Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy 2024 és 2025 között kétoldalú tárgyalásokat folytatnak Ukrajna EU-csatlakozásáról. Az európai integrációja útján ez a szakasz a legnehezebb – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint mondta, idén június 25-én megkezdődött a tárgyalási folyamat a partnerországokkal Ukrajna uniós csatlakozásáról. A jogszabályok átvilágítására megbeszéléseket folytatnak, így a kétoldalú tárgyalások minden területére kitűztek egy konkrét időpontot.
Hozzátette, hogy a tárgyalások legnehezebb szakasza éppen most zajlik, amikor Ukrajna és az Európai Unió is azonosítja „Ukrajna hiányosságait, ahol még mindig alulmaradunk”. Megjegyezte, hogy a kötelezettségek megfelelő volumene most alakul ki. Az ukrán kormány már 36 tárgyalócsoportot is létrehozott, hogy megszervezze a folyamatokat.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
A román kormány hétfői ülésén jóváhagyta a Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnának történő ingyenes átadásáról szóló törvényjavaslatot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A végrehajtó hatalom jóváhagyta és sürgősséggel megküldi a parlamentnek a földi telepítésű légvédelemről szóló 222/2017-es törvényt kiegészítő törvénytervezetet. A törvénytervezet különösen úgy rendelkezik, hogy a Patriot légvédelmi rakétarendszer harmadik félnek történő adományozásáról szóló aktusok hatálya alá tartozik
– közölte Mihai Constantin kormányszóvívő.
„Miután a törvényt a parlament elfogadta, a kormány olyan határozatot hozhat, ami az ajándékozási törvényt működőképessé teszi. A végrehajtó hatalom egésze felhatalmazást kap arra, hogy a Védelmi Minisztériumnak juttatott költségvetés terhére helyreállítsa az ország légvédelmi képességeit” – tette hozzá.
A Védelmi Minisztérium jelezte, hogy az Egyesült Államoktól vásárolt hét Patriot rendszer közül egyet a 3+ konfigurációban fog leszállítani. Ezek közül négy már megérkezett Romániába, kettő pedig már működőképes. A maradék három a közeljövőben érkezik Romániába.
Az átadásra a 2017-es 222-es törvény módosításával kerül sor, amelynek értelmében Románia hét Patriot-rendszert vásárolt az Egyesült Államoktól, közel 4 milliárd dollárért.
Szeptember 2-án az orosz erők irányított légibombát dobtak a Harkivi területen lévő Ruszka Lozovára, és megtámadták Harkiv Kijevszkij kerületét, 8 polgári személyt megsebesítve – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Egyelőre nem érkezett jelentés sérültekről. Egy autó megrongálódott. A nyomozás folytatódik” − tette hozzá Oleg Szinyehubov, a Harkivi Terület Katonai Adminisztrációjának vezetője.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere később kijelentette, hogy a Kijevszkij kerületet ért támadás következtében négy nő megsérült. Szinyehubov arról is beszámolt, hogy a támadás helyszínén garázsok égtek.
Vjacseszlav Zadorenko, a Derhacsi Városi Katonai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy egy 68 éves férfi srapnel okozta sérüléseket szenvedett a Ruszka Lozovát ért csapás következtében. Jelenleg az állapota stabil, és orvosi ellátásban részesül. Egy ház megrongálódott. Néhány perccel később Terehov megjegyezte, hogy most már öt emberről tudni, hogy megsebesült a Harkiv Kijevszkij kerületét ért orosz támadásban. Az oroszok egy sportlétesítményt is megrongáltak.
Szinyehubov 16 óra 23 perckor jelentette, hogy Harkivban két orosz irányított légibomba csapódott be egy garázsba, amely a Kijevszkij kerület lakóépületeinek közelében található. A találat helyszínén tűz ütött ki. „Egy másik találatot egy felsőoktatási intézmény területén jegyeztek fel. Öt civil megsérült. A vizsgálat folyamatban van” − mondta Szinyehubov.
A katonai adminisztráció később kiegészítette a sérültek számát, mely hétre emelkedett: „Egy 60 éves nő és egy 40 éves férfi kritikus, valamint öt nő súlyos állapotban került kórházba.”
