a kapcsolatot az általa meglátogatott fővárosokban lévő partnereinkkel, és egyikük sem erősítette meg, hogy elhangzott volna hasonló vagy az, hogy Ukrajna adja át a megszállt területeket
– mondta az ukrán külügyminiszter.
Oroszország akkor hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz, ha Ukrajna feladja az oroszok által elfoglalt területeket, valamint a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozási szándékát – közölte Mihail Galuzin orosz miniszterelnök-helyettes.
A politikus a Kyiv Independent szerint a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta: csak akkor tud elképzelni igazságos és tartós békét, ha Ukrajna nem csatlakozik sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz, továbbá elfogadja az „új területi realitásokat”.
Galuzin kijelentésére reagálva Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt írta a Telegram-oldalán, Ukrajna addig nem hajlandó tárgyalni a békéről, amíg orosz csapatok vannak a területén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb szankciókat vezetett be orosz és belorusz személyek és jogi személyek ellen – írja a Kyiv Independent.
A portál szerint Zelenszkij 51 emberrel és 220 jogi személlyel szemben hagyott jóvá büntetőintézkedéseket. Utóbbiak közt részben az orosz haderőt is támogatni képes ipari létesítmények találhatóak.
Herszon ukrán ellenőrzés alatt álló részeit ágyúzták az oroszok szombaton, a támadásban egy ember meghalt – közölte Olekszandr Prokudin, a régió katonai közigazgatásának vezetője.
A vezető Telegram-oldalán azt írta, hogy „Oroszország 45 támadást indított, 193 lövedéket lőtt ki aknavetőkből, tüzérségből, Grad sorozatvetőkből, harckocsikból, pilóta nélküli légi járművekből és repülőgépekből” a régió ellen az elmúlt napon.
Az ellenség két alkalommal lőtte Herszon városát. Lakott területeket vettek célba, köztük egy gabonatárolót Beriszlav körzetben
– tette hozzé Prokudin a Sky News beszámolója szerint.
Kína konkrét erőfeszítéseket fog tenni, hogy politikai megoldást lehessen találni az ukrajnai háborúra – idézte szombaton a kínai külügyminisztérium Li Hujt, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottját, aki az elmúlt hetekben Kijevben, Moszkvában és Varsóban is járt.
Kína mindig is méltányos és objektív álláspontot képviselt Ukrajna kérdésében, a béke oldalán állt, és tárgyalásokra buzdított – tudatta a tárca szerint Li Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Li Huj Szergej Lavrov mellett két orosz külügyminiszter-helyettessel is beszélt a kétoldalú kapcsolatokról és az ukrajnai válságról. A külügyi tárca közleménye szerint Peking a továbbiakban is minden érintett féllel párbeszédet folytat, köztük Oroszországgal.
Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) is szerepet játszott a Krím félszigeten található kercsi hídon történt robbantásos akcióban – derült ki egy interjúból.
A hídon tavaly ősszel történt egy detonáció, amely súlyos károkat okozott, és több embert megölt, de azt, hogy ki vagy kik álltak az akció mögött, azóta sem sikerült tisztázni. Az ukrán tisztviselők pedig sorra tagadták, hogy bármi közük lenne a történtekhez.
Most viszont Vaszil Maljuk, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) vezetője egy interjúban elismerte, hogy részt vettek az akció szervezésében.
Figyelembe véve, hogy ez az ellenségnek egy olyan logisztikai útja, amelyet el kellett vágnunk, megtettünk bizonyos lépéseket. A részletekről azonban semmit sem fogok mondani
– mondta Maljuk, aki ezzel elsőként ismerte el azt, hogy Ukrajnának is szerepe volt az akcióban.
Hozzátette még azt is, hogy szerinte az orosz hatóságok egy félrevezető vizsgálatot folytatnak az akcióval kapcsolatban, és őrizetbe vettek több mint 20 embert, akit várhatóan mind bűnrészesnek mondanak ki a történtek miatt.
Miközben Ukrajnában dúl a háború, a segélyszolgálatok továbbra is keményen dolgoznak a problémák megoldásán a frontvonalon kívül is – írja a Sky News beszámolójában.
