Konsztantyin Kosacsev, az orosz parlament felsőházának alelnöke szerint csapást mértek Európa oszthatatlan biztonságára azzal, hogy a magyar parlament úgy döntött, hogy ratifikálja a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló megállapodást.
Svédország semleges államként összeomlott. Magyarország nem semleges, de szuverén államként behódolt a Nyugatnak, ezzel csapás érte Európa oszthatatlan biztonságát. Nem halálos, de súlyos
– írta Telegram-csatornáján Konsztantyin Kosacsev.
A politikus a megállapodás ratifikálását a Nyugat részéről érkező legújabb csapásként jellemezte „az oszthatatlan biztonság elvére”, amelyről az EBESZ 1975-ös és 1989-es alapelveiben állapodtak meg – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A két skandináv ország 2022. május 18-án kérte NATO-tagságát, mondván, hogy ezt a lépést az ukrajnai fejlemények késztették.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is reagált Emmanuel Macron francia elnök bejelentésére, miszerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába.
A honvédelmi miniszter elmondta, hogy
A HÁBORÚ ELÉRKEZETT A LEGVESZÉLYESEBB SZAKASZÁBA, AZ AGRESSZOR FELÜLKEREKEDNI LÁTSZIK, AMI A NYUGATI VILÁG DÖNTÉSHOZÓIT CSELEKVÉSRE KÉNYSZERÍTHETI.
A miniszter úgy fogalmazott, „az európai béke ideje lezárult, háború van Európában, két európai, keresztény nép már két éve háborút vív, borzalmas vérontással. Az öldöklés katonai eredményt nem hozott, és ennek a rövidtávú lehetősége sem bontakozik ki” – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Mint írtuk, Emmanuel Macron azt mondta, nem kizárt a nyugati szárazföldi csapatok háborúba küldése. A heves vitát kiváltó kijelentésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy reagált, hogy „közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába”.
A francia külügyminiszter kedden pontosította Emmanuel Macron államfő kijelentését. Úgy fogalmazott,
a nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené „a hadviselés küszöbének” átlépését
– mondta Stéphane Séjourné. Hozzátette: „Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak „új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására” – erősítette meg a külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy „fegyverek előállítása ukrán területen”.
„Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.
Az ukrán fegyveres erők vesztesége több mint 444 ezer fő a háború két éve folyamán – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi parancsnoki tanácskozásán.
Az ukrán fegyveres erők összesen több mint 444 ezer katonát veszítettek a különleges hadművelet során
– mondta Sojgu.
A miniszter szerint az ukrán fél az év eleje óta naponta több mint 800 katonát és 120 harci eszközt veszít. Az orosz hadijelentésekben a veszteségadatok az elesett és a súlyosan megsebesült katonákra vonatkoznak.
A tárcavezető bejelentésével kapcsolatban a TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 31 ezerben nevezte meg a háború eleje óta elesett ukrán katonák számát.
A keddi moszkvai tanácskozáson Sojgu azt mondta, hogy az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel semmisíti meg az ukrán fegyveres erők tartalékait, hogy megakadályozza ezeknek a harctéri érintkezési vonalra vezénylését. A miniszter szerint az ukrán hadvezetés a tartalékok árán próbálja meg stabilizálni a helyzetet az ellentámadás kudarca után, és megakadályozni a front összeomlását.
Kijelentette, hogy a fontos avgyijivkai ukrán védelmi csomópont elfoglalása után az orosz hadsereg tovább javítja helyzetét Donyeck és Kupjanszk körzetében, az elmúlt hét során kiverték az ukrán erőket a Donyecki régióban lévő Pobjeda, Lasztocskine és Szjeverne településről.
A tárcavezető szerint az orosz hadsereg az év eleje óta mintegy 327 négyzetkilométernyi területet „szabadítottak fel” a „nácik” alól az „új régiókban”. Elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők létesítményeire – egyebek között nehézlángszórókkal – erős tűzhatást gyakorolnak, megakadályozandó, hogy helyreállítsák harcképességüket – számolt be az MTI.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy a parlamentben „vitát és szavazást” tartanak Franciaország Ukrajnával kötött kétoldalú biztonsági megállapodásáról.
Az Elysée-palota nem részletezte, hogy a szavazás milyen kérdésekről szól majd – írta a Pravda.
