Kirilo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) vezetője arra számít, hogy a folyamatban lévő orosz offenzíva másfél-két hónapon belül kifullad. Megjegyezte, hogy az évtizedes háború tapasztalatai azt mutatják, hogy „egyik fél támadási potenciálja sem tart tovább két hónapnál”, közölte az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy némi lassulás várható, mivel az orosz támadó hadműveletek már közelednek a három hónaphoz. „De tudjuk, hogy a visszaesés és egy rövid szünet után újabb támadási kísérletek lesznek az ellenség részéről. És mi erre készülünk” − hangsúlyozta Budanov. Úgy véli, hogy a későbbi helyzet Ukrajnától is függ majd. „Várhatunk, és meglátjuk, négy-öt hónap el fog telni, és minden megismétlődik. Vagy lehetünk proaktívak” − mondta a hírszerzés vezetője.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb eseményei alább olvashatók:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Rekordszámú hadköteles korú férfit fogott el szerdán az ukrán határőrség egy teherautón, amely a moldovai oroszbarát szakadár állam, a „Dnyeszter Menti Köztársaság” területére tartott.
Az ukrán határrendészet szerint összesen 48 férfit tartóztattak fel, ami új rekordot jelent.
Az esetről készült drónfelvételeken csoportokba tömörült férfiakat lehetett látni, ahogy egyenként felszállnak a teherautó platójára. A járművet később a határrendőrök az Odessza területen lévő Csorna falu közelében, mintegy tíz kilométerre a határtól megállították, utasait pedig előállították – írja az MTI.
A hatóságok szerint a férfiak fejenként 150 ezer hrivnyát – átszámolva 1,4 millió forint – fizettek az embercsempésznek. Az érintetteket most szabálysértési bírság fenyegeti illegális határátlépés kísérlete miatt, illetve az, hogy behívhatják őket az ukrán hadseregbe.
Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a szomszédos európai uniós tagországokba. Menekülés közben már több tucat ember vesztette életét, többségük a határfolyókon történő átkelés közben.
Az északkelet-ukrajnai Szumi terület Oroszországgal határos 23 kistelepülésén elrendelték az ott lakók kényszerevakuálását légicsapások veszélye miatt – jelentette be Volodimir Artyuh, a régió kormányzója egy szerdai tévéműsorban az MTI szerint.
A tisztségviselő hozzátette, mintegy hatezer ember – köztük 425 gyerek – evakuálásáról van szó öt kistérség településeiről. Szavai szerint ezek a települések „az ellenség tűzzónájába esnek”.
„A helyzet a régióban meglehetősen feszült. A légvédelmi riadó több mint egy napig folyamatosan tartott” – mondta el a kormányzó.
Kiemelte, hogy sok robbanás, amelyet a lakosok hallottak, az ukrán légvédelem „munkája” volt. Megjegyezte, hogy „ilyen erőteljes védelmet még sohasem biztosítottak a megye légterében”.
Az ukrán vezérkar délután kiadott helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz légierő fokozta tevékenységét a Szumi megyéhez eső orosz határszakaszon.
Peter Stano, az Európai Bizottság külpolitikai kérdésekben illetékes szóvivője az oroszországi kurszki területen történt eseményekre reagálva kijelentette, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és ennek keretében csapást mérhet orosz területre is – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szóvivő szerint a nemzetközi jog kimondja, hogy „Ukrajnának törvényes joga van megvédeni magát, különösen a területén lévő agresszorra mért csapással”.
Az EU továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna törvényes jogát, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben, valamint a szuverenitás és a területi integritás helyreállítására irányuló erőfeszítéseit
– tette hozzá az Európai Bizottság szóvivője.
Az orosz erők dróntámadást indítottak Herszon külvárosában, három ember megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
Roman Mrocsko, a térség katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon közölte, hogy az orosz erők 16 óra után drónnal csapást mértek Antonivkára, ahol egy 46 éves nő és egy 56 éves férfi kórházba került. Mindketten az utcán voltak a robbanás idején.
Később jelentették, hogy egy 46 éves férfi is megsérült a támadásban, repeszsérülésekkel került kórházba.
Az orosz nemzeti gárda (Roszgvargyija) megerősítette a kurszki atomerőmű védelmét – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerdán.
Az orosz hadsereg felkészült az ukrán erők elleni harcra a régióban, miután – ahogyan arról az Index is beszámolt – Ukrajna nagyszabású támadást hajtott végre a területen.
