Ukrajna újabb területeket veszíthet el, ha az Egyesült Államok nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal – mondta Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete a Newsweek magazinnak adott interjújában.

Ha Oroszország washingtoni béketárgyalásokra vonatkozó javaslatait ismét figyelmen kívül hagyják, az ukránok sokkal több területet fognak elveszíteni

– mondta a diplomata. „Bármilyen orosz–ukrán megállapodásnak figyelembe kell vennie a fronton kialakult helyzetet” – vélekedett.

Az Orosz Föderáció fegyveres erőinek visszavonulása vagy kivonása a képzeletbeli határvonalakig kizárt. Van egy orosz alkotmány, amely világosan kijelöli államunk határait, és ez magában foglalja a föderáció új tagjait

– magyarázta meggyőződéseit Antonov.

Kijelentette, hogy az Orosz Föderáció kész a tárgyalásokra, és megjegyezte, hogy Washington csupán azért állítja ennek az ellenkezőjét, hogy „mindent a feje tetejére állítson”. Elmondta továbbá, hogy Moszkvának „jogilag rögzített biztonsági garanciákra van szüksége”, majd megismételte Putyin szavait, amelyek Zelenszkij elnöki mivoltának „törvénytelenségéről” szólnak.

A jelenlegi ukrajnai helyzet alapján nem világos, hogy Zelenszkij hivatali idejének lejárta miatt pontosan ki írhatja alá a dokumentumot

– fogalmazott az orosz politikus, aki úgy véli, Zelenszkijnek „egyszerűen nincs felhatalmazása erre”.

Az északi katonai körzetben az orosz védelmi vállalatok a korábbi 14-szeresére növelték a lőszerek, 4-szeresére a drónok és 3,5-szeresére a páncélozott járművek gyártását. Erről Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt, amikor találkozott a védelmi ipari vállalatok vezetőivel − írja az orosz állami TASZSZ hírügynökség. 

Ez egy jó tempó, nagy volumen, szeretném megköszönni önöknek, hogy megbirkóztak ezzel a nagyszabású feladattal

– mondta Putyin.

A múlt héten Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert Vlagyimir Putyin felmentette pozíciójából. De vajon miért menesztett Putyin egy régóta lojális, az orosz katonai intézményrendszerben mélyen beágyazott személyt? Úgy tűnik, hogy a lojalitás vagy a tapasztalat sem képes kielégíteni Putyint, ha a kívánt harctéri eredmények nem teljesülnek − írja a Real Clear Defence hasábjain Hunter Stoll, a RAND Corporation elemzője, az amerikai szárazföldi hadsereg tartalékos századosa.

Sojgu az orosz katonai körökben nagyhatalomnak számít. 2012 óta töltötte be a védelmi miniszteri szerepet, és 12 éves hivatali ideje alatt számos reformot hajtott végre az orosz fegyveres erőknél. Ezek közé tartozott a gyorsreagálású erőként szolgáló Különleges Műveleti Parancsnokság, valamint egy „információs hadviselési igazgatóság” létrehozása, amely a védelmi minisztérium kiberhadviselési szárnyaként szolgál.

Talán nem teljes mértékben Sojgu a felelős Oroszország nem túl fényes teljesítményéért a háborúban. Az orosz katonai stratégia és taktika 2022 februárjáig egy jól bevált szcenáriót követett. Bár néhány harctéri taktika valószínűleg megváltozott, a haditechnika fejlődésével párosulva a hagyományos taktika, amely a tömeges tüzérségi tűzre és a folyamatosan mozgó alakulatokra támaszkodik, továbbra is az orosz hadsereg általános jellemzője. 

Belouszov védelmi miniszterré emelése a hagyományos orosz katonai stratégiától és taktikától való elmozdulást jelentheti, amely mostantól nagyobb mértékben támaszkodik majd a dróntechnológiára. A leginkább technokrataként jellemezhető közgazdász az orosz drónipar fejlesztésének hangos szószólója. Korábbi posztján, mint Oroszország első miniszterelnök-helyettese, bejelentette, hogy 2026-ig évente 18 ezer nagy és közepes méretű drónt terveznek gyártani, valamint egy új, dróngyártásra összpontosító iparágat kívánnak kialakítani. 

