Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői Kormányinfón ismertette, hogy a külföldi háborús propaganda ellen is fellépnek.
Mint mondta, kötelezni fogják a kormány álláspontja szerint háborús propagandát támogató médiumokat és a pártokat arra, hogy tegyék átláthatóvá a költségvetésüket, bevételeiket. Ha van olyan médium, amely külföldről fogad el forrásokat, akkor azt az igazságügyi miniszter segítségével vissza fogják küldeni a feladónak. Pártok pedig nem is fogadhatnak el ilyen forrásokat. Bár Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen durva szabályozás nem volt még, a kormánynak valamit tennie kell ebben a kérdésben.
A hétfői Kormányinfóról készült összefoglalónkat itt olvashatja.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Vlagyimir Putyin a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban fogadta Narendra Modi indiai kormányfőt. Az orosz elnök gratulált Modi újraválasztásához.
A hivatalos megbeszélések kedden indulnak, amelyek után – Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint – hivatalos sajtótájékoztatót nem tartanak.
Putyin hétfőn Maszúd Peszeskján iráni elnökkel is beszélt, akivel egy idei találkozóban is megállapodtak.
A Dél-Ukrajnai Védelmi Erők a Telegram csatornájukon kívántak „jó éjszakát” az oroszoknak, egy meglehetősen nehéz nap után: hétfőn, az eddigi legsúlyosabb – mintegy 40 rakétával végrehajtott – Kijev elleni támadássorozatot hajtották végre az oroszok.
Ez az egyetlen altatódal, amelyre az ellenség számíthat a megszállt földön
– írták a védők a videóhoz, amelyben jól láthatóan rakéta sorozatvetőkből tüzelnek.
„A tengerészgyalogság vadászgépei nyugodt álmot biztosítanak a megszállóknak” – búcsúztak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa július 9-én, kedden ül össze a kijevi gyermekkórház elleni orosz támadással kapcsolatban – jelentette a brit ENSZ-képviselet. Erről az Interfax számolt be.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa holnap délelőtt 10 órakor (kijevi idő szerint délután 5 órakor) ül össze, hogy megvitassa Oroszországnak a kijevi gyermekkórházra mért rakétacsapását
– közölte az ENSZ-képviselet a közösségi médiában közzétett közleményében.
A tanács összeülését Ukrajna kezdeményezte a hétfő reggeli orosz rakétacsapások után.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elítélte Oroszország kedd reggeli, Kijev elleni rakétatámadásait, és biztosított róla, hogy a közelgő NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek dönteni fognak arról, tovább erősítik az Ukrajnának nyújtott támogatásukat – írta meg az Interfax.
Oroszország folytatja brutális háborúját Ukrajnában. Ma szörnyű rakétatámadásokat láttunk ukrán városok ellen, amelyek ártatlan civileket, köztük gyerekeket is megöltek. Elítélem ezeket a szörnyű támadásokat
– mondta Washingtonban, amikor a Pentagonba érkezett, hogy találkozzon Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel. A NATO-csúcstalálkozóra július 9–11. között kerül sor Washingtonban. Stoltenberg biztosított arról, hogy az eseményen a szövetségesek dönteni fognak az Ukrajnának nyújtott támogatás további erősítéséről.
„Oroszországnak pedig meg kell értenie, hogy erőszakkal nem lesz képes győzni. Le kell ülniük, és olyan döntést kell hozniuk, amelyben Ukrajna szuverén független államként érvényesül” – mondta a NATO-főtitkár. Azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozón részt vesznek az ázsiai–csendes-óceáni partnerek – Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea – vezetői is.
Ez azt mutatja, hogy biztonságunk nem regionális, hanem globális
– magyarázta Stoltenberg.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetségesek ezen a héten ünneplik a szövetség 75. évfordulóját, és a jövőre vonatkozó döntéseket is meghozzák az elrettentés és a védelem területén, bizonyítva, hogy „az erők, a készenlét és a képességek megvannak ahhoz, hogy továbbra is elrettentsenek minden agresszort, és biztosítsák, hogy a szövetségesek továbbra is viseljék a terhekből rájuk eső részt”.