A portál szerint Macron utasította a kormányt, hogy „tegyen nyilatkozatot a parlamentnek” az Ukrajnával február 16-án aláírt kétoldalú biztonsági megállapodásról, és általában az ukrajnai helyzetről, majd pedig megkezdik az erről szóló „vitát és a szavazást”.
Börtönbüntetésre ítélték Oleg Orlov Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistát Oroszországban – írja az Euronews.
Az aktivista nyíltan ellenzi az Ukrajna ellen indított háborút. A büntetőeljárás egy 2022-ben publikált cikk miatt indult meg ellene. Végül két és fél év börtönre ítélték az orosz fegyveres erők hiteltelenítéséért.
Orlov a Memorial csoport vezetője volt, és a szervezet tevékenységéért kapta meg a Nobel-békedíjat.
Spanyolország nem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával – jelentette ki a spanyol kormány szóvivője kedden Madridban, írja az MTI.
Nem értünk egyet, emellett arra kell összpontosítanunk, ami sürgős, vagyis a segélyszállítás felgyorsítására
– fogalmazott Pilar Alegría a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón, reagálva a francia elnök felvetésére.
Emmanuel Macron egy Ukrajnát támogató hétfői, párizsi konferenciát követően beszélt arról, hogy a részt vevő több mint 20 európai ország vezetői megvitatták nyugati csapatok küldésének lehetőségét. Konszenzusra ugyan nem jutottak, de mint mondta, semmit sem szabad kizárni.
Pilar Alegría hangsúlyozta, hogy Spanyolország a leghatékonyabb fegyvernek Európa egységes fellépését tartja. Két évvel a háború kezdete után továbbra is elkötelezett az ukrán nép támogatásának növelésében és megszilárdításában, valamint kiáll a béke megteremtésének szükségessége mellett.
Az ukrán hadsereg az elmúlt 24 órában már a második orosz Szu-34-es vadászbombázót semmisítette meg – írta az Unian.
„Délután 14 óra körül egy újabb Szu-34-est lőttünk le. A célpont változatlan!” – jelentette ki Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegram-csatornáján.
Olescsuk szerint az oroszoknak egy időre le kellett volna állítaniuk légitámadásaikat, miután egyszer már lelőtték az egyik vadászbombázójukat. „Nos, folytassák csak tovább” – tette hozzá a parancsnok.
Az egy év után tartott cseh, magyar, szlovák és lengyel kormányfői csúcstalálkozó nem indult feszültségektől mentesen. A V4-ek ugyan egyetértenek abban, hogy az ukrajnai agresszió a nemzetközi jog megsértése, a segítségnyújtásban azonban nem jutottak egyezségre a visegrádi kormányfők.
Egyetértünk abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, és mind a négy országnak be kell kapcsolódnia. Abban különbözünk, hogy milyen formában kellene segítséget nyújtani – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Csehország és Lengyelország a katonai segítségnyújtásban vesz részt. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Ukrajna kivonult két keleti faluból – közölte egy katonai szóvivő a Sky News beszámolója szerint.
Dmitro Likhovij elmondta, hogy a csapatok kivonultak az Avgyijivka közelében lévő Severne és Stepove falvakból, amelyeket a hónap elején foglaltak el az orosz erők – ez az elmúlt hónapok legjelentősebb térnyerését jelentette.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy erői kedden elfoglalták Severne települést.
Volodimir Zelenszkij megérkezett Szaúd-Arábiába, ahol egy korábban be nem jelentett találkozót folytat Mohamed bin Szalmán koronaherceggel – írja a Sky News.
Az ukrán elnök egy Telegram-posztban közölte, hogy a munkalátogatás célja a „rendszeres párbeszéd” folytatása a szaúdi vezetővel, amelynek fő témája a „békeformula”.
„A második számú téma a foglyok és a deportált személyek hazatérése... Biztos vagyok benne, hogy ez a találkozó is eredményeket fog hozni” – írta Zelenszkij.
Egy brit parlamenti képviselő szerint Vlagyimir Putyin „most erősebb, mint Sztálin”, és „Európa háborúban áll”. Tobias Ellwood az Egyesült Királyság Ukrajnának nyújtott támogatásáról szóló sürgős kérdés során az alsóházban azt mondta, „nagyon világos”, hogy az ukrajnai háború „tovább fog terjedni” – közölte a Sky News.
