Ez a poszt a következő Percről percre része:
Meggyilkolták az ukrán titkosszolgálat ezredesét
-
A nyugat-oroszországi Kurszk légibázist egy jelentés szerint ukrán támadás érte a hétvégén – írja a Sky News.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) kémelhárítói vettek részt az augusztus 26-ról 27-re virradó éjszaka végrehajtott támadásban.
A támadó drónok négy orosz Szu-30-as vadászgépet, egy MiG–29-es repülőgépet, két Pantsyr légvédelmi rendszert és Sz-300-as radarokat találtak el.
Az orosz védelmi minisztérium szerint sikeresen elfogták a drónokat, de az ukrán források mást állítanak.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:- Lázadással fenyegetőzik a Wagnerhez köthető neonáci milícia.
- Kiderült, mikor temethetik el Prigozsint.
- Videón a légvédelem által Moszkva közelében megsemmisített drón.
- Meggyilkolták az ukrán titkosszolgálat ezredesét.
- Lengyelország és a balti államok lezárhatják a Belarusszal közös határaikat.
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
-
Volodimir Zelenszkij a New York-i ENSZ-közgyűlés előtti beszédében az esetleges békemisszióról, egy különleges bíróságról és a háborús veszteségekről fog beszélni – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Zelenszkij elnök az ENSZ közgyűlésén a békemisszióról, a háborús károk megtérítéséről, valamint egy speciális bíróság létrehozásáról fog beszélni” – nyilatkozta Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője.
A képviselő szerint sok kétoldalú találkozó lesz, továbbá maximálisan kihasználják a közgyűlés adta lehetőséget. Zsovka bízik abban, hogy jelentős eredményeket fognak elérni.
-
A Luhanszki Népköztársaság legfelsőbb bírósága 14 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrán katonát azzal a váddal, hogy gránátvetővel belelőtt egy többszintes lakóépületbe a régióban lévő Szeverodonyeckben – közölte az orosz szövetségi legfőbb ügyészség hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.
A szakadár területen található Szeverodonyecket hosszú ideig tartó harcok után tavaly nyáron foglalta el az Ukrajnát támadó orosz hadsereg. A nyomozati anyag szerint az ukrán hadsereg 115. gépesített dandárjának katonája 2022. május 20-án egy háztetőről gépkarabélyra szerelt gránátvetőből nyitott tüzet a lakóházra, aminek következtében az épület ötödik emeletén lévő egyik lakás ablakai kitörtek, továbbá megrongálódtak a falai és a mennyezete.
Az ukrán katonát azzal vádolták meg, hogy robbantással szándékosan megrongálta más személyi tulajdonát, valamint kegyetlen bánásmódot tanúsított civilekkel szemben, és tiltott módszereket alkalmazott fegyveres konfliktusban – derül ki a közleményből.
-
Maia Sandu moldovai elnök a CNN-nek azt mondta:
Ukrajnának több támogatásra van szüksége... és mindenkinek meg kell értenie, hogy ha Ukrajnának nem segítenek, akkor Oroszország nem fog megállni Ukrajnában vagy Moldovában.
A CNN vezető nemzetközi műsorvezetőjének Chisinauban adott exkluzív interjújában az elnök hozzátette, hogy reméli, „hamarosan több támogatás érkezik, hogy Ukrajna visszaszerezze területeit, és véget érjen ez az őrült háború”.
Amanpour vasárnap beszélgetett Sandu elnökkel, amikor Moldova 32. függetlenségi napját ünnepelte. Az ország Ukrajnával határos, és komoly feszültségek vannak Oroszországgal, különösen a keleti, oroszbarát szakadár Dnyeszteren túli terület miatt, ahol orosz csapatok állomásoznak.
-
Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) kuratóriumi elnöke a beregszászi átadóünnepségen közölte:
a Radírozzuk ki a különbségeket címmel meghirdetett tanszergyűjtő akció keretében Kárpátaljára eljuttatott tanszeradományok értéke meghaladta a 2,8 millió forintot,
amelyhez az egyéni adományok mellett a Dunántúli Református Egyházkerület 30 darab iskolatáskával járult hozzá.