A hírek szerint a szudzsai gázmérő állomás feletti ellenőrzést már megszerezték, az atomerőmű a várostól mindössze 60 kilométerre északkeletre található.
Az Egyesült Államok nem változtatott azon a politikáján, hogy engedélyezi Ukrajnának az amerikai fegyverek használatát „a határon túli közvetlen fenyegetések elhárítására” – fogalmazott szerdán újságíróknak John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának koordinátora az oroszországi kurszki területen történt eseményekre reagálva.
A Bloomberg jelentése szerint az amerikai tisztviselő azt is elmondta, hogy az amerikai vezetők „kapcsolatba lépnek ukrán kollégáikkal, hogy jobban megértsék a helyzetet”.
Mint írtuk, Ukrajna nagyszabású hadműveletet hajtott végre Oroszországban, miután az Ukrán Fegyveres Erők betörtek a Kurszki területre. Az ukrán támadást követően több ezer ember hagyta el az otthonát, a hatóságok megkezdték a lakosok evakuálását. Eközben mobil véradó pontokat állítottak fel Kurszkban. Moszkva szerint a támadásban 24 ember sérült meg, több halálos áldozat is van.
Korábban már írtunk arról, hogy az ukrán hadsereg betört Oroszország egyik régiójába, a Kurszki területre. Ezzel kapcsolatban a legfrissebb fejleményeket egy külön cikkben gyűjtöttük össze, mely itt olvasható.
Az orosz csapatok fokozták a tüzérségi csapásokat Harkiv irányában, többek között Vovcsanszk térségében. Ezen kívül katonákat és felszerelést összpontosítanak a térségben, így elképzelhető, hogy támadások indulhatnak a térségben – írja az RBK Ukrajina a helyi ukrán erők jelentésére hivatkozva.
A jelentésben úgy fogalmazott, hogy a hét eleje óta „az orosz megszállók által leadott lövések számának jelentős növekedése figyelhető meg. Így az elmúlt 24 órában 517 lövedék érte az ukrán védők állásait”. Szerintük mindez
előjele lehet az oroszok azon szándékának, hogy aktív támadó hadműveleteket kezdjenek a térségben.
„Különös figyelmet igényel Vovcsanszk térsége, ahol a lövések intenzitása különösen nagy. A hírszerzés szerint az orosz megszálló erők növelik katonai jelenlétüket, előkészítő tevékenységet folytatnak, erőket és felszerelést összpontosítanak ezen a területen” – hangsúlyozták a jelentésben, amelyben azt is megjegyezték: az orosz tüzérségi csapások fokozódása nagy kihívást jelent az ukrán katonáknak, de készen állnak a támadó műveleteket megfékezésére.
A nyugat-afrikai Niger bejelentette, hogy „a mali kormánnyal és néppel való teljes szolidaritásból azonnali hatállyal” megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával – írja az MTI.
Amadou Abdramane vezérőrnagy, a nigeri kormány szóvivője kedd esti televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy Niamey „nagy megdöbbenéssel értesült Andrij Juszov felforgató és elfogadhatatlan szavairól”, és még inkább Jurij Pivovarov szenegáli ukrán nagykövetéiről, aki „egyértelműen támogatásáról biztosította terroristacsoportok egy koalícióját, amely a gyáva és barbár tinzauateni támadást elkövette a mali fegyveres erők ellen”.
A nigeri kormány jelezte azt is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az „ukrán agresszió” ügyét. Az ügy előzményéről itt írtunk részletesebben.
„Egy évtizeden belül világháború lesz, miért nem készülünk fel?” – tette fel a kérdést a Daily Expressen megjelent véleménycikkében egy brit újságíró, Jonathan Saxty.
A szerző úgy látja: „szinte bizonyos” , hogy 10 éven belül kitör egy globális méretű konfliktus, de az emberek többsége még mindig a „hosszú nukleáris békéhez” van hozzászokva, és nem tudják elképzelni ezt a forgatókönyvet. Véleménye szerint három gyújtópontja is lehet a konfliktusnak: Ukrajna, Izrael, valamint Tajvan, de ezeken kívül India és Pakisztán közt, a Koreai-félszigeten, az irániak és a szaúdiak közt, vagy éppen Afrika és Ázsia több pontján is fennáll egy-egy konfliktus kiújulásának a veszélye.
