Egy krími ukrán partizánmozgalom, az ATESH – amely gyaníthatóan az ukrán kormányerőkkel is együttműködve hajt végre csapásokat a Krímben – írt arról, hogy Ukrajna kedd hajnali csapása a feodoszijai kikötőben milyen következményekkel járt.
A támadásban állítólag megsemmisült a Novocserkaszk nevű orosz hadihajó. Az ATES szerint az orosz biztonsági erőknél dolgozó forrásaik azt mondták, hogy egy alapos, az orosz titkosszolgálat és elhárítás részvételével zajló vizsgálat indult a helyszínen nemcsak a Novocserkaszknál, hanem egy másik, UTS 150 nevű hajónál is. Ennek részeként házkutatásokat, razziákat is tartottak, több embernek még az okostelefonját is átvizsgálták, hogy megtudják, kik segítettek az akcióban.
Azt mondják, hogy Putyin rendkívül dühös a Novocserkaszk deszanthajó megsemmisítése miatt. Parancsba adták, hogy meg kell büntetni a krími légvédelmi erőket. Várhatóan sok parancsnokot le fognak váltani, és a rohamcsapatokba helyezik át őket, gyakorlatilag azért, hogy megszabaduljanak tőlük
– írták a posztban, megjegyezve: az eset azt is bizonyította, hogy az orosz légvédelem nem képes elfogni az összes ukrán rakétát.
Az írás végén gúnyosan megjegyezték, hogy ha a vizsgálat az orosz katonatiszteket is eléri, akkor hivatkozzanak arra, hogy meghibásodtak az eszközeik, vagy „lépjenek kapcsolatba velünk egyéb tippekért, hogy miként menthetik meg az életüket”.
A reggeli légiriadó során robbanások hallatszottak Kijevben, Zaporizzsjában és Dnyipróban.
Vitalij Klicsko Kijev polgármestere kijelentette, hogy a légvédelem működik, ám közben arra intette a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!
December 28-án este az orosz hadsereg lakóházakat támadott meg Herszonban, a jelentések szerint két ember megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Herszon város katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin arról számolt be, hogy a város központját ismét tűz alatt tartja az orosz hadsereg, és lakóépületeket találnak el.
Egyes tüzérségi támadások miatt tűz is keletkezett. Eddig két áldozatról számoltak be, egyikük egy 92 éves nő. Nála füstmérgezést diagnosztizáltak.
Lauri Läänemets észt belügyminiszter Facebook-oldalán kommentálta korábbi kijelentését, miszerint Észtország kész segíteni Ukrajnának az emberek katonai mozgósításában. Állítása szerint a média némileg eltorzítva közvetítette az általa mondottakat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Fontos egyértelműen hangsúlyozni: sem nekem, sem az észt államnak nem célja az, hogy az itt élő, mozgósításra alkalmas korú ukrán férfiakat a frontra hajszoljuk
– fogalmazott.
A miniszter megjegyezte, hogy az ukránok nagy támaszt jelentenek az észt gazdaság számára, de az észtországi védelem ellenére is Ukrajna állampolgárai.
„Ez azt jelenti, hogy ha az ukrán állam úgy dönt, hogy mozgósítással elviszi őket, akkor meg kell osztanunk az ukrán állammal az információkat az itt élő emberekről. Véleményem szerint azonban ha Ukrajna segítséget kérne az észt államtól az itt élő ukrán állampolgárok mozgósításához, elég nehéz lenne visszautasítanunk. Ha megtennénk, azzal hátat fordítanánk a háborúban segítségre szoruló Ukrajnának” – tette hozzá.
Läänemets ugyanakkor azt is kijelentette, hogy jelenleg a nemzetközi jog szerint nincs lehetőség arra, hogy az embereket visszaszállítsák Ukrajnába, ehhez ugyanis az országok közötti külön megállapodásra, vagy kormányzati szintű döntésre lenne szükség.