Szeptember 2-án, 15 óra 30 perckor orosz csapatok megtámadták a Harkivi régióban található Kupjanszk városát. A bombázásban egy 78 éves nő meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oleg Szinyehubov, a Harkivi régió kormányzója arról számolt be, hogy az oroszok megtámadták Kupjanszk városát, ahol egy lakóépület teljesen megrongálódott. Az ott élő 78 éves asszony meghalt.
Mint írtuk, hétfőn szintén halálos baleset volt a kelet-ukrajnai térségben. A Harkivi Nemzeti Légierő Egyetem kiképző légi dandárjánál lezuhant egy Mi–2-es helikopter, és két ember meghalt. Az esetről az intézmény számolt be Facebook-bejegyzésében.
Őrizetbe vették hétfőn Valerij Mumindzsanovot, a leningrádi katonai körzet logisztikai parancsnokhelyettesét, aki ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása címén eljárást indított – adta hírül az MTI.
Mumindzsanov tábornok korábban a védelmi minisztérium erőforrás-támogatási főosztályának vezetőjeként a fegyveres erők ruházati ellátásának felelőse volt, és egyenruha – egyebek között a „különleges hadművelet” övezetébe történő –szállítására vonatkozó szerződések megkötésében működött közre, több mint 1,5 milliárd rubel értékben (egy rubel jelenlegi árfolyamon négy forint).
A nevezett közreműködésért nagy összegű, összességében több mint 20 millió rubelt kitevő kenőpénzt kapott
– közölte az SZK.
Ha bűnösnek találják, nyolctól 15 évig terjedő szabadságvesztésre, illetve a vesztegetés összegének nyolcvanszorosától százszorosáig terjedő bírságra ítélhetik a tábornokot. A nyomozás megállapította, hogy Mumindzsanov és családtagjai számos, több mint 120 millió rubel értékű moszkvai és voronyezsi ingatlan tulajdonosai.
Aláírásgyűjtést indítottak Ukrajnában a mozgósítási korhatár 60-ról 50 évre való csökkentése céljából. A petíciót rövid időn belül több mint 25 ezren írták alá, így a kérdés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elé került – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a petíciót július 5-én tették közzé, és mostanra gyűjtötték össze a szükséges mennyiségű aláírást ahhoz, hogy az ügyet az Elnöki Hivatal is megvizsgálja.
A petíció szerzője azt kéri, hogy „az ország gazdasági helyzetének javítása érdekében a férfiak mozgósítási korhatárát 60-ról 50 évre csökkentsék”.
Érdemes megemlíteni, hogy Ukrajnában a lakosság bármilyen témában indíthat petíciót az Elnöki Hivatal honlapján. Amennyiben sikerül a kérdéshez legalább 25 ezer támogatót szerezni, abban az esetben Ukrajna elnökének kötelező mérlegelnie a kérdést.
Az Észak-atlanti Szövetség (NATO) Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter felhívására reagálva, miszerint orosz rakétákat kellene lelőni ukrán terület felett, megjegyezte, hogy egy ilyen lépésnek következményei lehetnek az egész NATO-ra nézve – írja az Ukrajinszka Pravda.
A NATO szóvivője kijelentette, hogy a szövetségnek „felelőssége, hogy megakadályozza az Oroszország által kirobbantott háború további eszkalálódását”, és hangsúlyozta, hogy „nem részese, és nem is lesz részese a konfliktusnak” Ukrajnában.
Elismerték a szövetségesek jogát arra, hogy megvédjék légterüket, de figyelmeztettek arra, hogy az egyes államok Ukrajna támogatására tett lépései „a NATO egészét is érinthetik”. „Ezért a szövetségeseknek továbbra is szoros konzultációkat kell folytatniuk” − tette hozzá a szóvivő.
Az Ukrán Védelmi Erők idén augusztusban vetették be először a Paljanicja ukrán nagy hatótávolságú drónrakétát egy katonai célpont ellen az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krím félsziget területén – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A függetlenség napján Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna először használta a Paljanicja nevű drónrakétáját. A drónt a Krím félsziget elleni egyik támadás során vetették be idén augusztusban. Sajnos nem tudjuk megmondani, hogy milyen objektum ellen használták, de azt tudjuk, hogy egy összetett művelet volt, és hogy a célpontot sikeresen eltalálta a Paljanicja” − mondta Roman Romanjuk ukrán újságíró.
