Szeptember 12-én csütörtökön beidézték az orosz nagykövetet Olaszország külügyminisztériumába Stefania Battistini, a Rai TV csatorna újságírójának bejelentése miatt, aki az elsők között jutott el a kurszki régióba a fegyveres erők hadművelete után – írja az Ukrajinszka Pravda.
Antonio Tajani közölte, hogy azért hívta be az orosz nagykövetet, mert ki akarta fejezni meglepetésüket Moszkva szokatlan döntése miatt, amely szerint Battistini újságírót felvette az orosz belügyminisztérium által kiadott keresett személyek listájára.
Az orosz média csütörtökön korábban hét külföldi újságíró keresetéről számolt be, akik ellen a Szövetségi Biztonsági Szolgálat „illegális határátlépés” miatt indított eljárást. Köztük van a CNN tudósítója, Nick Peyton Welsh, a Rai újságírói, Stephanie Battistini és Simone Traini, a Deutsche Welle alkalmazottja, Nicholas Simon Connolly, valamint Natalia Nagorna, Diana Butsko és Olesya Borovyk ukrán újságírók.
Oroszország még augusztus közepén fejezte ki tiltakozását Olaszországnak Kurscsinában újságírói munkája miatt. Az újságírók helyi szakszervezetei és az Európa Tanács azonban kiálltak az olaszok mellett, elfogadhatatlannak nevezve a büntetőeljárással való fenyegetést. Ennek ellenére a Rai visszahívta ukrajnai tudósítóit szülőföldjükre.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajnának engedélyezni kell, hogy csapást mérjen Oroszországra – írja az Ukrajinszka Pravda.
A kanadai kormányfő azután nyilatkozott így, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, a nyugati rakéták Oroszország elleni bevetése a NATO és az európai országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai háborúban.
A kanadai miniszterelnök egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Kanada „teljes mértékben támogatja Ukrajnát a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazásában”, hogy megakadályozza a kórházak és óvodák elleni orosz támadásokat. Trudeau szerint Vlagyimir Putyin súlyosan destabilizálni akarja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Hozzátette, hogy Ukrajnának nyernie kell a háborúban.
Finnország és Svédország nem vezet be semmilyen konkrét korlátozást az Ukrajnának szállított fegyverek használatára – írja az Eurointegration.
Elina Valtonen finn külügyminiszter és Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter egy közös sajtótájékoztatót tartott pénteken. A finn külügyminiszter szerint az egyetlen megkötésük, hogy Ukrajna a fegyvereket a nemzetközi jognak megfelelően alkalmazza. A svéd külügyminiszter hangsúlyozta, hogy fegyvereik használata nem korlátozódik Ukrajna területére, így bevethetők az Oroszország területére irányuló csapások során is.
Az elmúlt hetekben Ukrajna aktívan sürgette szövetségeseit, hogy szüntessenek meg minden korlátozást az Oroszország elleni nagy hatótávolságú fegyvereikkel szemben. Korábban Joe Biden amerikai elnök utalt arra, hogy az Egyesült Államok feloldhatja a korlátozásokat Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereinek orosz területen történő használatára vonatkozóan.
Ukrajna egy második békecsúcsot tartana ősszel, hogy javaslatot tegyen a háború befejezésére. Erre készülve Ukrajna és Oroszország is a lehető legtöbb sikerre törekszik a fronton, hogy megerősítse pozícióját a béketárgyalásokon – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint írták, Kijevnek és szövetségeseinek jelenleg az a „legsürgősebb” célkitűzése, hogy az ukrán csapatok a maguk javára alakítsák a harcteret. Ez azért is jelentős, mert úgy tűnik, hogy a Kreml nem érdeklődik a tárgyalások iránt, de a fronthelyzet változásával módosulhat a véleményük.
Volodimir Zelenszkij a tervek szerint még ebben a hónapban találkozik amerikai kollégájával, Joe Bidennel. Az ukrán elnök ezt a Jaltai Európai Stratégia Konferencia megnyitóján mondta.