Miután learattuk a hosszú béke előnyeit, most azzal áltatjuk magunkat, hogy ez egy örök béke. Ez nem így van. Kína nem fog lemondani Tajvanról, és az USA nem engedheti meg magának, hogy Pekingnek engedje, amit akar. Oroszország és Ukrajna egzisztenciális harcot vívnak a régió geopolitikai és kulturális jövőjéért. Ugyanígy Izrael és az arab világ, ahol mindkét fél élet-halál harcot vív a konfliktusban
– fogalmazta meg véleményét a szerző, aki azt is hozzátette: az Egyesült Királyság erre egyáltalán nincs felkészülve, miután az utóbbi években még csökkentették is a hadsereg létszámát, költségvetését.
„El kell kezdenünk a korábbihoz hasonló háborúra való felkészülést, újra fel kell állítanunk a csapatokat, és újra be kell fektetnünk a felszerelésbe, a technológiába és más erőforrásokba. Ázsiában már megkapták az üzenetet: Kína, India, Japán, Korea és Tajvan mind növelte a kiadásait” – fogalmazott, hozzátéve:
Már régóta itt az ideje, hogy felnőjünk és felismerjük, hogy egy nagy háború közeleg, amely valószínűleg Eurázsiát is behálózza, és összeköti ezeket a jelenleg elszigetelt konfliktusokat. Akkor pedig az NHS [vagyis a brit közegészségügy – a szerk.] várakozási ideje, vagy a »woke elleni háború« lesz a legkisebb problémánk.
Az ukrán hadseregnek a Kurszki területen végrehajtott akcióival kapcsolatban Oroszország felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ne maradjon tétlen, és ítélje el Kijev cselekedeteit – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a RIA Novosztyi szerint.
Zaharova sikertelennek nevezte az akciót, és megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg a támadással pánikot akar kelteni a helyi lakosság körében, miután a front többi pontján rosszul alakul a helyzetük.
Hozzátette azt is: „Mindezek a véres bűncselekmények a Nyugat cinikus hallgatása mellett történnek, amely továbbra is fedezi kijevi bábjait. Mindez csak erősíti az ukrán neonácik büntetlenségének érzését, akik biztosak abban, hogy bármilyen bűncselekményt megúsznak. Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy ne maradjon tétlen, és határozottan ítélje el a kijevi rezsim bűnöző cselekedeteit".
Állítása szerint az ukrán erőket visszaszorították, súlyos veszteségeket szenvedtek, de összesen 24 civil megsérült a régióban, két ember pedig meghalt, amikor egy drón eltalált egy mentőautót.
A kurszki eseményekről részletesebben írtunk ebben a cikkünkben.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy dróncsapással megrongált egy orosz Mi-28 harci helikoptert Oroszország Kurszki területén kedden – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap forrásai szerint az akció az SZBU különleges erői által végzett művelet volt. Először Alekszej Zemcov blogger számolt be a helikopter elleni dróncsapásról, aki még nem tisztázta, milyen modellről van szó, csak megjegyezte, hogy a legénységnek a támadás után sikerült leszállnia.
Zemcov azt állította, hogy a legénység életben van, a helikoptert pedig javításra küldték. A Telegram-csatornákon mindeközben egy videót is közzétettek arról, hogy a drón eltalálja a helikopter hátsó részét.
Az Ukrajinszka Pravda forrásai szerint az orosz helikoptert az SZBU különleges erői lőtték le egy FPV drón segítségével. Egy másik forrás azt is közölte, hogy az Alfa különleges csoport katonái lőtték le az orosz Mi-28-at a kurszki területen.
A videó egyértelműen elárulja, hogy az SZBU-drón eltalálja az orosz jármű hátsó rotorját... Még mindig rengeteg váratlan meglepetést tartogatunk az oroszok számára
− nyilatkozta a lap forrása.
Olekszandr Iscsenko, az ukrán Azov-dandár katonája meghalt az oroszországi Rosztov-na-Donuban található előzetes fogvatartási központban a neki okozott sérülések miatt. Ezt Szvjatoszlav Kalina Palamar, a dandár parancsnokhelyettese jelentette be, közzétéve a törvényszéki vizsgálat eredményeit tartalmazó dokumentumot, melyet megosztott az Unian is.