Roman Romanjuk és Bohdan Mirosznyicsenko felidézte az ukránok által eltalált ellenséges célpontok legjelentősebb eseteit, ezúttal az orosz olajraktárak elleni dróntámadásról, a Kavkaz kikötőjében lévő komp Neptun rakétákkal való megsemmisítéséről és a Paljanicja első bevetéséről beszéltek podcastjükben.
Alekszandr Gorjacsov orosz állampolgárt az Északi Katonai Körzetbe küldték katonának. Nemrég „Bátorságért” kitüntetést is kapott. A háború előtt pedig matematikát és csillagászatot tanított az iskolásoknak.
A 44 éves katona az mk.ru oldalnak mesélt arról, hogy 2022-ben önként jelentkezett, szeretett volna példakép lenni a diákjai szemében. Mint mondta, hozzátartozói támogatása adott erőt a veszélyes feladatok elvégzéséhez. Szeretteivel nem telefonálhatott gyakran, de annál örömtelibbek voltak a ritka, rövid pillanatok.
Avgyijivkánál megrohamozták csapatát az ukrán fegyveres erők, ahol aknavetőt és kazettás lőszert is bevetettek ellenük. Alekszandr Gorjacsov ekkor elvesztette a lábát, kórházba vitték. Az orosz katona tisztában van vele, hogy mire vállalkozott, a protézis kényelmes, és a legfontosabb, hogy életben maradt. „Gyermekkorom óta emlékeztem erre a kifejezésre: „A hátralévő napjaid közül mindig a mai az első – én így élek” – tette hozzá Alekszandr Gorjacsov.
Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy 2024 és 2025 között kétoldalú tárgyalásokat folytatnak Ukrajna EU-csatlakozásáról. Az európai integrációja útján ez a szakasz a legnehezebb – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint mondta, idén június 25-én megkezdődött a tárgyalási folyamat a partnerországokkal Ukrajna uniós csatlakozásáról. A jogszabályok átvilágítására megbeszéléseket folytatnak, így a kétoldalú tárgyalások minden területére kitűztek egy konkrét időpontot.
Hozzátette, hogy a tárgyalások legnehezebb szakasza éppen most zajlik, amikor Ukrajna és az Európai Unió is azonosítja „Ukrajna hiányosságait, ahol még mindig alulmaradunk”. Megjegyezte, hogy a kötelezettségek megfelelő volumene most alakul ki. Az ukrán kormány már 36 tárgyalócsoportot is létrehozott, hogy megszervezze a folyamatokat.
Az ukrán védelmi minisztérium bejelentette, hogy jóváhagyta a hadsereg számára a saját gyártású Horunzsij páncélozott személyszállító járművek bevetését. Ezek a csapatszállítók a szovjet BTR-60-as modernizációjának termékei.
„Az ukrán csapatszállító karosszériája kiváló minőségű finn acélból készült, amely sokat javított a jármű ballisztikai védelmén anélkül, hogy növelte volna annak súlyát. A testet 7,62 millimétereses lövedékek ellen is védik a körkörös acélmagok, az elülső pajzs pedig 10 méterről is bírja a nagy kaliberű géppuskákból leadott lövéseket
– áll a minisztérium közleményében. Emellett arra is rámutatnak, hogy a 330 lóerős dízelmotornak köszönhetően a jármű sokkal erősebb, mint a szovjet elődje. Több, mint 80 kilométer per órára tud gyorsulni, a tankja pedig 500 kilométert is bír.
A Horunzsij modern elektronikával, videokamerákkal, légkondicionáló rendszerrel és saját generátorral is fel van szerelve, így a jármű kikapcsolt motor mellett is képes ellátni egyes funkciókat. Fegyverek tekintetében egy 14,5 milliméteres géppuskával és egy 30×113 milliméteres ágyúval is fel van szerelve – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán fegyveres erők augusztus 24-én használták először a Paljanicja típusú drónokat – ez a típus az ország első nagy hatótávolságú rakéta-drónja. Most az is kiderült, hogy a célpont az oroszok által hosszú ideje megszállt Krím félsziget volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A függetlenség napján Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna először használta a Paljanicjákat. Azt nem tudjuk megmondani, mit talált el a drón, de azt igen, hogy összetett, és sikeres műveletről van szó
– mondta Roman Romanjuk katonai tudósító műsorában a csapásról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a mongóliai látogatása előtt – amellyel kapcsolatban korábban egy interjút is adott – útba ejtett egy középiskolát az orosz Távol-Keleten, a Tuvai Köztársaság fővárosában, Kizilben.
