A Kreml az elmúlt napokban több tucatnyi megkeresést kapott a világ nagy médiumaitól, amelyek interjút kívánnak készíteni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel –adta hírül az MTI Dmitrij Peszkov államfői szóvivő közleményét.
Peszkov szerint azt követően, hogy nyilvánossá vált, Tucker Carlson amerikai televíziós személyiség elnöki interjúlehetőséget kapott, egyebek között az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Ausztrália médiája részéről érkezett hasonló kérelem Moszkvába.
A szóvivő köszönetet mondott a külföldi sajtónak az orosz elnök iránti érdeklődéséért, hozzátéve, hogy „nyilvánvaló okokból” most nem lesz több interjú, de a Kreml – a jövőre való tekintettel – minden kérést szem előtt tart.
Azt mondta, hogy diplomáciai csatornákon keresztül nem érkezett reagálás a Putyin és Carlson közötti beszélgetésre, hozzátéve hogy ilyennel nem is számoltak. Kijelentette, hogy a Kreml nem lát „hisztériát és pánikot” az Egyesült Államokban a Putyin-interjú után. Hangot adott véleményének, hogy idővel az elnöki interjút nagyon alaposan tanulmányozni fogják.
Szeretnénk, ha minél több olvasó és néző megismerné államfőnk interjúját
– mondta Peszkov.
Közölte, hogy az amerikai újságíró nem egyeztette előre kérdéseit a Kremllel, hozzátéve, hogy az ilyesmi nem is gyakorlat az elnöki apparátusnál.
Carlson amerikai idő szerint csütörtök este tette közzé honlapján és több online platformon az orosz vezetővel készített kétórás interjúját. Mintegy 11 óra alatt a videó megtekintésének száma az X-en meghaladta a 80 milliót, a YouTube-on pedig a 3,8 milliót. A Kreml honlapja is közzétette képpel és szöveggel az interjút.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Nem befolyásolja a háború menetét, hogy Valerij Zaluzsnij helyét az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztján Olekszandr Szirszkij vette át – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.
„Nem gondoljuk, hogy ezek olyan tényezők, amelyek megváltoztathatják a különleges hadművelet menetét. Folytatódni fog, amíg a célokat el nem érjük” – idézi Peszkovot az MTI.
A moszkvai védelmi minisztérium pénteki közlése szerint az orosz erők az elmúlt napon előnyösebb állásokat foglaltak el Donyeck és Liman környékén, továbbá három frontszakaszon kilenc ukrán támadást vertek vissza. A hadijelentés szerint a legtöbb – szám szerint öt – ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az orosz hadsereg az elmúlt napon a legtöbb támadást a Donyeck melletti Avgyijivka és Marjinka települések ellen indította – írja az MTI.
A beszámoló szerint egy nap alatt 65 katonai összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. Az orosz erők 13 rakéta- és 66 légicsapást indítottak, és 96-szor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
Az ukrán légierő ezalatt hét támadást hajtott végre orosz katonai összpontosulások ellen, a rakétaerők pedig két orosz lőszerraktárra, két tüzérségi rendszerre és egy logisztikai csomópontra mértek csapást.
A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége az elmúlt 24 óra alatt mintegy 910-fővel nőtt, és meghaladta a 393 ezret.
Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 24 tüzérségi rendszert és 18 drónt.
Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy péntekre virradó éjjel Oroszország 16 Sahid önmegsemmisítő drónnal támadta Ukrajnát, ezek közül tízet semmisítettek meg a levegőben.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz dróntámadás következtében Zmijiv település körzetében kigyulladt egy szálloda, amelynek egyik biztonsági őre sérüléseket szenvedett.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók beszámolói alapján készített összefoglalójában kiemelte, hogy a csütörtöki orosz támadások következtében négy helyi lakos vesztette életét, továbbá tízen sebesültek meg Ukrajna különböző régióiban.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők új főparancsnoka szerint egyik legégetőbb feladata az összes ukrán katonai parancsnoki és irányító szerv, alakulat és egység műveleteinek világos és részletes megtervezése, figyelembe véve a fronton szolgálók igényeit a nemzetközi partnerektől származó legújabb fegyverekre – írja az MTI.
A katonai vezető pénteki Telegram-bejegyzésében ismertette új feladatait. Kiemelte, hogy változatlanul elsőrendű feladat a harci egységek számára szükséges dolgok gyors és hatékony szétosztása és hozzájuk kiszállítása. Szerinte a parancsnokság feladata minden szinten, hogy kivétel nélkül ismerje a front minden igényét, és irányítása alatt tartsa a helyzetet az egyes szektorokban.