Putyin most erősebb, mint Sztálin, és megpróbálja utánozni azt, amit Sztálin tett Kelet-Európában. Egyetérthetünk abban, hogy Európa háborúban áll? Ez érint minket, ez érinti a gazdaságunkat és a biztonságunkat
– fogalmazott a képviselő.
Tobias Elwood sürgette az Egyesült Királyságot, hogy mutassa ki Ukrajnának nyújtott támogatását azzal, hogy „átcsúsztatja” a befagyasztott orosz vagyont „az asztal túloldalára”, Kijevbe.
James Cartlidge védelmi miniszter válaszában kifejtette, hogy Rishi Sunak „világosan” kijelentette, meg akarja vizsgálni, hogyan lehetne ezt elérni.
Az oroszországi mozik is vetítik majd Vlagyimir Putyin orosz elnök éves parlamenti beszédét – számolt be róla a Sky News.
A Cinema 5 hálózat egyik képviselője azt mondta, hogy a beszédre „nagy a kereslet", ezért 17 orosz város mozijában sugározzák majd. Mint írták, a nyugat-oroszországi Perm városában a helyek már több mint fele le van foglalva. A vetítést a március 17-i orosz elnökválasztás előtt tartják.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a szövetség nem tervez csapatokat telepíteni Ukrajnába – írta az Ukrajinszka Pravda. Hangsúlyozta, hogy az egyes tagországok egyedi döntéseihez nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása.
A NATO szövetségesei példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. Ezt 2014 óta tettük, és a teljes körű invázió után fokoztuk. De nem terveznek harcoló NATO-csapatokat Ukrajnába küldeni
– nyilatkozta Stoltenberg, aki szerint „ez egy agressziós háború Oroszország részéről Ukrajna ellen, amely nyilvánvalóan megsérti a nemzetközi jogot”.
A nemzetközi jog szerint Ukrajnának természetesen joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket ennek a jognak a fenntartásában
– tette hozzá Stoltenberg.
A NATO mint szövetség csak nem halálos segítséget és támogatást nyújt Ukrajnának, például gyógyszereket, felszerelést és téli felszerelést. A szövetség tagjai azonban kétoldalú vagy csoportos alapon küldhetnek fegyvereket és lőszert.
Bármilyen döntés a NATO nevében csapatok bevetéséről minden tagállam egyhangú támogatását követeli meg, míg az egyes országok egyedi döntéseihez nincs szükség ilyen konszenzusra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán méltatta, illetve mondott köszönetet mindazoknak, akik életeket mentenek, és éjjel-nappal védik városaikat, falvaikat és közösségeiket az orosz támadások közben. Mint fogalmaz, ők azok, akik minden egyes alkalommal sikerrel bizonyítják, hogy az oroszok legyőzhetőek.
Hálás vagyok minden pilótánknak, légvédelmi tüzérünknek, mozgó légvédelmi csoportunknak és harcosunknak, akik védik az égboltunkat
– írta Zelenszkij, hozzátéve, hogy több légvédelmi rendszer és rakéta segít megvédeni az ukrán életeket, továbbá megköszönte mindazt a nemzetközi segítséget, ami megerősíti az ukrán légvédelmi pajzsot.
Ulf Kristerrson svéd miniszterelnök is azt mondta, hogy országa számára jelenleg nem aktuális a harci csapatok Ukrajnába küldésének kérdése – írta az Evropejszka Pravda az SVT svéd televíziót idézve.
A svéd kormányfő Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatát kommentálta, aki annak ellenére nem zárta ki szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, hogy szerinte ebben a kérdésben nincs konszenzus a Nyugaton.
Kristersson szerint Svédország számára ez „jelen pillanatban teljesen irreleváns”.
Ha egy ország máshová akar csapatokat küldeni a világban, az nem érinti a NATO-t
– folytatta a miniszterelnök, akinek országa hamarosan csatlakozik a szövetséghez.
A francia hagyomány nem svéd hagyomány
– tette hozzá Kristersson.
Macron február 16-án, egy párizsi informális csúcstalálkozón tett kijelentését követően Csehország közölte, nem küld csapatokat Ukrajnába. Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes szintén azt mondta, hogy Lengyelország nem fontolgatja, hogy hadsereget küld Ukrajnába.
Az Európai Parlament február 27-én megszavazta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot, amelyet „Ukrajna-eszközként” ismernek – írta a The Kyiv Independent.
A csomag 2024 és 2027 között nyújt támogatást Ukrajnának.
