Heves harcok zajlanak Ukrajna délkeleti részén, a Donyecki és Zaporizzsjai területen – írja a CNN.
Összefoglalójukban azt írták, hogy a legnagyobb küzdelem Velika Novoszilkától délre és délnyugatra zajlik, ahol az ukránok annak ellenére is megpróbálnak átkelni a Mokri Jali folyón, hogy az oroszok a minap felrobbantottak ott egy gátat.
A támadó műveletekről több videót is feltöltöttek.
Egy ismert orosz hadiblogger, Alekszander Kotsz arról számolt be, hogy az ukránok a folyó mentén nyomulnak előre, méghozzá annak mindkét partján. Állítása szerint az orosz csapatok egyelőre nem tudják megállítani az előrenyomulást, és emiatt arra lehet szükség, hogy újabb tartalékokat csoportosítsanak át oda más területekről.
Hozzátette, hogy a műveleteket a köd és az eső valamelyest lassítja azáltal, hogy megnehezítik a felderítést. Egy másik orosz hadiblogger szerint helyenként az orosz csapatok ellentámadásokat tudtak indítani, és ezzel néhol visszaszorították az ukránokat.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap azt mondta, hogy nagyjából naponta 5–10 kilométer tudnak előrehaladni a csapataik a térségben. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője aznap cáfolta, hogy az ukránok bárhol is áttörtek volna, és azóta nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi történik az említett frontszakaszon.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!
Az emberek kezdenek visszatérni otthonaikba a Herszon megyei Novaja Kahovkában a vízerőművet (HPP) ért ukrán rakétacsapás által okozott árvíz után – közölte Vlagyimir Leontyev, a város polgármestere.
A polgármester szerint a legtöbb elárasztott ház pincéjéből kiszivattyúzták a vizet. Szavai szerint a városban jobb a helyzet, mint a Dnyeper mentén, folyásirányban lejjebb fekvő településeken.
Elmondta, hogy csak Novaja Kahovkában több mint 700 lakóházat öntött el a víz a Kahovka vízerőmű (HPP) átszakadása után.
Egyszóval a kár kolosszális
– jegyezte meg.
Június 6-án reggel az ukrán hadsereg rakétatámadást indított a Kahovka vízerőmű ellen, aminek következtében a vízerőmű gátjánál a zsilipek tolózárai megrongálódtak, és ez a víz ellenőrizetlen lefolyását váltotta ki. A katasztrófavédelmi szolgálatok szerint 35 település van az árvízzónában. A jelentések szerint nyolc ember meghalt, és több mint 60-at szállítottak kórházba. Vlagyimir Saldo, a herszoni régió megbízott kormányzója szerint mintegy 7200 embert evakuáltak az elöntött településekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn látogatást tett Moszkvában, a Honvédelmi Minisztérium központi kórházában, ahol közölte a sebesült katonákkal, hogy országuknak szüksége van rájuk – írta a CNN.
Kétségtelen, hogy országunknak, hazánknak és fegyveres erőinknek szüksége van olyan emberekre, mint ti
– mondta Putyin. Majd arra buzdította a katonákat, hogy miután felépültek, azonnal folytassák szolgálatukat.
Az ukrán csapatok fokozatos előnyökre tettek szert a keleti Bahmut városában az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportosításának szóvivője szerint.
Az elmúlt 24 órában pozícióharcok voltak ott. Az ellenség megpróbált támadni, mi ellentámadásba lendültünk a szárnyakon, 250 és 700 méterről 700 méterre haladtunk előre
– mondta Szerhij Cserevaty június 12-én egy országos tévéadásban.
Azt is elmondta, hogy az orosz erők hétfőn tüzérségi és rakétatüzeket lőttek ukrán állásokra – írja a CNN.
Washington kijelentette, bízik abban, hogy Ukrajna sikerrel veszi vissza az Oroszország által elfoglalt területeket. Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón elmondta: ennek ellenére még túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hová vezet az ellentámadás.
Elmondta, hogy az Egyesült Államok eltökélt abban, hogy maximalizálja az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy sikerrel járhasson a harctéren – közölte a Sky News.