Magyarországon sem könnyű a megélhetés, ennek ellenére „azt látjuk, hogy az adományok növekednek, mert Magyarországon és szerte a Kárpát-medencében is mindenki fontosnak gondolja, hogy ne hagyjuk magára Kárpátalja népét, és folyamatosan minden eszközzel segítsük az itt élőket” – jelentette ki Czibere Károly.
Az MRSZ jóvoltából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felajánlott, 3,4 millió forint összértékű, tartós élelmiszerekből álló adomány is célba ért.
Bogdán Szabolcs, az egyházkerület püspöke elmondta:
Már a háború kitörése előtt is segítettek, mivel a Partiumban élők sorstársaknak érzik a kárpátaljai magyarságot.
Most pedig tartós élelmiszert vásároltak a gyülekezetekben megszervezett adományozási akciókból, egyéni felajánlásokból, perselypénzekből származó összegből.
A szállítmánnyal a kárpátaljai református egyházmegyék gyülekezetei által üzemeltetett, valamint az egyházkerület fenntartásában működő diakóniai ingyenkonyha működését támogatják.
Az adakozás által „nem leszünk szegényebbek, hanem gazdagodunk, mert jobb adni, mint kapni, ezt hirdeti az Isten igéje is” – fejtette ki Bogdán Szabolcs püspök.
Az adományt átvevő Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke elmondta,
120 félárva gyerek kapja meg a névre szóló tanszercsomagot,
a későbbiekben pedig a Johannita Segítő Szolgálat felajánlásából 50 árva gyerek tanévkezdését is segítenek megkönnyíteni. Az élelmiszer-adomány felhasználásával kapcsolatban közölte, hogy az egyházkerületben működő tizennégy ingyenkonyha között kerül szétosztásra, ahol idős, támogatásra szoruló emberek és hátrányos helyzetű gyerekek étkezhetnek.
Szavai szerint sokkal több ember szorul segítségre Kárpátalján, de „hálásak vagyunk azért, hogy sem gyerekek, sem egyedül maradt idős emberek nem nélkülöznek”, mivel a „a kárpátaljai magyar református összefogás által tudunk segíteni” – fogalmazott Zán Fábián Sándor püspök.
-
Lengyelország és a balti államok teljesen lezárnák határaikat Belarusszal, ha egy „kritikus incidens” történne, amelyben Wagner-zsoldosok is részt vennének − mondta Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter.
Azt is követelte, hogy a Wagner személyzete „haladéktalanul hagyja el Belarusz területét”, megnyitva ezzel a „megtorlás” lehetőségét.
Litvánia belügyminisztériuma azt fogja javasolni, hogy az ország Belarusszal fennmaradó négy határátkelőhelye közül kettőt zárjanak le – jelentette a BNS hírügynökség.
Lettországnak is van határa Fehéroroszországgal. Több száz Wagner-zsoldos érkezett Belaruszba, miután Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, Alekszandr Lukasenka elnök meghívta őket.
Emellett Lengyelországban az elmúlt hónapokban megnőtt a határon átkelni próbáló, főként közel-keleti és afrikai illegális bevándorlók száma, amely így azzal vádolja Belaruszt, hogy elősegíti mindezt.
-
Olaf Scholz német kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel osztott meg részleteket a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott 2022. március 4-i tárgyalásról – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Az érintett tárgyalásra az orosz–ukrán háború kilencedik napján került sor. A kancellár elmondása szerint Putyin egyáltalán nem említette a szankciókat. Az orosz elnök ismertette az elképzeléseit, mégpedig demilitarizálásról beszélt. Továbbá kérte, hogy ismerjék el Krímet Oroszország részeként, valamint két köztársaság függetlenségét.
Scholz szerint Putyin két feltételhez kötött egy békével kapcsolatos találkozót. Az orosz elnök a német és a francia kollégájával tárgyalna a békéről, Volodimir Zelenszkijjel azonban nem.
A francia elnök erről úgy vélekedett, hogy Putyin hasonlókat mondott neki is.