„Háborúban élünk, és ilyen körülmények között lehetetlen változatlan menetrendet készíteni. De ebben a hónapban tervezzük találkozónkat Biden elnökkel. Bemutatom neki a győzelem tervét. Egy olyan, egymásra épülő megoldások rendszerét, amelyen keresztül Ukrajna elegendő erőt fog szerezni ahhoz, hogy ezt a háborút a béke útjára terelje” − mondta el az ukrán elnök, akinek szavait az Unian ukrán hírügynökség osztotta meg.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háború többféleképpen érhet véget: vagy a megszálló hadsereg erőszakos visszaszorításával, vagy diplomáciai úton, melynek eredményeképpen az ország megőrzi függetlenségét és megszabadul a megszállástól.
„Ukrajnának erős pozíciókra van szüksége. Az Egyesült Államok ebben segíthet. Ha mi a legfontosabb partnerünkkel egyformán győzelmet akarunk elérni. A győzelem terve, amit Joe Bidennek fogok bemutatni, kikövezheti az utat a béke felé” − nyilatkozta Volodimir Zelenszkij.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában kijelentette, hogy ha a nyugati országok engedélyezik Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú rakétákat vessen be Oroszországban, akkor a NATO országai „közvetlen háborút fognak folytatni Oroszországgal” − írta meg a The Guardian.
„A tény az, hogy a NATO közvetlen részese lesz egy atomhatalom elleni ellenségeskedésnek, azt hiszem, erről nem szabad megfeledkezni, és gondolni kell a következményekre” − mondta Nebenzia a 15 tagú tanács előtt.
A megjegyzések Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait tükrözik, aki csütörtökön azt nyilatkozta, hogy bármilyen nyugati döntés, amely lehetővé teszi Kijev számára, hogy ilyen nagyobb hatótávolságú fegyvereket használjon Oroszországon belüli célpontok ellen, azt jelentené, hogy a NATO „háborúban áll” Moszkvával.
„Ez jelentősen megváltoztatná a konfliktus természetét” − mondta az orosz elnök az állami televízió riporterének. „Ez azt jelentené, hogy a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok háborúban állnak Oroszországgal. Hozzátette, hogy Oroszország „megfelelő döntéseket hozna a fenyegetések alapján, amelyekkel ennek következtében szembe kell néznünk”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azt nyilatkozta, hogy Putyin világos üzenetet adott át a Nyugatnak arról, hogy milyen következményekkel járna, ha Ukrajna orosz területeket támadna, és nem kétséges, hogy Putyin üzenete eljutott azokhoz, akiknek szánta.
Keir Starmer brit miniszterelnök pénteken Washingtonban találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, amikor is várhatóan megállapodnak abban, hogy Ukrajna a britek által szállított Storm Shadow rakétákat bevetheti az Orosz Föderáció területén lévő célpontok ellen.
Az orosz erők átvették az irányítást az Ukrajna keleti részén található Dolynivka falu felett – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A Sky News beszámolója szerint a település a Donyecki régióban található. Moszkva legutóbb szeptember 10-én közölt híreket arról, hogy az orosz csapatok elfoglalták Vodjane községet, ami Donyeck megye megerősített városától, Vuhledartól északkeletre található. A várostól alig 5 kilométerre fekvő Vodjan elvesztésével az ukránok növelhetik a donyecki város védelmének kockázatát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken jelentette be, hogy Ukrajna 49 embert szabadított ki orosz fogságból – írja a Sky News. A Moszkvával folytatott fogolycsere ritka alkalmat jelent a több mint két és fél éve tartó háborúban. Az ukrán katonai hírszerző ügynökség szóvivője közölte, hogy a megállapodást az Egyesült Arab Emirátusok közvetítette.
