A zaporizzsjai atomerőmű ismét a leállás szélén áll: orosz lövések megrongáltak egy külső felsővezetéket, amelyen keresztül az erőmű saját szükségleteihez kapott áramot az ukrán elektromos hálózatból – írja a Jevropejszka Pravda.
A zaporizzsjai atomerőmű jelenleg csak egy vezetékkel, az OHL-750kV-os Dnyiprovszka vezetékkel kapcsolódik az ukrán villamosenergia-rendszerhez. Ha ez megsérül, a reaktormagokat és az üzemanyagtartályokat hűtő szivattyúk külső áramellátásának elvesztése miatt vészhelyzet léphet fel.
„Az orosz megszállók »irányítása« alatt – akik az ideiglenesen megszállt zaporizzsjai atomerőműben tartózkodnak – a működés minden területén folyamatosan mélyül a romlás” – áll a közleményben.
Emellett a szakképzett személyzet hiánya és az erőmű katonai bázissá alakítása is nehezíti a zavartalan működést.
A sajtószolgálat hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek azonnal Ukrajna ellenőrzése alá kell kerülnie, az orosz katonáknak pedig el kell hagyniuk az erőművet. Ez az egyetlen módja annak, hogy Európában helyreálljon a nukleáris és sugárbiztonság.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombat is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok által szállított precíziós siklóbombákat vetett be a Kurszki terület elleni légicsapásokban, és azt állította, hogy visszafoglalt „bizonyos területet” a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol Oroszország tavasszal indított offenzívát – írja az MTI.
Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka csütörtök éjjel közzétett egy videót azzal a céllal, hogy bemutassa, amint találat éri az egyik orosz alakulat támaszpontját a Kurszki régióban.
Az altábornagy kijelentette, hogy a támadást GBU–39 típusú bombákkal – GPS-irányítású, az Amerikai Egyesült Államokban tervezett és gyártott siklóbombákkal – hajtották végre. Az akció veszteségeket okozott orosz oldalon, valamint hadfelszerelést is megsemmisített.
A felvételen számos robbanást lehetett hallani, és vastag füst gomolygott. Ezzel egyidejűleg a 3. Önálló Rohambrigád is bejelentette, hogy közel két négyzetkilométernyi területen nyomult előre Harkiv megyében.
A Lukoilra kivetett szankciók nem befolyásolják az olajtranzit-műveleteket a Barátság vezetéken, amennyiben nem a Lukoil az olaj hivatalos tulajdonosa
– fogalmazott a szóvivő.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
A rosztovi atomerőmű leállította az 1. számú blokkot a turbina meghibásodása miatt – közölte a Jevropejszka Pravda a Roszenergoatom beszámolóját idézve.
A jelentés hozzáteszi, hogy a hiba kijavítása után az erőműblokkot előkészítik a hálózatra kapcsolásra, és névleges teljesítményre állítják.
A rosztovi atomerőmű jelenleg a 3-as és a 4-es erőműblokkot üzemelteti. A 2-es erőműblokkban augusztus 24-től tervszerű karbantartást végeznek.
Viktor Tumar, Belarusz vezérkari főnökének helyettese közölte, hogy a hadseregnek cselekvési terve van arra az esetre, ha az ukrán csapatok belarusz területre támadnának – derül ki a katonai vezető Nasha Niva belarusz hírportálnak adott interjújából.
Az emberek lehetőséget kapnának arra, hogy fegyverekkel védjék meg otthonaikat. A szabotázs- és felderítő csoportok így többé nem mozoghatnának szabadon, és az ukránok nem lőhetnének ok nélkül civil autókra
– fogalmazott a katonai vezető, hozzátéve: a belarusz parancsnokság mottója, hogy „a védelem maga a nép”.
Viktor Tumar hangsúlyozta, hogy Belaruszban egy rendkívüli manőverezőképességgel rendelkező hadsereget hoztak létre, amit a belügyminisztérium és a KGB egységei, valamint a népi milícia és a nemzetőrség erősíthetnek meg.
A dél-afrikai Fokváros Rheinmetall Denel Munition cége nem szállított tüzérségi lövedékeket Lengyelországnak, mert attól tartottak, hogy azokat Ukrajnába küldik – jelentette a Rzeczpospolita lengyel média augusztus 21-én.
Miután Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna elleni támadásait, Lengyelország 50 ezer 155 milliméteres lövedéket rendelt a dél-afrikai vállalattól, ami a németországi Rheinmetall többségi és a Denel közös tulajdonában áll.