-
Holtan találták kijevi irodájában az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ezredesét, erősítette meg az SZBU sajtószolgálata. A szakszolgálat munkatársai a fején lőtt sebbel találták meg a magas rangú tiszt holttestét saját irodájában.
A tiszt nevét nem hozták nyilvánosságra.
A sajtószolgálat közölte, halálának körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálják az ukrán országos rendőrség nyomozói. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őszinte részvétét fejezi ki elhunyt alkalmazottjuk családjának és barátainak.
A szakszolgálat minden segítséget megad a rendőrségnek a teljes körű, objektív és pártatlan nyomozáshoz
– hangsúlyozta az SZBU.
-
Több mint négyszáz, Ukrajnában működő vállalat próbálja elrejteni üzleti kapcsolatait Oroszországgal – tették közzé hétfőn a hivatalos ukrán cégadatokhoz nyilvános hozzáférést biztosító Opendatabot adatplatform honlapján.
Az MTI szerint a hivatalos nyilvántartásokban 401, Ukrajnában bejegyzett vállalatnál találtak „orosz nyomot”. Ezek a cégek az elmúlt másfél év alatt a hatályos ukrán jogszabályok tiltása ellenére hajtottak végre változtatásokat, és távolították el „papíron” az orosz tulajdonosokat és a kedvezményezetteket.
Az Opendatabot 2022. február 23-án – egy nappal az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása előtt – még 20 881, Ukrajnában bejegyzett cégnél talált „orosz nyomot” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt reméli, hogy Ukrajna Izraelhez hasonló biztonsági garanciákat kap az Egyesült Államoktól – írja a CNN.
Az ukrán médiának adott interjújában Zelenszkij elmondta, a biztonsági garanciák pajzsot és kardot is tartalmaznak.
Ezek a garanciák Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatán keresztül érkeznének, mondta, de az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú megállapodással megerősítenék őket.
Valószínűleg az Egyesült Államokkal az izraelihez hasonló modellünk lesz, aminek keretében fegyvereket, technológiát, kiképzést, pénzügyi segítséget is kapunk. Hasonlóan Izraelhez, de nekünk más az ellenségünk
– mondta Zelenszkij.
Egy ilyen megállapodás nem függne attól, hogy ki van a Fehér Házban, mivel azt a kongresszus hagyná jóvá – tette hozzá az ukrán elnök.
Az Egyesült Államok és Izrael Izrael állam megalapítása óta több biztonsági megállapodást írt alá, Amerika pedig garantálja Izrael számára az úgynevezett minőségi katonai előnyt a térség más erőihez képest.
-
Svédországban vádat emeltek Szergej Szkvorcov orosz–svéd kettős állampolgárságú férfi ellen, akit azzal vádolnak, hogy 2013 és 2022 között olyan bizalmas adatokat szivárogtatott ki az orosz katonai hírszerzésnek, amelyek biztonsági fenyegetést jelentettek Svédországra és az Egyesült Államokra – közölte a svéd ügyészség hétfőn.
A hatvanéves férfit tavaly novemberben feleségével együtt tartóztatták le.
A közlemény szerint Szkvorcov olyan tárgyakat is vásárolt Moszkva számára, amelyeket az orosz állam és a fegyveres erők az exportszabályok és a nemzetközi szankciók miatt nem tudtak a szabadpiacon beszerezni. A vádiratban az áll:
Szkvorcov és cége az orosz katonai hírszerzés és az orosz állam egy része számára a Nyugatról történő tiltott technológiai beszerzések platformjaként működött.
A férfi tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt követett volna el. Feleségét nem sokkal letartóztatása után szabadlábra helyezték. Szkvorcov 25 éve élt Svédországban, és 2012-ben kapta meg a svéd állampolgárságot. Tárgyalása szeptember 4-én veszi kezdetét.
Fontos kiemelni, hogy a vádirat szerint a tanúk között szerepel az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik ügynöke is, aki „megerősíti, hogy Szergej Szkvorcov tevékenységei közé tartozott a különböző amerikai vállalatokkal való kereskedés, amely veszélyeztethette az Egyesült Államok biztonságát”.