Magyarország több hónapos akadályozása után az európai vezetők az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozóján megegyeztek Kijev négyéves finanszírozásáról.
Az Ukrajna-eszközt 536 igen szavazattal és 40 nem ellenében hagyta jóvá az Európai Parlament kedden.
Konsztantyin Kosacsev, az orosz parlament felsőházának alelnöke szerint csapást mértek Európa oszthatatlan biztonságára azzal, hogy a magyar parlament úgy döntött, hogy ratifikálja a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló megállapodást.
Svédország semleges államként összeomlott. Magyarország nem semleges, de szuverén államként behódolt a Nyugatnak, ezzel csapás érte Európa oszthatatlan biztonságát. Nem halálos, de súlyos
– írta Telegram-csatornáján Konsztantyin Kosacsev.
A politikus a megállapodás ratifikálását a Nyugat részéről érkező legújabb csapásként jellemezte „az oszthatatlan biztonság elvére”, amelyről az EBESZ 1975-ös és 1989-es alapelveiben állapodtak meg – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A két skandináv ország 2022. május 18-án kérte NATO-tagságát, mondván, hogy ezt a lépést az ukrajnai fejlemények késztették.
„Sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán.
A miniszter azt írta: „Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni.”
Gabriel Attal, Franciaország miniszterelnöke kedden kijelentette, a nyugati erőfeszítésekben semmi sem került le az asztalról, hogy megakadályozzák az oroszok győzelmét Ukrajnában – írta a The Guardian.
Egy nappal azután, hogy Franciaország elnöke, Emmanuel Macron azt mondta, nem kizárt a nyugati szárazföldi csapatok küldése, Attal azt mondta, hogy „egy háborúban semmit sem lehet kizárni”. Arról tájékoztatott, hogy „nincs konszenzus” a szárazföldi csapatok „hivatalos” bevetésével kapcsolatban.
Bármit megteszünk annak érdekében, hogy segítsünk Ukrajnának megnyerni a háborút. De semmiféle dinamika nem zárható ki. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút
– mondta.
Az orosz hadsereg visszaszorításában elért kezdeti sikerek után Ukrajna kudarcot szenvedett a keleti harctereken, tábornokai fegyver- és katonahiányra panaszkodnak.
Az EU tavaly megígérte, hogy egymillió tüzérségi lövedéket küld Ukrajnának 2024 márciusának vége előtt, de akkor azt mondta, ennek csak valamivel több mint 50 százalékát lesz képes leszállítani.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke azt állította, hogy az EU még a csökkentett célját sem tudta teljesíteni. Kijev a lőszerhiányt okolta azért, mert nem tudta megtartani pozícióit, nemhogy előrelépést tenni.
Az ukrán légierő újabb orosz Szuhoj Szu–34-es vadászgépet lőtt le a keleti fronton – írta Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon.
Az oroszok még egy Szu–34-est veszítettek el a keleti fronton
– írta Olescsuk bejegyzésében, megjegyezve, hogy míg az orosz pilótáknak előző nap, február 26-án sikerült kikerülniük az ukrán rakétákat, nem mindig ilyen szerencsések.
Azt tanácsolja a harcoló orosz pilótáknak, hogy „minden repülés előtt nézzék meg a családjukat, biztos, ami biztos, mert ki tudja, hogy ezúttal szerencséjük lesz-e, vagy sem”.
Legutóbb Herszon régióban, Genicseszk járásban zuhant le egy ilyen vadászgép.
Hírességek, köztük Robert De Niro, az Imagine Dragons, Emma Thompson, Mark Hamill és Bono (a U2 énekese, Bono Vox, Paul David Hewson) támogató üzeneteket küldtek Ukrajnának az orosz invázió második évfordulója alkalmából – írja a The Independent.
A UNITED24 – a Volodimir Zelenszkij által elindított, az ukránok számára jótékonysági adományokat gyűjtő platform – február 24-én, szombaton tett közzé a hírességek üzeneteit megosztó videót.
Ha a háborús bűnös Putyin sikeres ukrajnai illegális és erkölcstelen inváziójában, egyetlen ország sem lesz biztonságban
– mondta Robert De Niro, aki hozzátette, hogy „Ukrajna élvezi a szeretetünket, tiszteletünket, támogatásunkat és hálánkat”.
Támogatunk, amíg szükséges, maradj erős! Mindig melletted állunk
– üzente Kevin Bacon színész Ukrajnának.