„Az ukrán hadifogoly brutális meggyilkolásának tényét megerősítették. A dokumentumot a felesége is látta. Ez nem csak a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény újabb cinikus megsértése az oroszok részéről. Ez csapás az emberi becsületre és méltóságra, a nemzetközi jogra, azokra az elvekre és értékekre, amelyeket a fronton védelmezünk” − írta Kalina.
A közzétett boncolási eredmények szerint,
a katona halálát többszörös bordatöréssel és mellkasi sérüléssel járó fizikai behatás okozta,
amelyet valamilyen tompa tárggyal okoztak.
Oroszország heves harcokat vív az Ukrán Fegyveres Erőkkel, miután azok – a 2022. február 24-én kezdődő háború óta legnagyobb oroszországi akciójukat végrehajtva – behatoltak az oroszországi Kurszk régiójába – írja a Reuters.
Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács vezetője arról számolt be, hogy Ukrajna 2023-as sikertelen ellentámadását követően Oroszország további területhódító sikereket ért el. Elmondása szerint csak idén június 14-e óta 420 négyzetkilométernyi területet foglaltak el Ukrajnától.
Ukrajna azonban kedden visszavágott, és heves harcok kezdődtek a két fél között. A harcok a szerdára virradó éjszaka is folytatódtak, miközben az Ukrán Fegyveres Erők a Moszkvától 530 kilométerre, délnyugatra fekvő Szudzsa határvárosától északnyugatra nyomultak előre – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja el.
Hat és fél év börtönbüntetésre ítélték Andrej Kursin orosz katonai bloggert, miután bűnösnek találták az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos „hamis információk” terjesztésében – közölték szerdán a hatóságok.
A Kursin vezette Moscow Calling című Telegram-csatorna támogatta Oroszország háborús céljait az ukrajnai háborúban, de bírálta az orosz katonai vezetés döntéseit.
Tavaly augusztusi letartóztatásakor Kursint a Háborús Tanulmányok Intézetének elemzői „szélsőséges ultranacionalistának” nevezték, aki túllépte az orosz háborús erőfeszítések megengedett kritikájának határait.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij ismét aláírta a hadiállapot kiterjesztéséről és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényt – írja az Unian.
Amint azt a parlament honlapján a vonatkozó törvényjavaslatok kartonjai is jelzik, a törvényeket Ukrajna elnökének aláírásával visszaküldték.
Amint arról az Unian beszámolt, az ukrán Verhovna Rada július 23-án megszavazta a hadiállapot 2024. november 9-ig történő meghosszabbítását Ukrajnában. A parlament emellett 90 nappal meghosszabbította az általános mozgósítást.
Ez volt a 12. szavazás az ukrán parlamentben a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról.
Mint ismert, a hadiállapot idején kijárási tilalmat rendelnek el az országban, ami azt jelenti, hogy a polgárok nem tartózkodhatnak az utcán külön engedély nélkül. A katonaköteles korú polgárok nem utazhatnak külföldre. A politikai gyűlések és egyéb gyülekezések szintén tilosak a hadiállapot ideje alatt.
Kirilo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) vezetője arra számít, hogy a folyamatban lévő orosz offenzíva másfél-két hónapon belül kifullad. Megjegyezte, hogy az évtizedes háború tapasztalatai azt mutatják, hogy „egyik fél támadási potenciálja sem tart tovább két hónapnál”, közölte az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy némi lassulás várható, mivel az orosz támadó hadműveletek már közelednek a három hónaphoz. „De tudjuk, hogy a visszaesés és egy rövid szünet után újabb támadási kísérletek lesznek az ellenség részéről. És mi erre készülünk” − hangsúlyozta Budanov. Úgy véli, hogy a későbbi helyzet Ukrajnától is függ majd. „Várhatunk, és meglátjuk, négy-öt hónap el fog telni, és minden megismétlődik. Vagy lehetünk proaktívak” − mondta a hírszerzés vezetője.
Az RTX Corporation vállalathoz tartozó Raytheon 478 millió dolláros szerződést kapott a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségétől (NSPA) Patriot GEM-T rakéták szállítására Németországnak. Ezeket a rakétákat az Ukrajnának átadottak helyett kapja, tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
A jelentés szerint Dánia, Hollandia és Norvégia beleegyezett, hogy részt vesz a vásárlás finanszírozásában. „Ügyfeleink már most érzékelik a Patriot rakéták NSPA-n keresztül történő beszerzésének előnyeit, beleértve a megtakarításokat és az előre egyeztetett szerződéskötési keretet, amely lerövidíti a beszerzési határidőt” − mondta Tom Laliberti, a Raytheon Land and Air Defence Systems elnöke.