-
Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy 2030-ig új tagállamokat vegyen fel − jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a szlovéniai Bledben tartott fórumon − írja a The Guardian.
Úgy vélem, 2030-ra készen kell állnunk a bővítésre. Ez ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk a dolgot
− mondta Michel.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, amelynek során a kétoldalú kapcsolatokról, köztük az űrkutatási együttműködésről, a BRICS-csoport bővítéséről és a G20 közelgő csúcstalálkozójáról tárgyaltak − írja a The Guardian a Kremlre hivatkozva.
A két vezető múlt héten részt vett a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport dél-afrikai csúcstalálkozóján.
-
Görögország száz Leopard–1-es harckocsival segítheti Ukrajnát, mindezt Németország javaslatára – írja az Ukrajinszka Pravda.
A görögök elavult harckocsiktól szabadulhatnak meg, amelyek felújítási költségeit a német kormány viseli. A páncélozott járművekre modern hőkamerákat telepítenek, amelyeket a Leopard–2-nél is használnak.
A járműveket több mint három évtizede nem újították fel, ezért a németek célja nem más, minthogy üzemképes harckocsikat adjanak át az ukránoknak.
-
Finnország 2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékát tervezi védelmi kiadásokra fordítani – írja a The Guardian.
A NATO 31 tagállama megállapodott abban, hogy GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítják. Korábban a 2 százalékos cél eléréséhez időre volt szükség, és a NATO szerint 2022-re csak hét szövetséges teljesítette a célt.
Finnország áprilisban csatlakozott a szövetséghez, egy történelmi jelentőségű biztonságpolitikai fordulatot végrehajtva, válaszul szomszédja, Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójára.
A hírek szerint a finnek 2024-ben 6 milliárd eurót, azaz a GDP 2,3 százalékát tervezik védelmi kiadásokra fordítani, ami 116 millió euróval kevesebb, mint a 2023-ra becsült összeg.
-
Vlagyimir Putyin részvétét fejezte ki a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin családjának − közölte a Kreml, hozzátéve, nem tudni, mikor lesz a hadúr temetése, és hogy az orosz elnök részt vesz-e rajta − írta meg a The Guardian.
A Kremlnek még nincsenek információi Prigozsin temetésének formájáról és időpontjáról, így arra a kérdésre, hogy Putyin részt vesz-e rajta, nem lehet válaszolni
− mondta Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Amint döntés születik, arról tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot. Az ilyen döntéseket mindig a hozzátartozókkal együtt hozzuk meg
− tette hozzá Peszkov.
„Amint döntés születik, arról tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot. Az ilyen döntéseket mindig a hozzátartozókkal együtt hozzuk meg” − tette hozzá Peszkov.
-
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a cseh nagykövethez fordult, megköszönve Jan Lipavsky cseh külügyminiszter meghívását – írja a Sky News.
Kuleba kijelentette,
az ukrán és a cseh diplomaták vállvetve fognak dolgozni a szabadság védelméért.
Kuleba azt is elmondta, hogy együtt fognak működni Ukrajna EU-ba és NATO-ba való belépésének előmozdításában is.
-
Maia Sandu moldovai elnök a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajnának több támogatást kell kapnia, és mindenkinek meg kell értenie, ha Ukrajnának nem segítenek, akkor Oroszország nem áll meg.
Az elnök reméli, hamarosan több támogatás érkezik, hogy Ukrajna visszaszerezhesse területeit, és véget érjen a háború.
Amikor Jevgenyij Prigozsin haláláról kérdezték, Sandu megjegyezte, hogy ez csak megerősíti azokat a kockázatokat, amelyek Oroszországból erednek.
-
Négy halottja van annak a hajnali orosz rakétatámadásnak, amely egy poltavai ipari létesítmény ért. Korábban a hatóságok két halottról és két eltűntről számoltak be.