Mindenesetre a különböző hírek fényében fontos, hogy egyértelműen megnyugtassuk mind az észteket, mind az itt élő ukránokat: Észtország nem rúg ki innen senkit, és nem azon dolgozik, hogy visszaküldje a frontra azokat a háborús menekülteket, akik itt találtak menedéket. Szigorúan és kizárólag az ukrán állam döntése, hogy kit, mikor és hogyan hív meg
– szögezte le a miniszter.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy hamarosan Kijevbe utazik, hogy a lengyel fuvarozókat hátráltató határzárakról tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Hogy mikor utazik, azt nem pontosította – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Kicsit ostobaság számomra erről beszélni, mert tudom, milyen helyzetben van Zelenszkij és egész Ukrajna. Nem helyes dolog most Kijevbe menni és az egész látogatást a lengyel közlekedési kérdéseknek szentelni. De ezt a látogatást úgy fogjuk előkészíteni, hogy az elnökkel való találkozásomkor világos legyen, mit akarunk elérni” – fogalmazott a kormányfő.
Tusk elmondása szerint meg fogja kérni az autósokat, hogy ne zárják el az ukrán–lengyel határátkelőket, és biztosította, hogy továbbra is mindent megtesz a lengyel fuvarozók életének és sorsának megkönnyítése érdekében.
Londont figyelmeztették az ukrajnai katonai műveletekben való „túlzott részvételére”. Az orosz Novocserkasszk nagy méretű krími partraszálló hajó megsemmisítése után Oroszország válaszul egy brit hadihajóra mérhet csapást.
Szergej Sojgu védelmi miniszter tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Novocserkasszk nagy partraszálló hajóval kialakult helyzetről. Ez arra enged következtetni, hogy a támadásra hamarosan Oroszország válasza következik.
Orosz elemzők úgy vélik, hogy a Novocserkasszk elleni december 26-i támadást az Egyesült Királyság hajtotta végre. Ukrajna brit rakétákat használt a támadáshoz. Az Egyesült Királyság műholdas felderítéssel és célba irányítással is segítette Kijevet. Az ukrán hadseregnek csak a gombot kellett megnyomnia.
Putyin haditengerészetének újabb pusztítása azt bizonyítja, hogy tévednek azok, akik szerint patthelyzet van az ukrajnai háborúban. Nem vették észre, hogy az elmúlt négy hónapban Oroszország fekete-tengeri flottájának 20%-át semmisítették meg
– írta Grant Shapps brit védelmi miniszter a közösségi médiában nem sokkal az orosz hadihajó elleni csapás után.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az egyszeri készpénzsegélyre jogosultak névsorának bővítéséről szóló törvényt – írja az Interfax.
Amint azt a Verhovna Rada honlapján közzétett 9226-os számú törvénytervezet is tartalmazza, a dokumentumot december 28-án az államfő aláírásával visszaküldték a parlamentnek. A törvénytervezet szerint a háborúban elhunytak gyermekei, az örökbefogadottak, az elhunyt életében fogantak és a halála után születtek, mostantól jogosultak egyszeri pénzbeli segélyre azok a gyermekek, akikre nézve az elhunytat megfosztották szülői jogaitól.
Az egyszeri segélyre jogosultak a szülők (örökbefogadó szülők), unokák, az elhunyt élettársa – amennyiben az életközösséget bírósági határozat állapítja meg – valamint az elhunyt eltartottjai. A törvényjavaslat előirányozza a katonai állomány, a polgári védelmi szolgálatok rendfokozatának, a kritikus infrastrukturális létesítmények alkalmazottainak, a köztisztviselőknek, az önkormányzati tisztviselőknek és a rendőröknek a végrendelet jogát egyszeri pénzbeli juttatás folyósítására, halál esetén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két, december 27-én kiadott rendelet értelmében kinevezte a Donyecki és a Rivnei terület új vezetőit – közölte a Kyiv Independent.
Vadim Filacskint, aki a Donyecki Regionális Állami Adminisztráció helyettes vezetője volt, a Donyecki terület kormányzójává nevezték ki. Filaskin korábban a Donyecki terület nemzeti rendőrségének helyettes vezetőjeként dolgozott.
Pavlo Kirilenko 2023 szeptemberéig volt a Donyecki terület kormányzója, amikor is kinevezték Ukrajna Antimonopólium Bizottságának vezetőjévé.
Alekszander Kovalt a Rivnei terület kormányzójává nevezték ki. Kovalt 2021 óta a Rivnei Regionális Állami Adminisztráció elnöke, korábban pedig szülővárosában (a Rivnei terület Kosztopil kerületében) vezette az állami közigazgatást novemberig, amikor is kinevezték az Állami Vagyonalap új vezetőjévé.
Az Állami Vagyonalap volt vezetőjét, Rusztem Umerovot szeptember elején nevezték ki új védelmi miniszternek.
