Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Oroszország közölte: Washington robbantatta fel az Északi Áramlatot.
• Zelenszkij: Oroszország többé nem használhatja a tengerünket arra, hogy agresszióját a világ más részeire is kiterjessze.
• Ellenőrzés alá vonta az ukrán fegyveres erők egyik fellegvárát a Vosztok-csoport.
• Ukrajna: Ez volt a legnagyobb mértékű támadás idén.
• Szergej Sojgu: Az ukrán hadsereg kimerülőben van.
• A volt hírszerző szerint Moszkva Amerikával és a NATO-val áll hadban.
• Újra toboroz a Wagner-csoport.
• Korábban himnuszt kapott, mára elfeledték az ukránok csodafegyverét.
• Josep Borrell: Más válságok nem fogják elterelni az EU figyelmét Ukrajnáról.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

A nemzetbiztonsági szolgálat (DANSZ) tájékoztatása szerint a Szófiában akkreditált Alekszandr Gaszjuk, a Rosszijszkaja Gazeta tudósítója a nap folyamán elhagyta Bulgáriát. Az újságírót a DANSZ az EU- és NATO-tag Bulgária nemzetbiztonságát veszélyeztető tevékenységgel vádolja – írta az MTI.

A nemzetbiztonsági szolgálat szerint megvonták Gaszjuk bulgáriai tartózkodási engedélyét, ezenfelül megtiltották számára azt is, hogy beutazzon más uniós tagországokba.

Viszonzásul bekérették Angel Grigorovot, a bolgár közszolgálati rádió moszkvai tudósítóját az orosz külügyminisztériumba. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a BTA bolgár hírügynökség szerint válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. Zaharova Gaszjuk kiutasítását a NATO orosz újságírókkal szembeni „újabb jogtalan cselekedetének” nevezte.

Georgia államfője, Salome Zourabichvili közölte, hogy ellenezte az Oroszországból áttelepülők befogadását. Úgy véli, hogy segítségükkel Moszkva hibrid háborút folytat Tbiliszi ellen – írja a Strana Today.

Salome a CBS Newsnak adott interjúban úgy fogalmazott: „nagyon nyugtalanítónak tartja, amikor a saját hazájában vannak olyan emberek, akik az ellenség nyelvét beszélik, és azt hiszik, hogy otthon vannak”.

Hozzátették, az oroszok félóránként vesznek lakást vagy telket Georgiában. Emellett állami engedély nélkül nyitottak öt orosz nyelvű iskolát. A lakásbérleti díjakat 130 százalékkal emelték, így 100 ezer grúz volt „kénytelen” elhagyni hazáját.

Mint írtuk, a háború kitörése után nagyon sok háborúellenes orosz Georgiában talált menedéket, ahogy sokan a besorozás elől is a fekete-tengeri országba menekültek. Sok georgiai tart attól, hogy Ukrajna után akár ismét Georgia lehet Oroszország célpontja.

Moszkvának „ne legyenek illúziói: más válságok nem fogják elterelni a figyelmünket Ukrajnáról” – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon szerdán közzétett üzenetében.

Az Európai Unió támogatása folytatódik Kijev számára, ameddig csak szükséges – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője az MTI szerint.

Az ukrán hatóságok szerdai tájékoztatása szerint Oroszország az elmúlt 24 órában 118 települést lőtt tíz ukrán régióban. Ihor Klimenko belügyminiszter a közösségi oldalakon közzétett üzenetében kiemelte: ez a legtöbb megtámadott város és falu az év eleje óta.

A bergyanszki repteret ért csapás után az orosz hadsereg Taganrog városába helyezte át számos helikopterét – írja az Ukrajinszka Pravda egy katonai elemzőre hivatkozva. 

Az ukránok még október közepén, az Egyesült Államoktól kapott ATACMS rakéták segítségével lőtték Bergyanszkot. A támadás után az ISW washingtoni kutatóintézet már egy elemzésben azt valószínűsítette, hogy az oroszoknak várhatóan távolabbra kell majd áttelepíteniük a gépeiket.

Most ez meg is történhetett, ugyanis Brady Africk hadiblogger a Planet Labs műholdas felvételei alapján közölte, hogy nemrég 21 orosz Ka–52-es és Mi–8-as helikoptert fotóztak le a taganrogi reptéren, amelyek megegyezhetnek az eddig Bergyanszkban állomásozó helikopterekkel.