Az ukrán hadsereg fő értékének a katonák életét és egészségét nevezte.
Ezért szerinte most minden eddiginél fontosabb az egyensúly fenntartása a harci feladatok végrehajtása, és az alakulatok személyi állományának helyreállítása között, elsősorban a katonák képzésének javításával.
A főparancsnok a jövőbeli háborús győzelem egyik feltételének nevezte az új technikai megoldások, elsősorban a drónok és a modern elektronikus hadviselési rendszerek alkalmazását.
Természetesen a megbízható hátország is a háború általános sikerének egyik fő összetevője
– zárta bejegyzését Szirszkij.
Finnország hamarosan elküldi Ukrajnának a 22. katonai segélycsomagot, mintegy 190 millió euró értékben. A csomag magában foglalja a finn ipartól 30 millió euróért vásárolt felszereléseket is – írja az Unian.
Ezzel a csomaggal az orosz–ukrán háború kezdete óta Finnország által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás összértéke eléri az 1,8 milliárd eurót.
A csomag tartalmát és a fegyverek Ukrajnába történő szállításának hozzávetőleges időpontját biztonsági okokból nem hozzák nyilvánosságra.
Ami biztosan tudható Antti Häkkinen védelmi miniszter nyilatkozatából, hogy Ukrajna megsegítésére Finnország tüzérségi lőszerek gyártásába kezd.
Csak a változások és a hadviselés eszközeinek, módszereinek folyamatos fejlesztése teszi lehetővé a sikerek elérését a győzelem felé vezető úton – írja Telegram-posztjában Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, írja az Unian.
Első feladat az összes katonai parancsnoki és ellenőrző szerv, alakulat és egység akcióinak világos és részletes megtervezése, figyelembe véve a front igényeit a nemzetközi partnerektől származó legújabb fegyverek iránt
– írja Szirszkij, aki szerint kiemelten fontos a katonai logisztika reformja.
A katonák életét és egészségét tartja az ukrán hadsereg legfőbb értékének, ezért fontos az egyensúly fenntartása a harci feladatok végrehajtása és az egységek rehabilitációja között, a kiképzés és a személyi állomány felkészítésének fokozásával.
Új technikai megoldásokat kell bevezetni, növelni kell a pilóta nélküli rendszerek és a modern elektronikus hadviselési rendszerek használatát. Szerinte a megbízható háttér az egyik fő összetevője az általános háborús sikernek.
Lengyel gazdák akadályozzák a járművek mozgását a Medyka–Shehyni határátkelőn, az ukrán határőrök 10 óra 10 perc körül kaptak ilyen információt lengyel kollégáiktól – nyilatkozta Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravdának.
Körülbelül 100 ember és körülbelül 50 jármű akadályozza a forgalmat. Az ilyen akciók miatt jelenleg szünetel a teherautók Lengyelországból történő ki- és belépése, a személygépkocsik és az autóbuszok mozgása. Reméljük, hogy a helyzet mielőbb megváltozik, és bizonyos járműkategóriákat végül átengednek
– mondta Demcsenko, aki hozzátette, hogy jelenleg más útvonalakon is folyik a járműmozgás, ahol szintén forgalomblokádot terveztek február 9-re, például a jahodyni és a rava-ruskai határátkelőhelyeken. A blokádok kezdetéről nem érkezett információ lengyel részről.
Kijevben kritikus hiány van a katonai felszerelésekből, különösen a rakétákból, azonban még mindig van elég ember, aki harcolni akar – nyilatkozta Oksana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete a Bloombergnek adott interjújában. Bízik abban, hogy az amerikai törvényhozók ki fognak „törni ebből a zsákutcából”, és szavaznak a segélyekről.
Még mindig van elég emberünk, aki harcolni akar – nincs más választásunk, mert megvédjük otthonainkat –, de kifogyunk a katonai felszerelésekből, különösen a rakétákból és az elfogókból
– mondta Markarova, hozzátéve, hogy Kijevnek már „tegnap” szüksége volt a segítségre.
A nagykövet üdvözölte, hogy az amerikai szenátus határozatot fogadott el az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtandó kiegészítő segélyekről szóló törvényjavaslat további vizsgálatáról. Markarova „nagy örömmel hallotta, hogy a döntés erős kétpárti támogatást kapott”, ugyanis szerinte a támogatás folytatásának nincs alternatívája.