„Jelenleg 23 NATO-ország költi a GDP legalább 2 százalékát védelemre, míg 2014-ben, amikor ezt a fogadalmat tettük, csak három NATO-ország volt így. És én optimista vagyok, amikor erről van szó, mert a 2 százalék a minimum. A védelmi kiadások további növelésére van szükség az egész szövetségben” – mondta Stoltenberg.
A reggeli orosz rakétacsapás következtében Ukrajnában 36-an meghaltak és 140-en megsebesültek – írta Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője Telegram-csatornáján.
Az Ukrajna területére mára virradóra mért orosz rakétacsapás következtében 36 ember meghalt és 140 megsebesült. Részvétem a halottak és sebesültek családjainak
– írta Jermak.
Korábban az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat 33 halottról és 140 sebesültről számolt be – számolt be az Interfax.
Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott varsói sajtóértekezletén.
„Ebben a dokumentumban minden szó jelent valamit, és ezeknek a szavaknak gyakorlati következményei lesznek” – mondta Tusk. Felidézte: hasonló megállapodásokat már a világ 19 országa, valamint az Európai Unió (EU) egésze is aláírt Ukrajnával. Volodimir Zelenszkij a megállapodás tartalmáról elmondta: a dokumentum többek között
Megállapodtak egy ukrán önkéntes légió lengyelországi kiképzéséről is, amely lehetővé tenné a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgároknak, hogy részt vegyenek hazájuk védelmében – számolt be az ukrán elnök.
Fontosnak nevezte a megállapodás azon előírásait, amelyek az Ukrajna ellen irányuló, Lengyelországra is veszélyt jelenthető orosz légitámadások elhárításáról szólnak. Ennek megvalósítási mechanizmusain szakértők dolgoznak – jegyezte meg Zelenszkij.
Tusk ebben a vonatkozásban elmondta: ezeket a mechanizmusokat jóvá kellene hagynia a nemzetközi közösségnek és a NATO-nak, amiről egyeztetni fog a szövetségesekkel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felháborodottan reagált Oroszország azon állításaira, hogy állítólag nem orosz rakéták, hanem ukrán légvédelmi rendszerek okolhatók a kijevi gyermekkórház elleni támadásért.
Ismét micsoda cinizmusról tesznek tanúbizonyságot a Kreml szemétládái, amikor azt állítják, hogy »ukrán légvédelmi rendszerek voltak a hibásak«. Hálás vagyok minden ukránnak, aki olyan videókat tesz közzé, amelyek konkrétan a közvetlen rakétacsapást mutatják, amely ma sok ukrán embert megsebesített és megölt
– mondta Zelenszkij a Donald Tuskkal tartott varsói sajtótájékoztatón, amelyet az Unian foglalt össze.
Hozzátette, hogy Ukrajna mindent újjá fog építeni, amit az orosz terroristák ma leromboltak. „Kétségtelen, hogy válaszolni fogunk ezekre az Oroszországból jövő támadásokra” – tette hozzá Zelenszkij. Az államfő hozzátette, hogy minden áldozatnak megadják a szükséges segítséget.
„Szükségszerűen mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk a terrorért, Putyint pedig a csapások elrendeléséért. Oroszország mindenre azzal válaszol, ha megpróbálnak vele békéről tárgyalni, hogy otthonokra és kórházakra mér csapást. Éppen ezért csak kényszeríteni tudjuk Oroszországot, hogy békét kössön. Ezt pedig csak együtt tudjuk megtenni, mindenkivel a világon, aki valóban békét akar. Ehhez elegendő támogatásra van szükségünk, elegendő elszántságra és közös cselekvésre” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy egyetlen ország sem tud egyedül ellenállni ennek az orosz inváziónak.