Több oka is lehet annak, hogy a kulcsjátékosok ilyen átrendeződése megtörténhetett. Milyen következményekkel jár ez az új váltás a védelmi minisztérium vezetésében?  

Ez a lépés azt jelezheti, hogy Putyin egyre inkább a nagy képre tekint az ukrajnai háborúban. A „különleges katonai művelet”, amelynek Kijevet kellett volna néhány nap alatt elfoglalnia, elakadása legalább annyira gazdasági, mint katonai probléma. A háborúra fordított katonai kiadások idén Oroszország költségvetésének közel egyharmadát teszik ki. Belouszov közgazdászháttere jobban megfelelne Oroszország védelmi termelésének javítására egy elhúzódó konfliktusban. 

Ebben az értelemben Belouszov kinevezése azt jelentheti, hogy az oroszok a felőrlő háborút akarják folytatni, méghozzá hosszú távon. Oroszország háborús védelmi ipara bebizonyította, hogy több fegyvert képes előállítani, mint amennyit a Nyugat jelenleg Ukrajna védelmére küld. A NATO hírszerzési becslései szerint Oroszország évente körülbelül hárommillió tüzérségi lövedéket gyárt, szemben az Egyesült Államok és Európa által Ukrajnának küldött évi 1,2 millió lövedékkel. E nagy számbeli előny ellenére az orosz gyárak termelési kapacitása valószínűleg valamikor a következő évben stagnálni fog − Belouszov kinevezése talán azt hivatott biztosítani, hogy ez ne következzen be. 

Az átszervezés válasz lehet arra is, hogy a védelmi minisztérium magas rangú munkatársai többször is korrupciós botrányokba keveredtek. Áprilisban Timur Ivanov védelmiminiszter-helyettest letartóztatták vesztegetés gyanújával. Két nappal Sojgu távozása után pedig Jurij Kuznyecovot, a védelmi minisztérium személyzeti vezetőjét tartóztatták le ugyanezen vádak alapján. A korrupciós botrányban legalább öt személyt tartóztattak le. Belouszovot „moszkvai mércével” tisztának tartják, ha korrupcióról van szó. A védelmi minisztériumon belüli korrupciót csak súlyosbította az ukrajnai háború, és az új miniszter kinevezése reakció lehet erre.

Hatalmas rakétacsapás ért egy hipermarketet Harkivban. Egyes források szerint akár 200 ember is lehetett az épületben, amikor támadás érte.

„Oroszország újabb brutális támadást intézett a mi Harkivunk ellen – egy építőipari hipermarket ellen, szombaton, fényes nappal” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, reagálva a támadás hírére. Hozzátette, úgy tudni, hogy

A mentőszolgálatok már a helyszínen vannak, és segítséget nyújtanak, embereket mentenek, és oltják a tüzet, amely teljesen elborította az épületet – 10 ezer négyzetmétert. Az ukrán elnök szerint a támadásnak halottjai és sérültjei is vannak.

Ha Ukrajnának elegendő légvédelmi rendszere és modern harci repülőgépei lennének, az ilyen orosz csapások lehetetlenek lettek volna. Ezért fordulunk minden vezetőhöz, minden államhoz: jelentősen meg kell erősíteni a légvédelmet, és elegendő eszközre van szükség az orosz terroristák megsemmisítéséhez

– fogalmazott az ukrán államfő. Zelenszkij szerint „ezt a feladatot meg kell oldani, és csak a világgal együtt lehet megoldani. Mindennap arra kérjük a világot, hogy biztosítson nekünk légvédelmet, és mentse meg népünket”. „Minden meg nem hozott döntés a támogatásunkról a népünk elvesztését eredményezi” – zárta gondolatait az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem veszi fontolóra a tűzszüneti megállapodás megkötését Oroszországgal. „Egy tűzszünet ma (...) számunkra nagyon veszélyes” – mondta az ukrán elnök a kazah, kirgiz és üzbég tömegtájékoztatási eszközöknek adott interjúban, amelyet az Orda.kz kazah portál hozott nyilvánosságra a YouTube-csatornáján.

Zelenszkij szerint az orosz erők pozícióik megerősítésére használnának ki egy tűzszünetet. Egy ilyen megállapodásnak csak akkor lenne értelme, ha a csapatok „a határvonalakon” tartózkodnának – mondta.

Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó tűzszünetet kötni Ukrajnában a jelenlegi frontvonalak mentén – közölte exkluzív információként, több magas beosztású orosz tisztviselőre hivatkozva pénteken a Reuters. A hírügynökség forrásai szerint az orosz elnök arra használná ki a mostani fronthelyzetet, hogy lezárja a háborút.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy a párizsi olimpiai játékok idejére minden fegyveres konfliktusban hirdessenek tűzszünetet. Tavaly Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt javasolta, hogy hirdessenek tűzszünetet a csapatok mozgatása nélkül, de Kijev ezt elutasította, mondván, hogy „Ukrajnának joga van csapatainak és technikájának áthelyezésére saját területén, ha ezt szükségesnek tartja”.

Zelenszkij 2022. november közepén 10 pontos béketervet terjesztett elő, és Kijev azóta minden más béketervet elutasított, leszögezve, hogy kizárólag saját békeformulájához ragaszkodik. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy ez a kezdeményezés nem veszi figyelembe Moszkva álláspontját, és valójában újabb próbálkozás az Egyesült Államok részéről egy európai konfliktus kirobbantására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az orosz áttörés Harkiv térségében sok halálos áldozatot követelt, és nyolc oroszra egy ukrán jutott – idézi az elnököt az Ukrajinszka Pravda. 

Putyin nem törődik az emberéletekkel. Sőt, az sem érdekli, hogy ki milyen nyelven beszél. Nem törődik a saját embereivel, sem a civilekkel, sem a katonákkal. A harkivi áttörésük, amely valamivel több mint két hete történt, nyolc oroszra egy ukránt hozott

– nyilatkozta az ukrán elnök. 

Zelenszkij szerint Putyint egyáltalán nem érdeklik a veszteségek, és ő közben gyógyfürdőben van, „de természetesen nem mossa kezecskéjét a vérontás miatt”. Az ukrán elnök elmondta még, hogy a világnak össze kell fognia, különben egyik ország sem marad meg, sem Kirgizisztán, sem Kazahsztán, amely jó kapcsolatokat ápol Kínával. 

Az Egyesült Királyság védelmi hírszerzése rávilágított az orosz védelmi minisztérium struktúráin belül meghonosodott korrupcióra, és ezzel kapcsolatban várakozását fejezte ki, hogy újabb letartóztatások várhatóak a minisztériumon belül – derült ki a brit védelmi minisztérium szombati X-bejegyzéséből.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, az elmúlt hónapban több tábornokot tartóztattak le Oroszországban, köztük Timur Ivanov védelmiminiszter-helyettest, Jurij Kuznyecovot, a katonai tárca személyzeti osztályának vezetőjét és Ivan Popovot, a déli katonai körzet 58. hadseregének volt parancsnokát. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, hogy nem kampányról van szó, hanem a bűnüldöző szervek korrupció elleni következetes harcáról, amely az állami intézményrendszer minden szintjén folyik.

A korrupció mélyen gyökerezik az orosz védelmi minisztériumban, és valószínű, hogy további letartóztatások lesznek

– áll a britek szombati jelentésében.

Legutóbb május 23-án az orosz vezérkari főnök helyettesét, Vagyim Samarint vették őrizetbe vesztegetés gyanújával. A hírszerzés megjegyezte, hogy az őrizetbe vett Samarin 2021 óta vezette az orosz védelmi minisztérium kommunikációs igazgatóságát, és egyik elődje, Halil Arszlanov ellen is korrupció miatt indult eljárás ezen a poszton.

Az Amerikai Egyesült Államok külügyi szóvivője, Matthew Miller is a szolidaritásáról biztosította a balti államokat, és felszólította Oroszországot, hogy adjon magyarázatot a tetteire – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Miller arra az incidensre reagált, miszerint csütörtök éjjel a határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat eltávolították a két ország határát képező Narva folyóról.

Felszólítjuk Oroszországot, hogy adjon magyarázatot tetteire. Szövetségeseinkkel együtt szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet

– írta a politikus az X-en. 