Blinken a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozóján erőteljes politikai és gyakorlati támogatási csomagot ígért Kijevnek.
Ukrajna régóta várt ellentámadása hónapok óta tartó találgatások után megkezdődött. Ukrán tisztviselők szerint a hadsereg felszabadította az ellentámadás első három faluját, amelyek mind délkeleten vannak.
Az ukrán katonák kilőttek egy Ka–52 típusú „Aligator” becenéven is ismert helikoptert – írta az ukrán hadsereg vezérkara.
A helikopter kilövésének azért is örülhetnek ennyire, mert ezek a helikopterek több nyugatról érkezett eszközt is megsemmisíthettek az utóbbi napokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy moszkvai kórházban adott át kitüntetéseket az ukrajnai konfliktusban megsebesült katonáknak.
A RIA Novosztyi szerint egy szakaszparancsnoknak, Jurij Zsulanovnak az Oroszország Hőse kitüntetést adta át, amiért megmentette társai életét egy ukrán tüzérségi csapás idején. Többen pedig a Bátorságrendet vehették át az orosz elnöktől.
Nemrég írtunk arról, hogy Vlagyimir Rogov orosz kormányzó szerint az orosz hadsereg ellentámadással válaszolt az ukránok délkeleti előrenyomulására. Ukrán jelentések szerint az akció már most kudarcba fulladt.
Az ukránok egyrészt videót töltöttek fel arról, hogy Velika Novoszilktól délre a 88. különálló tengerészgyalogos zászlóalj miként vert vissza egy ellentámadást. Az oroszok négy páncélozott járművet is vesztettek és több katonájuk fogságba esett.
Tom Cooper katonai elemző azt írta, hogy a fenti rajtaütéssel az ukránok az ellentámadást végrehajtó orosz egységek nyugati szárnyát verhették szét.
Eközben a keleti szárny Urazajne településnél szintén belefutott egy ukrán rajtaütésbe, és annyira szétverték őket, hogy utána még egy újabb települést, a Velika Novoszilkától jóval délre található Sztaromilnyivkát is sikerült visszafoglalniuk hétfő reggelre az ukránoknak.
Cooper szerint az ukránok egyelőre nem sok videót töltöttek fel ezekkel a sikerekkel kapcsolatban, vagyis még nincsenek megerősítve a hírek. Másrészről az viszont beszédes, hogy az orosz katonai bloggerek már most elismerték a kudarcot, és közülük néhányan azt követelik az orosz katonai vezetéstől, hogy bosszúból Harkiv és Kijevet ellen indítsanak offenzívákat.
Korábban írtunk arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy orosz ünnepnap alkalmából beszédet mondott. A The Guardian ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy miről nem beszélt az államfő.
A brit lap azt írja, hogy Vlagyimir Putyin „nehéz időkről” beszélt ugyan, de arról egy szót sem ejtett, mi történik a fronton, miközben az utóbbi időben arról érkeztek hírek, hogy megindult az ukrán ellentámadás, és előre is nyomultak az ukrán csapatok.
Egy másik rendezvényen a TASZSZ hírügynökség szerint Putyin annyit mondott, hogy Ukrajna civil és humanitárius célpontok ellen hajt végre támadásokat.
Őszintén, miért támadja az ellenség a lakóövezeteket? Nincs benne logika. Milyen célból, miért, mi az értelme? És persze egyértelműen humanitárius célpontokat is támadnak, ami elképesztő. Ennek semmi értelme nincs katonailag
– fogalmazott az orosz elnök.
Az orosz hadsereg az előző éjjel csapást hajtott végre az ukrán tartalékos erők ellen – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Hogy pontosan hol hajtották végre a csapást, azt nem közölték, de azt igen, hogy „a kijelölt célpontokat eltalálták, a csapás elérte a célját”. Állításuk szerint a csapást tengerről indított precíziós rakétákkal hajtották végre.