A RIA Novosztyi beszámolója szerint az orosz elnök
egy nyílt órát tartott a diákoknak „Beszélgetés a fontos dolgokról” címmel.
Az orosz állami hírügynökség szerint szó esett többek közt az ukrajnai harcokról is. Putyin azt mondta, hogy Ukrajna keleti részén előrenyomulnak az orosz katonák.
„Ráadásul most nem arról beszélünk, hogy 200-300 métereket haladunk előre; ilyen ütemű előrenyomulás már régóta nem volt a Donbaszban. Az orosz fegyveres erők nem egyszerre 200-300 métert, hanem négyzetkilométernyi nagyságú területeket vesznek ellenőrzésük alá” – állította az orosz elnök.
Beszélt arról is, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy idegenek legyenek a földjén, ezért a Kurszki területről ki kell űzni az ukrán erőket. „Az emberek nagy megpróbáltatásokat élnek át, különösen a kurszki régióban. De a fő feladatot, amelyet az ellenség kitűzött maga elé – hogy megállítsa a Donbaszban zajló offenzívánkat – nem sikerült elérnie” – mondta, hozzáfűzve, hogy a kurszki régió megtámadásával Kijev a katonai műveletek befejezésének lehetőségét is megpróbálta megzavarni szerinte.
Ezenkívül megjegyezte a tuvai származású oroszok kiemelt szerepét is a konfliktusban, rámutatva, hogy a köztársaság mintegy tízezer lakosa vesz részt a harcokban.
Bár az orosz állami sajtó fentebb említett beszámolójába nem került be ez a rész, de Vlagyimir Putyin még a családjáról is szót ejtett a középiskolások előtt.
A beszélgetésen szóba került a kínai nyelv, és az orosz elnök egész konkrétan azt mondta, hogy a saját családjában is jól beszélik ezt a nyelvet a fiatalok.
A családom néhány tagja, a fiatalok is beszélnek kínaiul. Folyékonyan beszélik a nyelvet
– mondta Putyin (bár azt nem árulta el, hogy mely családtagjai beszélik a nyelvet, és hol vagy hogyan tanulták el azt).
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója a múlt héten nagy pánikot keltett, amikor azt nyilatkozta, hogy leáll a Magyarországot és a környező országokat ellátó Barátság kőolajvezeték. Aztán a Telegramon hamar javította a hibáját, és kiderült, hogy egyelőre nincs szó leállásról, úgyhogy 2029-ig a tervek szerint szakadatlanul folyik tovább az olaj a vezetéken át.
De mi történne akkor, ha tényleg véget érne a Barátság? Az ATV Pletser Tamás energetikai szakértőt kérdezte, aki azt mondta, Magyarország ellátásbiztonsága nincs veszélyben.
Az iparág készül arra, hogy a Barátság kőolajvezeték megszűnik. Ennek lehetnek technikai okai, lehetnek katonai események, ami miatt sérül ez a vezeték, vagy lehetnek politikai okok is. Én azt gondolom, hogy a következő években ez az esemény jó eséllyel be fog következni. A kérdés csak az, hogy mikor. Minél később, annál kisebb hatással lesz Magyarországra. Ha most következne be, 2025. január elsejével, akkor az érezhető emelkedést okozna két évig a magyar üzemanyagpiacon
– mondta a szakértő. Ezek szerint 30-50 forinttal nőne a benzin és a dízel ára, habár az üzemanyag továbbra is elérhető marad. A Mol már használja az Adria-vezetéket, viszont még mindig nagyban támaszkodnak a Barátságra.
