A lengyel gazdálkodók tiltakozására válaszul az ukrán kormány „a kölcsönös megértés tervét” készítette el, és javasolta a határzár feloldását – számolt be a European Pravda Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek az ukrán–lengyel határon tett február 23-i látogatásáról.
Az ukrán „kölcsönös megértés terve”:
A háromoldalú központnak éjjel-nappal működnie kell, a határzár kérdését pedig sokkal hamarabb meg kellene oldani, mint március 28., amikor Ukrajna és Lengyelország kormányának közös ülése van. Ellenkező esetben Ukrajna fenntartja magának a jogot, hogy tükörintézkedéseket hajtson végre az ellenőrző pontokon
– zárta gondolatait Smihal.
Február 21-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt javasolta, hogy Lengyelország tartson kétoldalú találkozót a kormányok és szükség esetén az elnökök szintjén, válaszul arra, hogy a lengyel gazdálkodók blokkolják az ellenőrző pontokat a közös határon.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök elutasította Zelenszkij elnök meghívását a határon tartandó kormányülésre. Kijelentette, hogy egy ilyen találkozónak nem szabad szimbolikusnak lennie, és a két kormány közötti tárgyalásokat március végére tervezik Varsóban.
Február 23-án az ukrán kormánydelegáció megérkezett a határra, de a találkozóra nem került sor, mivel Lengyelország képviselői nem érkeztek meg.
Annalena Baerbock német külügyminiszter üzenetet küldött Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek: ha törődik a saját népével, akkor most azonnal véget kell vetnie ennek a háborúnak – idézi a Bild a brazíliai Rio de Janeiróban a Lavrovtól mindössze három szék távolságra ülő minisztert, aki a G20-országok külügyminiszteri találkozóján vett részt Brazíliában.
De nem ez volt az egyetlen ellenséges megmozdulás Lavrovval szemben, ugyanis csütörtökön a brazil fővárosban megtagadták a szállítóeszközétől, egy Iljusin Il–96-os négy hajtóműves utasszállítótól az üzemanyagot. Lavrov a brazíliai Rio de Janeiróból Brazíliavárosba akart repülni, hogy találkozzon Lula da Silva brazil elnökkel.
A brazíliai Vibra Energia nevű kerozinszállító azért tagadta meg az orosz gép tankolását, mert attól tartott, hogy akkor el kell szenvednie az Egyesült Államok szankcióit, amelyek az Ukrajna elleni orosz háború miatt léptek életbe.
Mint ismert, az Egyesült Államok szankciói a külföldi vállalatokat érintik. A jogsértések után az amerikaiaknak és amerikai cégeknek tilos üzletelni azokkal, akik bizonyítottan együttműködtek Oroszországgal.
Így Lavrovnak el kellett hagynia saját gépét, és Mauro Vieira brazil külügyminiszter vitte el Brazíliába. A brazíliai felé tartó járaton Putyin miniszterének hosszú kerülőutat kellett tennie: Moszkvából Lavrov először Törökországon keresztül délre, majd Casablancába (Marokkó) utazott, ahol végül sikerült megtankolni a gépet. Csak így lehetett körberepülni a zárt európai légtérben. Észak-Afrikából ezután az orosz gép Havanna (Kuba) felé vette az irányt.
Szakértői szinten megállapodás született Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy tavaly jóváhagyott hitelcsomag újabb, harmadik részletének folyósításáról – jelentette be a washingtoni szervezet pénteken.
Az IMF közleménye szerint a hitelcsomag harmadik, 800 millió dolláros részletének megadását jóvá kell még hagynia a Valutaalap igazgatóságának is, amely a tervek szerint március második felében dönthet erről. A közlemény szerint
az IMF szakértői a múlt évről az ukrán gazdaság erőteljes növekedésének, a csökkenő inflációnak és a tartalékok erősödésének pozitív dinamikáját tapasztalták, de az idei kilátások továbbra is nagyon bizonytalanok a háború folytatódása miatt.
Az MTI beszámolója szerint a négy évre szóló hitelkeret korábbi, 900 millió dolláros részletét tavaly decemberben hagyta jóvá az IMF igazgatótanácsa. A valutaalap 2023-ban elfogadott 15,6 milliárd dolláros támogatási csomagjának első, 2,7 milliárd dolláros részletét tavaly áprilisban utalták át.
Oroszország nyitott a stratégiai stabilitásról szóló párbeszédre, de annak „becsületesnek kell lennie” – jelentette ki csütörtökön Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter a G20-ak Rio de Janeiró-i külügyminiszteri tanácskozása után.