Mint megírtuk, az ukrán légierő hétfő reggel arról számolt be, hogy két orosz Kalibr cirkálórakétát és két Kh–59-es irányított rakétát semmisítettek meg hétfő hajnalban. Közleményük szerint az oroszok összesen négy Kalibr cirkálórakétát lőttek ki a Fekete-tengerről Feodoszija közelében, továbbá két X–59-es irányított rakétát használtak két Szu–34-es repülőgépről.
Ihorn Klimenko belügyminiszter azt mondta, hogy a halottak az ipari létesítmény dolgozói voltak. Öt másik ember megsérült, egy másik személyt pedig eltűntként tartanak nyilván – mondta.
Egy negyedik személy a Zaporizzsja területen fekvő Szadove falu elleni lövöldözésben halt meg – írja a Sky News.
-
Litvánia belügyminisztériuma javasolja a kormánynak, hogy az ország Belarusszal fennmaradó négy határátkelőhelye közül kettőt zárjanak le – közölte hétfőn a BNS hírügynökség a litván belügyminisztert idézve.
A litván kormány augusztus 16-án jelentette be két másik belorusz határátkelőhely lezárását – hatról négyre csökkentve a határátkelőhelyek számát – a geopolitikai körülményeket okolva, hetekkel azután, hogy orosz Wagner-zsoldosok települtek az országba.
Lengyelország idén egy újságíró bebörtönzése és lengyel diplomaták kiutasítása után egy kivételével az összes határátkelőhelyet lezárta Belarusszal – írja a The Guardian.
-
Szergej Lavrov orosz és Hakan Fidan török külügyminiszter hamarosan találkozik egymással – írja a Sky News.
Törökország azt reméli, sikerül Oroszországot arra ösztönözni, hogy egyezzen bele egy új megállapodásba, amely lehetővé teszi a gabona exportját Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből.
Oroszország kilépett az előző megállapodásból, amely lehetővé tette közel 33 millió tonna ukrán gabona biztonságos exportját a világ többi részébe.
A Kreml közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg hamarosan személyesen tárgyal Recep Tayyip Erdogan török államfővel a fekete-tengeri gabonaüzletről és más kérdésekről.
Ennek időpontját vagy helyszínét azonban még nem jelentették be.
-
Egy orosz származású svéd állampolgárt azzal vádolnak, hogy csaknem egy évtizeden keresztül információkat gyűjtött az orosz katonai hírszerző szolgálat számára – írja a The Guardian.
A svédek közölték, hogy a 60 éves Szergej Szkvorcovot súlyos illegális hírszerzési tevékenységgel vádolják.
Szkvorcovot novemberben tartóztatták le feleségével együtt egy hajnali műveletben a Stockholm melletti Nackában.
Szkvorcov letartóztatása óta őrizetben van, és védőügyvédje szerint tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. Feleségét a svéd biztonsági ügynökség vizsgálata után vádemelés nélkül szabadon engedték.
Az ügyészek szerint Szkvorcov a vállalkozását arra használta, hogy illegálisan technológiát szerezzen, és azt átadja az orosz katonai hírszerző szolgálatnak.
Szkvorcov 25 éve élt Svédországban, 2012-ben megkapta a svéd állampolgárságot. A tárgyalása szeptember 4-én kezdődik.
-
Újraindult a légi forgalom a moszkvai repülőtereken, miután a hétfő reggeli ukrán dróntámadás miatt leállították a légi közlekedést – írja a TASZSZ orosz hírügynökség alapján a Sky News.
Az ideiglenes leállásában a Domodedovo és a Vnukovo repülőterek voltak érintettek. Az orosz média úgy tudja, hogy a korlátozások miatt 10 járat alternatív repülőtereken szállt le.
-
A nyugat-oroszországi Kurszk légibázist egy jelentés szerint ukrán támadás érte a hétvégén – írja a Sky News.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) kémelhárítói vettek részt az augusztus 26-ról 27-re virradó éjszaka végrehajtott támadásban.
A támadó drónok négy orosz Szu-30-as vadászgépet, egy MiG–29-es repülőgépet, két Pantsyr légvédelmi rendszert és Sz-300-as radarokat találtak el.