Holoda Attila bányamérnök és energetikai szakértő szerint a lényeg nem az, hogy tud-e az ország olajat szerezni, hanem hogy hogyan tud felkészülni az olcsó orosz nyersanyag kiesésére. „Ez bizony le fog csapódni valamilyen úton-módon mind a Mol bevételeinél és profitabilitásánál, mind pedig a magyar állam adóbevételeinél, amelyik ugye nyilván a Mol mint egyik legnagyobb adózó, eléggé támaszkodott erre az oldalra” – mondta.
Balogh József energetikai szakértő szerint a vezeték leállítása csupán egy politikai fogás, ugyanis Ukrajnának szüksége van az üzemeltetésből származó tranzitpénzekre. Szerinte legalább a háttérben születnek majd „csöndes megegyezések”, így nem kell tartani a drágább üzemanyagtól.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy újabb 150 orosz személy és cég ellen vezettek be korlátozásokat – írja a The Kyiv Independent.
Az érintetteknek mind köze van az Ukrajnát megtámadó Oroszország repülőiparához, tehát a repterekhez vagy a gyártáshoz. A szankciók célja az, hogy meggyengítsék az oroszokat ezen a téren.
Az ukrán elnök elmondása szerint egy másik csomagot is összekészítettek, amely szintén az oroszokkal együttműködők korlátozására irányul, ám ezek részleteit még nem osztotta meg.
Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij által tervezett kurszki hadművelet nemcsak az oroszokat, hanem az ukrán katonákat is meglepte.
Csak nem sokkal a támadás előtt, július végén hívta össze a fegyveres erők vezetőit, ahol felfedte az Ukrajna háborús erőfeszítéseinek újjáélesztésére irányuló műveletet. Artem Holodkevics, az ukrán 61. gépesített dandár vezérkari főnöke arról számolt be,
hogy amikor Szirszkij az ukránok ellentámadását ecsetelte nekik, az első reakciója a sokk volt.
Azonban ami még fontosabb, hogy Vlagyimir Putyint és az oroszokat is váratlanul érte a támadás, amely óta több mint 100 települést vontak felügyeletük alá az ukránok – írta az Ukrajinszka Pravda a The Wall Street Journal cikke alapján.
A kurszki hadművelet négy hete tart, és annak ellenére, hogy az orosz hadsereg már elkezdett katonákat csoportosítani a régióba, az ukránok töretlenül haladnak előre. A meglévő hidak lebombázása után a támadó sereg tagjai próbáltak új pontonhidakat létesíteni – mindhiába.
Egyesek szerint azonban Szirszkij terve veszélyes, ugyanis az így is kiterjedt front más részeiről von el értékes emberi forrásokat és felszereléseket. Keleten Oroszország fáradhatatlanul próbál betörni, folyamatosan fenyegetik a harkivi térséget.
Az ukrán erők folyamatosan orosz hadifoglyokat ejtenek a nyugati térségben, akiket a saját elfogottjaikért cserébe akarnak felajánlani Oroszországnak.
Belgorodban egy ukrán tüzérségi lövedék becsapódásának következtében megsemmisült egy óvoda – jelentette a városi közigazgatás vezetője, Valentyin Demidov a Telegram-csatornáján a RIA Novosztyi szerint.
Hétfőn reggel a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov arról számolt be, hogy Belgorod felett működésbe lépett a légvédelmi rendszer, és hogy közvetlen találat érte a város egyik szociális és egyik kereskedelmi létesítményét. A helyzet miatt a Harkovszkaja Gora térségében lévő belgorodi iskolák egy hétig távoktatásra térnek át, az óvodák pedig zárva maradnak – közölte.
Valentyin Demidov azt is közölte, hogy az óvodát ért csapás „következményeinek tisztázása folyamatban van”. A jelenlegi információk szerint senki sem sérült meg a támadásban.
A német légi forgalmi irányításért felelős vállalat (DFS) hekkertámadás áldozatául esett, amely mögött az APT28 nevű oroszbarát csoport áll – számolt be a Spiegel értesülései alapján az Ukrajinszka Pravda.
„Irodai hálózatunkat feltörték, ennek nyomán védelmi intézkedéseket teszünk” – nyilatkozta a Frankfurt melletti DFS-központ szóvivője. A társaság hangsúlyozta, hogy a támadás nem érintette a légi közlekedést, az a megszokott módon folyik tovább.
