Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kritikus csapások jöhetnek Oroszország ellen – mondta az ukrán kémfőnök;
• Reuters: Újabb, Oroszország elleni szankciókról kezdődik tárgyalás az EU-ban;
• Tovább dúl a hatalmi harc, Zelenszkij újabb fontos vezetőt menesztett;
• Putyin nemzetközi vizsgálatot akar a lelőtt repülőgép ügyében;
• Moszkva reagált a NATO világháborús előkészületeire.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Kína figyelmeztette Ukrajnát, hogy árthat a két ország közötti kapcsolatoknak 14 kínai vállalat „a háború nemzetközi támogatóinak” listájára való felvételével – írja a Reuters és a Kyiv Independent meg nem nevezett ukrán forrásokra hivatkozva.

A Reuters jelentése szerint a figyelmeztetés a közelmúltban történt egy találkozón, amelyen Kína ukrajnai nagykövete és magas rangú ukrán tisztviselők vettek részt.

A listát az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) – saját magyarázatuk szerint – azzal a céllal hozta létre, hogy ösztönözze a nemzetközi üzleti vállalkozások kivonulását Oroszországból, és csökkentse Moszkva pénzügyi lehetőségeit.

A listán csaknem 50, túlnyomó többségben kínai vállalat szerepel.

Rigában kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekekről, a rendezvényt az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka nyitotta meg.

Darja Heraszimcsuk, az ukrán elnök gyermekjogi képviselője közölte, hogy Kijev mintegy húszezer gyermeket azonosított, akiket az oroszok elhurcoltak.

Hozzátette, hogy közülük eddig csupán néhány százan tértek vissza – számolt be az MTI.

Az orosz csapatok többszörös rakétakilövő rendszerrel (MLRS) lőtték a Harkivi területen található Vovcsanszkot, valamint irányított légibombákat lőttek Vilkhuvatka falura – írja az Ukrinform.

Ezt Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Adminisztráció vezetője közölte a Telegramon. 

Ma 12 óra körül Vovcsanszk központját MLRS-ekkel lőtték. Az orosz akciók következtében megrongálódott egy lakóház. Az áldozatokról nincs információ

– írta.

Ezenkívül 12 óra körül az orosz csapatok legalább két irányított légibombát lőttek ki a Kupjanszki járásban található Vilkhuvatkára. Ezek egy mezőgazdasági vállalkozás területét találták el, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Amint arról korábban beszámoltunk, az orosz erők irányított bombákat dobtak egy kórházra a Harkivi területen. 38 embert evakuáltak a kórházból, köztük 33 beteget. Az épület homlokzata, ablakai és teteje is megrongálódott, valamint többen megsérültek.

Az orosz hadsereg drónnal támadott meg egy mentőautót a Herszon megyei Beriszlav körzetben – írja az Ukrinform.

Az orosz hadsereg megtámadott egy mentőbrigádot Herszon területen

– írja a terület katonai igazgatósága.

Mint megjegyezték, az oroszok megtámadták a mentősöket, akik éppen egy hívásból tértek haza. A dróntámadásban a jármű megsérült.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az unió vezetőit, hogy vegyenek részt a globális békecsúcs előkészítésében – írja az Ukrinform.

A januári svájci látogatásom alatt megállapodásra jutottunk a globális békecsúcs összehívásáról. A szervezésével kapcsolatos munkálatok már megkezdődtek. És arra kérek mindenkit, hogy aktívan vegyen részt a csúcstalálkozó előkészítésében. Európának meg kell szólalnia, és Európa szavának folyamatosan jelentősnek, megbízhatónak kell lennie

– mondta az ukrán elnök.

Én hiszek Európában. Hiszem, hogy az európai egység meg fogja őrizni a normális életet kontinensünkön, én ugyanúgy bízom ebben, mint önök mindannyian

– hangsúlyozta Zelenszkij.

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) megállapította szerdán, hogy Oroszország megsértette a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról és a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményeket – írja az MTI.

Az ukrán külügyminisztérium véleménye szerint az ENSZ-bíróság döntése „nem hagy kétséget afelől, hogy az Oroszországi Föderáció lábbal tiporja a nemzetközi jogot”.

A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint a Nemzetközi Bíróság határozatában bűnösnek találta Oroszországot a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezmény 9. cikkének megsértésében. Eszerint Oroszország nem tett eleget a terrorizmusfinanszírozási ügyek kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségeinek, amelyekre Ukrajna többször is felhívta a figyelmet.