Az orosz védelmi minisztérium szerint sikeresen elfogták a drónokat, de az ukrán források mást állítanak.
-
Rakétatámadást követően meghalt egy nő az otthonában az ukrajnai Bohoduhiv körzetben – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi régió közigazgatási vezetője.
Hozzátette, hogy a támadásban átépített légvédelmi rakétákat használtak. Az elsősegélynyújtók és a mentőcsapatok továbbra is a helyszínen tartózkodnak.
Egy nappal korábban két ember meghalt, amikor orosz csapatok ágyúzták a Harkivi területen fekvő Podoli falut – írja a Sky News.
-
Az orosz hatóságok bejelentették, hogy a Moszkva ukrajnai háborúját dicsőítő filmek gyártásának fellendítésére törekednek – írja a The Guardian.
Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a kulturális minisztériumot, hogy biztosítsa, hogy a mozik dokumentumfilmeket vetítsenek a „különleges katonai műveletről” –ahogy a Kreml nevezi az ukrajnai inváziót.
A minisztérium állítólag bizonyos témákat is előnyben részesít a filmek állami támogatásának elosztásakor.
Ezek közé tartozik „az orosz harcosok hősiessége és önzetlensége” Ukrajnában, valamint „a náci és fasiszta ideológia modern megnyilvánulásai elleni küzdelem”.
-
A heves harcok sújtotta frontvonalhoz közeli települések lakosainak egy része figyelmen kívül hagyja az ukrán hatóságok evakuálásra vonatkozó felhívásait – írja a Sky News.
Az északkeleti frontvonal mentén fekvő 37 településen élő mintegy 12 ezer ember közül csak néhány százan tettek eleget az evakuálásra vonatkozó figyelmeztetésnek.
Sokan azt mondták, nem tudják rávenni magukat, hogy elhagyják az otthonukat, hogy szembenézzenek a kitelepítés, a zsúfolt óvóhelyek és a távoli városok viszontagságaival.
Néhányan a szegénységtől és a magánytól tartanak, míg mások nem hajlandók elhagyni az otthonukat, ahol életük megtakarításait fektették be.
Kupjanszkban 451 gyermek maradt, mivel szüleik visszautasították a kitelepítési kérelmeket.
A Vöröskereszt Harkiv régióbeli vezetője szerint az elmúlt három hétben megháromszorozódtak az evakuálási kérelmek, mivel Kupjanszkban egyre intenzívebbek a bombázások.
-
Oroszország kénytelen lemondani a nagy hadgyakorlatait a katonák és lőszerek hiánya miatt – közölte a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési jelentésében.
A tervezett, Zapad elnevezésű közös hadgyakorlat nagyszabású éves esemény lett volna, amelyet a katonai kiképzési év csúcspontjának szántak.
Az orosz hadsereg alulteljesítése Ukrajnában rávilágított arra, hogy a közös hadgyakorlatok korlátozott kiképzési értékkel bírtak, és nagyrészt csak a látszat kedvéért voltak. Oroszország valószínűleg azért mondta le a Zapad 23-at, mert túl kevés katona és felszerelés áll rendelkezésre
– áll a jelentésben.
-
Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 261 310 orosz katona esett el, az elmúlt napon 490 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
- 4400 tankot,
- 8562 páncélozott harcjárművet,
- 5425 tüzérségi rendszert,
- 730 rakétavetőt,
- 499 légvédelmi berendezést,
- 315 repülőgépet,
- 316 helikoptert és
- 7866 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4383 hadműveleti és taktikai drónt, 809 egység speciális felszerelést és 1415 cirkálórakétát számoltak fel.
-
Ukrajna felszabadította a délkeleti Robotine települést – írja a Sky News.
Múlt héten az ukrán hadsereg azt közölte, hogy erői felvonták a nemzeti lobogót Robotinéban, de továbbra is tűz alatt voltak. Hétfőn hivatalosan is megerősítették a falu felszabadítását.
Az ukrán csapatok most az ellentámadás keretein belül megpróbálnak délebbre előrenyomulni.