A minisztérium ezenkívül azt állította, hogy egy másik csapással eltalálták az egyik olyan ukrán egység, a 68. vadászdandár parancsnoki központját, amely a napokban előrenyomult a Donyecki területen. Ezen kívül a Harkivi területen egy lőszerraktárat, a Dnyipropetrovszki területen pedig egy radarállomást robbantottak fel állításuk szerint.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület oroszok által kinevezett kormányzója közölte, hogy az orosz hadsereg ellentámadást indított azután, hogy az ukránok Velika Novoszilkától délre áttörték a fronton.
Nemrég a srácaink ellentámadásba lendültek, a 127. hadosztály csatába megy és előrenyomul
– mondta Rogov egy rádióműsorban, majd azt is hozzátette, hogy a támadó erők az orosz légierőtől is jelentős támogatást kapnak az akcióhoz.
Állítása szerint az ellentámadás fő irányvonala Neszkucsne település, amelyről a minap derült ki, hogy elfoglalták az ukránok. A kormányzó azt mondta, hogy jelenleg még egy másik visszafoglalt településnél, Makarovkánál küzdenek az ukránokkal. E településekről részletesebben írtunk ebben a vasárnapi cikkünkben.
Silvio Berlusconi néhai olasz miniszterelnök volt az Oroszország és a NATO közötti együttműködési mechanizmusok kezdeményezője – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Rosszija 24 hírtelevízióban.
Számomra Silvio egy drága ember, igaz barát volt
– írta az orosz államfő a Sergio Mattarella olasz elnökhöz intézett részvéttáviratában.
„Ő volt a kezdeményezője az Oroszország és az észak-atlanti szövetség közötti kapcsolatok fejlesztésének. Az ő részvételével és az ő kezdeményezésére jöttek létre a megfelelő kölcsönhatási mechanizmusok” – mondta az orosz államfő.
Putyin szerint Berlusconi európai, sőt világléptékű politikus volt, és „most nem sok ilyen ember van a nemzetközi színtéren”. A politikust őszinte és nyitott embernek, az orosz nép nagy barátjának nevezte, aki „sokat tett az Oroszország és az európai országok közötti üzleti, baráti kapcsolatokért”.
Mint írtuk, 86 éves korában hétfőn meghalt Silvio Berlusconi, a II. világháború utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban volt miniszterelnöke.
Az ukrán párti közösségi oldalak szerint egy ukrán drón készített felvételt arról, hogy miként végezték ki hét menekülő katonájukat az oroszok Délkelet-Ukrajnában, ahol nemrég előrenyomultak az ukránok.
A videón az látható, hogy a hét katona gyakorlatilag fejvesztve menekül egy erdő felé. Többségük fegyvertelen volt, csak az egyiküknek volt a kezében a gépkarabélya.
Akkor jött szembe velük három másik orosz katona, akik könyörtelenül kivégezték őket.
Az erről készült felvétel saját felelősségre itt megtekinthető.
A GeoConfirmed nevű blog az ukrán ellentámadásról beérkezett képi bizonyítékokat összegyűjtve készített egy térképet arról, hogy hány ukrán egység vesz részt biztosan a Velika Novoszilkánál zajló támadó műveletekben.
A blog szerint a műveletekben ukrán részről legalább
A frontszakasz, ahol a támadások indultak, körülbelül 25 kilométer szélesnek tűnik – tették hozzá. Arról egyelőre nincs hír, hogy a fenti egységek teljes létszámmal vesznek-e részt az akcióban, vagy csak egy részüket vetették be a műveletben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország Napja elnevezésű ünnepnap alkalmából tartott beszédet. Kijelentette, hogy az ország „nehéz időszakon” megy keresztül – írta a CNN.
Putyin többek között a hazaszeretet fontosságát hangsúlyozta.
Ma, Oroszország nehéz időszakában a hazaszeretet még erősebben egyesíti társadalmunkat, és megbízható támaszul szolgál hőseinknek, akik a különleges katonai műveletekben vesznek részt
– mondta Putyin.
Heves harcok zajlanak Ukrajna délkeleti részén, a Donyecki és Zaporizzsjai területen – írja a CNN.