Ukrajna megteszi, de szövetségben, partnereinkkel összefogva. Ukrajna most kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását a polgári infrastruktúrát, köztük egy gyermekkórházat ért orosz támadással kapcsolatban
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Orbán Viktor a kijevi és moszkvai útja után, viszont még a pekingi és a washingtoni útja előtt nagyinterjút adott a Bildnek . Elárulta, hogy összesen hány úti célja van a „békemissziónak”, de beszélt a Putyinnal folytatott eszmecseréről is, hogy miért csinálja ezt az egészet, amikor mindenki kritizálja miatta, és arra is kitért, hogy miért érti meg Putyint és miért háborúpártizza folyton az Európai Unió politikusait. Kifejtette, hogy az ukrajnai frontvonalak mentén a következő két-három hónap sokkal brutálisabb harcokat hoz majd, mint az elmúlt fél év.
Bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk az interjúval .
„Svédország számára Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt 2030-ig” – jelentette ki országa új nemzetvédelmi stratégiáját ismertetve hétfőn a svéd védelmi miniszter.
Pal Jonson sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz fenyegetés mértéke az ukrajnai háború alakulásától függően változhat,
így egy „Svédország vagy szövetségesei elleni orosz támadás nem zárható ki”.
Hozzátette: jelenleg „alacsony az esélye egy orosz fegyveres támadásnak”, miközben az is igaz, hogy Oroszország kész lehet „nagy politikai és katonai kockázatot is vállalni”.
Az új nemzetvédelmi stratégia egyik legfontosabb eleme a stratégiai erőforrások, köztük az északi területén található, tavaly januárban felfedezett kirunai ritkaföldfém-lelőhely védelme. Az Európai Unióban felhasznált ritkaföldfémek 98 százaléka jelenleg Kínából származik.
A svéd kormány szerint a stratégia kidolgozását az is indokolttá tette, hogy egy orosz katonai repülőgép június közepén megközelítette a Balti-tengeren található stratégiai fontosságú Gotland szigetét, megsértve ezzel a svéd légteret – írta az MTI.
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget és a nagyhatalmakat, hogy segítsenek megteremteni az ukrajnai háború enyhítéséhez szükséges feltételeket, elősegítve a Kijev és Moszkva közötti közvetlen párbeszéd újraindítását – közölte hétfőn a kínai külügyminisztérium.
Tájékoztatásuk szerint Hszi erről az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott pekingi találkozóján beszélt, ahol a két vezető a háborús helyzet enyhítésére tett békejavaslatokról tartott megbeszélést.
Hszi a találkozón gratulált Orbán Viktornak az Európai Unió soros elnökségének átvételéhez, és nagyra értékelte a magyar kormányfő erőfeszítéseit az ukrajnai válság politikai rendezésének előmozdítására, kifejezve emellett Peking készségét arra, hogy az ügyben továbbra is kapcsolatban maradjon Budapesttel – közölte a kínai külügyi tárca.
A kínai elnök hangsúlyozta, hogy a mielőbbi tűzszünet és a politikai rendezés minden fél érdeke, és kijelentette, hogy „a helyzet lecsillapítása a legfontosabb, három elv betartásával: a harctér nem terjedhet tovább, a harcok nem eszkalálódhatnak, és egyik fél sem szíthatja tovább a helyzetet”.
Csak akkor jöhet létre mielőbb tűzszünet ebben a konfliktusban, ha minden ország pozitív, nem pedig negatív energiát fecskendez bele. Kína a maga módján aktívan előmozdítja a béketárgyalásokat, bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés rendezését szolgálja
– mondta, hozzátéve, hogy Kína és Magyarország alapvető javaslatai és erőfeszítéseik iránya megegyezik, így Kína kész arra, hogy kapcsolatban maradjon Magyarországgal és minden érintett féllel.
A csatatéren nincs megoldás, ott csak halottak vannak, ebben a háborúban mindenki veszít – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója hétfőn a Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemissziójának ezért van rendkívüli jelentősége.
A bejegyzéshez feltöltött videóban Menczer Tamás arról beszélt: egy „virtigli háborúpárti”, Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szerint mindegy, meddig tart, de Oroszországot le kell győzni Ukrajnában. A háború folytatódjon tovább és tovább, ezt akarják a háborúpártiak, a háború folytatódjon addig, ameddig Ukrajna nem győz – jegyezte meg.