Az ICJ határozata szerint Oroszország megsértette az ukrán kisebbséggel szembeni megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettségét az oktatásban. A döntést ismertető bírósági elnök felhívta a figyelmet az ukrán nyelven tanuló iskolások számának robbanásszerű csökkenését mutató adatokra.

Az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il–76-os repülőgép lelövése után orosz vizsgálóbizottság érkezett a helyszínre. A bizottság az áldozatok mellett személyes iratokat talált és foglalt le  – írja a RIA Novosztyi.

A repülőgép 65 ukrán foglyot szállított hadifogolycserére. Velük együtt a gépen utazó három orosz kísérőtiszt és a személyzet hat tagja is meghalt.

Az orosz szakemberek minden ukrán katonáról rendelkeztek genetikai profillal, ezért tudták azonosítani az elhunytakat.

A baleset napján Margarita Simonyan, a Rosszija Szegodnya médiacsoport és az RT tévécsatorna főszerkesztője közzétette az Il–76-os fedélzetén lévő ukrán hadifoglyok teljes listáját.

Kijev később közölte, hogy a listán szereplő foglyok közül néhányat már átadtak Ukrajnának korábbi cserék keretében.

A Világbankon keresztül 390 millió dollárral támogatta Japán Ukrajnát – írja az Ekonomicsna Pravda.

A lap szerint az ukrán pénzügyminisztérium jelentette be ezt. A pénzt elsősorban szociális kiadásokra, valamint a mezőgazdaságban történő újraépítésre fordítják. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter köszöntetet mondott Japánnak és a Világbanknak a segítségért. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az „Elsők Mozgalma” nevű ifjúsági mozgalom kongresszusának zárónapján mond beszédet csütörtökön – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Hozzátette, Putyin – azon túl, hogy a fiatalokhoz szól – egy videókonferencián is részt vesz a kormány több tagjával, illetve regionális vezetőkkel. Ezen arról lesz szó, hogy miként hozzák létre a modern campusok hálózatát Oroszország-szerte. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában reagált az 50 milliárd eurós támogatásról szóló csütörtöki uniós döntésre.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a döntést az EU 27 tagállamának jóváhagyásával hozták meg, bizonyítva ezzel a blokk egységét. Hozzátette azt is, hogy ez a támogatás hosszú távon megerősíti Ukrajna pénzügyi és gazdasági stabilitását, „ami nem kevésbé fontos, mint a katonai segítségnyújtás és az Oroszország elleni szankciós nyomás”.

Matthew Miller, az amerikai külügy szóvivője egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a nemzetközi sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem igaz az, hogy Joe Biden és az amerikai kormányzat ellenzi Ukrajna NATO-tagságát.

Ezek a jelentések nem felelnek meg a valóságnak. Hallhatták, hogy az elnök és a külügyminiszter is többször beszélt arról, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz

– mondta Miller.

Emlékezetes, hogy Biden még tavaly nyáron, a vilniusi NATO-csúcs előtt azt mondta: Ukrajna még nem áll készen a NATO-tagságra, és kizárt, hogy a közeljövőben taggá váljon. A sajtó akkor arról is írt, hogy az amerikaiak támogatják ugyan Ukrajna NATO-tagságát, de a németekkel együtt egy „óvatos” álláspontot képviselnek például a balti országokhoz képest.

A The Hill amerikai hírportál szerint Mike Johnson, a képviselőház republikánus házelnöke szerdán azt mondta, van esély rá, hogy elválasztják az Ukrajnának szánt támogatások politikai ügyét a bevándorlást érintő vitáktól.

A republikánusok eddig azért nem hagyták jóvá a törvényhozás alsóházában az Ukrajnának szánt további forrásokat, mert ezért cserébe több pénzt követelnek a demokratáktól a határvédelmi, migrációs célokra.

Johnson megszólalása most változtathat ezen. Ugyanakkor a házelnök hangsúlyozta, az, hogy különválik-e az ügy, függ attól is, hogy a szenátusban a két párt tárgyalói milyen megegyezésre jutnak a migrációs kérdésben. 

Az orosz védelmi minisztérium csütörtök reggel arról számolt be, hogy négy drónt semlegesítettek a Belgorodi terület felett, egyet pedig a Kurszki terület felett.

A közleményben ukrán „terrortámadásnak” nevezték az akciókat. A RIA Novosztyi hozzátette, hogy egy forrásuk szerint a minap Nyizsnyij-Novgorodban is lelőttek két drónt.

Ukrajna 2024-ben megsokszorozza a fronton lévő drónok számát – írja az Ukrajinszka Pravda.

A védelmi minisztérium sajtószolgálata szerint már tavaly jelentősen megnövelték a gyártási folyamatot. Kiemelték, hogy összesen több mint 200, a piacon működő ukrán cég foglalkozik harci drónok gyártásával.