Lengyelország azonban soha nem kapta meg azokat, egyes információk szerint ugyanis a hadiipari cég blokkolta a lőszerszállítást.
A lengyel védelmi minisztérium közölte, hogy a megállapodást 2023. augusztus 20-án felmondták, „az alvállalkozó teljesítéssel kapcsolatos problémák” miatt.
Több mint négyszáz magánszemély és vállalat ellen vetett ki szankciókat augusztus 23-án az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériuma – derül ki a tárca közleményéből.
A pénteki döntés több mint száz olyan személyt és vállalatot érint, akik és amelyek részt vettek az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók kijátszásában.
A legújabb amerikai korlátozások több mint egy tucat transznacionális hálózatot érintenek, különösen azokat, amelyek részt vesznek az orosz fegyverek és felszerelések beszerzésében, kijátszva a szankciókat és fenntartva Oroszország hadiipari bázisát. Ilyen hálózat felügyelő tagja Giulio Sfoglietti olasz állampolgár is, aki szerepet vállalt egy olyan szövetségben, amely lehetővé tette, hogy Oroszország fegyvereket vásároljon Törökországban. Egy másik érintett hálózat törökországi, franciaországi és hongkongi vállalkozásokon keresztül importált alkatrészeket a szankciókkal sújtott orosz Promtech számára.
Az amerikai pénzügyi tárca emellett olyan svájci és liechtensteini hálózatokat is feltárt, amelyek lehetővé tették az orosz oligarchák számára, hogy a nyugati cégekben való részvételüket vagyonkezelői alapokon keresztül elfedjék, miközben félvezetőket vásároltak Moszkva számára. A Fagima olasz szerszámgépgyártó céget is szankciókkal sújtotta az USA, mert együttműködött Dmitrij Alihanov orosz beszerzési ügynökkel, aki felkerült az amerikai feketelistára.
A listán szerepelnek továbbá az Egyesült Arab Emírségek vállalatai, amelyek Oroszországnak segítettek az orosz arany kereskedelmében, valamint számos kínai vállalat, amelyek részt vettek szankcionált termékek Oroszországba történő behozatalában. Az Egyesült Államok külön feltárta az Oroszország által létrehozott, a hackereit segítő cégek hálózatát, amelyet az USA 2018-ban szankciókkal sújtott.
Norvég fejlesztésű tüzérségi lőszer gyártását kezdheti meg Ukrajna a közeljövőben egy licencszerződés révén – számolt be róla az MTI a norvég védelmi minisztérium pénteki bejelentése alapján.
A közlemény szerint az oslói kormány engedélyezte, hogy átadják egy ukrán hadiipari cégnek a norvég hátterű Nammo hadiipari vállalat azon technológiáját, amely 155 milliméteres tüzérségi lőszer gyártását teszi lehetővé Ukrajna területén.
Hozzátették, hogy „a norvég kormány minden segítséget megad annak érdekében, hogy Ukrajna hamarabb jusson hozzá a számára szükséges lőszerhez”. A közlemény szerint a kormány anyagilag is támogatja a technológiatranszfert.
Visszatér Oroszországba Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség pénteken egy névtelen diplomáciai forrásra hivatkozva. Anatolij Antonovot 2017. augusztus 21-én nevezték ki Oroszország amerikai nagykövetévé. Korábban védelmi miniszter-helyettesi és külügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, a diplomata a kurszki offenzívával kapcsolatban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin keményen megbünteti Ukrajnát az akció miatt. „Őszintén mondom, hogy az elnök döntést hozott. Szilárd meggyőződésem, hogy mindenki szigorú büntetést fog kapni azért, ami a Kurszki területen történt” – fogalmazott Antonov.
Információk szerint Az orosz nagykövet várhatóan októberben már haza is tér Washingtonból.
„Hogyan lehetséges ma bármiben is megállapodni az amerikaiakkal? Hogyan hihetünk ennek az aláírásnak, amikor tudjuk, hogy hazudnak nekünk? Hazudnak arról, hogy semmit sem tudtak Kurszkról, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikájáról. Amikor olyan akciókat látunk, amelyek célja, hogy mi, oroszok rosszul érezzük magunkat, hogy még több embert öljenek meg, hogy az emberek szenvedjenek” – fogalmazott a diplomata csütörtöki újságírókkal folytatott beszélgetésén az Egyesült Államokban.