A kormánypártok kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: Manfred Weber „a háborúpárti koalíció része”, nem tűri a békepártiakat, „nem szeret bennünket”, és ezt számos módon ki is mutatja.
Azonban minden zsarolás és minden nyomásgyakorlás, minden támadás ellenére a kormánypártok ki fognak tartani a békepárti álláspontjuk mellett, és meg akarják őrizni Magyarország békéjét és biztonságát – mondta Menczer Tamás.
Több várost is orosz támadás ért hétfőn Ukrajnában, legkevesebb húsz ember meghalt és ötvenen megsebesültek – közölte az MTI Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter jelentése alapján.
A többi között Kijevet, Krivij Riht és a Donyeck megyei Pokrovszkot érte rakétatámadás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz erők negyven rakétával támadtak, amelyek különböző városokat vettek célba, infrastruktúrát, kereskedelmi és lakóépületeket rongáltak meg.
Az intézményt az oroszok egy orosz Kh–101-es cirkálórakétával támadták meg, erről az alábbi felvételeket osztották meg a Telegram-csatornákon Ukrajnában.
A jelenleg Lengyelországban tárgyaló Zelenszkij elnök a közösségi oldalán posztolt egy videót a gyermekkórházról.
A helyi média azt írta, hogy orosz erők Kinzsal hiperszonikus, valamint Kalibr rakétával támadták az ukrán fővárost. Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy találat ért egy gyerekkórházat, és az ukrán főváros ellen ez volt az egyik legsúlyosabb támadás a két éve tartó háború során. Hatósági adatok szerint a városban legalább hét ember meghalt, 11 megsebesült és nyolcan kórházba kerültek.
A kijevi városi katonai közigazgatás beszámolója szerint a főváros több kerületében is károk keletkeztek. A DTEK ukrajnai energiaszolgáltató közölte, hogy három elektromos alállomást és hálózatot ért találat Kijevben.
A keleti Krivij Rihben, Zelenszkij szülővárosában 10 ember meghalt és 31 megsebesült – közölte Olekszandr Vilkul, a városi védelmi tanács elnöke.
Az alábbi felvételeket akkor készítették, amikor a kijevi Szirce városrészben lévő ház romjai alól egy áldozat holttestét húzták ki, egy nőt és egy fiút pedig élve mentettek ki.
A kelet-ukrajnai Pokrovszkban további három ember halt meg, amikor rakéták csapódtak be egy ipari létesítménybe – tudatta a helyi kormányzó.
A regionális hatóságok szerint ipari létesítmények, infrastruktúra, lakó- és kereskedelmi épületek sérültek meg a többi között Kijevben, Krivij Rihben, Dnyipróban, Pokrovszkban és Kramatorszkban.
Az elmúlt évek tanulsága az, hogy ha csökkentjük a támogatásunkat, Oroszország győzni fog – jelentette ki Ruben Brekelmans, Hollandia védelmi minisztere a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük a közvetlen konfrontációt Oroszország és a NATO között. (…) Tudom, hogy Macron azt javasolta, hogy legyen kiképzőmisszió Ukrajnában. Ezt megfontoljuk, és nem mondtuk, hogy elvben ellenezzük. De azt mondjuk, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, mérlegelve az előnyöket és hátrányokat, a lehetséges kockázatokat. (…) Még csak most folytatjuk az első megbeszéléseket erről Franciaországgal és más országokkal
– mondta Ruben Brekelmans. „Ukrajna az európai család része, ezért dolgozunk az EU-hoz való csatlakozásán. (…) Ami a NATO-t illeti, azt mondtuk, hogy a tagsághoz vezető út visszafordíthatatlan” – fogalmazott Hollandia védelmi minisztere.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke július 8-án Varsóba érkezett, ahol találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel – közölte az ukrán elnöki hivatal hétfőn az X-en. A látogatásra egy nappal a közelgő washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt került sor.
A felek megvitatják a védelmi együttműködés folytatását, Ukrajna európai integrációjának támogatását, valamint a Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat. Megvitatják továbbá Lengyelország részvételét Ukrajna helyreállításában, a kereskedelem fejlesztését és a humanitárius együttműködést
– közölte az elnöki hivatal. Információk szerint a két vezető kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást is aláír.