Összefoglalójukban azt írták, hogy a legnagyobb küzdelem Velika Novoszilkától délre és délnyugatra zajlik, ahol az ukránok annak ellenére is megpróbálnak átkelni a Mokri Jali folyón, hogy az oroszok a minap felrobbantottak ott egy gátat.
A támadó műveletekről több videót is feltöltöttek.
Egy ismert orosz hadiblogger, Alekszander Kotsz arról számolt be, hogy az ukránok a folyó mentén nyomulnak előre, méghozzá annak mindkét partján. Állítása szerint az orosz csapatok egyelőre nem tudják megállítani az előrenyomulást, és emiatt arra lehet szükség, hogy újabb tartalékokat csoportosítsanak át oda más területekről.
Hozzátette, hogy a műveleteket a köd és az eső valamelyest lassítja azáltal, hogy megnehezítik a felderítést. Egy másik orosz hadiblogger szerint helyenként az orosz csapatok ellentámadásokat tudtak indítani, és ezzel néhol visszaszorították az ukránokat.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap azt mondta, hogy nagyjából naponta 5–10 kilométer tudnak előrehaladni a csapataik a térségben. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője aznap cáfolta, hogy az ukránok bárhol is áttörtek volna, és azóta nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi történik az említett frontszakaszon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén bejelentette, hogy megindult az ellentámadás. A CNN rövid írást közölt arról, mire lehet számítani ezután.
Az elnök elmondta, hogy „megfelelő ellentámadási védekező akciók” zajlanak Ukrajnában, de a részleteket illetően szűkszavúan nyilatkozott.
A CNN szerint azonban az ellentámadás kifejezése félrevezető lehet, mert nem tükrözi vissza azt, hogy a hadjáratnak már volt előzménye, és valószínűleg a végpontja sem lesz ismert először.
Mint írták, a valóságban Ukrajna már hónapok óta puhítja az orosz erőket, és már most is komoly erőfeszítéseket tesz a területek visszafoglalására. Ráadásul, ahogy az ukránok is hangsúlyozzák, fegyveres erőik akciói egy invázióra adott válaszlépések. Ezzel együtt a konfliktus most új szakaszba lép, és az akció eldöntheti az egész háború kimenetelét.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) legújabb jelentései szerint Ukrajna már öt várost és falut foglalt vissza.
Az ötödiket most megerősítette a Zaporizzsjai Különleges Területvédelmi Brigád, amely közölte, hogy bevették Novodarivkát.
Az ellenség számos, több napon át tartó kísérlete, hogy a települést visszavegye ellenőrzése alá, sikertelen volt
– közölték a Sky News szerint.
A NATO történetének legnagyobb, a szövetség valamely tagja elleni támadást szimuláló gyakorlatán dolgoznak, amelyben 10 000 katona vesz részt a világ különböző pontjairól. A művelet június 23-ig tart.
Az Air Defender 2023-at Oroszországnak szóló erődemonstrációként hirdették meg, mintegy 10 000 résztvevővel és 25 nemzet 250 repülőgépével – közölte a Sky News.
A gyakorlaton részt vesz a szövetséghez csatlakozni kívánó Svédország, és Japán is.
Az első gépek június 12-én reggel szálltak fel észak-németországi repülőterekről. Csak az Egyesült Államok 2000, a légierőben szolgáló katonát és mintegy 100 repülőgépet küldött.
A gyakorlat előtt Amy Gutmann, az Egyesült Államok németországi nagykövete elmondta:
Eléggé meglepődnék, ha a világ bármely vezetője nem venné tudomásul, hogy ez a szövetség szellemét, azaz erejét mutatja. És ebbe Putyin is beletartozik.
Michael Loh altábornagy, az amerikai Légi Nemzeti Gárda igazgatója szerint a gyakorlat túlmutat az elrettentésen.
Ez most arról szól, hogy megállapítsuk, mit jelent egy nagyhatalom ellen fellépni, egy nagyhatalmi versenyben
– fogalmazott.
A hazaszeretetet és a szülőföld sorsáért való felelősséget őseink hagyták ránk, akik valóban nagyszerű katonai győzelmeket értek el – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország napja alkalmából a TASZSZ beszámolója szerint.