Miután az ukrán fegyveres erők fokozatosan elveszítették harcképességüket, Dnyipro, Harkiv, Mikolajiv és Odessza az Orosz Föderáció ellenőrzése alá fog kerülni – idézi Scott Ritter volt amerikai hírelemzőt az mk.ru.
Az ukrán hadsereg szétesőben van. Gyors döntést kell majd hoznia, hogy visszavonul-e a Dnyeperhez. Ez fel fogja gyorsítani Harkiv, Dnyipro és Mikolajiv orosz hatalomátvételének folyamatát
– fogalmazott az elemző.
Ritter elmondta, hogy ugyan nem ismeri az orosz fél által kidolgozott haditervet, de meggyőződése, hogy Odessza is az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá fog kerülni.
„Ez biztosítja majd a Krímet az ukrán fegyveres erők esetleges rakétacsapásaitól” – tette hozzá a szakértő.
Anatolij Lokot, Novoszibirszk polgármestere távozik posztjáról. Ezt Andrej Travnyikov, a Novoszibirszki terület kormányzója jelentette be – írja a TASZSZ.
Nincs mit rejtegetni. Ez így történt, Lokot újabb szabadságra megy, amit egy későbbi elbocsátás követ. Támogattam ezt a döntést
– mondta a kormányzó.
Travnikov tisztázta: Lokot olyan állásajánlatot kapott, amely országos feladatok ellátásával jár, így a továbbiakban eddigi tapasztalatait „az egész ország javára fordítja”. Novoszibirszk megbízott polgármesterévé Oleh Klemesov alpolgármestert nevezték ki.
Lokot Novoszibirszkben született. A 90-es évek végén az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (CPRF) tagjaként a novoszibirszki városi tanács képviselője lett, 2003-ban pedig beválasztották az Állami Dumába. A 2014. áprilisi polgármester-választáson Lokot, aki a CPRF regionális tagozatát vezette, csekély fölénnyel legyőzte az Egységes Oroszország párt képviselőjét, Vlagyimir Znatkovot. 2019-ben újraválasztották második ciklusra, megbízatása 2024 áprilisában járna le.
Korábban Novoszibirszkben elmaradt a közvetlen polgármester-választás. A döntést a regionális törvényhozás képviselői hozták meg 2023 februárjában.
Az Orosz Föderáció titkolhatja a kahovszki vízerőmű gátjának június 6-i felrobbantásában elhalálozottak számát, miközben legalább százan életüket vesztették – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap az Associated Press (AP) információira hivatkozva arról tájékoztat, hogy az orosz adminisztráció szándékosan titkolta el a Herszon régióban okozott áradások áldozatainak valódi számát, holott csak Oleszki városban legalább több száz ember halt meg.
Az AP vizsgálata megállapította, hogy az orosz megszálló hatóságok jelentősen és szándékosan alulbecsülték a halálos áldozatok számát
– idézik a sajtóorgánumot.
Az orosz hatóságok átvették az ellenőrzést a halotti bizonyítványok kiállítása felett, azonnal eltávolították azokat a holttesteket, amelyekért nem jelentkeztek a hozzátartozók, és megakadályozták a helyi egészségügyi dolgozókat és önkénteseket abban, hogy a halottakat ápolják, továbbá megfenyegették őket, ha nem követték az utasításokat – állítja az Associated Press helyiek beszámolóira hivatkozva.
Az orosz narratíva az, hogy 59 ember fulladt vízbe az általuk ellenőrzött területen. Az ügynökség azonban olyan egészségügyi dolgozóktól és önkéntesektől szerzett információkat, akik nyilvántartást vezettek az Oleszkiben elhunytakról, valamint eltemették a holttesteket. Vallomásaik szerint a tömegsírokat kiásták, az azonosítatlan holttesteket pedig elvitték, és soha többé nem látták őket.
Emellett az újságírók mintegy tucatnyi interjút készítettek más lakosokkal, mentő önkéntesekkel és a területről nemrég elmenekült emberekkel. A helyi lakosok szerint az árvíz első három napja alatt a megszálló hatóságok képviselőit sehol sem lehetett látni, elmenekültek, annak ellenére, hogy kezdetben arra kérték az embereket, hogy „ne aggódjanak”.