Augusztus 23-án az ukrán kormány jóváhagyta azt a dokumentumot, amely jogi alapot teremt az Európai Unióval való közlekedési vízummentesség további működéséhez – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
Megállapodtunk az EU-val, hogy a megállapodást 2025. június végéig meghosszabbítjuk. Most azon dolgozunk, hogy határozatlan időre szóljon
– mondta.
Mint a miniszterelnök emlékeztetett, a „szállítási vízummentesség” a teherszállítás liberalizációja, amely lehetővé teszi az ukrán vállalatok számára, hogy külön engedélyek nélkül szállítsanak árukat Európába.
Elmondása szerint ezzel pénzt és időt takarítanak meg, valamint bővítik az európai piacok hozzáférését az ukrán árukhoz – írja a Jevropejszka Pravda.
Az ukrán miniszteri kabinet a hőtermelők és a háztartási fogyasztók számára 2025. április 30-ig meghosszabbította a kedvezményes gázárat, így a döntés a következő fűtési szezon végéig érvényes – jelentette be Denisz Szmihal miniszterelnök.
Hozzátette azt is, hogy az idei tél nagyon nehéz lesz. A 24/7-es javítások és helyreállítások ellenére Ukrajnában még mindig sok a megrongálódott energetikai létesítmény.
A Miniszteri Kabinet 2022-ben 7,4 hrivnáyban (63 forint) határozta meg a gáz árát a hőtermelők számára, áprilisban pedig a Naftogaz újabb egy évvel meghosszabbította a háztartások számára rögzített gázellátási tarifát – írja a Jevropejszka Pravda.
Az orosz nemzeti gárda beszámolt négy fogoly semlegesítéséről, akik túszokat ejtettek az oroszországi 19. számú volgográdi büntetőtelepen – közölte az orosz Interfax hírügynökség.
Mint írtuk, az incidens a telep fegyelmi bizottságának ülésén történt, a létesítmény több alkalmazottja megsebesült, valamint halálos áldozatokról is érkeztek jelentések.
A Rosgvardia különleges egységének mesterlövészei a Volgográdi területen négy pontos lövéssel semlegesítettek négy foglyot, akik túszul ejtették a kolónia személyzetét. A túszok megmenekültek
– közölte az orosz nemzeti gárda.
A szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat és a regionális ügyészség vizsgálatot tervez az incidenssel kapcsolatban. A nyomozó bizottság büntetőeljárást indított túszejtés és a telep destabilizálása miatt.
Az augusztus 22-i orosz támadások után lekapcsolták az ukrán energiahálózatról az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőművet – közölte az Energoatom atomenergetikai vállalat augusztus 23-án a The Kyiv Independent szerint.
A vállalat jelentése alapján a létesítmény ezzel áramszünetközeli, üzemműködést veszélyeztető helyzetbe került.
A zaporizzsjai atomerőmű – mint Európa legnagyobb ilyen létesítménye – 2022 márciusa óta áll orosz megszállás alatt. Az orosz–ukrán háború elmúlt két évében az erőművet többször is lekapcsolták az ukrán elektromos hálózatról az ország energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadások miatt.
Az erőművet most egy távvezeték köti össze az ukrán áramhálózattal. A létesítmény nukleáris biztonsági helyzete tovább romlott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség augusztus 17-i jelentése szerint.
Narendra Modi indiai miniszterelnök pénteki ukrajnai látogatásán négy területen is megállapodás született India és Ukrajna között – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Ma négy témakörben állapodtunk meg Ukrajna és India között Narendra Modi miniszterelnök történelmi látogatása során. Ezek a megállapodások kiterjednek a gyógyászat területre, a mezőgazdasági együttműködésre, a humanitárius kapcsolatokra és a kultúrára is
– jelentette Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
Zelenszkij hozzátette, hogy közös nyilatkozat is készült „az országaink közötti stratégiai partnerség kiépítéséről, a nemzeteink közötti kereskedelemről, valamint védelmi és műszaki együttműködésről”. „Mindezt meg kell erősíteni” – fogalmazott Ukrajna államfője.
Túszokat ejtettek elítéltek a Volgográdi régió 19. büntetőtelepén – közölte pénteken az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) sajtóirodája. A FSZIN szerint az incidens során, amely a telep fegyelmi bizottságának ülésén történt, a létesítmény több alkalmazottja megsebesült.