„Haza kell hoznunk minden emberünket, katonákat és civileket egyaránt” – mondta Zelenszkij az X-en közzétett bejelentésében. Az ukrán elnök hozzátette, hogy a pénteki volt az 56. fogolycsere, amit Oroszországgal lefolytattak.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy a szabadon bocsátott ukránok között hét civil volt, valamint az ukrán fegyveres erők, a rendőrség és a határőrség munkatársai is. Egyelőre Ukrajna és Moszkva sem közölte, pontosan mennyi orosz foglyot engedtek szabadon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok „gyors offenzívát” indítottak Kurszk térségében, de még nem értek el komoly eredményeket.
„Kurszk irányában az oroszok megkezdték gyors offenzívájukat, ott körülbelül 60-70 ezer embert akarnak bevetni. Mi körülbelül 40 ezer emberről tudunk. Gyors áttörést akartak elérni, de komolyabb sikereket még nem értek el. Katonáink hősiesen kitartanak, és mindent megtesznek, ami szükséges a többi katonai és politikai lépésünkhöz” − idézte az ukrán elnököt az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij hozzátette, hogy a Kurszki területen végrehajtott hadművelet eredményeként csökkent a támadások száma Donbászban. „Az elmúlt héten a helyzet Pokrovszk irányában fokozatosan kiegyenlítődött. Például láthatjuk, hogy a Donbászban, illetve Pokrovszkban a kurszki hadművelet megkezdése előtt a felhasznált lövedékek száma 1-12 volt, ma ez 1-2,5. Azonban még mindig több fegyverre van szükségünk, mint az oroszoknak” – összegezte tapasztalatait az ukrán elnök.
J. D. Vance amerikai republikánus alelnökjelölt ismertette Donald Trump elképzelését az ukrajnai háború befejezésére, ami szerint demilitarizált övezetet hoznának létre Ukrajna keleti felén, illetve elutasítják az ország NATO-hoz való csatlakozását.
Ez alapvetően különbözik Joe Biden eddigi politikájától, amely az Ukrajnának nyújtott katonai és egyéb támogatásra összpontosít − írja az Ukrajinszka Pravda.
A javasolt demilitarizált övezetet – tette hozzá Vance – „megerősítenék, hogy az oroszok ne támadhassanak újra”. Az amerikai alelnökjelölt szerint a béketerv értelmében Ukrajna a semlegességért cserébe megtartaná függetlenségét, ami azt jelenti, hogy nem csatlakozna a NATO-hoz vagy más „szövetséges intézményhez”.
J. D. Vance nem pontosította, hogy ki fogja ellenőrizni a „demilitarizált övezetet”, de azt mondta, hogy a jelenlegi demarkációs vonal megmarad, ami azt jelenti, hogy Ukrajna nem kapja vissza a jelenleg Oroszország által megszállt területet.
Joe Biden amerikai elnök kormányának célja, hogy minél jobban javítsa Ukrajna „stratégiai helyzetét” a frontvonalon, mielőtt elnöki mandátuma jövő januárban lejár − jelentette a The Wall Street Journal szeptember 12-én, számolt be róla a The Kyiv Independent is.
Az amerikai lap információi szerint a Fehér Ház arról tárgyal, hogyan lehetne a legjobban segíteni Kijevet a következő négy hónapban, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat. A döntések között szerepel a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek Oroszországon belüli célpontok elleni használatára vonatkozó egyes korlátozások esetleges feloldása, melyekről a napokban dönthet Joe Biden.
Az amerikai tisztviselők szerint a Biden-kormányzat azt szeretné, ha Ukrajna arra összpontosítana, hogy az ország keleti részén, a jelenlegi harcvonalak mentén megállítsa az orosz előrenyomulást. Aggódnak amiatt, hogy azzal, hogy csapatokat küldött a Kurszki területen végrehajtandó hadműveletre, Kijev „túlságosan szétforgácsolta erőit, és sebezhetővé tette magát Keleten”.