Mint arról az Index is írt, száz orosz katona tért haza az ukrán fogságból, miután Oroszország ugyanennyi ukrán hadifoglyot adott át Kijevnek cserébe.
Az ukrán hadifogságból szabadult orosz katonákat Moszkvába vitték kezelésre és rehabilitációra – írta a TASZSZ.
„A kiszabadult katonákat az orosz légierő katonai repülőgépei vitték Moszkvába, ahol megfelelő kezelésben részesítik őket” – közölte az orosz védelmi minisztérium. Hozzátették, minden szabadon bocsátott katona megkapja a szükséges orvosi és pszichológiai segítséget.
Az ukrán fegyveres erők új vezetője szerint az Oroszország elleni győzelemhez vezető út feltétele az állandó innováció a hadviselésben – írja a Sky News.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes a Telegramon közzétett nyilatkozatában olyan elemeket emelt ki, mint a drónok és az elektronikus hadviselés, és azt mondta, hogy az új technikai megoldások bevezetése fogja segíteni országa sikerét.
Csak a változtatások és a hadviselés eszközeinek és módszereinek folyamatos javítása teszi lehetővé, hogy ezen az úton sikereket érjünk el
– mondta.
Szirszkij azt is megígérte, hogy megvédik az ukrán szolgálati személyzet életét és egészségét, valamint biztosítják a megbízható logisztikát.
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző szerint hiba volt leváltani Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők vezetőjét.
Hiba. Nagy, stratégiai hiba, amelyet kizárólag politikai indokok, és nem a stratégiai tervezés indokoltak
– írta a közösségi médiában.
Bendarzsevszkij szerint Zaluzsnij nemzeti hős Ukrajnában, aki nem csak összefogta az ukrán hadsereget, de meg is állította az orosz támadást.
Nem csak sikert hozott, de reményt is, és el tudta hitetni a háború miatt demoralizált ukrán lakossággal, hogy képesek győzni
– tette hozzá.
A külpolitikai elemző szerint Zelenszkij és Zaluzsnij között a fentiekben sok a hasonlóság, többek közt abban is, hogy mindketten reményt adtak az ukránoknak, hogy képesek felvenni a versenyt Oroszországgal.
Bendarzsevszkij leírja, hogy Zaluzsnij leváltása nem oldja meg az ukrán haderő rendszerszintű problémáit, ugyanakkor annál nagyobb problémákat teremt: „bizalmi krízist a haderő és a politikai vezetés között, bizalmi válságot az ukrán lakosság és az ukrán vezetés között”.
Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt államfőjelöltje, az orosz parlament alsóházának alelnöke pénteken felhívást intézett az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) vezetőjéhez, Andrej Lipovhoz, amelyben az X blokkolásának feloldását kéri, tekintettel arra, hogy az exkluzív Putyin-interjú ott jelent meg – adta hírül az MTI.
„Maga az a tény, hogy egy ilyen interjút tett közzé, azt bizonyítja, hogy az X közösségi hálózat az információterjesztés semlegességéhez tartja magát. És ez a legjobb indok arra, hogy végre feloldják a korábbi Twitter blokkolását Oroszországban″ –hangsúlyozta Davankov, pártjának sajtószolgálata szerint.
„Úgy látjuk, hogy a tulajdonosváltás után megváltozott a közösségi hálózat politikája. Elon Musk még annak nevét is megváltoztatta. Eltávolították az Oroszországban tiltott tartalmak több mint 90 százalékát, megszüntették orosz államférfiak, minisztériumok és szervezetek hivatalos fiókjainak blokkolását. Még a Biztonságos Internet Ligája is támogatta a blokkolás feloldását” – tette hozzá.
„A nyugati társadalom hosszú évek óta egy információs buborékban élt, amelyet az egyik borzalmat a másik után felfestve a »szabad« média módszeresen felfújt, és megfosztotta Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy elmagyarázza álláspontját. Most ez a buborék végre kipukkadt″ – jelentette ki a TASZSZ-nak nyilatkozva Alekszandr Hinstein, az alsóház tájékoztatáspolitikai bizottságának vezetője.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az ukrán vezetést, hogy magyarázza meg a nyilvánosságnak, miért rúgta ki Valerij Zaluzsnij vezérkari főnököt.
Remélem, hogy a vezetés érvekkel fogja alátámasztani a társadalomnak ezt a nagy léptékű változtatást
– írta a Telegramon.