A túszok kiszabadítására akció indult. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ közlése szerint a túszejtésnek legalább egy, az RT televízió szerint pedig két halottja volt. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy három sebesültet intenzív kezelésre szállítottak. Az RBK hírportál azt közölte, hogy
az elkövetők az Iszlám Állam terrorszervezet követői.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a történtek miatt büntetőeljárást indított.
A 19. számú fegyház szigorúságú büntetőtelep Szurovikino város határában található, Volgográdtól mintegy 100 kilométerre. Hozzávetőleg 1200 őrizetes befogadására alkalmas.
Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin keményen megbünteti Ukrajnát a kurszki offenzíva miatt.
„Az elnök meghozta a döntést. Szilárd meggyőződésem, hogy mindenki keményen meg lesz büntetve azért, ami a Kurszki területen történt” – tette hozzá a nagykövet.
Miközben Oroszország folyamatosan válaszlépéseket helyez kilátásba, Ukrajna megállás nélkül halad előre. Keddig 1250 négyzetkilométert és 92 orosz települést sikerült ellenőrzésük alá vonni. Szakértők szerint ezzel Ukrajna két hét alatt több területet foglalt el, mint amennyit Oroszország nyolc hónap alatt képes volt Ukrajnában megszállni.
Két civil meghal, négy másik pedig megsebesült az északkeleti Szumi régiót ért orosz csapásokban csütörtökön – írja az Ukrinform.
„Az elmúlt 24 órában az ellenség 252 csapást mért a Szumi régióra. Negyvenkét lakott település került különböző típusú fegyverekből történő lövések alá. A csapásokban két civil meghalt és négy megsebesült” – áll a régió rendőrségének posztjában.
A támadásban megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény, két lakóház, hét magánház, egy közigazgatási épület, 14 jármű és egy benzinkút.
Stabilizációs intézkedések zajlanak az Ukrán Fegyveres Erők harmadik különálló rohamdandárjának ellentámadásának helyszínén, Harkiv térségében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Olekszandr Borodin, a dandár szóvivője elmondta, hogy a művelet súlyosan megrongálta az Orosz Föderáció 20. hadseregének állásait és logisztikáját.
„Jelenleg stabilizációs műveletek folynak. Általánosságban elmondható, hogy az állásokat megszilárdították. A helyzet meglehetősen stabil. Az egyik siker, hogy sikerült az orosz 20. hadsereget távol tartani a további tervektől és fejlesztési lehetőségektől” – közölte a szóvivő.
„Amennyire megértettük, egyrészt Makijivka felé akartak haladni. Másrészt pedig személyi állományt, erőket és eszközöket tudtak átcsoportosítani az ország más frontterületeire. Most megpróbálják helyreállítani pozícióik egyes részeit, megpróbálnak egy új védelmi vonalat kiépíteni” – folytatta Olekszandr Borodin.
Ez tehát katonai szempontból rendkívül fontos. Még fontosabb, mint a területek. Mert katonai szempontból az erők és eszközök megsemmisítése és a tervek megzavarása gyakran fontosabb siker, mint a területek felszabadítása
– értékelte a helyzetet.
Arra a kérdésre, hogy a harmadik rohamdandár művelete kapcsolatban áll-e az Ukrán Fegyveres Erők Kurszk térségében végrehajtott műveletével, azt mondta, hogy ez egy „összehangolt siker” volt.
A harmadik rohamdandár szóvivője azt is elmondta, hogy a veszteségek ellenére, beleértve a személyi állományt is, az orosz hadseregnek nagy tartalékai vannak ezen a területen, de a logisztikai károk miatt ezek nem biztos, hogy hatékonyak lesznek.
Az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészete hivatalosan is megerősítette, hogy az orosz Conroe Trader komphajó megsemmisült az Orosz Föderáció Krasznodari területének Kavkaz kikötőjében, írta meg az Unian.
Erről a „Radio Liberty” adásában nyilatkozott az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészetének szóvivője, Dmitrij Pletencsuk.
„Megerősíthetjük, hogy a célpontot a haditengerészet megsemmisítette. Sok részletezés nélkül megjegyezhetem, hogy ez a komp az orosz katonai logisztika egyik fontos láncszeme a megszálló erők ellátására. Elsősorban üzemanyagot és kenőanyagokat, de emellett természetesen fegyvereket is szállított” − mondta Pletencsuk.
Az orosz lehetőségeket ez alaposan csökkentette, azonban a haditengerészet szóvivője nem pontosította, hogy mivel találták el a Conroe Tradert.