A Kurszki terület helyi hatóságai és a védelmi minisztérium nem értettek egyet a régióban történtekkel kapcsolatos verziókban. Ennek következtében az oroszok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek. Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Alekszej Szmirnov kormányzó és több orosz katonai blogger is arra figyelmeztetett, hogy a Kurszki terület határ menti Szujan és Korenevszkij járásaiban harcok folynak. Ugyanakkor a védelmi minisztérium és az FSZB meg volt győződve arról, hogy visszaverték az „áttörési” kísérleteket, tette közzé az Unian.
Orosz források azt állítják, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án több rajtaütést hajtottak végre a Kurszki területen. Az orosz verzió szerint az ukrán erők orosz állásokat támadtak meg a Kurszki területen lévő Mikolajevo-Darjino és Olesnja közelében. A felvételeken sérült és elhagyott páncélozott járművek láthatók a határtól mintegy hét kilométerre északra, a Kurszki területen lévő Ljubimovkától nyugatra.
Orosz források szerint a felvételeken ukrán felszerelés látható, de az ISW ezt nem tudta megerősíteni vagy cáfolni. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a tartalékos erők válaszoltak az ukrán támadásokra, míg egy bennfentes forrás úgy véli, hogy a csecsen Ahmat különleges erők verték vissza őket, de ez az információ sem ellenőrizhető. Feltételezések szerint csapataik 16 ukrán páncélozott járművet semmisítettek meg az akciók alatt, valamint Szumi térségében hajtottak végre sikeres akciókat.
A Luhanszki területen az oroszok Zsigulit és motorkerékpárokat használtak a támadásaiknál, valószínűleg felszereléshiány miatt. Erről a Rubezs dandár tervezési részlegének tisztje, a Nemzeti Gárda őrnagya, Dmitrij Kozsubenko mesélt, amit megosztott az Unian.
A Rubezs dandár védvonalán az oroszok nem alkalmaznak megfelelő támadó eszközöket. Amikor viszont rendelkeztek velük, tankokat, BMP-ket és MT-LB-ket is bevetettek − mondta Kozsubenko. Elmondása szerint a hadsereg még a könnyebb járműveket, mint a Zsiguli, sőt motorkerékpárokat is megsemmisített ebben a térségben. Április folyamán mopedet is használt egy orosz tengerészgyalogos, de őt az ukrán hadsereg elfogta.
Az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) jelentette, hogy az Artan egység különleges műveleti erői és a DIU haditengerészeti központja augusztus 6-án akciót hajtott végre a Fekete-tenger északi részén, amelyben veszteséget okoztak a helyi orosz erőknek, valamint megsemmisítették felszerelésüket és erődítményeiket.
„Éjszaka a Különleges Műveleti Erők egy deszantja szállt partra a Tendra-szigeten, és megsemmisítette az ellenséges páncélozott járműveket, köztük MT-LB-ket, egy ellenséges elektronikus hadviselési rendszert és orosz erődítményeket. A csatában az orosz megszállók személyi állományban veszteségeket szenvedtek, de a pontos számuk megállapítása folyamatban van.”
A DIU hangsúlyozta, hogy katonáik a feladatot teljesítették, és veszteségek nélkül vonultak vissza. Hozzátették, hogy nem ez volt az első sikeres támadó hadműveletük az oroszok által megszállt Tendra-szigeten.
Az ukrán légvédelmi erők augusztus 7-ére virradó éjszaka 14 orosz Sahíd drónt lőttek le a Mikolajivi terület felett, a roncsoktól mindössze a fű gyulladt ki. A Szumi terület felett pedig egy rakétát fogtak el, tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
Vitalij Kim, a Mikolajivi terület katonai adminisztrációjának vezetője hozzátette, hogy lángok csaptak fel a Mikolajivi és a Bastanka körzetben a harci cselekmények és a lehulló roncsok következtében. A tüzet azonnal eloltották, áldozatok nincsenek. Eközben a Szumi terület katonai adminisztrációja arról számolt be, hogy egy orosz ballisztikus rakétát semmisítettek meg a körzet felett.