Információik szerint élve találtak rá egy kétéves kislányra a harkivi erdőben, aki otthonából tűnt el három napja.
Az ukrán tisztviselők szerint a gyermek csak eltévedt, miután túl messzire kóborolt el otthonától. A kislány felkutatásában több ezren vettek részt.
Dróntámadás rongálta meg az orosz–fehérorosz határon egy orosz olajvezeték adminisztratív épületét − közölte a Pszkovi terület kormányzója szombaton a Telegramon.
Mihail Vedernyikov bejegyzése szerint az épületnél nagy robbanás történt. A kormányzó közlése szerint a támadásban senki nem sérült meg. Egy üzemeltetési munkacsoport megkezdte a helyzet felmérését.
A dróntámadás az orosz–belarusz határtól mindössze tíz kilométerre fekvő Litvinovo falu közelében történt.
Egy videófelvétel készült arról, hogy egy ukrán DJI T30-as drón miként vontatott ki egy lezuhant orosz Orlan–10-es drónt egy aknamezőről.
Elképzelhető, hogy a lezuhant drónt megjavítják, vagy annak alkatrészeit valamilyen módon hasznosítani fogják.
A Wagner-csoport zsoldosai három helyen gyülekeznek az után, hogy kivonultak Bahmutból – közölte Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára.
Danyilov megerősítette, hogy a fegyveresek tényleg elhagyták a várost, de azt is hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a harcot is abbahagyták volna.
Mostantól a többi frontszakaszra fognak fókuszálni [...] három ponton gyűlnek össze
– mondta a BBC-nek adott interjúban az ukrán tisztviselő.
A Belgorodi területen péntek éjjel dróntámadás érte az orosz belügyminisztérium egyik épületét.
Az esetről a Baza nevű orosz Telegram-csatorna közölt videót. Néhány napja már érkeztek olyan hírek, miszerint a régióban a belügy egyik épületét támadás érte.
A Baza szerint most két drón dobott robbanószereket az épületre.
Ukrajna készen áll a régóta várt ellentámadás megindítására az orosz erők ellen –jelentette ki Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a BBC-nek adott interjújában.
A beszélgetésben Olekszij Danilov nem nevezett meg pontos dátumot, de úgy fogalmazott, hogy a visszafoglalásra irányuló támadás „holnap, holnapután vagy egy hét múlva” is megkezdődhet.
Hozzátette, hogy az akció egy olyan „történelmi lehetőség”, amelyet „nem szalaszthatnak el”. Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők akkor indítanak offenzívát, amikor a parancsnokok úgy látják, hogy „a legjobb eredményt érhetik el”.
Ukrajna már hónapok óta tervezi az ellentámadást, viszont a lehető legtöbb időt akarják a csapatok kiképzésére és katonai felszerelések fogadására fordítani.
Több száz német köztisztviselő kényszerül elhagyni Oroszországot, válaszul arra, hogy Berlin orosz hírszerzőket utasított ki, derült ki a német külügyminisztérium közléséből − írta meg az MTI.
A minisztérium a Süddeutsche Zeitung német napilapnak beszámolt arról, hogy júniustól lép életbe az a létszámstop, amelyet az orosz külügyminisztérium még áprilisban hirdetett meg az oroszországi német külképviseletekre és közvetítő szervezetekre vonatkozóan.
A több száz érintett között diplomaták mellett tanárok, kulturális szervezetek alkalmazottai is vannak, egyebek mellett a moszkvai német magániskola, valamint a moszkvai Goethe Intézet dolgozói.
Berlin és Moszkva az elmúlt bő egy évben több alkalommal is kiutasította egymás diplomatáit. A külképviseletek állománya így igencsak megcsappant, az oroszországi német nagykövetség és konzulátus által nyújtott szolgáltatások körét csökkentették, a szükséges iratok és dokumentumok kiállításához pedig jóval több idő szükségeltetik.
Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij drámai üzenetet posztolt a Twitteren szombaton.
