Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

Egészen meredek pletykát terjesztenek Vlagyimir Putyinról és Oroszországról.

A Wagner visszatér Ukrajnába.

Videón alángba borultorosz olajtároló.

Robbanás történt egy hajón a román vizeken, az ukrán határ közelében.

Videón a Szevasztopolt értrakétatámadás.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

Washington csütörtökön egy újabb, 325 millió dolláros segélycsomagot tervez bejelenteni Ukrajnának, de ATACMS nélkül – írja a Korrespondent a Reutersre hivatkozva.

A csomagban várhatóan kazettás lőszerek, Avenger légvédelmi rakétarendszer, TOW tankelhárító rakéta, AT4 páncéltörő rendszer, HIMARS-rakéták és egyéb felszerelések szerepelnek majd.

A segélycsomag tartalma még fejlesztés alatt áll, így változhat – tették hozzá. 

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint a jelenlegi helyzetben korai lenne a sérült Északi Áramlat gázvezetékek jövőjéről tárgyalni – közölte az al-Dzsazíra.

A két vezeték, amelyet arra terveztek, hogy orosz gázt szállítson Németországba a Balti-tenger alatt, egy évvel ezelőtt megmagyarázhatatlan robbanások következtében megrepedt.

Azóta nem működnek, és továbbra sem világos, hogy ki volt a felelős.

Ma Zhaoxu szerint Kína a maga módján elősegítette a békét célzó tárgyalásokat, és Peking „pozitív és konstruktív szerepet” játszott az ukrajnai konfliktus megoldásában.

Szerinte az ukrajnai „válság” – beszédében nem nevezi háborúnak – több mély és összetett okból eszkalálódott. Egy elhúzódó és kiterjedt ukrán válság a jelenlegi helyzet fényében senkinek sem áll érdekében szerinte – írja a The Guardian.

Ma szerint „fontos, hogy ragaszkodjunk a politikai rendezés általános irányához”, és felszólít arra, hogy „ne öntsünk olajat a tűzre”.

A konfliktusban részt vevő feleknek szigorúan be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot, követniük kell a szükségesség, a különbségtétel és az arányosság elvét, meg kell védeniük a polgári lakosságot és a polgári infrastruktúrát, valamint gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférést kell biztosítaniuk a civilek szenvedésének enyhítése érdekében

– mondta.

Margot Robbie Barbie című filmjének kalózváltozatai több mint egymillió fontot hoztak a Metropolitan Media filmügynökség szerint. 

Az előzetes adatok szerint a hétvége legjobb projektje Greta Gerwig Barbie című filmjének Oroszországban régóta várt, kalózkiadásban bemutatott változata volt –  olvasható a Metropolitan Media honlapján megjelent közleményben. 

A film kalózverzióit állítólag Oroszország területén vetítették, és a filmet bemutató mozik mintegy egymillió fontot kerestek vele – közölte a Sky News. 

Alexander De Croo belga miniszterelnök az X-en (korábbi Twitteren) szólította fel az országban működő ékszeripari vállalatokat, hogy járuljanak hozzá az orosz gyémántok világpiaci kereskedelmének korlátozásához – adta hírül az MTI.

Kiemelte, hogy az Európai Uniót tömörítő G7 csökkenteni akarja Oroszország gyémántkereskedelemből származó bevételeit.

Az iparág vezetőivel kedd éjszakába nyúlóan folytatott megbeszélésen megvitatták, miként szigoríthatók az átláthatósági szabványok a kezdeményezés sikere érdekében.

A The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál beszámolója szerint De Croo olyan nyomkövetési mechanizmust szorgalmaz, amely megakadályozza, hogy az orosz gyémántok eljussanak a G7-tagországok és az EU piacaira.

Az ukrán hadsereg szerint szerda reggel csapást mértek az orosz fekete-tengeri flotta parancsnoki állomására Szevasztopol közelében, a Krím félszigeten – írta a The Guardian. Az ukrán erők további részleteket nem közöltek, mindössze annyit írtak, hogy a támadás sikeres volt.