Ukrán katonák megrohamoztak egy női börtönt, ahol orosz katonák lőállásokat alakítottak ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint az ukrán hadsereg a Kurszki területen való előrenyomulása alatt elérte a női börtönt, ahol jelenleg heves harcok folynak. Az ukrán határtól 14 kilométerre fekvő Mala Loknja faluban az orosz katonák erőddé alakították a 11. számú női büntetés-végrehajtási épületet, és heves ellenállást tanúsítanak az ukrán hadsereggel szemben. Állítólag még a börtön őrei is részt vesznek az intézmény védelmében.
2011 óta a telepen 203 elítélt női bűnözőt tartanak fogva, akiket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítéltek.
Az Ukrajinszka Pravda arról ír, hogy több tucat orosz katona sáncolta be magát a telep köré, barikádokat emeltek, a börtön őrtornyait pedig lőállásként, a hatalmas épületeket az ukrán támadások elleni védelemként használják.
Az ukrán hadsereg a maga részéről német gyártmányú Marder gyalogsági harcjárművekből lövi a védőket, valamint drónokkal támadja a női kolónia bejáratánál lévő őrtornyot.
Az orosz katonai bloggerek is megerősítették a hírt, miszerint Mala Loknját szinte teljesen körülzárták az ukrán egységek, de úgy tudják, az orosz fegyveres erők katonái továbbra is tartják az erődöt. Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy az ukrán csapatok Mala Loknja elleni támadásait visszaverték.
Malgorzata Misiukiewicz, a NATO-zászlóaljjal együttműködő 15. gépesített lengyel dandár szóvivője közölte, hogy lövedék talált el egy lakóházat egy lengyelországi NATO-gyakorlat helyszínén, de senki nem sérült meg – írja az MTI.
Az eset az északkelet-lengyelországi Orzysz gyakorlótéren történt, Bemowo Piskie település szomszédságában. Egy román egység rutingyakorlat közben talált el egy emeletes panelházat. A lövedék típusáról a szóvivő nem szólt, de hozzátette, hogy a lengyel hadsereg megtéríti az okozott anyagi kárt.
Az eset körülményeit vizsgálja a katonai rendészet, és a helyszínre ment Bemowo Piskie polgármestere is. A Bemowo Piskiében 2016 óta állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljban amerikai, brit és horvát katonák is szolgálnak.
Az ukrán haditengerészet megerősítette, hogy csütörtökön a Krasznodari területen lévő Kavkaz kikötőben megsemmisült a Conro Trader orosz vasúti komphajó – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Megerősíthetjük azt az információt, hogy ezt a célpontot a haditengerészet megsemmisítette. Ez a komp az orosz katonai logisztika egyik fontos láncszeme a megszálló erők ellátására – elsősorban üzemanyaggal és kenőanyaggal, de természetesen fegyvereket is szállított. Ezért ez egy legitim célpont. És ennek megfelelően csökkentenie kell ellenségünk képességeinek potenciálját azokon a helyeken, ahol aktívan részt vesznek az ellenségeskedésben” – közölte Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Haditengerészet szóvivője.
Pletencsuk hozzátette, hogy a támadás következtében az orosz kikötő részben le van zárva, amíg az érintett hajót el nem távolítják a kikötőhelyről. Elmondása szerint a kikötő másik két vasúti kompja sem működik: az egyik javítás alatt áll, a másik, a korábban eltalált Szlavjanin pedig az Azovi-tengeren vár javításra.
A szóvivő hozzátette, hogy a Conro Trader elleni támadást a védelmi erők más alakulataival együttműködve hajtották végre.
A zaporizzsjai atomerőmű ismét a leállás szélén áll: orosz lövések megrongáltak egy külső felsővezetéket, amelyen keresztül az erőmű saját szükségleteihez kapott áramot az ukrán elektromos hálózatból – írja a Jevropejszka Pravda.
A zaporizzsjai atomerőmű jelenleg csak egy vezetékkel, az OHL-750kV-os Dnyiprovszka vezetékkel kapcsolódik az ukrán villamosenergia-rendszerhez. Ha ez megsérül, a reaktormagokat és az üzemanyagtartályokat hűtő szivattyúk külső áramellátásának elvesztése miatt vészhelyzet léphet fel.