Leszögezte, hogy Oroszország gazdaságának megerősítésével válaszol a Moszkva elleni újabb amerikai szankciókra. Hozzátette, hogy Oroszország azokkal az országokkal fog együttműködni, amelyek arra törekednek, hogy a gazdaság fejlesztésében „ne függjenek azoktól, akik hozzászoktak a világgazdaságban való parancsolgatáshoz, más népek kirablásához és gyilkolásához, természeti erőforrásaik és javaik elvételéhez és a rajtuk való élősködéshez”.
Lavrov kijelentette: az Egyesült Államok arra kényszerítette Németországot és sok más európai országot, hogy ne vásároljanak orosz gázt.
Kényszerítették őket, hogy hatalmas összegeket fektessenek be az amerikai cseppfolyós gáz feldolgozására alkalmas üzemek létesítésébe, és azt jóval drágábban kellett megvenniük, mint a vezetéken érkező gázt
– fogalmazott.
Alekszej Navalnij halálával kapcsolatban az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugatnak nincs joga beavatkozni Oroszország belügyeibe, a Navalnij halálának független kivizsgálásával kapcsolatos követelések pedig „szégyenletesek” – idézi az MTI.
Mint írtunk róla, Lavrov a G20-as találkozón török és dél-afrikai kollégáival, illetve a brazil elnökkel is tárgyalt.
A Fehér Ház egyelőre nem lát bizonyítékot arra, hogy Irán ballisztikus rakétákat küld Oroszországnak – bár úgy tudja, Teherán jelentős mennyiségű drónt, irányított légibombát és tüzérségi lőszert szállít.
John Kirby szóvivő azt mondta, hogy „súlyos szankciókat” alkalmaznának, ha kiderülne, hogy Irán rakétákat küld – közölte a SkyNews.
Az orosz bíróságok több mint 4600 katonát ítéltek el dezertálás és más, a katonai szolgálat megtagadásával kapcsolatos bűncselekmények miatt Ukrajna teljes körű inváziója óta – jelentette csütörtökön az orosz Proekt független oknyomozó szervezet.
Oroszország 2022 őszén új törvényt fogadott el, amely szigorította az önkéntes megadás, a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadás és a dezertálás büntetését. A hivatalos engedély nélküli távollét volt a legelterjedtebb büntetőjogi vádpont, amelyet az elmúlt két évben a katonák ellen emeltek.
A Proekt szerint a háborús időszakban 4373 katonát ítéltek el, míg a háború kezdete előtt, 2021-ben mindössze 52-t.
Az elöljárói parancs megtagadásáért 2023-ban 289 vádlottat ítéltek el, míg az azt megelőző öt évben mindössze kilencet. További 129 katona állt bíróság elé dezertálás miatt, valamint 31-en betegség színlelése és a szolgálat más eszközökkel való kijátszása miatt.
A Proekt megjegyezte, hogy a dezertálásban bűnösnek talált katonák keményebb büntetést kaptak, mint azok, akik nyíltan megtagadták, hogy Ukrajnában harcoljanak – utóbbiakat egyébként átlagosan két év börtönre ítélték.
Az oknyomozó szervezet adatai szerint 2022 és 2023 között összesen 5260 büntetőügyet indítottak hivatalos szabadság nélküli távollét, 501-et pedig dezertálás miatt.
A Mediazona független hírportál decemberben arról számolt be, hogy 2023-ban rekordszámú, 5593 orosz katona állt bíróság elé dezertálás és más kapcsolódó bűncselekmények miatt, ami nagyjából heti 100 ítéletet jelent. A katonák túlnyomó többsége felfüggesztett büntetést kapott, így visszaküldhették őket a harctérre – írja a The Moscow Times.
A német szövetségi parlament (Bundestag) támogatta azt a kormányindítványt, hogy Németország további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, beleértve nagy hatótávolságú fegyverrendszerek és lőszerek küldését, nem szerepel viszont az előterjesztésben az 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakéták szállítása.
A határozattervezet mellett 382 képviselő szavazott, 284 nem támogatta, ketten pedig tartózkodtak.
Az elfogadott dokumentum leszögezi, hogy a kormánykoalíció parlamenti frakciói támogatják Ukrajna további nagy hatótávolságú fegyverrendszerekkel és lőszerekkel való ellátását.
Boris Pistorius védelmi miniszter az előterjesztés parlamenti vitájában kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is számíthat a német támogatásra.
Ezt bizonyítja szerinte a nemrég megkötött kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodás is. Pistorius ugyanakkor nem válaszolt Jürgen Hardtnak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőjének arra a kérdésére, hogy Taurus típusú rakétákat kész-e Németország szállítani Ukrajnának. Az elfogadott javaslat e kérdésben homályos, a képviselők egy része szerint a nagy hatótávolságú fegyverekbe a Taurus rakéták is beleértendők, mások ezzel ellentétes álláspontra helyezkedtek.