Az AP azt írja, hogy az oroszok állami katasztrófavédelmi szolgálatának munkatársai június 9-én délután visszatértek Oleszkibe és megtiltották az orvosoknak, hogy halotti bizonyítványt állítsanak ki az árvíz áldozatainak, miközben más halálozási okokról továbbra is kiállíthattak igazolásokat.
Ukrajna és Oroszország maximalista célokat követ az Ukrajna elleni inváziót illetően, ami kizárja a háború jövő évi befejezéséről szóló tárgyalásokat. Valószínű, hogy a konfliktus 2025-ig is eltarthat – írja a Newsweeknek nyilatkozó szakértőkre hivatkozva az Unian.
„Még ha Putyin meg is hal, szerintem csak elenyésző az esélye annak, hogy Oroszország meghátrál, mivel túl sokat fektetett a győzelembe” – mondta Beth Knobel, a Fordham Egyetem kommunikációs professzora.
Peter Rutland, a middletowni Wesleyan Egyetem professzora rámutatott, még egy sikertelen ukrán ellentámadás sem vezetne ahhoz, hogy jövőre komoly béketárgyalások kezdődjenek.
„Oroszország céljai túlmutatnak a megszállt területek megtartásán. Képlékeny politikai rendszert akarnak Kijevben” – magyarázta a tudós.
Ukrajna egy nap alatt 230 katonát vesztett a Donyeck irányában zajló harcokban – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz fegyveres erők az adott időszakban Kupjanszk irányában hat, Liman irányában pedig három támadást vertek vissza az ukrán csapatok részéről – tette hozzá a minisztérium.
„Az ukrán fegyveres erők összes vesztesége a donyecki irányban elérte a 230 katonát, három harckocsit, két páncélozott harcjárművet és öt kisteherautót” – idézi a közleményt a Sputnyik.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Kijev mindezek mellett további 210 katonát veszített Liman irányában és 115 katonát a dél-donyecki irányban.
Egy moszkvai bíróság csütörtökön öt és fél, továbbá hét év börtönbüntetésre ítélt két orosz költőt, amiért „gyűlöletkeltő” verset olvastak fel tavaly egy háborúellenes rendezvényen – írja az MTI.
Artyom Kamardin és Jegor Sztovbe támogatói az ítélet ismertetésekor azt kiabálták, hogy „Szégyen!”. Kamardin apja pedig azt kiáltotta, hogy „Ez abszolút önkény!”.
A két fiatalt 2022 szeptemberében vették őrizetbe, miután részt vettek egy nyilvános felolvasáson Moszkvában, a Triumfalnaja téren,
Vlagyimir Majakovszkij költő emlékművének közelében, amely a szovjet idők óta a másként gondolkodók találkozóhelye.
A felolvasáson Kamardin az „Ölj meg, milicista!” című versét szavalta el, amely ellenséges hangvételű volt a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokkal szemben. Másnap őrizetbe vették egy házkutatás során, akkor
állítása szerint a rendőrök megverték és egy súlyzóval megerőszakolták.
A két költő ellen eredetileg „gyűlöletkeltés” miatt indítottak eljárást, amely vád később kiegészült „az állam biztonsága elleni tevékenység elkövetésére való nyilvános felhívással”.
Nem vagyok hős, és az, hogy börtönbe kerüljek azért, amit gondolok, soha nem szerepelt a terveim között
– mondta Kamardin a bíróságon, egyben könyörgött a bírónak, hogy engedje haza, cserébe megígérte, hogy távol tartja magát minden kényes témától.
Idén májusban a bíróság az ügy harmadik vádlottját, Nyikolaj Dajnekót négy év büntetőtáborban letöltendő büntetésre ítélte. Dajneko korábban bűnösnek vallotta magát, és egyezséget kötött a nyomozóhatósággal.
A holland hadseregnek és társadalomnak fel kell készülnie az Oroszországgal való háború lehetőségére – jelentette ki Martin Wijnen altábornagy, a holland hadsereg leköszönő parancsnoka a De Telegraaf napilapnak adott csütörtöki nyilatkozatában.
Az MTI azt írja, Wijnen szerint Hollandiának követnie kellene Svédország, Finnország és a balti államok példáját, mivel azok – földrajzi közelségük miatt – jobban felkészültek egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal.
A holland társadalomnak fel kell készülnie, nem szabad azt gondolnia, hogy biztonsága garantált, csak azért, mert 1500 kilométer választja el Oroszországtól
– idézte a De Telegraaf az altábornagyot.