„Az orosz megszállók »irányítása« alatt – akik az ideiglenesen megszállt zaporizzsjai atomerőműben tartózkodnak – a működés minden területén folyamatosan mélyül a romlás” – áll a közleményben.
Emellett a szakképzett személyzet hiánya és az erőmű katonai bázissá alakítása is nehezíti a zavartalan működést.
A sajtószolgálat hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek azonnal Ukrajna ellenőrzése alá kell kerülnie, az orosz katonáknak pedig el kell hagyniuk az erőművet. Ez az egyetlen módja annak, hogy Európában helyreálljon a nukleáris és sugárbiztonság.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy miután az oroszok pusztítást és romokat hoztak Ukrajnába, Ukrajnának joga van ezt viszonozni – írja az Unian.
Az ukrán elnök a nemzeti zászló napi ünnepségen mondott beszédében megjegyezte, hogy az ukránok most visszaszerzik Ukrajnának és az ukránoknak „a saját igazságukhoz, a szabadságukhoz, a nemzeti méltóságukhoz, a biztonságukhoz, a saját államukhoz való jogot”.
Az ukrán államfő kiemelte az ukrán egység fontosságát a zászló és az ország érdekében, valamint hangsúlyozta, hogy „Ukrajna számára meghatározó időszakot élünk”. „Megvédjük függetlenségünket a jövőben is. Kiszorítjuk a megszállót Ukrajnából, és nem hagyjuk nyugodni a trikolórjait” – mondta.
Kijevbe érkezett pénteken Narendra Modi indiai miniszterelnök, hogy megbeszéléseket folytasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – az MTI tájékoztatása szerint. Ez az első indiai miniszterelnöki látogatás Ukrajnában azóta, hogy Kijev 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. Modi júliusban Moszkvában is tárgyalt.
„Várom a lehetőséget, hogy megosszuk egymással a folyamatban lévő ukrajnai konfliktus békés rendezésével kapcsolatos kilátásokat” − mondta Modi az utazás előtt. „Barátként és partnerként reméljük, hogy hamarosan visszatér a béke és a stabilitás a térségben.”
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reuters hírügynökségnek kifejtette: Modi kijevi látogatása azért jelentős, mert Újdelhi „valóban rendelkezik bizonyos befolyással” Moszkvára. „Rendkívül fontos számunkra, hogy hatékonyan építsük a kapcsolatokat az ilyen országokkal, elmagyarázzuk, hogy mi lenne a háború helyes befejezése − és hogy ez az ő érdekükben is áll” − tette hozzá.
Az Egyesült Államok egy mintegy 125 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának − jelentette az Associated Press augusztus 22-én, amelyről a The Kyiv Independent is beszámolt.
Az új csomag új HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) és Javelin rakétákat, páncéltörő fegyvereket, drónok elleni védelmi rendszereket, valamint 155 milliméteres és 105 milliméteres tüzérségi lövedékeket tartalmaz majd − jelentette az Associated Press.
A csomagot várhatóan már augusztus 23-án bejelentik, Ukrajna szombati függetlenségi napja előtt.
Június 1-jén az Egyesült Államok engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az amerikaiak által szállított fegyvereket, köztük HIMARS rakétákat használjon a Harkivi terület határához közeli oroszországi célpontok elleni támadásra, és az elmúlt hónapokban az ukrán fegyveres erők amerikai fegyvereket használtak Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra.
Washington továbbra is megtiltja Ukrajnának, hogy az ATACMS és más, az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú fegyvereket használjon Oroszország belső területeire irányuló csapásokhoz.
Az új katonai csomag az elnöki lehívási felhatalmazásból származik majd, amely lehetővé teszi az amerikai elnök számára, hogy fegyvereket szállítson a szövetségeseknek az amerikai készletekből. Ugyanilyen összegű segélycsomagot augusztus 9-én is elfogadott az Egyesült Államok.
Oroszország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Yaroslav Hunka 99 éves kanadai állampolgár, a Waffen–SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja ellen – közölte csütörtökön az orosz főügyészség.
A kanadai külügyminisztérium 2024 februárjában jegyzékben tagadta meg Hunka kiadatását, miután az orosz főügyészség decemberben ezt kérte Ottawától. Az orosz belügyminisztérium tavaly októberben adott ki körözést a Waffen–SS-hadosztály egykori tagja ellen.