Azt nem tudni, hogy a – feltehetően megrongált – gépeket szárazföldi úton szállították oda, vagy sikerült légi úton, önerőből elhagyniuk Bergyanszkot. Az ISW korábban azt írta, hogy ha megtörténik a helikopterek áttelepítése, akkor az megnehezítheti, hogy az orosz légierő támogatást nyújtson a szárazföldi egységeknek. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) razziát tartott Ungvár polgármesterénél és egy parlamenti képviselőnél is, mivel azzal gyanúsítják őket, hogy illegális határátlépésekben működhettek közre.

A Hromadske hírportál szerint Bohdan Andrijev polgármester hivatala mellett az ungvári városi tanács épületében is házkutatást tartottak. Őket azzal gyanúsítják, hogy több önkormányzati képviselő és tisztviselő is illegálisan távozhatott külföldre. 

Utóbb az SZBU is megerősítette a házkutatás tényét, legalábbis a ungvári városi tanács épületét illetően, és egy videót is posztoltak erről.

Ők azt írták, hogy a gyanú szerint egyes képviselők úgy utazhattak külföldre nyaralni,  hogy közben azt állították: „üzleti úton” járva hagyták el Ukrajnát. Ehhez pedig fiktív meghívókat is kiállíttattak maguknak különféle külföldi szervezetektől.

Ezzel egy időben az SZBU egy ukrán parlamenti képviselő, Olekszandr Dubinszki ingatlanjaiban is házkutatást tartott. Őt az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint szintén azzal gyanúsítják, hogy illegális határátlépést szervezhetett meg legalább egy hozzátartozójának.

Dubinszki 2021-ig az ukrán kormánypárt képviselője volt a parlamentben, de akkor kizárták fegyelemsértés miatt, így most független képviselőként ül a törvényhozásban. Magyar szempontból ismerős lehet a neve amiatt is, hogy ő jelentette fel az OTP-t háborús szponzorként Ukrajnában.

Több mint 260 civil halt meg Ukrajnában, miután aknákra vagy más robbanószerkezetekre léptek az Oroszországgal vívott 20 hónapos háború alatt – közölte az ukrán hadsereg.

Kijev becslései szerint az ország 174 ezer négyzetkilométernyi területe – területének mintegy harmada – potenciális veszélyforrás, mert tele van aknákkal vagy veszélyes háborús törmelékkel – írja a Reuters.

Legalább 571 ember sérült meg több mint 560 incidens során, amelyek során aknák vagy a harcok során hátrahagyott robbanó tárgyak kerültek elő – közölte az ukrán vezérkar a közösségi médiában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszországnak nem szükséges egyeztetnie az Egyesült Államokkal az átfogó atomcsendegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslat véglegesítése előtt – írta a TASZSZ.

„Nincs szükségük [kapcsolatokra]” – mondta a Kreml szóvivője.

Mint írtuk, az orosz Szövetségi Tanács október 25-i ülésén jóváhagyta az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) Oroszország általi ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. Az alkotmány szerint Vlagyimir Putyin elnöknek 14 napja van eldönteni, hogy aláírja-e a törvényt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, az ukránok jó hírekre számíthatnak a hétvégén, és hamarosan csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – írta az Obozrevatel.

Kuleba hangsúlyozta, az ukrán kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az európai uniós tagságról szóló tárgyalások már az idén megkezdődjenek.

Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna már szinte mindent teljesített, amit az Európai Bizottság kért az EU-csatlakozás kapcsán. Zelenszkij szerint nagyon fontos, hogy a tagsági tárgyalások még idén elkezdődjenek.

Végrehajtotta szűzrepülését az Il-96-400M széles törzsű, modernizált, hosszú távolságokra bevethető repülőgép prototípusa – közölte szerdán Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, ipari és kereskedelmi miniszter.

A korszerűsített IL-96-400M első és sikeres repülése a hazai tervezőirodák és repülőgépgyárak legmagasabb szintű kompetenciájának bizonyítéka

– mondta Manturov az orosz kormány sajtószolgálatának közleménye szerint.

A tárcavezető szerint a modernizált repülőgép megőrizte az IL-96-300-as nagy teljesítményét, és új üzemeltetési és szállítási képességeket is kapott. A továbbfejlesztett jármű törzsét 9,35 méterrel meghosszabbították, és nagyobb teljesítményű PSZ-Z90A1 típusú hajtóművekkel is felszerelték, így akár 370 utas befogadására is alkalmas.