A Politico meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Dmitro Kulebát azért menesztették a külügyminiszteri posztról, mert „irritálta” az elnöki hivatal vezetőjét, Andrij Jermakot, aki „nagyobb kontrollt akar gyakorolni a minisztérium felett” − írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap megjegyzi, hogy Kuleba elbocsátása aggodalmat keltett a nyugati vezetők körében, akik csodálatukat fejezték ki a volt külügyminiszter iránt. Kaja Kallas, volt észt miniszterelnök, az Európai Unió külpolitikai vezetői posztjának jelenlegi várományosa ezt írta a közösségi médiában: „A világ egyik legnehezebb munkáját végezte, köszönöm rendkívüli szakmai és személyes elkötelezettségét.”
Egy múlt havi közvélemény-kutatás szerint az ukránok több mint fele úgy véli, hogy Zelenszkij hivatala túlzott befolyást gyakorol a kormányzati és bűnüldöző szervek, a bíróságok, a korrupcióellenes szervek és az ország parlamentje felett. Zelenszkij támogatói szerint a háborúhoz kemény kézre van szükség, és nincs idő demokratikus finomságokra, amikor egy olyan orosz autokrata ellen harcolnak, aki le akarja törölni Ukrajnát a térképről, és nem hiszi, hogy államként léteznie kellene.
A CNN összesen 14 ukrán katonával készített interjút az utóbbi napokban, akik megjárták a kurszki offenzívát, és többen meg is sérültek benne. A katonák elmondták: sokan sikerként értékelték a támadást, de a hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett, és nem biztos, hogy megfelelő volt az időzítése.
A térségben nemrég indult meg egy orosz ellentámadás, a CNN még ez előtt kérdezte a fegyvereseket, akik közül 10-en jelenleg is aktív harcokban vesznek részt, négyen pedig harctéri sérülés miatt lábadoznak. Mint a hírportál írta, mind a 14-en azt mondták, hogy a kurszki támadás nehéz hadművelet volt, nagyjából hasonló veszteségekkel, mint amilyenek a frontvonal más részein láthatók.
Ugyanakkor azt mondták, hogy a művelet egyre nehezebbé válik, és megkérdőjelezték a döntést, hogy a támadást valóban el kellett-e indítani akkor, amikor Ukrajna az ország keleti részén lévő kulcsfontosságú városok védelmével is küzd.
„Egyre nehezebb lesz. Több lesz a tüzérségi tűz, több a katona, és nagyon nagy és kemény összecsapások lesznek, de mindent meg kell tennünk, ami javítja a helyzetünket. Ukrajna békét akar, de úgy, hogy mi nyerünk, nem pedig úgy, hogy mi veszítünk” – mondta Vaszil, az egyik katona.
Azt is hozzátette:
Oroszország rengeteg csapatot és tüzérséget küld [Kurszkba]. Rengeteg emberünk meghalt, és rengeteg eszközünk megsemmisült.
Mindemellett a katonák azt sem vitatták el, hogy a támadás jót tett a hadsereg moráljának, mivel ekkora területet legutóbb 2022 novemberében, a dél-ukrajnai Herszon régióban foglaltak el az oroszoktól.
Oroszbarát hekkerek törték fel a tajvani tőzsde honlapját – írja a CNBC.
A támadás tajvani idő szerint délután 3 órakor történt. A tőzsde közölte, hogy nagy számban tapasztaltak lekérdezéseket külföldről, ami „rövid ideig instabil szolgáltatást eredményezett”. A szolgáltatás délután, 15:22-kor állt helyre.
A helyi média jelentése szerint egy oroszbarát hekkercsoport áll az akció mögött, és William Lai tajvani elnök megjegyzései miatt, megtorlásként indíthatták a támadást. Szeptember 1-jén Lai egy interjúban beszélt Kínának Tajvanra vonatkozó követeléseiről, és ezzel kapcsolatban szóba hozta Oroszországot is.
Ha valóban a területi integritásról van szó, akkor miért nem veszik vissza azt a területet, amelyet az aiguni szerződés értelmében Oroszország elfoglalt és megszállt? Most Oroszország a leggyengébb helyzetben van. Önök visszakérhették volna a földet, de nem tették meg.