A kitartás és a bátorság az, amelyek a legjobban jellemzik Zelenszkij hozzáállását a biztonságos Ukrajnáért és a biztonságos Európáért folytatott küzdelemben
– írta Donald Tusk az X-en. „Ebben a harcban mindig számíthatnak ránk” – tette hozzá.
Több várost is orosz támadás ért hétfőn Ukrajnában, legkevesebb húsz ember meghalt és ötvenen megsebesültek – adta hírül az MTI.
Többek között Kijevet, Krivij Riht és a Donyeck megyei Pokrovszkot érte rakétatámadás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz erők negyven rakétát lőttek ki. A helyi média azt írta, hogy orosz erők Kinzsal hiperszonikus, valamint Kalibr rakétával támadták az ukrán fővárost.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester elmondása szerint találat ért egy gyerekkórházat, és ez volt az egyik legsúlyosabb támadás a két éve tartó háború alatt az ukrán főváros ellen. Hatósági adatok szerint a városban legalább hét ember meghalt, 11 megsebesült, nyolcan kórházba kerültek.
A kelet-ukrajnai Krivij Rihben az orosz rakétatámadásban tízen haltak meg, 31-en megsebesültek, az ország keleti részén, Pokrovszkban pedig hárman meghaltak.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői Kormányinfón ismertette, hogy a külföldi háborús propaganda ellen is fellépnek.
Mint mondta, kötelezni fogják a kormány álláspontja szerint háborús propagandát támogató médiumokat és a pártokat arra, hogy tegyék átláthatóvá a költségvetésüket, bevételeiket. Ha van olyan médium, amely külföldről fogad el forrásokat, akkor azt az igazságügyi miniszter segítségével vissza fogják küldeni a feladónak. Pártok pedig nem is fogadhatnak el ilyen forrásokat. Bár Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen durva szabályozás nem volt még, a kormánynak valamit tennie kell ebben a kérdésben.
A hétfői Kormányinfóról készült összefoglalónkat itt olvashatja.
Oroszország hatalmas rakétatámadást indított hétfőn Ukrajna ellen – közölte Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke a Telegramon az Unian szerint. Az orosz erők cirkáló- és ballisztikus rakétákat, valamint Kindzsal hiperszonikus rakétákat vetettek be.
Oroszország masszív rakétatámadása. Az ellenség cirkáló- és ballisztikus rakétákat, valamint Kindzsalokat lőtt ki. Kijevben az oroszok egy gyermekorvosi központ épületét találták el. A romok alatt emberek lehetnek. Emellett az orosz rakéták törmelékei megrongáltak egy irodaközpontot és lakóépületeket. Halottak és sebesültek vannak
– közölte az ukrán miniszterelnök. Emlékeztetett arra is, hogy Krivij Rihben egy ipari vállalkozás épületét találták el, valamint a kormányfő szerint Dnyipro, Kramatorszk és Szlovjanszk is támadás alatt állt.
Légvédelmi erőink a legtöbb rakétát lelőtték, sok emberéletet megmentettek. Ukrajna felszólítja partnereit, hogy biztosítsanak modernebb rendszereket, hogy megvédjék a békés városokat az orosz terrorral szemben
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Műholdfelvételek jelentek meg az interneten az oroszországi Voronyezs régióból, ahol vasárnap egy drón csapást mért egy lőszerraktárra – írja az ukrán Strana Today.
A portál emlékeztetőül azt írta, hogy kilencezer négyzetméteren az oroszok rakétákat, harckocsikhoz és tüzérséghez való lőszert, valamint lőfegyverekhez való lőszereket tartalmazó dobozokat tároltak.
Látható, hogy a két tanya melletti terület egy része kiégett a tüzek miatt. Oroszország lezárta a Krím szövetségi autópályát, amely a Podgorenszki körzet közelében halad, ahol a vészhelyzet történt.