„Miközben frontvonalakon folytatódnak a súlyos harcok, és folytatni kell a hatékony együttműködést a külföldi partnerekkel, a társadalomnak olyan vezetőkre van szüksége, akikben megbízhat” – idézi a Sky News a polgármestert.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) közleményben elemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök Tucker Carlsonnak adott interjúját. Az amerikai szervezet szerint Putyin arra használta az interjút, hogy Oroszországot áldozatnak tüntesse fel, nem pedig agresszornak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vlagyimir Putyin azt állította – az ISW szerint hamisan –, hogy az ukrán „neonácik” kezdték a háborút Ukrajnában 2014-ben, és hogy Oroszország teljes körű inváziója a háború befejezésére tett kísérlet volt.
„Putyin hamisan állította, hogy az Egyesült Államok által támogatott ukrán puccs arra késztette Oroszországot, hogy megszállja a Krímet, és katonai műveleteket indítson Donbászban 2014-ben. Putyin hamisan állította, hogy Ukrajna 2014-től kezdődően katonai műveleteket indított Donbászban, és hogy Ukrajna nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek létrehozták a tűzszünetet, amit Putyin 2022 februárjában megszegett” – írta elemzésében az ISW.
Tucker Carlson Vlagyimir Putyin-interjújáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ukrajna adóemeléssel oldaná meg a költségvetési hiányt arra az esetre, ha az Egyesült Államok nem nyújt további pénzügyi támogatást a katonai műveletekre – írta az Epravda a Bloomberg értesüléseire hivatkozva.
„Bár Ukrajna teljesíti kötelezettségeit, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága nem hagyja jóvá a következő hitelkihelyezést, ha az amerikai források továbbra is zárolva vannak” – írja a Bloomberg.
Az ukrán kormány ezért az amerikai segély hiányában emelheti az adókat, vagy csökkentheti a kiadásokat.
A Kreml az elmúlt napokban több tucatnyi megkeresést kapott a világ nagy médiumaitól, amelyek interjút kívánnak készíteni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel –adta hírül az MTI Dmitrij Peszkov államfői szóvivő közleményét.
Peszkov szerint azt követően, hogy nyilvánossá vált, Tucker Carlson amerikai televíziós személyiség elnöki interjúlehetőséget kapott, egyebek között az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Ausztrália médiája részéről érkezett hasonló kérelem Moszkvába.
A szóvivő köszönetet mondott a külföldi sajtónak az orosz elnök iránti érdeklődéséért, hozzátéve, hogy „nyilvánvaló okokból” most nem lesz több interjú, de a Kreml – a jövőre való tekintettel – minden kérést szem előtt tart.
Azt mondta, hogy diplomáciai csatornákon keresztül nem érkezett reagálás a Putyin és Carlson közötti beszélgetésre, hozzátéve hogy ilyennel nem is számoltak. Kijelentette, hogy a Kreml nem lát „hisztériát és pánikot” az Egyesült Államokban a Putyin-interjú után. Hangot adott véleményének, hogy idővel az elnöki interjút nagyon alaposan tanulmányozni fogják.
Szeretnénk, ha minél több olvasó és néző megismerné államfőnk interjúját
– mondta Peszkov.
Közölte, hogy az amerikai újságíró nem egyeztette előre kérdéseit a Kremllel, hozzátéve, hogy az ilyesmi nem is gyakorlat az elnöki apparátusnál.
Carlson amerikai idő szerint csütörtök este tette közzé honlapján és több online platformon az orosz vezetővel készített kétórás interjúját. Mintegy 11 óra alatt a videó megtekintésének száma az X-en meghaladta a 80 milliót, a YouTube-on pedig a 3,8 milliót. A Kreml honlapja is közzétette képpel és szöveggel az interjút.
Az olasz parlament jóváhagyta a kormány döntését arról, hogy 2024-ben katonai segélycsomagot küldjenek Ukrajnába – írja a Korrespondent.
Róma 2024. december 31-ig hosszabbította meg engedélyét, amellyel katonai eszközöket szállíthatnak Kijevbe.
Olaf Scholz német szövetségi kancellár a napokban hangsúlyozta, hogy a Nyugat vezetőinek fenn kell tartani Ukrajna katonai támogatását. Kiemelte, hogy egy orosz győzelem esetén „olyan világban találhatjuk magunkat, amely még instabilabb, fenyegetőbb és kiszámíthatatlanabb, mint a hidegháború idején volt”.