A hekkerek betörésére valószínűleg múlt héten került sor. Az még nem tisztázott, hogy hozzáfértek-e bármilyen adatokhoz, azonban az esetről a DPS tájékoztatta a hatóságokat.
A kibertámadás mögött a Fancy Bear néven is ismert hírhedt hekkercsoport, az APT28 állhat. 2015-ben ők próbálták feltörni a Bundestag rendszereit is, és az amerikai választási beavatkozás ügyében is írt róluk a sajtó az utóbbi években.
Mint korábban írtuk, Vlagyimir Putyin egy nagyinterjúban beszélt nemrég az ukrajnai háborúról a mongóliai látogatására készülve. Ugyanebben az interjúban Putyin szót ejtett az oroszországi sajtó helyzetéről is.
Az orosz elnököt azt követően kérdezték a sajtóról, hogy Oroszország a napokban 92 amerikai újságírót tiltott ki, köztük számos neves lap munkatársát. A Putyinnal interjút készítő mongol lap újságírói úgy fogalmaztak, hogy Oroszország „egyes médiumok tevékenységét betiltotta”, ugyanakkor a Nyugat is betiltotta „a hagyományos orosz médiumokat, és blokkolta őket a közösségi hálózatokon”. Ezt követően kérdezték az orosz elnököt arról, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a sajtószabadság és a nemzetbiztonság kérdése közt.
Vlagyimir Putyin erre válaszolva arról beszélt a Kommerszant szemléje szerint, hogy az orosz újságírók munkáját szinte minden nyugati országban „akadályozzák”. „Közvetlen cenzúrát vezetnek be a médiánk ellen”, az orosz tudósítókat „szemérmetlenül üldözik”, és „válogatás nélkül »Kreml-propagandistáknak« bélyegzik őket” – mondta az orosz elnök, majd hozzátette:
Oroszországban a sajtó szabad. Ezt az alkotmány határozottan garantálja. Meggyőződésünk, hogy az információs szférában pluralizmusra és nyitottságra van szükség.
Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy az orosz hatóságok a „szerkesztési politikától függetlenül” is „konstruktívan érintkeznek” a médiával. „Az egyetlen követelmény velük szemben az orosz jogszabályok betartása. Az országunkba akkreditált külföldi tudósítóknak ezt meg kell érteniük. Így megmarad a szükséges egyensúly a sajtószabadság és a nemzetbiztonság között, amit ön is említett” – mondta Putyin.
Az ukrán rendőrség pontosítása szerint 18 ember, köztük 6 gyerek sérült meg a Szumit ért hajnali rakétatámadásban . A személyi sérülések mellett 5 lakóház és egy oktatási intézmény is megsérült.
„Minden érintett hatóság a helyszínen dolgozik, hogy biztosítsa a sérült épületek lakóinak szükséges segítséget” – közölte a helyi rendőrség. A nyomozó hatóságok emellett dokumentálják a károkat az orosz agresszió háborús bűncselekményeinek aktáihoz – írta az Ukrajinksza Pravda.
Oroszország továbbra sem hozott létre humanitárius korridort abból a célból, hogy a helyi lakosok elhagyhassák a Kurszki területet – közölte Vagyim Misznik, az ukrán hadsereg egyik szóvivője egy tévés interjúban.
A régióban közel egy hónapja zajlik egy ukrán offenzíva. A szóvivő most azt mondta: „Sokat beszélgetünk a helyiekkel. Még fotókat is mutatunk nekik elpusztult ukrán városokról, filmeket vetítünk az oroszok által a háború elején elkövetett bűnökről.”
Más a véleményük. De a legtöbbször egyszerűen nem értik. Azt mondják, hogy békét akarnak, hogy mindez túlmutat a politikán, hogy minden leállt, vagy azt, hogy kapni fognak egy [humanitárius] folyosót – a lehetőséget, hogy elhagyják a harci övezetet, amit azonban Oroszország nem biztosít
– tette hozzá a szóvivő a The Kyiv Independent szerint.
A lap emlékeztetett arra is, hogy Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes még augusztus 14-én bejelentette: Ukrajna forródrótot nyitott a Kurszki területen élő orosz állampolgárok számára, ahol humanitárius segélyt igényelhetnek, vagy jelezhetik, ha a térségben zajló harcok közepette Ukrajnába akarnak menekülni.