Oroszország a Reuters szerint kedden bejelentette, hogy március 1-jétől hat hónapra betiltja a benzin exportját, hogy kompenzálja a fogyasztók és a gazdálkodók növekvő keresletét, és lehetővé tegye a finomítók tervezett karbantartását. A tilalmat, amelyről először az RBC számolt be, Alexander Novak miniszterelnök-helyettes szóvivője erősítette meg.
Oroszország hasonló tilalmat vezetett be tavaly szeptember és november között a magas belföldi árak és a hiány kezelése érdekében. Csak négy volt szovjet állam – Belarusz, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán – mentesült a mentesség alól.
Ezúttal a tilalom nem terjed ki az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra és Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára – Dél-Oszétiára és Abháziára.
A The Independent információi szerint Oroszország az éjszaka 13 támadó drónt és rakétatüzet indított Ukrajna ellen, a légvédelmi rendszerek 11 drónt, valamint két irányított rakétát semmisítettek meg több régió felett – közölte hétfőn az ukrán légierő.
Oroszország összesen 13 támadó drónt, négy Kh–59-es irányított légvédelmi rakétát, egy Kh–31P levegő-föld rakétát és ballisztikus rakétákat lőtt ki – közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Oroszország saját területéről, valamint az ideiglenesen megszállt ukrán területekről rakétákat és drónokat lőtt ki Ukrajnára – írta az Unian.
Február 27-én hajnalban az oroszok ballisztikus rakétákkal és Sahídekkel támadták Ukrajna területét.
A légierő közölte, hogy az Iszkander-M, vagyis a KN–23 típusú ballisztikus rakétákat az oroszországi Voronyezs területéről lőtték ki Ukrajnára. Négy Kh–59-es irányított repülőgép-rakétát és egy radarelhárító rakétát – Kh–31P – pedig az ideiglenesen megszállt Herszon és Donyeck régiók területéről. Az ellenség 13 Sahíd típusú támadódrónnal is támadott – a kilövési terület a Primorszko-ahtarszki járás volt, Oroszország kurszki területe.
A légitámadás visszaverésében részt vettek a vadászrepülőgépek, a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai és az elektronikus hadviselés eszközei
– közölte a légierő.
A légvédelem megsemmisített két X–59-es irányított repülőgép-rakétát és 11 Sahídet Harkiv, Szumi, Dnyipro, Hmelnickij és Kirovográd területén.
Február 26-án éjjel ismeretlen pilóta nélküli légi járművek jelentek meg az ukrán légtérben, amelyeket a moldovai határon is észleltek. A légierő parancsnoksága 22.56-kor a Telegramon azt írta, hogy Hmelnickij és Csernovic régiókra támadó drónok fenyegetést jelentenek, ezért ott légiriadót rendeltek el. 23.11-kor a moldovai határ felől Hmelnickij irányába jelentettek azonosítatlan drónokat.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn kijelentette, a jövőben „nem zárható ki” nyugati csapatok küldése Ukrajnába, miután a kérdést megvitatták az európai vezetők párizsi találkozóján az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban – tudatta az AP News hírügynökség.
A francia államfő a több mint húsz európai állam- és kormányfő, valamint más nyugati tisztségviselők részvételével tartott tanácskozás után kijelentette: „Mindent megteszünk, ami szükséges ahhoz, hogy Oroszország ne nyerhesse meg a háborút.”
Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalos, jóváhagyott módon csapatokat küldjünk a szárazföldre. De a dinamikát tekintve semmi sem zárható ki
– mondta Macron az Élysée elnöki palotában tartott sajtótájékoztatón.
Macron nem kívánt részleteket közölni arról, mely nemzetek fontolgatják csapatok küldését, mondván, inkább fenntartja a „stratégiai kétértelműséget”.
A találkozón részt vett Olaf Scholz német kancellár és Andrzej Duda lengyel elnök, valamint a balti országok vezetői. Az Egyesült Államokat James O’Brien, az Egyesült Királyságot David Cameron külügyminiszter képviselte.
Duda elmondta, hogy a leghevesebb vita arról folyt, hogy küldjenek-e csapatokat Ukrajnába, ám nem volt egyetértés a kérdésben.
Remélem, a közeljövőben közösen képesek leszünk jelentős lőszerszállítmányokat előkészíteni Ukrajnának. Ez most a legfontosabb. Erre Ukrajnának valóban szüksége van
– mondta a lengyel elnök.