Az 1858-as aiguni szerződés a Csing-dinasztia Kínája és az Orosz Birodalom közötti szerződés volt, amely mintegy 600 000 négyzetkilométernyi területet engedett át Mandzsúriában Oroszországnak.
A Csing-dinasztia eredetileg megtagadta a szerződés ratifikálását, mielőtt az 1860-as pekingi egyezményben megerősítette volna a területek átadását. Mindemellett Kínában utóbb az „egyenlőtlen szerződések” egyikeként emlegetik ezt a megállapodást.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt üzente a nyugati politikusnak, hogy szerinte nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani Vlagyimir Putyin legutóbbi háborús kijelentésének.
Nagyon komolyan kell venni minden ukrajnai és az ukrán–orosz fronton zajló eseményt, de nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget Putyin elnök legutóbbi kijelentéseinek
– mondta Donald Tusk egy sajtótájékoztatón a BBC szerint. Majd hozzátette azt is:„Ezek inkább azt mutatják, hogy milyen nehéz helyzetben vannak az oroszok a fronton.”
Németország és Litvánia aláírta a megállapodást arról, hogy a balti országban egy német dandár állomásozzon – közölte Berlinben pénteken Boris Pistorius német védelmi miniszter és litván kollégája, Laurynas Kasciunas az MTI szerint.
A mostani megállapodás a tartózkodási és adójogi státuszra, az iskoláztatásra, a közegészségügyi ellátásra és egyéb szempontokra is kiterjed. A dokumentum egy korábbi NATO-megállapodást bővít, és meghatározza a német katonák és polgári alkalmazottak jogállását Litvániában.
A német dandár várhatóan 2027-re lesz működőképes, és legfeljebb ötezer katonából áll, jelenléte állandó lesz. A tervek szerint Rudninkaiban, a fővárostól, Vilniustól délre, illetve Ruklában, Vilniustól északnyugatra állomásozik majd.
A német hadsereg tájékoztatása szerint egy mintegy 20 katonából álló előőrs áprilisban érkezett Litvániába, és további körülbelül 120 katona érkezése október elejére várható.
Keir Starmer brit miniszterelnök a Washingtonba tartó repülőútja közben nyilatkozott a sajtónak, reagálva Vlagyimir Putyin mondataira.
A kormányfő azt mondta:
Oroszország kezdte ezt a konfliktust. Oroszország törvénytelenül lerohanta Ukrajnát. Oroszország azonnal véget vethet ennek a konfliktusnak.
A BBC szerint Starmer többször is az orosz félre hárította a felelősséget. Mint írták, a kormányfő a washingtoni csúcstalálkozó után Rómába utazik vasárnap a G7-csoport találkozójára, majd alig egy héttel később New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén vesz részt a világ vezetőivel.
A következő hetekben és hónapokban valóban fontos fejlemények várhatók, és ezért számos taktikai döntést kellene meghozni
– mondta ezzel kapcsolatban a brit kormányfő.
A moszkvai brit nagykövetség jócskán túllépte a diplomáciai konvenciókat – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova azzal kapcsolatban, hogy nemrég visszavonták hat diplomata akkreditációját.
A BBC szerint a szóvivő elmondta, hogy a külügyminisztérium egyetért az FSZB „értékelésével az úgynevezett brit diplomaták tevékenységéről”.
A brit nagykövetség nagymértékben túllépte a bécsi szerződés által körülírt határokat
– mondta az orosz szóvivő, majd olyan akciókkal vádolta a nagykövetséget, „amelyeknek célja, hogy kárt okozzon népünknek”.
Oroszország visszavonta hat moszkvai brit diplomata akkreditációját, mivel kémkedéssel vádolják őket – jelentette az orosz sajtó a BBC szerint. A lépésre nem sokkal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy a NATO közvetlenül háborúba kerülhet Oroszországgal egy döntés meghozatala esetén.
Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állította, hogy a hat diplomata tevékenysége veszélyezteti az ország biztonságát.