Wijnen figyelmeztetett, hogy Oroszország egyre erősebb katonailag, ezért a mainál felkészültebb holland hadseregre van szükség elrettentésként.
Oroszország csak a robusztus fegyveres erő nyelvét érti. Ezért fontos orvosolni a holland hadsereg létszámhiányát
– tette hozzá.
Reményét fejezte ki, hogy az idén skandináv mintára bevezetett önkéntes sorkatonai szolgálatban évente két-három ezer fiatal vesz majd részt, akiknek egy része a katonai pályát választja vagy tartalékos lesz.
Wijnen január elején távozik posztjáról, és az infrastrukturális és vízügyi minisztériumhoz tartozó infrastrukturális ügynökség főigazgatója lesz.
Börtönbüntetésre ítéltek két orosz férfit, miután olyan verseket írtak, amelyekben kritizálták Oroszország Ukrajna elleni támadását – írta a The Guardian.
Artyom Kamardint hét évre, Jegor Stovbát pedig öt év hat hónapra ítélték el, miután verseiket nyilvánosan is felolvasták egy moszkvai téren.
Mindkét férfit „gyűlöletkeltés” és „állambiztonságot veszélyeztető tevékenység” miatt ítélték el.
Kamardin a bíróságon azt mondta, nem tudta, hogy tette törvényt sért, így kegyelmet kér.
Aknára futott a Fekete-tengeren egy panamai zászló alatt közlekedő görög teherhajó, a fedélzeten tűz ütött ki, ketten megsebesültek – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg déli parancsnoksága a Telegramon.
A tájékoztatás szerint a hajó – amely a dunai Izmail kikötőjébe tartott gabonáért – kigyulladt. Egy ember kórházba került, társát a fedélzeten látták el. A bajba jutott hajóért vontatók indultak. A hadsereg nem tért ki arra, mikor történt az incidens.
Az ukrán fegyveres erők szerint a hajó orosz aknára futott, az athéni székhelyű NAVA Shipping vállalat közlése szerint egyelőre nem tudnak részleteket. A vállalat részéről hozzátették, hogy senki nem sérült meg súlyosan.
Az ukrajnai háború kimerítő lesz és addig tarthat, amíg az egyik fél ki nem múlik – írja az RBC Ukraina Gitanas Nauseda litván elnökre hivatkozva .
Most visszatérünk a status quo-hoz, ez a háború ismét pozicionális, valamint kimerítő lesz. Aztán mindkét fél veszteségeit számba veszik, és végül megvárják, amíg az egyik ország eljut arra a pontra, amikor már nem tudja folytatni a háborút
– mondta.
Ugyanakkor Nauseda úgy véli, hogy Oroszország megpróbálja majd magához ragadni a kezdeményezést, Ukrajna pedig a lehető legnagyobb mértékben ellenkezni fog. Bár biztos benne, hogy Ukrajna nem fogja elveszíteni a háborút, ha az oroszok áttörik a frontot.
Nauseda szerint Moszkva demonstrálhatja, hogy állítólag készen áll a tárgyalásokra, bár ezek csak taktikai trükkök. A litván vezető hangsúlyozta, hogy csak Ukrajna dönti el, mikor kezd tárgyalásokat Oroszországgal.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugati országok azon stratégiája, hogy „vereséget okozzanak Oroszországnak”, kudarcot vallott. A diplomáciai vezető hangsúlyozta: országa eltökélt katonai céljai elérésében – írja a The Guardian.
Lavrov arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati beavatkozások miatt 2024-ben senki sincs biztonságban.
„Viharok tombolnak a világban, és ennek egyik oka, hogy a nyugati hatalmak a határaiktól több ezer kilométerre is válságokat provokálnak annak érdekében, hogy saját ügyeiket más népek kárára oldják meg” – mondta a külügyminiszter.
Olekszandr Sztupun ezredes, a védelmi erők közös sajtóközpontjának szóvivője szerint a legnehezebb hónap az utolsó, mert az oroszok folyamatosan ostromolják Marjinka és Avgyijivka területét – írja a Ukrajinszka Pravda.
Sztupun megerősítette, hogy Marjinka északi részén még mindig ukrán csapatok tartózkodnak, és hogy az ellenségük továbbra is tüzérséggel lövi a honvédséget. Ugyanakkor az oroszok még nagyobb nyomást próbálnak gyakorolni Novomikajlovkára.