A Sky News kiemelte, egyelőre sem az orosz haditengerészet, sem a védelmi minisztérium nem ismerte el az ukrán támadást.

Az Északi Áramlat tavalyi szabotázsával kapcsolatos svéd nyomozás érzékeny szakaszában van, és a nyomozó reméli, hogy még az év vége előtt lezárhatja azt – mondta Mats Ljungqvist, az ügyet vezető ügyész a Reutersnek.

Reméljük, hamarosan lezárhatjuk a nyomozást, de még sok a tennivaló, és a következő négy hétben nem történik semmi

– tette hozzá.

A robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében történtek, és mindkét ország szerint a robbantások szándékosak voltak, bár még nem tudják, ki volt a felelős.

A lezárás alatt azt értem, hogy vagy lezárjuk a nyomozást, vagy döntést hozunk arról, hogy vádat emelünk-e valaki ellen

– mondta, hozzátéve, a cél az, hogy még az év vége előtt döntés szülessen.

Egy amerikai illetékes szerint Joe Biden csütörtökön jelenti be, hogy újabb „jelentős” katonai segélycsomagot küldenek Ukrajnának. A névtelenségét kérő illetékes nem részletezte, mennyit ér majd a csomag, és mit tartalmaz.

A Sky News szerint a bejelentés Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatásakor történhet meg.

A portál emlékeztet, az Egyesült Államok messze a legnagyobb katonai, humanitárius és pénzügyi segélyszállítója Ukrajnának. A hírek szerint a háború kezdete óta több mint 60 milliárd dollárt küldött Kijevnek.

A lengyel miniszterelnök szerint országa több ukrán élelmiszeripari termék behozatalát is megtilthatja, ezért óva intette Kijevet attól, hogy a gabonaimporttal kapcsolatos viták eszkalálódjanak – írta a Sky News.

Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke közölte: „figyelmeztetem az ukrán hatóságokat, mert ha ily módon eszkalálják ezt a konfliktust, további termékekkel egészítjük ki a Lengyel Köztársaság területére történő behozatali tilalmat".

Mint írtuk, Lengyelország külügyminisztériuma beidézte az ukrán nagykövetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyzései miatt. Zelenszkij kedden az ENSZ közgyűlésében tartott beszédében azt mondta, hogy Kijev „keményen dolgozik a gabonaexport szárazföldi útvonalainak megőrzésén”, és hogy a gabonaimport körüli „politikai színjáték” csak Moszkvát segíti.

Lengyelország külügyminisztériuma beidézte az ukrán nagykövetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyzései miatt – jelentette szerdán a PAP állami hírügynökség „nem hivatalos információkra” hivatkozva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Közgyűlésében tartott beszédében azt mondta, hogy Kijev „keményen dolgozik a gabonaexport szárazföldi útvonalainak megőrzésén”, és hogy a gabonaimport körüli „politikai színjáték” csak Moszkvát segíti – emlékeztetett az al-Dzsazíra.

Korábban megírtuk, nem csak Lengyelország, de Magyarország is meghosszabbítja, sőt 24 termékre ki is bővíti az Ukrajnával szemben elrendelt gabonabehozatali tilalmat péntek éjféltől.

Több robbanás is történt az utóbbi órákban a Krím félszigeten, ezek következtében pedig ismét lezárták a félsziget keleti részén található kercsi hidat.

Úgy tudni, hogy a hídnál rejtőfüstöt is bevetettek az orosz erők, ami arra utalhat, hogy egy ukrán csapástól tartanak. Mindeközben több helyen is robbanásokat lehetett hallani a Krímben, a gyanú szerint egy katonai repteret érhetett támadás.

Ez utóbbinak köze lehet ahhoz, hogy nemrég Szevasztopolban egy ukrán csapás történt. A város vezetője azt állította, hogy a levegőben lelőttek egy rakéták, de a lehulló törmelék okozott némi kárt.