Szergej Csemezov, a fejlett technológiájú ipari termékek gyártását és exportját támogató Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója közölte, hogy az Il-96-400M program elnöki döntés alapján indult. A repülőgép légi teher- és utasszállításra egyaránt alkalmas.

Csemezov szerint az ilyen repülőgépek létrehozása biztosítja Oroszország technológiai szuverenitását – írja az MTI.

Észak-Korea már több mint egymillió tüzérségi lövedéket szállított Oroszországnak az ukrajnai katonai műveletekhez, cserébe Phenjan műszaki tanácsokat kapott a műholdjaihoz – idézett az MTI egy dél-koreai képviselőt, aki a szöuli hírszerző szolgálatokra hivatkozott.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben találkozott az orosz Távol-Keleten.

A dél-koreai nemzeti hírszerző szolgálat (NIS) szerdán egy zárt ajtók mögött tartott parlamenti megbeszélésen közölte a szöuli parlamenti képviselőkkel, hogy Észak-Korea augusztus óta legalább tíz fegyverszállítmányt küldött Oroszországnak – mondta az ülés után újságíróknak Ju Szang Bum, a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának egyik tagja, a kormányzó Néphatalom Pártjának képviselője.

„A NIS tudomására jutott, hogy több mint egymillió tüzérségi lövedéket adtak át” – tette hozzá.

„Az elemzések szerint ez körülbelül két hónapnyi háborúra lenne elég Oroszország és Ukrajna között” – fűzte hozzá. Phenjan cserébe műszaki tanácsokat kapott Moszkvától egy katonai felderítő műhold felbocsátásának tervéhez – mondta a képviselő.

Egy holland bíróság 18 hónap börtönbüntetésre ítélt egy orosz állampolgárt és 200 000 eurós pénzbírságot szabott ki a cégére, amiért megsértette az EU által az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett kereskedelmi szankciókat – írja a The Guardian.

Az 56 éves férfit – akit az ügyészek Dmitri K.-ként emlegetnek – távollétében ítélték el, és feltételezhetően Oroszországba menekült, miután tavaly a tárgyalásáig szabadlábra helyezték.

Ítéletében a bíróság kimondta, hogy

a férfi hat éve mikrochipekkel és más elektronikai termékekkel kereskedett, miközben teljes mértékben tisztában volt az Oroszország elleni szankciókkal.

A férfi egy olyan céget vezetett, amely „kettős felhasználású” – polgári és katonai célokat egyaránt szolgáló – árukat irányított külföldi országokon keresztül oroszországi cégekhez, hogy megkerülje az uniós korlátozásokat – áll a bírósági ítéletben.

Ennek érdekében a férfi állítólag számlákat és a termékek végfelhasználójára vonatkozó nyilatkozatokat hamisított, hogy úgy tűnjön, mintha a termékeket a Maldív-szigetekre, sőt egyes esetekben egy nem létező ukrajnai cégnek szállították volna – közölte a rotterdami kerületi bíróság.

Bűnösnek találtak egy üzbég férfit, aki 2014 és 2015 között a Donyecki Népköztársaság hadseregében szolgált – állapította meg egy bíróság.

– írja az Independent.

Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az ítélethirdetés fokozhatja a feszültséget az orosz és a közép-ázsiai hatóságok között, mivel Moszkva arra próbálja kényszeríteni a bevándorlókat, hogy csatlakozzanak a háborús erőfeszítésekhez.

A svájci kormány úgy döntött, hogy nem szünteti meg a háború elől menekülő ukránok védelmi státuszát 2025. március 4. előtt – írja a The Guardian.

Az ukrajnai helyzet várhatóan nem változik a belátható jövőben

– áll a Szövetségi Tanács közleményében.

A svájci kormány célul tűzte ki a munkaerőpiaci integrációt is, amely révén a jövő év végéig az „S” védett státusszal rendelkezők 40 százaléka munkába állhat.

Az „S” védelmi státusz lehetővé teszi az emberek számára, hogy külföldre utazzanak, és Svájcban dolgozzanak, általában egy éven át, de ez meghosszabbítható.

November 1-jén délelőtt jelentette az Ukrán Fegyveres Erők „Déli” Légi Parancsnoksága, hogy kilőtték az Orosz Fegyveres Erők két nagy hatótávolságú, Kh–59 Gadfly repülőrakétáját Odessza régióban – számolt be a Focus.