A tiszt elmondta, hogy az ukrán katonák Marjinka közigazgatási határain belül vannak.
„A város teljesen elpusztult. De helytelen Marjinka teljes elfoglalásáról beszélni” – mondta Sztupun.
Oroszország 356 670 embert veszített a háború kezdete óta az Euromaiden Press felmérése szerint.
A veszteségek közé tartozik 5940 harckocsi, 11015 APV tank, 8391 tüzérségi rendszer és 6503 drón is.
Az ukrán hatóságok csütörtökön országszerte légiriadót hirdettek orosz rakétacsapások veszélye miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Rakétaveszély Ukrajna egész területén! MiG-31K felszállás” – közölte az ukrán rendőrség. Mint később írták, a légvédelem sikeresen elhárította a támadást.
Ha a NATO és Oroszország között elmérgesedne a helyzet, azt elsőként az Oroszországgal szomszédos Finnország szenvedné meg – jelentette ki Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szerveteknél akkreditált állandó képviselője csütörtökön.
A finnek mind ez idáig békében és nyugalomban éltek, erre egyszer csak Oroszország és a NATO között találták magukat, az utóbbi tagjaként; de mivel ők a mi szomszédaink, így ha, ne adj' isten, a helyzet elmérgesedne, ők szenvednék meg először – jelentette ki a nagykövet a RIA orosz hírügynökségnek adott interjújában.
Finnország idén csatlakozott a NATO-hoz, szakítva évtizedeken át tartó semlegességével.
Decemberben pedig Helsinki védelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal is. Az egyezmény részeként Washington amerikai katonákat állomásoztat és katonai felszereléseket nyújt majd az északi ország védelmének támogatására. Szergej Csemezov, a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója szerdán bejelentette:
Oroszország hamarosan a Finnországgal és Norvégiával határos északi katonai körzetébe telepíti legújabb fejlesztésű önjáró lövegeit.
A múlt héten Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette, és figyelmeztetett, hogy a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus a jövőben tovább súlyosbodhat – adta hírül z MTI.
Mivel a hadsereg altisztjei súlyos veszteségeket szenvednek el – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának beszámolója szerint lerövidítik az ifjú hadnagyok képzési idejét, és azokat, akik átestek a gyorsított kiképzésen és megkapták az altiszti rangot, azonnal a frontra küldik.
Oroszország az osztagok harcképességét is igyekszik megerősíteni, hogy az ország 2024-ben is folytathassa az intenzív támadásokat.
A kahkovszki vízerőmű gátjának június 6-i felrobbantása késleltette az Ukrán Fegyveres Erők erőinek átkelését a Dnyeperen, amely a front más szektoraiban folyó ellentámadási műveleteket hivatott támogatni – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Amint arról az ISW elemzői jelentésükben beszámolnak, az Ukrán Fegyveres Erők októberi hadműveletei a Herszon régió keleti partján más irányból is visszahúzták az orosz erőket. Hasonló vagy még jobb hatást értek volna el az ellentámadás júniusi kezdetén, de a helyzetet befolyásolta a kakhovszki vízerőmű megsemmisítése.
Megjegyzendő, hogy az ukrán katonai különleges erők nemrég az Associated Pressnek adott interjúban azt mondták, hogy 2023 májusának végén készülnek átkelni a Dnyeperen. A vízerőmű gátjának lerombolása és az azt követő árvíz a régióban késleltette ezeket a terveket.
Az elemzők kifejtik, hogy az orosz parancsnokság nem valószínű, hogy 2023 júniusában egy ukrán átkelés esetén ezeket az elemeket áthelyezné Herszonból. Az ukrán ellentámadásban tehát a vízerőmű megsemmisítése is szerepet játszott.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának posztja szerint az orosz hadsereg december 27-én hét irányból támadta az ukrán erőket, a fronton összesen 56 harci esemény történt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A vezérkar jelentése alapján az oroszok összesen 51 alkalommal lőttek rakétákat az ukrán csapatokra és a települések hadállásaira.
A hortyicai közös erők műveleti központjának területén a Kupjanszki szektorban az ukrán véderők 9 támadást vertek vissza a Harkivi területen lévő Szinkivka közelében és Ivanivkától keletre.