A mentőszolgálat operatív munkája befejeződött a kupjanszki robbanás helyszínén, a rakétacsapás halálos áldozatainak száma 8 főre emelkedett – jelentette be Oleh Szinegubov a harkivi régió vezetője.

– írja a strana.today.

Önkéntesek autóját érte támadás, miközben embereket evakuálták. Az áldozatok között két önkéntes van.

Több mint egy tucat európai ország, valamint Ausztrália és Kanada támogatta Ukrajnát az Oroszország elleni bírósági tárgyaláson. Ukrajna azt állítja, Oroszország visszaélt a népirtási egyezménnyel, hogy ürügyet szolgáltasson az invázióhoz – írja a Sky News.

Kijev az ügyet a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ), az ENSZ legfelsőbb, államok közötti vitás ügyekben eljáró bíróságához vitte, mindössze néhány nappal az invázió kezdete után. Most 32 állam közölte, hogy Ukrajna támogatására fordul a bírósághoz, mivel Kijev felszólította az ICJ-t, döntsön a joghatóságáról.

Az egyezmény a népirtást „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport mint olyan teljes vagy részleges elpusztítására irányuló szándékkal elkövetett bűncselekményként” határozza meg.

Az egyezményt mintegy 150 állam írta alá, és mindegyiküknek érdeke fűződik ahhoz, hogy a bíróság hogyan értelmezze azt. Oroszország a bíróságtól az ügy elutasítását kérte, és azt állította, hogy Ukrajna jogi érvei „reménytelenül hibásak”.

Egy orosz korvett lőgyakorlatot hajtott végre a Balti-tengeren álcélpontokra – írja a Sky News az orosz védelmi minisztérium közleményére hivatkozva. 

A Sztojkij kis hadihajó legénysége egy sor gyakorlatot hajtott végre, többek között felszíni és légi célpontokra való tüzelést „nehéz környezetben”, egy esetleges ellenség elektronikus ellenintézkedéseinek alkalmazásával – közölte a minisztérium.

A Balti Flotta tengeri körzetét, ahol a gyakorlat zajlott, ideiglenesen veszélyesnek nyilvánították a polgári hajózás és a légi járatok számára

– áll a minisztérium közleményében.

Nem volt világos, hogy a gyakorlatok pontosan mikor zajlottak.

Az orosz haditengerészet balti-tengeri flottájának központja Kalinyingrádban van, amely egy orosz exklávé Lengyelország és Litvánia – mindkettő NATO-tagállam – között a Balti-tengeren.

Meghökkentőnek és igazságtalannak nevezte szerdán Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ 78. ülésszakán elhangzott, az ukrán gabonaexportra vonatkozó szavait.

Hallottam azt a kijelentést. Csak azt mondhatom, hogy ezek a szavak meghökkentőek, de igazságtalanok is

– válaszolt az államtitkár a lengyel közszolgálati rádió kérdésére.

Przydacz arra reagált, hogy Zelenszkij előző napi beszédében kijelentette: „Egyes európai barátaink a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabonathrillert valósítanak meg.” Az ukrán elnök szerint az ilyen országok valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára.

Az ukrán kormányzat igazából eltaszítja az őt támogató kezeket

– jelentette ki Przydacz Zelenszkij nyilatkozatára reagálva. Emlékeztetett: Lengyelország az utóbbi hónapokban kulcsszerepet játszott az Ukrajnát támogató politikában.

Annak kapcsán, hogy Lengyelország szeptember 16-tól nemzeti hatáskörben valósítja meg az Európai Bizottság által feloldott, az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érintő behozatali tilalmat, az államtitkár rámutatott: Lengyelország továbbra is lehetővé teszi az ukrán gabonafélék tranzitját a saját területén keresztül. A kijevi vezetésnek azt is szem előtt kellene tartania, hogy az Ukrajna számára szükséges áruk többsége Lengyelországon át érkezik.

Przydacz aláhúzta: a lengyel gazdasági érdekek védelmétől eltekintve biztonságpolitikai szempontból fontos, hogy Varsó támogassa Kijevet az ukrajnai háborúban.