Számunkra ez az örökség szent, hűek vagyunk hagyományaihoz
– hangsúlyozta Putyin.
Az elnök gratulált az oroszoknak Oroszország napja alkalmából, megjegyezve, hogy ez az állami ünnep a hazájuk nagyságát és dicsőségét jelképezi.
Június 12. az Oroszország Állami Szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja, legalábbis így nevezték az ünnepet 2002-ig. 2002-ben az ünnep egy másik nevet kapott és Oroszország Napja néven vált ismertté.
Ismeretlenek megrongálták Joszif Sztálin szobrát, amelyet tavaly emeltek a Georgia Sida Kartli régiójában fekvő Variani falu lakói.
A Sida Kartli oldal által közzétett fényképeken látható, hogy az egész alakos Sztálin-szobrot lefejezték. Az emlékmű egy betontalapzaton áll egy erdős területen.
A georgiai belügyminisztérium egyelőre nem kommentálta a történteket.
A Sztálin szülővárosától, Goritól 13 kilométerre fekvő Variani lakói tavaly februárban állították a szobrot. Helyi lakosok újságíróknak elmondták, hogy az emlékművet saját kezdeményezésből emelték, mert a településen sokan tisztelik Sztálint.
A szovjet diktátornak Georgiában mindmáig sok tisztelője és szülővárosában emlékmúzeuma is van – írja az MTI.
Oroszország napja van – és a moszkvai Vörös téren egy koncertet is tartanak ennek megünneplésére.
Az Oroszország napja nemzeti ünnep, amely az ország állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatának 1990. június 12-i elfogadására emlékezik.
Vlagyimir Putyin az ünnep alkalmából rendezett állami ünnepségen kitüntetéseket adott át – írja a Sky News.
A Sky News értesülései szerint Ukrajna ellentámadása sikeresen halad, már a negyedik települést sikerült elfoglalniuk néhány napon belül. A kijevi erők az interneten közzétett videofelvételeken ukrán zászlót tartottak magasba a Donyecki területen található Storozhevében.
Az ukrán védelmi miniszter köszönetet mondott a 35. Különleges Tengerészgyalogos Dandárnak a település visszafoglalásáért.
Mindez azután történt, hogy Ukrajna közölte, felszabadította Blahodatne, Neszkucsne és Makarivka településeket is, amelyek a Donyecki régió szélén, a Zaporizzsjai terület mellett fekszenek. Ismert orosz katonai bloggerek szerint a Makarivkáért folyó harcok még tartanak, de megerősítették, hogy az ukrán erők elfoglalták Blahodatnét és Neskucsnét.
Az Oreo és a Toblerone mögött álló vállalatot egyre szélesebb körben bojkottálják a skandináv régióban az oroszországi jelenléte miatt – írja a Sky News. A Mondelez International találkozót kért a norvég kormánytól, hogy megvédje helyi vállalkozását.
Néhány nyugati vállalat az invázió után eladta oroszországi érdekeltségeit, de a Mondelez azok közé tartozott, amelyek a más országokban dolgozó alkalmazottak tiltakozása ellenére maradtak.
A Mondelez közölte, hogy nem árul orosz gyártmányú termékeket Norvégiában, és „korlátozott” tevékenységet folytat Oroszországban, miközben leállította a beruházásokat és a reklámozást, valamint elítélte a háborút.
Liman, Bahmut, Avdijivka, valamint Marjinka térségében továbbra is súlyos harcok folynak, a veszteségek ellenére az orosz csapatok igyekeznek előrenyomulni és „taktikai pozíciójukat javítani” – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara hétfő reggel az espreso.tv beszámolója szerint.
Mint írták, az elmúlt napon 25 harci összecsapásra került sor, és az elmúlt héten az oroszok jelentős veszteségeket szenvedtek Bahmut térségében. Hozzátették: Oroszország Rosztovi területén az egyik kórház már megtelt sebesültekkel, ám az intézményben nincs elég orvos.