Hozzátették, hogy több százezer különböző típusú eszköz várható, amelyek felderítésre, támadásra és valós idejű helyzetfelismerésre is alkalmasak lesznek.

Ukrán illetékesek szerint több tucat beteget evakuáltak egy Harkiv régióbeli kórházból, amelyet orosz bomba talált el szerda este – írta a Sky News.

Volodimir Timosko, a harkivi rendőrség vezetője elmondta, hogy a bomba Velikij Burluk település kórházát találta el 21 óra 45 perckor. 

A rendőrfőnök elmondása szerint 38 embert evakuáltak a kórházból.

Oleh Szinehubov, Harkiv régió kormányzója szerint négy embernek nyújtottak elsősegélyt a helyszínen. Mint mondta, a támadásban megsérült az épület homlokzata, valamint ablakaiban és tetőszerkezetében is kár keletkezett.

Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői minden bizonnyal megállapodnak az Ukrajnának nyújtani tervezett, 50 milliárd eurót kitevő pénzügyi támogatásról –jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök az egynapos brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csütörtökön.

Úgy vélte, hogy nincs alternatívája az ukrajnai segélyekkel kapcsolatos kompromisszumnak, „a megállapodás kulcsfontosságú”.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök érkezésekor azt mondta, „óvatosan optimista” a megállapodás megkötésével kapcsolatban. Erre azonban lehetőséget lát, „ha Magyarország hajlandó a kompromisszumra” – adta hírül az MTI.

Londoni otthonában őrizetbe vették Dmitrij Ovszjannikovot, aki a Krím félszigeten lévő, 2014 óta orosz ellenőrzés alatt álló Szevasztopol kormányzója volt korábban –írja az Ukrajinszka Pravda.

Az egykori vezetőt azzal gyanúsítják, hogy megpróbálta megkerülni és ezzel megsértette az ellene bevezetett nyugati szankciókat. Emiatt február 20-án kell megjelennie a bíróságon.

Ovszjannikov 2017 és 2019 közt állt Szevasztopol élén. Utána az orosz ipari és kereskedelmi minisztériumban volt miniszterhelyettes, de 2020-ban menesztették a tárcától amiatt, hogy balhéba keveredett egy reptéren (a menesztésétől függetlenül, 2020 végén vezettek be ellene szankciókat az Egyesült Királyságban, és ezek azóta is érvényben maradtak). 

Az ukrán–magyar határszakaszon 4415 fő lépett be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az orosz bankoknak a szankcióktól való félelem nélkül kellene megkezdeniük a munkát a Donbászban és Novorosszijában. Ezt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Ami a bankokat illeti, szeretném felhívni kollégáink figyelmét, biztosan meghallják: Nincs mitől félni! Amitől korábban féltek – a szankcióktól –, már megtörtént. Mitől kell félni?

– kérdezte Putyin a Donbász és Novorosszija társadalmi-gazdasági fejlődésével foglalkozó tanácskozáson. „Aktívabban kell belépnünk ezekre a területekre, és ott kell dolgoznunk” – tette hozzá az elnök.

Putyin elmondta, hogy a Donbászban és Novorosszijában a Krímhez és Szevasztopolhoz hasonlóan szabad gazdasági övezet megszervezése után 75 vállalkozás lett a résztvevője. Elmondása szerint olyan projekteket jelentettek be, amelyek lehetővé teszik számukra több mint 42 ezer munkahely megőrzését és létrehozását.

Kevesebb mint két év alatt a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, Zaporizzsja és Herszon régiókban több mint 2000 kilométernyi utat, mintegy 6500 lakóházat és szociális létesítményt állítottak helyre, sok közülük lényegében újjáépült

– jelentette ki Putyin. Megjegyezte továbbá a többi orosz régió testvéri segítségét, amelyek védnökséget vállaltak a donbászi és novorosszjai városok és falvak felett. „Az önkéntesek munkáját szeretném megjegyezni, a közhasznú egyesületek és politikai pártok képviselőiét” – tette hozzá.

Az elnök hangsúlyozta, hogy ezekben a régiókban mind a gazdaság, mind a szociális szféra szempontjából fontos, hogy ne csak a meglévő vállalkozásokat, infrastruktúrát, iskolákat és kórházakat állítsák helyre.

„Új iparágakat, új szociális létesítményeket, munkahelyeket kell létrehoznunk, és lendületet kell adnunk az élet minden területének hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez ezekben a régiókban. Ez a mi prioritásunk és legfontosabb feladatunk” – foglalta össze az elnök.