Miniszobrot avattak a záhonyi vasútállomás közelében, megemlékezve arról, hogy Magyarország segítette az Ukrajnából érkezett menekülteket.
A háború kitörése óta több mint 1,3 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A nagy részük továbbutazott, de még így is sokan maradhattak a szomszédos országban – emlékeztetett a Kárpáti Igaz Szó.
A szobor felállítását – amelyen az alábbi szöveg szerepel: „Nagy hálával a MAGYAR NÉPNEK, hogy a nehéz időkben sajátjává fogadott minket… …HÁLÁS UKRÁNOK Ungvár – 2024 – Záhony” – Fegyir Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, a kijelölt budapesti ukrán nagykövet kezdeményezte.
A mini szobor egy gyermekjátékot ábrázol – egy homokkőből faragott bőröndön ülő plüssmackót, ahogy a mancsai közé szorítja, így védelmezi kölyök bocsát. A két mackó azokat a felnőtteket és gyermekeket szimbolizálja, akik többnyire nagyon rémülten és elcsigázva, mindössze egy bőrönddel a kezükben érkeztek a városba, ami az első biztos pont volt a számukra. Az alkotást Roman Murnik ungvári szobrászművész készítette, aki továbbviszi az Ungvárról Magyarországra áttelepült Kolodko Mihály szobrászművész által megálmodott miniszobor-kultuszt. A szobrot a Kárpátaljai Jócselekedetek Jótékonysági Alapítvány adományozta Záhony városának.
Fegyir Sándor a szobor felavatásán arról beszélt, hogy Lengyelországban hét város kapta meg a védelmező város státuszt Ukrajnától, ezek több mint 2 millió ukrán menekültet fogadtak be a teljes körű háború kitörését követően. Ezzel szemben egyetlen magyarországi város nem kapott ilyen kitüntető címet, holott Magyarország több mint 1,3 millió menekültet fogadott. Záhonyba és Budapestre érkezett a legtöbb ukrán menekült, és a polgármesterrel folytatott megbeszélés során jelezte: kezdeményezni fogják, hogy Záhony is megkapja ezt a címet.
A kijelölt nagykövet emlékeztetett arra is, hogy a menekültek és a kárpátaljai katonák továbbra is számos magyarországi támogatásban részesülnek. Rámutatott arra, hogy miközben az Európai Unió számos országában eltörölték az ukrajnai menekültek ingyenes utaztatását, a Budapesti Közlekedési Központ legutóbb 2024. szeptember 30-ig meghosszabbította ezt a lehetőséget közösségi közlekedési járatain az Ukrajnából érkező személyek számára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki kedden Mongóliában tesz látogatást – az Onodor nevű mongol lapnak adott egy hosszú interjút az eseményt megelőzően.
A RIA Novosztyi szerint az orosz elnök közölte: „A jelenlegi ukrajnai helyzetet jelentősen befolyásolta egy sor külső és belső tényező.” Majd hozzátette, hogy a „kollektív Nyugatnak – élén az Egyesült Államokkal – célzottan oroszellenes politikája” az elsődleges oka az ukrajnai tragikus eseményeknek.
„Ők évtizedek óta teljes ellenőrzésre törekszenek Ukrajna felett. Finanszírozták az ottani nacionalista és oroszellenes szervezeteket, szisztematikusan elültetve azt a koncepciót, miszerint Oroszország állítólag Ukrajna örök ellensége, létének legfőbb fenyegetése” – mondta Putyin, majd hozzáfűzte:
Szerinte Ukrajna lényegében egy alkualap lett a Nyugat geopolitikai törekvéseinek megvalósításához.
„A nyugati elitek továbbra is nagymértékű politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak a mai rezsimnek, amelyet fegyverként tekintenek az Oroszország elleni harcban. Ezt mindannyian látjuk, és továbbra is következetesen végrehajtjuk a kijelölt feladatokat egy különleges katonai művelet keretében, hogy biztosítsuk Oroszország és polgáraink biztonságát” – tette hozzá az orosz elnök.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére vasárnap az ukrán – magyar határszakaszon 6472 fő lépett be. A román – magyar határszakaszon belépők közül 14 360 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 90 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Donyeckben vasárnap hét civil, köztük öt gyermek sérült meg az Ukrán Fegyveres Erők támadásai következtében – közölte a régió orosz vezetője, Denisz Puskin a Telegram-csatornáján.