Elérkezett az idő, hogy visszavegyétek, ami a tiétek
− írta szombaton reggel.
A videóban ukrán katonák fogadkoznak arra, hogy visszafoglalják földjüket, és megsemmisítik az ellenségeiket. A drámai videóval vélhetően a napokban meginduló ukrán ellenoffenzívára utalnak.
Az orosz hadsereg csapatainak nehéz lesz átvennie Bahmut védelmét a városból kivonuló Wagner-zsoldosoktól – írta az Institute for the Study of War (ISW).
A washingtoni kutatóintézet szerint az ukránok állandóan ellentámadásokat indítanak Bahmutnál az orosz haderő szárnyain, nehezítve ezzel az orosz csapatok helyzetét. Egy orosz parancsnok szerint az egyik településnél a Wagner zsoldosait egy kilométeres mélységben visszavonulásra kényszerítették.
Az ISW szerint mindeközben az orosz előrenyomulás üteme is lassult Bahmut térségében, ami szintén lehetőséget adhat az ukránoknak arra, hogy átvegyék a kezdeményezést.
Teherán azzal vádolta meg Ukrajna elnökét, hogy Irán-ellenes propagandát terjeszt – miután Zelenszkij felszólította Iránt, hogy állítsa le a drónok Oroszországnak történő szállítását – mondván, hogy megjegyzéseivel a nyugati támogatás növelését célozta.
Az ukrán elnöknek az Iráni Iszlám Köztársasággal szembeni téveszmés állításainak megismétlése összhangban van az Irán-ellenes propagandával és médiaháborúval, amelynek célja, hogy minél több fegyvert és pénzügyi támogatást szerezzen a nyugati országoktól
– mondta Nasszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője a Sky News szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóüzenetében kérdéssel fordult Irán felé arról, miért támogatják az orosz terrort és miért állnak „a gonosz oldalán”.
A WHO szerint a háború kezdete óta 974 ukrán egészségügyi intézményt ért orosz támadás – írja a Kyiv Independent.
A portál szerint a csapásokban legalább 101 ember meghalt és 136-an megsérültek. A legutóbbi akció. Az előző nap Dnyipro városában történt egy súlyos csapás, amely miatt az ukrán elnök is kifakadt.
Joe Biden amerikai elnök „rendkívül negatívan” reagált azokra a hírekre, miszerint Oroszország taktikai atomfegyverek telepítését tervezi Belaruszba, az Európai Unió pedig elítélte a tervet – írja a The Guardian.
Ez egy olyan lépés, amely további rendkívül veszélyes eszkalációhoz vezet
– idézték a cikkben Joseph Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét.
Oroszország csütörtökön írt alá megállapodást Belarusszal a robbanófejek tárolásáról, később pedig Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt mondta, a fegyverek egy részének átszállítása már megkezdődött. Borrell szerint a megállapodás több nemzetközi megállapodást is sért.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy tartsa be ezeket a kötelezettségvállalásokat. A belorusz rezsim cinkos Oroszország illegális és provokáció nélküli, Ukrajna elleni agressziós háborújában
– mondta, hozzátéve: minden olyan kísérletre, amely a helyzet további eszkalálására irányul, határozott és összehangolt reakcióval kell válaszolni.
Oroszország mintegy 206 200 katonát vesztett a háború kezdete óta – közölte szombat reggel az ukrán hadsereg vezérkara.
A jelentés szerint az orosz haderő elveszített többek közt 3799 harckocsit, 7442 páncélozott járművet, továbbá 310 repülőt és 296 helikoptert is.
Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma szerint a Wagner-csoport erői megkezdték a kivonulást Bahmutból – írja a Sky News.
A donyecki régióban lévő város a háború legvéresebb harcainak helyszíne volt, ahol mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett el. A brit Védelmi Minisztérium közlése szerint Jevgenyij Prigozsin bejelentette:
megkezdődött haderejének kivonása, és június 1-jén folytatódik a pozíciók átadása az orosz védelmi minisztérium számára.
Ezt az információ ukrán védelmi miniszterhelyettese is megerősítette.