A Mali Köztársaság megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, azzal vádolva Kijevet, hogy „támogatta az afrikai terrorizmust”, de kérdés, milyen helyi és globális következményei lehetnek annak a nagy horderejű diplomáciai botránynak, amely éppen az ukrán külügyminisztérium vezetőjének újabb afrikai körútja közepette robbant ki – írja a Focus ukrán hírportál
Augusztus 5-én, hétfőn vált ismertté, hogy az afrikai ország, Mali megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával. Azt azonban nem lehet mondani, hogy meglepetés lett volna egy ilyen lépés, hiszen Kijev és Bamako között az elmúlt egy hétben nőtt a feszültség.
Minderre azután került sor, hogy július végén Tinzawaten külvárosában a mali kormányhadsereg és a Wagner harcba bocsátkozott az ukránok támogatását élvező helyi tuareg lázadókkal. A fegyveres összecsapások következtében a mali hadsereg és a Wagner kénytelen volt visszavonulni állásaiból, 47 kormánykatona és 84 Wagner-harcos pedig meghalt.
Az ukrán külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki Mali döntése miatt, és hangsúlyozta, hogy Bamako nem végzett „alapos tanulmányt a Mali északi részén történt incidens tényeiről és körülményeiről, és nem szolgáltatott bizonyítékot Ukrajna részvételére ebben az eseményben”.
A Verhovna Rada ugyanakkor sokkal kevésbé diplomatikusan beszélt. Különösen Olekszandr Merezsko, a Verhovna Rada külpolitikai és parlamentközi együttműködési bizottságának vezetője jegyezte meg, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakadásának „nem lesznek komoly következményei”.
Eközben a Focus által megkérdezett szakértők meg vannak győződve arról, hogy az Ukrajna–Mali vonalon folyó konfliktusnak mélyebb és globálisabb kontextusa van, mint amilyennek első pillantásra tűnhet.
Viktor Nebozsenko politológus kiemelte, hogy „amint az orosz–ukrán háború véget ér, az ukrán hadsereg a világ forró pontjain fog dolgozni”. „Már elfogadtuk a katonai magánvállalkozásra vonatkozó jogszabályokat. Ezért ez nem annyira az afrikai országok és Ukrajna közötti konfliktus, hanem inkább az, hogy az orosz wagneresek és az ukrán katonai magánvállalkozások többször is összecsapnak majd Afrikában” – tette hozzá.
Tekintettel az ukrán hadsereg rendkívül magas presztízsére, a politológus meg van győződve arról, hogy Ukrajnának többször is részt kell majd vennie különböző fegyveres konfliktusokban, különösen az afrikai kontinensen.
A DeepState katonai elemző projekt fotókat tett közzé a Kurszk térségében megsemmisített orosz felszerelésekről, ahová az ukrán csapatok állítólag kedden törtek be – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egyik drónról készült fotón egy lángoló helikopter látható. „Egy lezuhant Katsap Ka–52-es feltehetően a Kurszki területen” – írták a kép alá.
Egy másik fotón két megsemmisült tank látható. „Két megsemmisült harckocsi a vonóhálózaton Szudzsa (egy város a Kurszki területen) bejáratánál. A megsemmisített ellenséges járművekről jó fotók kerültek fel az internetre. A részleteket és a körülményeket vizsgálják. Az ellenség felszerelésben és emberekben is veszteséget szenvedett ma” – magyarázzák a DeepState elemzői.
Alekszej Szmirnov megbízott kormányzó a hivatalos Telegram-oldalán jelentette, hogy a Kurszk térségében történt összecsapások következtében öt civil, köztük két mentőápoló meghalt, és legalább húszan megsebesültek. Hozzátette, hogy augusztus 7-én a kora reggeli órákban két rakétát lőttek le a régió felett, tájékoztatott a The Kyiv Independent.
Augusztus 6-án az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ukrán katonák behatoltak az oroszországi Kurszki területre. Ez a bejelentés az orosz Telegram-csatornák jelentései után következett, amelyek azt állították, hogy egy nehézfegyverekkel felszerelt szabotázs- és felderítőcsoport hatolt be a régióba aznap reggel.
A Kurszki terület határos Ukrajna északkeleti Szumi területével, amely terület 2022 áprilisában történt felszabadítása óta naponta orosz támadásoknak van kitéve. A DeepState weboldal olyan képeket osztott meg, amelyeken egy lezuhant orosz Ka–52-es harci helikopter és két megsemmisült harckocsi látható, a Kurszki területre történő határon behatolásról. Korábban az ukrán hatóságok Szumi területéről arról számoltak be, hogy a térségben lévő csapatok lelőttek egy orosz helikoptert, két drónt és egy ballisztikus rakétát. A jelentések szerint fokozódtak az orosz támadások a területen.