Az ukrán államfő közösségi oldalát elárasztották a dühös kommentek amiatt, hogy csütörtökön menesztette Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg rendkívül népszerű főparancsnokát. Arról, hogy milyen indulatos reakciók születtek, itt írtunk.
Az orosz légvédelmi rendszerek 19 pilóta nélküli légi járművet (UAV-t) semmisítettek meg és tartóztattak fel az éjszaka Kurszk, Brjanszk és Orjol régiók, a Krasznodar területi és a Fekete-tenger felett – írta a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
„Ma este a légvédelem leállította Kijev azon kísérletét, hogy 19 repülőgép típusú UAV-vel terrortámadásokat hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen. A szolgálatot teljesítő légvédelmi rendszerek feltartóztatták és megsemmisítették a pilóta nélküli légi járműveket Kurszk területe felett (2 UAV), valamint Brjanszk (5 UAV), Orjol (4 UAV), a Krasznodari terület (2 UAV) és a Fekete-tenger (6 UAV) felett” – írta a minisztérium.
Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével Ukrajna és Oroszország megállapodott 100-100 hadifogoly kicseréléséről – jelentették be pénteken Abu-Dzabiban az MTI szerint.
Az Egyesült Arab Emírségek „humanitárius közvetítését” méltatta az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közzétett bejegyzésében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a fogolycserét felügyelő ukrán testület is nagyra értékelte az arab közvetítést.
Idén ez már a harmadik ilyen jellegű erőfeszítése volt az Egyesült Arab Emírségeknek Oroszország és Ukrajna között az arab külügyminisztérium szerint, amely diplomáciára, a párbeszédre és a harcok visszaszorítására szólította fel a feleket a WAM, az emírségek állami hírügynöksége szerint.
Egy lapszemlében foglaltuk össze, hogy miként értékelték a nemzetközi sajtóban azt a kétórás interjút, amelyet az orosz elnök adott Tucker Carlsonnak az éjjel.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SSU) házkutatást tart a kijevi Pecserszka lavrában, más néven a barlangkolostorban – írta meg az Ukrajinszka Pravda SSU-forrására hivatkozva.
A forrás szerint az SSU felkeresett egy papot, aki tiltakozó akciókat koordinált, amikor a lavra bérelt ingatlana visszakerült állami ellenőrzés alá.
Csütörtökön meghalt négy ukrán civil, további tíz ember pedig megsebesült. A halálos támadások Herszon és Donyeck régiókban történtek – írta a Pravda.
A portál kiemelte, a Donyecket ért támadássorozatban sérültek meg a legtöbben, összesen hét ember.
Mint írtuk, csütörtökön száz orosz katonát cserélt Kijev száz ukrán hadifogolyra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán mondott köszönetet azoknak, akik részt vettek a fogolycserében.
Az ukrán elnök egy videót is megosztott a hadifoglyokról. Mint írta, Ukrajna visszaszerezte az embereit, és továbbra is mindent megtesz a fogolycserék folytatásáért és az ukrán katonák hazatéréséért.
Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette a csütörtöki akciót.
Hajnalban tűz ütött ki a Krasznodarban található ilszkiji olajfinomítóban. Az orosz jelentések azt írták, ukrán dróntámadás okozta a tüzet – írta a Pravda.
A tájékoztatás szerint a helyi katasztrófavédelem hajnali 3 órára sikeresen eloltotta a lángokat.
Sérültek vagy áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint jobban el kell magyarázni az uniós országok polgárainak, mit jelent Oroszország szomszédságában élni – hangzott el az EuroEFE Borrell-lel készített interjújában.
Oktatási feladatokat kell ellátni az Európai Bizottság alelnöke szerint az európai választások közeledtével, annak érdekében, hogy az uniós polgároknak elmagyarázzák, az EU miért segíti Ukrajnát, és milyen következményekkel járna Ukrajna veresége.
Oroszország szerinte olyan szomszéd, amelyik nem akarja tudni, hol kezdődnek és hol végződnek a határai. Ennek elkerülése érdekében az uniós polgárokat tájékoztatni kell arról, mit jelentene, ha Ukrajnában a Kreml által kinevezett „bábkormány” működne, Belaruszhoz hasonlóan, abban az esetben, ha Oroszország győzne a háborúban.