Több európai ország, köztük Franciaország is támogatásáról biztosította a Cseh Köztársaság által indított kezdeményezést, hogy az EU-n kívül vásároljanak lőszert és lövedékeket – közölték a találkozó résztvevői.
Mark Rutte holland miniszterelnök elmondta, országa úgy döntött, hogy több mint 100 millió eurót biztosít erre a célra.
Emellett új koalíciót indítanak, hogy tovább „mozgósítsák” a közepes és nagy hatótávolságú rakéták célba juttatására alkalmas nemzeteket – közölte Macron, aki arra is kitért, hogy Franciaország a múlt hónapban további negyven nagy hatótávolságú Scalp cirkálórakéta leszállítását jelentette be.
A moldovai védelmi minisztérium közölte, hogy február 26-án nem észleltek orosz pilóta nélküli légi járműveket az ország légterében – számolt be róla az Unian.
A Moldovai Köztársaság légterébe történő drónbeszivárgás állítólagos veszélyével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy egyetlen, az Orosz Föderáció által ma este Ukrajna felett indított drón sem haladt át a Moldovai Köztársaság területén
– áll a védelmi minisztérium közleményében.
A jelentés szerint Ukrajna megerősítette Moldovának, hogy az Odessza régió felett indított összes drónt megsemmisítették vagy elakadtak az ukrán légvédelmi rendszerekben.
Hétfő este Oroszország drónokat indított Ukrajna ellen, az ukrán légierő 22 óra 43 perckor arról számolt be, hogy a drónfenyegetést elhárították. A katonaság azonban már 23 óra 11 perckor azt írta, hogy a moldovai határ felől ismeretlen drónok haladnak Hmelnickij felé. Médiajelentések szerint ezt követően robbanások hallatszottak a Hmelnickij régióban.
Februárban a moldovai határrendészet egy orosz Sahíd típusú drón töredékeit találta az ukrán határ közelében, amelyet szerintük az ukrán légvédelem lőtt le.
Magyarország területére február 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 3905 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3528 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Németország a szövetségi fegyveres erők és az ipar kormányzati forrásokból finanszírozott eszközöket és fegyvereket küld Ukrajnába – közölte az Interfax a német kormány honlapjának hétfői jelentése alapján.
Az Ukrajnának szállított katonai segélyek frissített listáját is közzétették.
Eszerint Ukrajna 14 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lövedéket kapott.
Megjegyzendő, hogy mintegy 5 milliárd eurót (2023) és mintegy 1,6 milliárd eurót (2022) már elköltöttek az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra. A háború első két évében további 2,9 milliárd eurót különítettek el olyan segélyekre, amelyeket csak 2025–2028-ban kapnak meg.
Összesen 2022. február 24. óta Németország a szövetségi fegyveres erők készleteiből mintegy 5,2 milliárd euró értékben szállított felszereléseket. Emellett több mint 10 ezer ukrán katona részesült katonai kiképzésben Németországban. Ennek a képzésnek a költsége jelenleg mintegy 282 millió euró.
„Hiba volt, hogy Alekszej Navalnij visszatért Oroszországba, és halála biztosan megfagyasztja az oroszországi ellenzéket” – nyilatkozta a Sky Newsnak egy volt brit hírszerző tiszt, Christopher Steele, aki a brit Secret Intelligence Service (egykori nevén az MI6) munkatársa volt.
Az exhírszerző 2006 és 2009 között az MI6 oroszországi osztályát vezette, a Tucker Carlson Vlagyimir Putyinnal készített interjújáról pedig azt mondta, „bizonyos jelek” arra utalnak, hogy tárgyalások folytak egy fogolycseréről.
Putyin burkoltan utalt egy lehetséges alkura, különösen a The Wall Street Journal riporterével, Evan Gershkovichcsal kapcsolatban, de nem értem, miért ne terjedhetett volna ki ez Navalnijra is
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy milyen fenyegetést jelentett volna Navalnij, ha kiszabadul, Steele azt mondta, „egy Oroszországon kívüli Navalnij valószínűleg hatékonyabban tudta volna felvázolni a Putyin-rezsimet, mint Oroszországon belül”.
Szerintem hiba volt, bár nagyon bátor hiba, hogy Navalnij visszament Oroszországba, és börtönbe került
– mondta.
A tiszt szerint Putyin minden ellenzékit el akart nyomni.