Az orosz hadsereg csapása következtében megsemmisült egy polgári létesítmény és tűz ütött ki Odesszában. Egy ember halálát már jelentették.
Ukrajna déli védelmi erői szerint az oroszok Shahed–131/136 típusú drónokkal támadták Odessza régiót, és X–31P és X–22 rakétákat is indítottak taktikai és stratégiai repülőgépekről a Fekete-tenger felől.
A légvédelmi egységek 9 kamikaze drónt lőttek le
– áll az ukránok közleményében.
Ugyanakkor megjegyzik, hogy a drónok egyike a tengerparti övezetben egy épületnek csapódott, ezzel tüzet okozva. A megrongálódott épületből kimentettek egy biztonsági őrt, aki nem sérült meg, de a mentők a tűzoltási munkálatok közben egy holttestre bukkantak. Az előzetes információk szerint további személyek is lehettek az épületben. „A tűzoltási és keresési és mentési műveletek folyamatban vannak” – tették hozzá a védelmi erők.
Az állami katasztrófavédelmi szolgálat regionális központjának sajtószolgálata szerint a város parti övezetében lévő épület jelentős károkat szenvedett. Az előzetes adatok szerint a tűz területe 500 négyzetméter.
A helyszínen összesen 34 mentő dolgozik, a munkában 8 tűzoltóautó vesz részt.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólította az uniós tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy lőszerrel lássák el Ukrajnát, írja az Ukrinform.
Az ukrán katonák akadályoztatva vannak az agresszor elleni harcban, mert nincs lőszerük
– nyilatkozta Borrell. Felszólította az országokat, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák Ukrajnát.
Hiszem, hogy közösen változtathatunk, Ukrajna és Európa biztonsága érdekében, de ehhez azonnali cselekvésre van szükség. Az idő a legfontosabb. A semmittevés nem opció
– tette hozzá.
Csütörtök este az orosz erők dél felől támadó drónokat indítottak Ukrajna felé, melynek számos régiójában légiriadót rendeltek el – írja az Ukrajinszka Pravda a légierő jelentésére és riasztási térképére hivatkozva.
A drónok a Fekete-tenger felől haladtak Odessza régió felé.
A támadás miatt légiriadót hirdettek Dnyipro, Zaporizzsja, Mikolajiv és Herszon régiókban is.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4652 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5081 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség ötven embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Moszkva bérgyilkosokkal ölette meg a 2023-ban egy Mi–8-as katonai helikopterrel Ukrajnába szökött Makszim Kuzminov orosz pilótát Spanyolországban. A gyilkosok nagy valószínűséggel külföldről érkeztek és már el is hagyták Spanyolországot – közölte csütörtökön az El País című spanyol lap helyi hírszerzési körökre hivatkozva az MTI híradása szerint.
A férfi holttestét több lőtt sebbel múlt hét keddjén találták meg a dél-spanyolországi Villajoyosa kisvárosában, nem messze Alicantétól, egy lakóház mélygarázsában. Az elkövető, vagy elkövetők kiégett autóját, amellyel elmenekültek a helyszínről, a közelben megtalálták.
A pilóta tavaly augusztusban repült át Oroszországból egy Mi–8-as katonai helikopterrel Ukrajnába. Egy ukrán katonai repülőtéren szállt le, ahol a helikopter legénységének másik két tagját – ukrán beszámolók szerint – menekülés közben lelőtték. A pilóta a kijevi vezetéstől több mint 460 ezer eurót (180 millió forintot) kapott tettéért. Az orosz állami televízió ősszel jelentett arról, hogy az orosz titkosszolgálat megbízást kapott a „hazaáruló” megölésére.
A spanyol hatóságok eddig hivatalosan nem erősítették meg az áldozat személyazonosságát. A madridi belügyminisztérium megkeresésekre mindössze annyit válaszolt, hogy az ügyben még folyik a nyomozás. Az El País diplomáciai körökre hivatkozva arról számolt be, hogy Madrid rendkívül komolyan veszi az ügyet és határozott választ fog adni, amennyiben megerősítést nyer Moszkva érintettsége.
Az orosz vezetés ugyan nem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként, ugyanakkor az orosz hírszerzés közleményben reagált a szökevény halálára. „Ez az áruló és bűnöző már akkor erkölcsi hullává vált, amikor piszkos és borzalmas tettét eltervezte” – hangsúlyozta Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, akit a TASZSZ hírügynökség idézett.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!