Azt hiszed, hogy Putyin, amikor elindította a háborút, egy pillanatra is el tudta képzelni, hogy két év múlva ott lesz, ahol van? Nem, azt hitte, hogy a hadserege nagyon erős. És nem az. Úgy gondolta, Ukrajna nagyon gyenge, és összeomlik. De nem. Azt hitte, az európaiak egysége összeomlik. Azt hitte, a transzatlanti egység összeomlik. Mindez nem történt meg
– mondta Borrell.
Az interjúban arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy sokan ellenzik Ukrajna támogatását, és a legjobb szerintük az lenne, ha Ukrajna mielőbb megadná magát, és így megszabadulnánk a problémáktól, Borrell kérdéssel válaszolt:
Ön szerint ha Oroszország beiktat egy bábrendszert Ukrajnában, mint Belaruszban, és orosz csapatok állnak a lengyel határon, akkor elkerüljük a problémákat, vagy még nagyobb gondjaink lesznek?
Ukrajna végső veresége azt jelentené, hogy „az orosz hadsereg Európa határán lenne” – hangsúlyozta.
Az oroszok 16 darab Shahed–136/131 típusú drónnal támadták meg Ukrajnát, amelyek közül tíz megsemmisült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán légierő tíz iráni kamikazedrónt semmisített meg Mikolajiv, Herszon és Harkiv régiókban. A drónokat a Chauda-fokról (ideiglenesen megszállt Krím) és az orosz Kurszk régióból indították.
Harkiv megyében házak, szálloda, étterem és egy autó is kigyulladt – tette közzé az Ukrajinszka Pravda.
Február 9-én hajnalban az orosz csapatok Harkiv régiót támadták, a zmijevi régióban polgári infrastruktúra égett le, egy ember megsérült.
Éjfél után a megszállók drónokkal csaptak le Zmijev polgári infrastruktúrájára. A mentők eloltották a tüzeket a szálloda épületében, az étterem nyári játszóterében és három személygépkocsiban
– írta Oleg Sinegubov, a harkivi regionális államigazgatás vezetője Telegram-csatornáján.
Sinegubov szerint kizárólag polgári infrastruktúra: magánlakások, egy rekreációs komplexum háromemeletes épülete és egy étkező rongálódott meg, valamint egy civil biztonsági őr megsérült, aki a helyszínen orvosi segítséget kapott.
Vlagyimir Putyin szerint a fegyvertámogatások leállításával az orosz–ukrán harcok néhány hét alatt befejeződhetnek. Az orosz elnök erről Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek adott exkluzív interjúban beszélt.
Putyin szerint ha Nyugaton igazán a háború végét akarják elérni, akkor le kell állítani a fegyvertámogatásokat Ukrajnának, és néhány héten belül véget ér a fegyveres konfliktus. Azt követően pedig meg lehet állapodni a feltételekről – fűzte hozzá az orosz politikus.
Felidézte azt is, hogy amikor utoljára beszélt Joe Biden amerikai elnökkel még az ukrajnai katonai műveletek megkezdése előtt, akkor felhívta az amerikai fél figyelmét arra, hogy történelmi léptékű hibát követ el azzal, hogy mindent támogat, ami Ukrajnában zajlik, és próbálja Ukrajnát eltávolítani Oroszországtól.
A béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban az orosz elnök azt mondta, hogy azok magas szintre kerültek korábban, de a nyugati fél úgy döntött, hogy a konfliktust végigviszi a „keserű végkifejletig”.
A Donyecki területen 53 lakás, tíz magánház és hét közigazgatási épület sérült meg egy csütörtöki orosz támadás következtében – írja az Ukrinform.
Erről a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be.
53 lakás, tíz magánház, hét közigazgatási épület és 24 gépkocsi sérült meg az orosz támadás következtében. Megrongálódtak az elektromos vezetékek is
– mondta.
Elmondása szerint a találat helyszínén jelenleg minden közműszolgáltató dolgozik, az áramszolgáltatók pedig az elektromos vezetékek helyreállítását végzik.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megbeszélést folytatott Gabriela Sommerfeld ecuadori külügyminiszterrel – írja az Interfax.
Mai beszélgetésünk során megköszöntem Sommerfeld külügyminiszter asszonynak, hogy Ecuador elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját
– írta Kuleba az X-en.
Felkértem Ecuadort, hogy csatlakozzon Zelenszkij elnök békeformulájához mint az átfogó, igazságos és tartós béke helyreállításának módjához Ukrajna számára. Megvizsgáltuk továbbá a kétoldalú együttműködés további erősítésének és a kereskedelem növelésének lehetőségeit
– tette hozzá az ukrán külügyminiszter.