Lord Peter Ricketts korábbi brit nemzetbiztonsági tanácsadó viszont azt nyilatkozta a BBC Radio adásában, hogy a lépés
orosz büntetés azért, mert az Egyesült Királyságot az Ukrajnának szánt fegyverszállítások cheerleaderének tekintik.
Ricketts azt mondta, hogy az FSZB közleményében szereplő indokok „teljesen légből kapottak”. „Azt mondták nekünk, hogy az orosz kémszolgálatnak vannak dokumentumai a külügyminisztérium egyik osztályáról, amelyek szerint a nagykövetség feladata Oroszország stratégiai vereségének biztosítása Ukrajnával szemben” – tette hozzá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a politikát a brit kormányzat már két és fél éve deklarálta nyilvánosan, tehát nincs új a nap alatt.
A volt tanácsadó azt is hozzátette: a moszkvai brit külképviselet nem túl nagy méretű, ezért a lépés „csökkenteni fogja azt, amit a nagykövetség tehet” a közeljövőben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este közölte: ha a NATO engedélyezi Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel hajtsanak végre csapásokat Oroszországban, akkor arra úgy fognak tekinteni, hogy a NATO közvetlenül is belépett a háborúba.
Ez azt jelentené, hogy a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok Oroszország ellen harcolnak
– fogalmazott az orosz elnök a Politico szerint. Az orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak részletesebben is beszélt arról a minap, hogy miért tekintenék a Nyugat részéről közvetlen háborús beavatkozásnak ezt a döntést.
Mint a Politico írta, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetői pénteken, egy fehér házi csúcstalálkozón vitathatják meg a kérdést, ezt a találkozót előzte meg Putyin nyilatkozata „a Nyugat elriasztására tett utolsó kísérletként”.
A lap szerint több, névtelenül nyilatkozó nyugati tisztviselő is azt mondta, hogy a hétvégén nem számítanak hivatalos bejelentésre e témában. Egyikük viszont azt mondta: azt remélik, hogy az ENSZ e havi közgyűléséig megállapodás születhet az ügyben.
A nyugati tisztviselők hozzátették: a nyugati fegyverek felhasználására vonatkozó döntés, ha valóban megszületik, önmagában nem változtatja meg a háború menetét. Azt viszont jelzi, hogy a nyugati országok egyre nyitottabbá válnak Ukrajna kéréseivel szemben azért, hogy az ukránok megállíthassák az orosz agressziót.
Magyarország területére 2024. szeptember 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 5703 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6894 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Szeptember 12-én csütörtökön beidézték az orosz nagykövetet Olaszország külügyminisztériumába Stefania Battistini, a Rai TV csatorna újságírójának bejelentése miatt, aki az elsők között jutott el a kurszki régióba a fegyveres erők hadművelete után – írja az Ukrajinszka Pravda.
Antonio Tajani közölte, hogy azért hívta be az orosz nagykövetet, mert ki akarta fejezni meglepetésüket Moszkva szokatlan döntése miatt, amely szerint Battistini újságírót felvette az orosz belügyminisztérium által kiadott keresett személyek listájára.
Az orosz média csütörtökön korábban hét külföldi újságíró keresetéről számolt be, akik ellen a Szövetségi Biztonsági Szolgálat „illegális határátlépés” miatt indított eljárást. Köztük van a CNN tudósítója, Nick Peyton Welsh, a Rai újságírói, Stephanie Battistini és Simone Traini, a Deutsche Welle alkalmazottja, Nicholas Simon Connolly, valamint Natalia Nagorna, Diana Butsko és Olesya Borovyk ukrán újságírók.
Oroszország még augusztus közepén fejezte ki tiltakozását Olaszországnak Kurscsinában újságírói munkája miatt. Az újságírók helyi szakszervezetei és az Európa Tanács azonban kiálltak az olaszok mellett, elfogadhatatlannak nevezve a büntetőeljárással való fenyegetést. Ennek ellenére a Rai visszahívta ukrajnai tudósítóit szülőföldjükre.