A Liman szektorban az ukrán védelmi erők három ellenséges támadást hárítottak a Luhanszki területen lévő Serebryanske erdő térségében. A Bahmut szektorban a védők két támadást tudtak kivédeni Bohdanivka közelében.
Ukrajna az Egyesült Államokkal közösen öt projektet dolgozott ki gyors „hibrid” megoldásokra, amelyek jelentősen megerősítik Ukrajna légvédelmét – jelentette be Olekszandr Kamisin stratégiai ipari miniszter egy sajtótájékoztatón.
Az Ukrajinszka Pravdaa miniszter közlése alapján arról írt, hogy a közös FrankenSAM márkanév alatt futó összes projekt lényege a nyugati légvédelmi rendszerek részeinek integrálása a régi szovjet rendszerekbe, amelyek az ukrán fegyveres erőknél szolgálatban állnak.
Az ilyen megoldások fő előnye a gyorsaság. Egy új légvédelmi rendszer kifejlesztése 3-4 évet vesz igénybe és máris kész termékeket kapunk
– közölte Olekszandr Kamisin.
A miniszter megjegyezte, hogy az első rendszerek már működnek Ukrajnában, és havonta érkeznek a következő rendszerek a légvédelem megerősítésére.
Oroszországban lassult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés növekedése novemberben, amikor történelmi mélyponton stagnált az infláció.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése 10,5 százalékra lassult novemberben éves összevetésben az októberi 12,7 százalékról. Az októberi éves szintű növekedés 2021 májusa óta a legjelentősebb volt. Elemzői várakozások átlagában kevésbé lassuló, 11,7 százalékos bővülés szerepelt novemberre.
Ugyancsak az orosz statisztikai hivatal közölte, hogy az ipari termelés növekedése 4,3 százalék volt novemberben éves szinten, kisebb az októberi 5,3 százalék bővülésnél és minimálisan mérsékeltebb a szakértők által várt 4,4 százaléknál.
Novemberben már a második egymást követő hónapban állt történelmi mélyponton, 2,9 százalékon a munkanélküliség Oroszországban, ami megegyezett az elemzői várakozásokkal. Egy éve a ráta 3,7 százalék volt.
Hivatalos adatok szerint novemberben a munkanélküliek száma 2 millió 233 ezer volt, 9 ezerrel több az októberinél – közölte az MTI.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a The Kyiv Independentnek adott interjújában elárulta, hogy bár Ukrajna jó évet zárhat, mégis sok akadályt gördített eléjük ez az esztendő, az egyik példaként Magyarországra utalt.
Kiemelte, hogy 2023-ban Ukrajna számos új nyugati fegyvert kapott, köztük nagy hatótávolságú rakétákat, harckocsikat, légvédelmet, és biztosította a hőn áhított F–16-os vadászgépek beszerzését. Decemberben az Európai Tanács történelmi jelentőségű szavazáson döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával.
Azonban emlékeztetett, hogy Magyarország sikeresen blokkolja az Ukrajnának szánt 54 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyet most februárra halasztottak. Európa képtelen volt előállítani a várva várt 1 millió lőszert, míg az amerikai kongresszus elhalasztja az Ukrajna-segélyről szóló szavazást.
Kuleba szerint egy másik diplomáciai kihívás az orosz rakéták belseje, ugyanis ők még mindig nyugati gyártmányú chipeket használnak a fegyvereikben, amely probléma a kifinomult orosz ellátási láncokkal nehezen megoldhatónak tűnik.
Amikor arról beszélt, hogy Európa képes-e fegyvereket gyártani Ukrajna és saját maga számára, a miniszter sokkal kritikusabb volt.
Európa nem tudja, hogyan kell háborúzni. A fegyvergyártás nem a legnépszerűbb üzletág. Sajnos barátaink túl sok időt töltöttek azzal, hogy azon gondolkodjanak, hogyan és mikor fokozzák a fegyver- és lőszergyártást
– tette hozzá.
Éjszakai dróntámadás volt Ukrajnában. A légierő megnevezte a lezuhant „Shahedek” számát.
December 28-ra virradóra az oroszok Shahed típusú drónokkal hajtottak végre újabb támadásokat, de az Ukrán Fegyveres Erők légvédelmi erői ezek közül hetet meg tudtak semmisíteni – közölte az RBC-Ukrajna.
A hadsereg közlése alapján összesen nyolc kamikázedrónt indítottak az oroszok.