Az orosz fegyveres erők harci repülőgépekről indították el ezeket a rakétákat, célpontjuk Odessza régióban volt.

A háborúban érintett nők fizikai és pszichológiai állapotán segítenének az ukrajnai L’Oréal és az UNBROKEN Center szakemberei – hívja fel a figyelmet a Focus.

„A háború áldozatai között sok nő van, akinek nap mint nap a tükörben kell szembesülniük az átélt traumákkal. Gyakran hallják, hogy a fő, hogy élhetnek, ám ők arra vágynak, hogy visszakapják megszokott szépségüket és lelki egyensúlyukat. Ebben szeretnénk segíteni” – mondta el Kateryna Zakharash, a L’Oreal Ukraine vállalati kommunikációs igazgatója.

A projekt résztvevői képzett plasztikai sebészek és mentálhigiénés szakemberek. A jelentkezők a sérüléseiktől függően egyéni kezelést választhatnak. Emellett mentálhigiénés szakemberek dolgoznak majd minden résztvevővel.

Az AllatRa nevű vallási mozgalom tagjait tömegesen kutatják át szerdától, mert a szervezet az Orosz Föderáció érdekében tevékenykedett az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint – írja az Interfax.

A bűnüldöző szervek szerdán kezdték meg a tömeges kutatásokat a mozgalom követőinél,

„Harmincéves lett az Európai Unió. Az alapító maastrichti szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba, megvalósítva generációk reményét egy békés és egységes Európáról” – írja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, majd így folytatja:

„Európának szüksége van arra, hogy az EU az egész kontinensre kiterjedjen, szürke zónák nélkül. A mi politikai nemzedékünk képes ezt biztosítani, és biztos vagyok benne, hogy nem szalasztjuk el ezt a különleges pillanatot.”

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy még ebben az évben politikai döntés szülessen Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásairól

– ígéri az ukrán elnök.

Ukrajna szerint az oroszok szerda reggel kamikazedrónnal mértek csapást Nikopolra. A támadásban egy ember meghalt, négyen megsérültek, és egy magánvállalkozás épülete is megrongálódott.

Szergej Liszak, a dnyipropetrovszki területi katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy egy 59 éves nő vesztette életét, míg egy 26, egy 52 és 62 éves nő, valamint egy 73 éves férfi megsérült. Hozzátette, hogy a további információk tisztázása folyamatban van.

A fegyveres erők számos régióban légiriadót rendeltek el szerda délelőtt: a Poltava megyei Mirhorodból pedig robbanásokat jelentettek – közölte a Telegraf ukrán hírügynökség.

A hírügynökség kiemeli: 

Szintén robbanásokat jelentettek Szumi és Kerszon régióból. A támadásokat helyi idő szerint 9 óra 30 perckor kezdték visszaverni az ukrán katonák. 

A légvédelem számos más ukrán régióban is működésbe lépett, Hmelnickijt is – ahol szintén egy katonai repülőtér található – támadták az oroszok.  

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az ukrán fegyveres erők egyik fellegvárát Ugledar közelében ellenőrzés alá vonták a Vosztok-csoport harcosai – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. 

„Amikor a mieink beértek az erődítményükbe, tíz ember volt pozícióban, ebből hárman aludtak. Miután észleltek bennünket, egy csaknem húsz percen át tartó tűzharc alakult ki. Elvittünk négy foglyot, egyikük az osztag vezetője” – jelentette a Vosztok-csoport egy tagja a hírügynökségnek. 

Egy nap alatt 65 orosz harckocsit, páncélozott járművet és tüzérségi rendszert semmisítettek meg az ukrán csapatok – számolt be az unian.net.  

Jelentésük szerint az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg további 680 orosz katonát, valamint többtucatnyi felszerelést és fegyvert likvidált. A teljes körű invázió kezdete óta Oroszország 301 490 katonát veszített Ukrajnában – írják. 

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint az ukrán védők: 

• 5223 tankot
• 9834 páncélozott harci járművet
• 7250 további páncélozott harci járművet
• 846 többszörös kilövésű rakétarendszert
• 563 légvédelmi eszközt
• 563 hadműveleti-taktikai szintű drónt
• 1547 cirkálórakétát 
• 9624 gépjármű-felszerelést és tartálykocsit
• 1019 speciális felszerelést likvidáltak.