Hét ember, köztük egy gyermek megsérült a Harkivi területen lévő Dergacsi községre mért orosz eredetű légicsapások következtében. A bombázásban négy ember, köztük egy 10 éves kislány sérüléseket szenvedett. A lakóépületek homlokzatai megrongálódtak, az ablakok betörtek.
Dergacsiban szintén magánházak rongálódtak meg a légicsapás következtében. Két nő és egy férfi orvosi segítséget kért. Az áldozatoknál akut stresszreakciót diagnosztizáltak – írja az Interfax.
Három ember veszítette életét, amikor a vöröskereszt járműveit orosz támadás érte Kelet-Ukrajnában – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) megerősítette, hogy három munkatársa meghalt, amikor a térségben tervezett frontvonalbeli segélyosztás helyszínét lövések érték. A Vöröskereszt közölte, hogy csapata arra készült, hogy fát és szénbrikettet osszon a rászoruló háztartásoknak, ezzel segítve a télre való felkészülést.
A Vöröskereszt szerint a támadásban két másik munkatárs is megsérült, hozzátéve, hogy a segélyosztás „nem kezdődött meg és a robbanás nem érintette a lakosokat”.
Az ICRC nem közölt részleteket a megölt munkatársakról, de Dmitro Lubinyec, az emberi jogok ukrán parlamenti biztosa elmondta, hogy az áldozatok ukrán állampolgárok voltak.
A Vöröskereszt kiemelte, hogy
csapatai rendszeresen jelen vannak a donyecki régióban, és járműveiket egyértelműen a Vöröskereszt emblémájával jelölik.
Az ENSZ ukrajnai humanitárius missziója szerint 2023-ban 50 segélymunkás halt meg vagy sérült meg Ukrajnában, köztük 11-en szolgálat közben.
Az ICRC csütörtöki nyilatkozatában felszólított „a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására, beleértve minden lehetséges óvintézkedés megtételét annak biztosítására, hogy a humanitárius tevékenységet végzők ne váljanak célpontokká” – írja a The Moscow Times.
Az ukrán katonák erőteljes csapást mértek az oroszokra, akik éppen támadásra készültek az egyik kulcsfontosságú terület ellen. A 14. Különleges Repülőezred operátorai drónokkal, a Himars rakétákat kezelő csapattal együtt hajtott végre műveletet.
Az ukrán hadsereg szerint a drónok kezelőinek képzettsége és a modern felszerelés előnyt jelent. Továbbá az ilyen akciók megváltoztatják a harci műveletek menetét és felgyorsítják a győzelmüket – írja a Telegraf.
„A pilóta nélküli rendszerek erői kezelőinek felszerelései olyan technológiai előnyt képeznek, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nemcsak a frontvonalon, hanem mélyen Oroszországban is hatékonyan csapást mérjünk az ellenségre, ami megváltoztatja a harci műveletek menetét és közelebb hozza a győzelmünket” – olvasható a videó feliratában.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter bejelentette az ukrán pilóták F–16-osokra történő kiképzésének megkezdését Romániában, miután megbeszélést folytatott román kollégájával, Angel Tîlvărral − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ez lesz az első alkalom, hogy az ukránok Romániában tanulják meg a nyugati vadászgépek üzemeltetését. A Digi24 tévécsatorna beszámolója szerint a pilóták csoportja „néhány napja” érkezett, és már meg is kezdte a kiképzést a Borcea légibázison.
Feltételezések szerint az ukránok októberben kezdik meg a repülőkiképzést. A Digi24 megjegyzi, hogy az ukrán pilóták a Hollandia által Románia számára biztosított F–16-os kiképzőgépeket fogják vezetni. „Átlagosan hat hónapig tart a pilóták kiképzése, így várhatóan a nemrég Romániába érkezett pilóták a jövő év elején visszatérnek Ukrajnába” − írja a Digi24.
Köszönjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!