Az Ukrán Fegyveres Erők egy nagy konvoját érte találat vasárnap este Szumi térségében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Szumi térségben mértek csapást az Ukrán Fegyveres Erők egy nagy konvojára, amely erősítésre tartott ebbe az irányba. Több tucat halottról és sebesültről számoltak be
– mondta az orosz portálnak a biztonsági szolgálat egyik tagja.
Mentőket hívtak a főváros Szolomjanszkij kerületébe, ahol rakétadarabok hullottak az égből – írja az Ukrajinszka Pravda.
Két másik, a Dnyiprovszkij és a Holoszijevszkij kerületben is hullottak darabok, a fővárosban légiriadó van érvényben. A kijevi lakosokat arra kérték, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
A polgármester először arról számolt be, hogy a légvédelmi erők Kijev külvárosaiban tevékenykednek, később robbanásokról és mentőhívásról beszélt.
Volodimir Zelenszkij felvázolta a front legújabb fejleményeit a frissen kinevezett holland külügyminiszternek, Caspar Veldkampnak és a védelmi miniszternek, Ruben Brekelmansnak, valamint a szintén újonnan kinevezett brit védelmi miniszternek, John Healey-nek.
Zelenszkij és a miniszterek az ukrán flotta és légvédelem megerősítéséről tárgyaltak – ismertette az Ukrajinszka Pravda.
Az újonnan kinevezett holland külügy- és védelmi, valamint a brit védelmi miniszter Odesszában volt ma. Bemutattam nekik a harctéri helyzetet. Az ukrán flotta főparancsnoka is jelentést küldött
– közölte Zelenszkij a lap szerint.
Az ukrán elnök azt is hozzátette: „Tovább fogjuk erősíteni az ukrán flottát a britekkel és a hollandokkal. További együttműködési megállapodások vannak folyamatban. Ma egyeztettünk Ukrajna légvédelmének megerősítéséről is, ez abszolút prioritásunk, és hálásak vagyunk, hogy partnereink készek további lépéseket tenni, különös tekintettel az F–16-os vadászgépekre.”
Végül azt is hozzáfűzte, hogy kitüntetéseket adott át ukrán tengerészeknek, és sebesült katonákat látogatott meg Odesszában. Megbeszélést tartott Odessza és a környező régió helyzetéről, beleértve annak biztonságát, közlekedési, energiaügyi és társadalmi problémáit.
Az ukrán drónkezelők fejlesztik képességeiket, hogy még a levegőben elfogják a nagy hatótávolságú orosz drónokat. Ez lehetővé teszi az ukrán légierő számára, hogy enyhítse a rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi eszközökre nehezedő nyomást.
A Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) szerint ezt az ukrán hadsereg számos videója is megerősíti, például június 1-jén is egy drónt használtak a Donyecki területen a ZALA és az Orlan–10 orosz felderítő drónok legyőzésére.
Elemzők szerint a hadseregek mindkét oldalon javítják a drónok képességét az ellenséges eszközök elfogására, azonban az ISW orosz oldalon nem lát jelentős eredményeket ezen a területen.
Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte a védelmi szövetség főtitkára az amerikai CBS News televíziónak adott interjúban – adta hírül az MTI.
Jens Stoltenberg arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban miért említett 10 éves időtávot Ukrajna taggá válására, kifejtette, „senki nem beszélt pontosan 10 évről”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll.
Most a legfontosabb az országnak nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy Ukrajna fennmaradhasson, amit bármilyen jövőbeli tagság előfeltételének nevezett.
– mondta.
A főtitkár a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó kiemelt témái között említette Ukrajna mellett a védelmi kiadások növelésének kérdését, valamint a Kína jelentette kihívást. Az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságáról szóló megbeszélésekre Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea vezetői is csatlakoznak a NATO-csúcstalálkozó résztvevőihez.
„Oroszországnak nincs szüksége Ukrajnára ahhoz, hogy önálló politikát folytasson” – hangsúlyozta az ukrán hadsereg Kastus Kalinovszkijról elnevezett belorusz ezredének megbízott parancsnoka, Kastus Kalinovszkij, melyet az Unian szemlézett.