Hét civil, köztük öt gyermek sérült meg a kijevi agresszió következtében. Donyeck Kirovszkij kerületének Sztaromihajlovka településén két 2012-es és egy 2010-es születésű lány, valamint két 2010-es születésű fiú sérült, miután egy tárgy felrobbant. Egy másik körzetben egy 1991-es születésű nő és egy 1991-es születésű férfi sérült meg
– írta Puskin a TASZSZ beszámolója szerint.
A sérültek orvosi ellátásban részesültek.
Az Európai Unió több gázt importált Oroszországból, mint az Egyesült Államokból – derül ki egy brüsszeli tanácsadó cég adataiból, melyet a Strana ukrán portál közölt.
A statisztika szerint a második negyedévben (április és június között) az Európai Unió 12,7 milliárd köbméter földgázt vásárolt Oroszországból, az Egyesült Államokból pedig 12,3 milliárd köbmétert.
Ugyanakkor 2024 első negyedévéhez képest az Oroszországból származó szállítások kissé, míg az Egyesült Államokból nagyobb mértékben csökkentek. Ezt megelőzően a Reuters hírügynökség azt írta, hogy júliusban Európa rekordmennyiségű vezetékes gázt vásárolt Oroszországtól.
A növekedést az Oroszországból Törökországba futó Turkstream vezeték javítási munkálatainak befejezésével és a tél előtti szezonális energiahordozó-kereslettel magyarázzák. Az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit 91,5 millió köbméterre emelkedett, ami 5,66 százalékkal több az egy évvel korábbinál és 11,86 százalékkal több júniushoz képest.
Franciaország 50 százalékkal növelte az orosz cseppfolyósított földgáz importját. A Centre for Energy and Clean Air Research pedig azt írja, hogy az orosz fosszilis energiahordozók legnagyobb importőrei az Európai Unióban Magyarország, Franciaország, Szlovákia, Spanyolország és Csehország voltak.
Lezuhant egy Mi–2-es helikopter a Harkivi Nemzeti Légierő Egyetem kiképző légi dandárjában egy kiképzőrepülés közben, melynek következtében két ember meghalt. Az esetről az intézmény számolt be Facebook-bejegyzésében − írta az Ukrinform.
A helyszínen nyomozók, szakértők és a védelmi minisztérium különleges bizottságának szakemberei dolgoznak. Az oktatási intézmény és a katonai egység vezetése teljes mértékben hozzájárul a baleset okainak részletes elemzéséhez. Az egyetem részvétét fejezi ki az áldozatok családjának és barátainak.
„A vizsgálat eredményeinek nyilvánosságra hozataláig kérjük, hogy tartózkodjanak a feltételezésektől és a kommentároktól. Legyenek megértőek a kényes információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, a bevett eljárásokkal és etikai normákkal összhangban” − hívta fel a figyelmet az intézmény.
Oroszországnak „éreznie kell, hogy milyen a háború. Azon dolgozunk, hogy minél több orosz katonai létesítményt, logisztikát és hadigazdaságuk létesítményeit hozzuk fegyvereink hatókörébe. Most a drónjaink teszik ezt” − mondta Zelenszkij esti beszédében, melyet az Ukrinform közölt.
Háláját fejezte ki mindenkinek Ukrajnában, aki a drónok fejlesztésén és gyártásán dolgozik, valamint a nemzeti rakétaprogramnak, továbbá az egész külpolitikai csapatnak, amely meggyőzi a partnereket arról, hogy a nagy hatótávolságú képesség a háború befejezésének kulcsa.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna a drónokkal és rakétákkal képes teljesíteni a feladatok egy részét, de a valódi béke, a háború valódi befejezése összetett feladat. „Ahhoz pedig, hogy Oroszországot békére kényszerítsük, hogy a tárgyalásokról szóló hamis retorikától a háború befejezését célzó lépésekre térjünk át, hogy megtisztítsuk földünket a megszállóktól, hatékony eszközökre van szükségünk” − közölte az államfő.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!