Ahogyan arról beszámoltunk, Svédország, Finnország és Litvánia is aggódik amiatt, hogy Oroszország a Balti-tengeren kiterjesztheti területeit. A The Moscow Times szerint félelmük nem is alaptalan, hiszen egy védelmi minisztériumi dokumentumra hivatkozva azt állítják, hogy a Finn-öbölben lévő és Kalinyingrád körüli területeket kíván belvizekké nyilvánítani a Kreml.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője arról beszélt egy interjúban, hogy a drónhajók hamarosan dominálni fognak a vizeken, átvéve az uralmat a hagyományos hadihajók fölött – írja az RBK Ukraine. 

A katonatiszt szerint a Magura V5 tengeri drónok hamarosan uralni fogják a hagyományos hajókat. A pilóta nélküli légi járműveket jelenleg is modernizálják.

Budanov arról beszélt, hogy olyan rendszerekkel szerelik fel a drónokat, amelyekkel kisebb felszíni és légi célpontokra, valamint a partok ellen is képesek csapást mérni. 

Idővel valószínűleg a pilóta nélküli hajók teljes dominanciáját fogjuk látni a hagyományos hadihajókkal szemben. Legalábbis a zárt vagy félig zárt vizeken, mint például a Fekete-tenger, a Földközi-tenger. Ez a jövő útja

– mondta, hozzátéve, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta harci potenciáljának egyharmadának megsemmisítése méltón alátámasztja a szavait. 

Ukrajnának sikerült visszaszereznie az ellenőrzést a Harkivi terület orosz-ukrán határ menti részein  – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjeli videóüzenetében.

Az oroszok 10 kilométerig terjedő mélységben jutottak be a harkivi régióba a határ felől a hetekkel ezelőtt indult offenzíva eredményeként. Zelenszkij most azt mondta, hogy az ukrán erőknek sikerült visszafoglalnuk ezeket a területeket. Az államfő köszönetet mondott a műveletekben részt vevő katonáknak

Az ukrán elnök pénteken személyesen látogatott Harkivba, ahol egy nappal korábban orosz rakétatámadásban megsemmisült Ukrajna egyik legnagyobb nyomdája, és hét ember meghalt – írta a The Kyiv Independent. 

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy interjúban elmondta: fel kell oldani azt a tilalmat, amelynek értelmében Ukrajna Oroszország területén nem hajthat végre csapásokat nyugati fegyverekkel.

A főtitkár a The Kyiv Independent szerint a The Economistnak beszélt erről, és úgy fogalmazott: „ Eljött az idő, hogy a szövetségesek mérlegeljék, hogy feloldják-e az Ukrajnának átadott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét. 

Ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét – különösen most, amikor jelentős harcok zajlanak a határhoz közeli Harkivban – hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést

– mondta a főtitkár. 

Jens Stoltenberg azt is hozzátette, tudatában van az eszkaláció veszélyének, és hangsúlyozta: a cél az, hogy megakadályozzák, hogy ez a háború „teljes körű háborúvá váljon) Oroszország és a NATO között Európában”. Ugyanakkor azt leszögezte, hogy a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi csapatait Ukrajnába küldeni.

Az Oroszország elleni, nyugati fegyverekkel végrehajtott csapásokról az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken a minap azt mondta: ők nem támogatják ezt, de az ukránokon múlik, hogy miként használják fel a fegyvereket. Pár hete a lett külügyminiszter arról nyilatkozott hogy Ukrajna időről időre már kapott engedélyt ilyen csapásokra. 

George Barros, az American Institute for the Study of War elemzője szerint az Amerikai Egyesült Államok képes lenne azonnal megváltoztatni a Harkiv térségében kialakult helyzetet, amennyiben megengedné, hogy az ukrán hadsereg Oroszország területére is csapást mérjen az amerikai fegyverekkkel – írja az Unian.

Az ukránok nem tudnak szembeszállni az oroszokkal, amíg át nem lépik a nemzetközi határt

– fogalmazott az elemző.

Az elemző szerint az Egyesült Államok „képes azonnal megváltoztatni a harcteret” Harkiv térségében, ha ezt a tilalmat feloldják. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi Moszkvának, hogy csapatait és fegyvereit sokkal hatékonyabban tudja áthelyezni a frontra, mint más régiókban.