Eltekintve attól, hogy néhány ország nem kíván a nácizmus ellen harcolni, a főügyészségnek sikerült elérnie azt, hogy felvegyék az Interpol (nemzetközi rendőri szervezet) adatbázisába
– olvasható a vádhatóság közleményében, amely szerint amennyiben külföldön találják, kérni fogják az érintett országtól kiadatását.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint Hunka a Waffen–SS-hadosztály tagjaként „gyilkosságokat követett el”, és „súlyos egészségkárosodást okozott” a megszállt ukrajnai Lviv megye lakosainak. A nyomozás szerint a Waffen–SS Galícia katonái 1944. február 23. és 28. között a Lviv megyei Huta Penjatyszka területén legkevesebb 500 szovjet állampolgárt öltek meg.
Anthony Rota egykori házelnök a kanadai parlament alsóházának szeptember 22-i ülésén, az Ottawába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tapsot kért Hunkának, akit „az oroszok elleni harc veteránjaként” mutatott be. Később kiderült, hogy a férfi a Waffen–SS Galícia hadosztályában szolgált. Rota azt állította, hogy nem tudott a férfi múltjáról, és lemondott tisztségéről. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bocsánatot kért az eset miatt – írta az MTI.
Az orosz katonák Pokrovszk felé való előrenyomulása arra kényszerítette az Ukrán Fegyveres Erőket, hogy visszavonuljanak a várostól délkeletre lévő állásaikból – írja az Unian.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az augusztus 22-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok a közelmúltban elfoglalták a Pokrovszktól délkeletre található Pticsét és továbbhaladtak dél felé. Ez megerősíti az oroszok állításait, miszerint korábban elfoglalták a Karlivka víztározó keleti partjának maradék részét ezen a területen.
Az orosz erők előrenyomulása a T–0511-es (Ocseretine–Hrogyivka) úttól délre és délnyugatra kiegyenlítette a Pokrovszktól keletre és délkeletre lévő állásaikat, ahelyett, hogy megteremtette volna a védelmi erők bekerítésének feltételeit.
Az elmúlt hetekben azonban az oroszok bekerítették az Ukrán Fegyveres Erőket, miközben azok az E–50 (Donyeck–Pokrovszk) felé haladtak. A taktikai bekerítés veszélye visszavonulásra késztette a védőket. A térségben tevékenykedő ukrán dandár szóvivője elismerte, hogy a front kiegyenlítése és az állományuk életének megmentése érdekében kénytelenek voltak visszavonulni.
A Háborús Tanulmányok Intézete idézte az Associated Press cikkét, amely szerint a Pokrovszk szektorban a nemrég érkezett újoncok egyes esetekben visszavonultak állásaikból. Az intézet azonban nem figyelt meg olyan jelentéseket, amelyek az Ukrán Fegyveres Erők kaotikus visszavonulásáról szóltak volna. Elemzők szerint az oroszok gyors taktikai sikereinek elmaradása a front ezen részén arra utal, hogy a védelmi erőknek az elmúlt hetekben sikerült kivonulniuk a bekerített állásokból.
Az ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SBU) távollétében vádat emelt a megszállt Luhanszki területen a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának egyik papja ellen azzal, hogy együttműködött az orosz megszálló hatóságokkal a régióban. Ukrajna már régóta azzal vádolja a moszkvai patriarchátus ukrajnai képviselőit, hogy a Kreml háborús propagandájának egyik karjaként szolgálnak.
Néhány „rangidős” egyházi személyt is elítéltek az orosz csapatok közvetlen segítéséért – számolt be a The Kyiv Independent.
Az ukrán parlament augusztus 20-án elfogadott egy sokat vitatott törvényt, amely megtiltja az Oroszországhoz kötődő vallási szervezetek tevékenységét. A jogszabály − amelyet a Kreml-barát szereplők tévesen „a kereszténység betiltásaként” tálalnak − elsősorban arra szolgál, hogy a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának közösségeit arra kényszerítse, hogy végre megszakítsanak minden kapcsolatot az orosz ortodox egyházzal.
Az SBU nyomozói azt állították, hogy a pap, aki ékszerészként is dolgozik a megszállt Luhanszkban, „értékes arany- és ezüsttárgyakat szállított az egyházmegyék helyiségeinek díszítésére”. A vádlott állítólag ékszerjelvényeket is készít az orosz hadsereg, valamint az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) számára. A pap ellen augusztus 22-én emeltek vádat Ukrajna büntető törvénykönyve alapján „kollaboráns tevékenység” miatt.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7616-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8171-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért − áll a közleményben.