Mihamarabbi hozzáférést sürgetett vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a zaporizzsjai atomerőműhöz és környékéhez, amit a szervezet főigazgatója azzal indokolt, hogy a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után az erőmű víztározójában eltérő vízszintadatokat mértek.
Rafael Grossi azt mondta, hogy bár az erőmű belsejéből kapott mérési adatok azt mutatják, a vízszint a hét végén több mint egy napig állandó maradt, a víztározó más részén a vízszint tovább csökken, és már mintegy kétméternyi vízszintkülönbségről tudni.
A szivattyúk folyamatos működtetésének legfontosabb feltétele a vízszint magassága
– figyelmeztetett közleményében a főigazgató, aki a héten a tervek szerint maga is ellátogat Zaporizzsjába.
Grossi kiemelte, elképzelhető, hogy a szintbeli eltéréseket csupán a víztározó egyik elkülönített részén felduzzadt vízmennyiség okozza, ám ahhoz, hogy ebben bizonyosak lehessenek, engedélyt kell kapniuk, hogy az atomerőműtől néhány kilométerre lévő hőerőműbe is beléphessenek.
Újabb adománycsomagot juttattak el magyar civilek az ukrán hadsereg 68. „Kárpátaljai Sárkányok” önálló területvédelmi zászlóaljának és más ukrajnai szervezeteknek – írja a HVG.
A Kárpátaljai Sárkányellátó néven ismert csoport eddig 66,5 millió forintnyi tárgyi adományt szállított ki hét csomagban Sándor Fegyiréknek,
a hozzájuk eddig beérkezett adományok összege meghaladja a 82 millió forintot.
A kezdeményezést 2022 novemberében indította néhány magánszemély, akiknek Fegyir Sándorék listát küldenek a kért eszközökről. A vásárláshoz a Sárkányellátó adományokat gyűjt, a beérkezett pénzből pedig pontosan azt vásárolja meg, amit a frontról kértek.
A hidegháború vége óta megfordult a folyamat, a leszerelés helyett egyre több atomtöltetet helyeznek hadrendbe. Kína fegyverkezik a legnagyobb ütemben.
A nagy katonai hatalmak arzenáljaiban lévő működőképes nukleáris fegyverek száma ismét növekszik egy vezető kutatóintézet szerint, amelynek elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a világ „az emberi történelem egyik legveszélyesebb időszakába sodródik.
A nemzetközi kapcsolatok romlása és a verbális nukleáris fenyegetés eszkalálódása idején a becslések szerint jelenleg világszerte 12 512 robbanófej van, amelyből 9576 készen áll a potenciális bevetésre. Ez 86-tal több, mint egy évvel ezelőtt.
További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.
A nyugati szövetségesek által az ukrajnai harcokban való részvételre szállított első harckocsik elvesztése miatt Kijev ismét fokozott támogatást kér, elsősorban Németországtól – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hadseregnek sürgősen szüksége van még sok nyugati harckocsira, gyalogsági harcjárműre és más páncélozott járművekre
– mondta Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes.
Minden egyes Leopard 2 szó szerint aranyat ér egy döntő támadáshoz
– tette hozzá.
Véleménye szerint a Bundeswehr a több mint 300 darabos készletéből a már leszállított 18 harckocsinál többre is képes. A jelenlegi számot „meg lehetne háromszorozni anélkül, hogy veszélybe kerülne Németország önvédelmi képessége”.
Az orosz állítások az ukrán ellentámadás veszteségeinek számáról „szinte biztosan súlyosan eltúlzottak” a brit katonai hírszerzés szerint.
Szergej Sojgu védelmi miniszter eltúlozza a védelmi sikereket, hogy javítsa a közvéleményben kialakult képét az egyes orosz honfitársai részéről érkező, egyre inkább leplezetlen kritikákkal szemben
– idézi a Sky News a brit védelmi minisztériumot.
Az orosz védelmi miniszter sürgette a védelmi ipart, hogy fokozza erőfeszítéseit, és bírálta a tiszteket, amiért túl lassan küldik a tartalékos járműveket a frontvonalra.