Ha most békésen tárgyalnak Oroszországgal a határokról a mostani vonalakon, akkor néhány év múlva az agresszor ország újra erőre kap, és függővé teszi az ukrán államot tőle.
– emelte ki az Ukrán Fegyveres Erők Kastus Kalinovszkijról elnevezett belorusz ezredének megbízott parancsnoka, Pavel Scsina Scsina.
„Ha megtörténik, hogy a Nyugat minden erejével, 100 százalékban segíteni fog, Ukrajna megállja a helyét. Minden tárgyalás a határokról a mostani vonalakon – egy év, három év, öt év, tíz év, Oroszország újra erőre kap, és megpróbálja Ukrajnát tőle függővé tenni” – hangsúlyozta.
Egy négytagú családtag, köztük egy gyermek is meghalt Harkiv régióban, amikor ellenséges aknára futottak – közölte Oleg Szinegubov, a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője a Telegramon, amit a Ukrajinszka Pravda szemlézett.
A bűnüldöző szervek előzetes adatai szerint négy ember, köztük egy gyermek halt meg ellenséges akna robbanásának következtében.
A család autóval közlekedett a Harkivi járásban lévő erdőben egy földúton. Az áldozatok hozzátartozói szerint az autóban hatan lehettek: 4 felnőtt és 2 gyermek.
A holttestek keresése és az áldozatok azonosítása folytatódik. A tragédia helyszínén nyomozók és mentők dolgoznak.
Alig 48 órával azután, hogy elfoglalta hivatalát, John Healey brit védelmi miniszter Odesszában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és újabb segítségnyújtásról kötöttek megállapodást – tájékoztatott a The Kyiv Independent.
Az új segítség értelmében több tüzérségi fegyvert, negyedmillió lövedéket és közel száz Brimstone rakétát adnak át Ukrajnának. Healey találkozott kollégájával, Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel is.
Még lehet változás a kormányban, de az Egyesült Királyság egységesen Ukrajna mellett áll. Mint az új védelmi miniszter, biztosíthatom, hogy az Egyesült Királyság továbbra is támogatja a fokozódó katonai utánpótlás szállítását. Teljes az elköteleződésünk az ukrán nép felé
– mondta.
Healey látogatása az ukrán tengerészet napjának része volt, melyen külföldi delegációk és ukrán képviselők csatlakoztak Zelenszkijhez, hogy a megölt matrózok emléke előtt tisztelegjenek.
A brit védelmi miniszter egy 500 millió font értékű katonai segítségnyújtási csomagot is bejelentett, melyet száz napon belül fognak átadni Ukrajnának,
és ez egyben az Egyesült Királyság legnagyobb egyszeri katonai segítségnyújtási csomagja is lesz.
A brit Munkáspárt július 5-én elsöprő fölénnyel nyerte meg a szigetország választását, átvéve ezzel a Konzervatív Párttól az ország irányítását. Mindkét vezetője következetesen támogatta Ukrajnát, ezért a választások eredménye nem befolyásolta az Egyesült Királyság viszonyát Ukrajnával.
Több mint 100 ezer orosz katona eshetett el az ukrán frontokon a Mediazona és a Meduza független orosz médiumok elemzése szerint.
Az amerikai védelmi minisztériumból kiszivárgott információk alapján viszont már jó eséllyel a félmilliót is meghaladhatta a harcképtelenné vált (elesett, sebesült, eltűnt vagy fogságba esett) orosz katonák száma.
A The Economist úgy becsüli, a 20 és 50 év közötti teljes orosz férfilakosság 2 százaléka meghalt vagy súlyos sebesülést szerzett az ukrán–orosz háború kezdete óta.
Az erről szóló cikkünket részletesebben itt olvashatja el.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államokban zajló választási kampány „szomorú látványosság” – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A külügyminiszter szerint ha az amerikai demokrácia rendszere ilyen eredményeket vagy ilyen választási kampány lefolyását produkálja, akkor „valószínűleg mindenki le tudja vonni a maga következtetéseit arról, hogy hogyan van ez az egész megrendezve”.
Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerkesztőségünkkel is közölte a napi számadatokat. Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7095 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6924 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.