Helyi idő szerint délután 5 óra körül az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukrán 22. gépesített dandár akár 300, harckocsikkal és páncélozott járművekkel felszerelt katonája orosz egységeket támadott meg a Kurszki területen fekvő Nyikolajevo-Darino és Olesznya határ menti települések közelében. Az ukrán vezérkar augusztus 6-án a határ menti falvakra mért orosz csapásokról számolt be, de nem tett említést semmilyen ukrán támadó műveletről orosz területen belül.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára és volt védelmi miniszter augusztus 6-án azt nyilatkozta, hogy az orosz csapatok 420 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el 2024. június 14-e óta, amikor Vlagyimir Putyin felvázolta a béketárgyalásokra vonatkozó követeléseit.
Oroszország azonban jelentősen eltúlozza az ukrajnai frontvonalon elért sikereit − állítják az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) elemzői, melyet közölt az Unian is.
„Az ISW olyan bizonyítékokat tárt fel, amelyek megerősítik, hogy az orosz erők június 14. óta mintegy 290 négyzetkilométert foglaltak el. Június 18-án éjjel fokozták támadásaik intenzitását Toretszk irányában, miután 2024-ben a front ezen szakaszán inaktívak voltak. Az ISW július 14-e óta nem figyelt meg nagyobb vagy műveleti szempontból jelentősebb orosz előrenyomulást Toretszk vagy Avdejevka irányába” − mondták az elemzők.
Meghalt egy orosz zongoraművész és háborúellenes aktivista a börtönben, miután éhségsztrájkba kezdett – közölte a hírt a művész édesanyja. Az esetet az Európai Unió a politikai elnyomás megdöbbentő következményének nevezte – írja a The Independent.
Pavel Kushnir haláláról először egy orosz hírportál számolt be múlt pénteken, majd tegnap édesanyja, Irina Levina megerősítette a Mediazona független médiumnak.
Az orosz biztonsági szolgálatokkal kapcsolatban álló Telegram-csatorna májusban jelentette, hogy Kushnirt letartóztatták és terrorista tevékenységre való felbujtással vádolták, miután háborúellenes anyagokat tett közzé az interneten.
Levina a Mediazonának elmondta, hogy az FSZB biztonsági szolgálatának egyik nyomozója közölte vele, hogy Kushnir július 28-án halt meg, miközben előzetes letartóztatásban volt az oroszországi távol-keleti Birobidzsánban.
Nem volt világos, hogy mennyi ideig folytatta az éhségsztrájkot. Levina elmondta, hogy azt mondták neki, hogy a férfit intravénás infúzióra kötötték, „de úgy tűnik, ez nem volt elég” a megmentéséhez.
Magyarország területére 2024. augusztus 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 6346 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5857 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország elleni szankciók bevezetését és zsoldosok szervezett Ukrajnába küldését követelték a georgiai (grúziai) hatóságoktól európai politikusok és a legnagyobb georgiai ellenzéki párt, az Egységes Nemzeti Mozgalom (UNM) képviselői – közölte újságírókkal kedden a georgiai parlament elnöke, Salva Papuasvili.
„A Nemzeti Mozgalom és az ellenzék azt mondta nekünk, hogy szankciókat kellett volna bevezetnünk, a Georgiai Álom (a kormánypárt) pedig nemet mondott erre, mert ez egyenlő lett volna a háborúba való bevonódással. A Nemzeti Mozgalommal együtt külföldiek is mondták nekünk, hogy kötelesek vagyunk szankciókat bevezetni, zsoldosokat (Ukrajnába) küldeni, és így tovább. Ezt mondták nekünk az európaiak is” – mondta Papuasvili.
2022. február 25-én, Ukrajna orosz megtámadásának másnapján az akkori georgiai kormányfő, Irakli Garibasvili kijelentette, hogy nem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, amit a nemzeti érdekekkel indokolt.
A georgiai hatóságok ugyanakkor több ízben leszögezték: nem engedik meg, hogy az ország területét az Oroszország elleni szankciók megkerülésére használják fel. A pénzügyminisztériumban külön munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata a szankciók által sújtott áruk és magánszemélyek megfigyelése – írja az MTI.