Minél messzebb van az orosz hadsereg a lengyel határtól, annál jobb

– jelentette ki.

Növekszik a nukleáris balesetek veszélye az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőműnél – figyelmeztetett a legnagyobb európai atomerőműnek otthont adó, orosz megszállás alatt álló délkelet-ukrajnai Enerhodar polgármestere szerdán.

A félelem napról napra növekszik, mivel több veszélyes tényező is közrejátszik

– mondta Dmitro Orlov a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.

Orlov távozott Enerhodarból, miután az orosz csapatok elfoglalták a várost, és jelenleg a közeli Zaporizzsja város – az azonos nevű megye székhelye – polgári és katonai közigazgatását vezeti.

Elmondása szerint komoly az esélye egy műszaki katasztrófának az atomerőműben.

Az erőmű külső ellátásra szorul, és szeptember óta hat olyan incidens fordult elő, amelynek következtében megszakadt az áramszolgáltatás. Az elmúlt negyven év alatt egyetlen hasonló eset sem fordult elő

– figyelmeztetett.

A háború előtt több mint ötvenezren éltek Enerhodarban. A polgármester szerint a településnek jelenleg tízezer lakosa lehet, az üzemben foglalkoztatott tízezer ember közül csak minden ötödik maradt ott. Orlov arról is beszámolt, hogy az orosz megszállók fenyegetik, zaklatják, sőt kínozzák az alkalmazottakat, és hozzátette, az üzemből hiányzik a szakképzett munkaerő, mert az oroszok nem biztosították a munkaerő pótlását. Elmondása szerint

Oroszország katonai táborrá alakította át az üzemet, és ezer katona állandóan a helyszínen tartózkodik.

Moszkva 2022 márciusában jelentette be a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalását, nem sokkal az Ukrajna ellen indított hadművelet megindítása után. Az üzem a frontvonal közelében található. Reaktorait 2022 szeptemberében állították le – írja az MTI.

Az Egyesült Államokban is képezhetik az Oroszország által indított háborúban védekező ukrán légierő pilótáit az F–16-os vadászgépek használatára – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden.

A miniszter a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 15. miniszteri tanácskozását megnyitó köszöntőjében kiemelte, hogy a washingtoni vezetés amerikai helyszínű kiképzéssel járul hozzá az úgynevezett F–16-koalíció – az Ukrajnát F–16-os gépekkel támogató országok – munkájához.

Szólt arról is, hogy hamarosan megérkeznek Ukrajnába az Egyesült Államok által adományozott, M1 Abrams típusú harckocsik.

Menczer Tamás államtitkár szerdán Facebook-oldalán fejezte ki felháborodását, miszerint csak Magyarország követeli a tűzszünetet és a tárgyalásokat az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

Azért jelezte zaklatottságát, mert Brüsszel, Amerika és minden ország a nemzetközi közösségből követeli, hogy legyenek tárgyalások a hegyi-karabahi harcok kapcsán. 

Hogy is van ez? Ukrajnában is legyen béke!

– írta bejegyzésében Menczer.

Lezuhant egy Szu–34-es repülőgép a voronyezsi régióban, kétfős legénysége katapultált – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A vadászbombázó legénységét visszaszállították a bázisrepülőtérre, a tárca szerint a pilóták egészségét nem fenyegeti veszély.

A baleset lakott területektől távol történt, a földön nem keletkezett kár. A repülést lőszer nélkül hajtották végre. A védelmi minisztérium szerint a baleset oka műszaki hiba lehetett.

Kiállt az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítések mellett a német kancellár az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében kedden, de óva intett „az olyan látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben viselik a béke szót”.

A szabadság nélküli békét elnyomásnak hívják. A béke igazság nélkül diktatúra. Moszkvának ezt végül meg kell értenie

– fogalmazott Olaf Scholz New Yorkban, és ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a háborúnak.

Ne felejtsük, hogy a háborúért Oroszország a felelős. És az orosz elnök az, aki bármikor, egyetlen szóval véget vethet neki

– mondta Scholz, hozzátéve, hogy Putyinnak ehhez viszont meg kell értenie, hogy az ENSZ tagállamai komolyan veszik a világszervezet értékeit.

Az ukrán vezetés már többször hangoztatta, hogy a béke legfontosabb része az orosz csapatkivonás Ukrajna teljes területéről, beleértve a Krím félszigetet.

Az ukrán légvédelem szerdára virradóra 17, az orosz hadsereg által indított, iráni gyártmányú Sahíd drónt semmisített meg Ukrajna fölött – jelentette az ukrán hadsereg.

A közlemény szerint

Áldozatokról és károkról nem szól a jelentés. Előző nap a légvédelem 31, ugyanilyen típusú drónból 28-at semmisített meg.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt írta,

két drónt Dnyipro városánál semmisítettek meg, a támadás nyomán anyagi károk keletkeztek.

Dmitro Lunyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója azt közölte, hogy támadás érte a térségben található Kremencsuk olajfinomítóját, és bár áldozatokról nem tudni, a létesítményben átmeneti időre felfüggesztették a munkát – írja az MTI.

Az ENSZ Közgyűlésének terme sok háborút látott már, de a szervezet nem bizonyult aktív védelmezőnek agressziók esetében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében kedden.

Az ukrán államfő, aki az országát érintő háború kitörése óta először szólalt fel személyesen a világszervezet székházában, Oroszországot azzal vádolta, hogy Ukrajna elleni háborújában fegyverként használja fel az élelmiszert, az energiát, valamint a gyerekeket azáltal, hogy családjuktól elragadva őket, rajtuk keresztül gyakorol nyomást a szülőkre.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek támogatták a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló nemzetközi kezdeményezést, valamint a Gabonát Ukrajnából programot.

Országa béketervéről kijelentette, az a terv annak az esélyét teremti meg, hogy a modern történelemben első alkalommal egy agressziót a megtámadott fél feltételei alapján zárjanak le. Hozzátette, hogy a békeformulát részben vagy egészében a világ 140 országa támogatja.

Joe Biden, amerikai elnök az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: azért kell kiállni az Ukrajna ellen történt nyílt agresszió ellen, hogy a jövő agresszorait elriasszák a hasonló cselekedetektől.

Az Egyesült Államok elnöke az ukrajnai háborúról szólva úgy vélte, hogy Oroszország azt gondolja, a világ belefárad, és hagyni fogja az agresszió folytatását Ukrajnával szemben, éppen ezért az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei folytatják a támogatást Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és szabadságának védelmében.

Joe Biden az Egyesült Államok változatlan támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjainak bővítésére irányuló törekvéseket, és kijelentette, tovább folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a testületben további hangok kapjanak teret. Sürgette a nemzetközi pénzügyi intézmények forrásainak növelését annak érdekében, hogy azok az alsó-közepes jövedelmű országok támogatását bővíthessék, emellett sürgette a Kereskedelmi Világszervezet reformját.

Az ENSZ Közgyűlésében kedden mondta el beszédét Andrzej Duda lengyel államfő is, aki a hódítás logikájának és a határok erőszakos megváltoztatásának megállítását sürgette. Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy annak véget kell vetni, nem szabad „befagyott háborúvá” válnia, ami véleménye szerint csak akkor lehetséges, ha visszaáll Ukrajna teljes területi egysége nemzetközileg elismert határain belül.

Ebrahim Raiszi iráni elnök felszólalásában kulturális apartheiddel vádolta a nyugati országokat, és kirekesztéssel, amikor azok iszlám jelképek és vallási szokások ellen hoznak intézkedéseket a szólásszabadság nevében. A perzsa állam vezetője szerint az ilyen lépésekkel a nyugat identitásválságáról akarják elterelni a figyelmet.

Az ENSZ 78. ülésszakának magas szintű politikai hetén a világ állam- és kormányfői, illetve kormányainak képviselői vesznek részt, és azon az országuk számára kiemelt ügyeket vázolják fel a világszervezet közgyűlése előtt.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6414-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5263-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.